Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-16 / 33. szám

N Y I « V t D F. A vármegye tavaszi — májusi — közgyűlése, midőn kimondotta ezt az elválást, elösmerte a ,Nyírvidékinek a közjó munkálásában évek hosszú során át tett szolgálatait a ugyanabban a határozatában fölhívta a községeket, hogy járassák a „Nyirvidék"-et tovább is, mint olyan sajtó-orgauumot, mely elfogulatlan és tárgy'.iagos birálója a mi közéletünknek és hű és megbizható híradója a vármegyei élet eseményeinek. A törvényhatóságnak erre a reánk nézve megtisztelő és elismerő határozatára hivatkozva, kérjük azokat a községeket, illetőleg azoknak a községeknek a képviselőtestületét és elöljáróságát, akik a , \'yirvidék"-et idáig még nem rendelték meg, hogy az előfizetés iránt még e hó folyamán intézkedni szíveskedjenek. Nyíregyháza, 1903 julius hó 25. A .Nyirridék* szerkesztősége és kiadó-hivatala. ÚJDONSÁGOK — Személyi hlr. Báró Feilitzsch Berthold főispán ur ő méltósága üdülés végett e ho 11 -en Balatonföldvárra utazott. — Rákóczy-einléküunep. Folyó hó 12 én, délután 5 órakor a városháza nagytermében, dr. Meskó László elnöklete mellett gyűlés volt, mely az elnöknek II. Itákóczy Ferenczet lelkesen és melegen méltató szavai után elhatározta, hogy Rákóczy-emlékünnepet fog rendezni, még ez év folyamán. Az ünnep előkészitésere és rendezésére dr. Meskó László elnöklete alatt bizottság küldetett ki, melynek tagjai: Bencs László, Májirszky Bela, Geduly Henrik, Paulik János, dr. Bartók Jenő, I'orubszky Pál, dr. Vietórisz József, dr. Prőhle Vilmos, Bal la Jenő, Bogár Lajos, dr. Vadász Leó, Beniczky Miksa, Lovas Kovács András, Paulusz Márton, Stoller Ferencz. Örömmel üdvözöljük dr. Meskó László hazafias kezdeményezését, bizton reméljük, hogy az ezen ev folyamán széles Magyarország minden vidékén tartott Rákóczy ünnepekből Nyíregyháza méitán fogja kivenni a maga részét. — Eakovszky Sámuel síremlékének leleplezése. Lapunk más helyén vármegyénk főorvosa, dr. Jósa András emlékezik meg részletesen arról a kegyeletes ünnepről, amelyet néh. Ilakovszky Sámuel, a dicsőséges szabolcsi 48-ik zászlóalj emlékezetére fog megülni vármegyénk közönsége ez évi nov. hó 11-én. Harminczegy esztendeje immár, hogy a vitéz szabadsághős csaknem jeltelen sírjában pihen a gávai temetőben. Krasznay Péter ny. főszolgabíró, ki legutolsó szabadságharczunkat Rakovszky parancsnoksága alatt küzdötte végig, mint főhadnagy a szabolcsi 48. zászlóaljban — indította meg a mozgalmat, hogy az elhunyt szabadsághős sirja fölé maradandó emlék állíttassák. A váimegye közönsége elrendelte a kegyeletes czélia a gyűjtéat, amelynek szegényes eredményével nincs ugyan mit dicsekednünk, de azért mégis elkészül az emlékmű, még pedig azon a réven, hogy Somogyi Sándor szobrász, vármegyénk szülötte, hálája tanúságaként a vármegye közönsége által néki nyújtott támogatásáért, Szikszay Fái alispán fölhivásara elkészité a Rakovszky-síremlék mintáját s az egybegyűlt csekély összegtrt el is fogja azt készíteni Az emlékmű ismertetését és méltatását dr. Jósa András czikkében találják meg olvasóink. A szoborbizottság e hó 12-dikén tartott ülésén Szikszay Pál alispán, elnök indítványára az emlékmű lefplezésének napját ez évi nov. hó 11-dikére, Rakovszky Sámuel halala napjának 32-ik fordulójara tűztek ki. A megállapított programm szerint a közönség e napon 9 '/

2 órára összegyülekezik Gáva községházánál, s onnan vonul ki, a Rakovszky által megmentett 48-ik zászlóalj zászló alatt a gávai temetőbe, a hős ezredes sírjához. Hazafias dalok eléneklése után, Szikszay Pál alispán fogja előadni a szobor letesilésenek történetét s az után Baráth Endre gávai ev. ref. lelkész tart ünnepi beszédet, amely alatt lehull a lepel a szoborról. Végezetül a vármegye alispánja átadja az emlékmüvet Gáva község gondozásába. — Uj vámok. A kereskedelemügyi miniszter a vámszedési jognak a kisvárJai, királyteleki, rakamazi és nagykállói állomásokon való megkezdését engedélyezte. Az engedély okiratban megállapított vámdijak és vámmentességek a kővetkezők : Vámdijak: a) darabok után métermázsánként ... 4 fill. b) bárány, juh, ürü, kos, gödölye kecske, süldő, malacz utan darabonként ... 2 fill. c) egy éven aluli borjú és sovány sertés után darabonként 4 fin. d) egy éven tuli borjú, tinó, tehén, ökör, bika, bivaly, ló, szamár, öszvér és hízott sertés után darabonként 8 fill. e) minden jarmü után darabonként ... 30 fill. 0 trágya, tűzifa, épitőfa, gabonanemüek ezukorrépa, kenderkóró, kő, kavics, mész, tégla, kőszén, barnaszén és pirszen uiáu 10 tonnás vasúti kocsinként .... 2 kor. A vámdijak fizetése alól mentesek: 1. a kir. uralkodóház minden tagjának és udvartartásaiknak szállítmánya; 2. a kir. udvarhoz, annak közvetlen kíséretéhez tartóz szállítmányok; 3. az idegen hatalmasságok követeinek, képvisLlőinek szállítmányai; 4 a fegyveres erő szükségletére, valamint hadi és honvédelmi czélokra szolgáló összes szállilmányok ; Ha a szállítmányok kaionai minősége, illetve vámmentes jellege külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyitványnyal kell bírniok; 5. Az állami javak általában ; C. a magy. kir. posta-távirda (távbeszélő) összes szállítmányai; 7. az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető községi közlekedési, vagy községi (közdűlő) közutak és azokon levő műtárgyak epitésére és fentartására, továbbá az árvedelem biztosítására nemkülönben az állami épületek épitesére helyreállítására szükség.s anyagok és szállítmányok; 8. a templom, iskola és paplak építésére, helyreállítására szükseges anyagok, szállítmányok ; 9. közveszely, (hófúvás, árvíz, tűz stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. evi XXII. t.-cz. 136 g-a alapján kirendelt közerő, tűzvész, árvíz, vagy háború idejen a tűzoltók, mentők, menekülők szállítmányai; 10. a vaspályauak sajat szükségleteire szolgáló szállítmányai; 11. emberi hullák; 12. átviteli szállítmányok; 13. Azon lovak és hcrdallatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás vagy az 1873. évi XX. tőrvényezikk értelmében osztályozás végett az állítási helye és onnan vissza szállíttatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése czéljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak kaionai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 14. A vámtulajdonos álal önként vámmenteseknek elfogadott szállítmányok, ideértve mindazon vámmentességeket is; melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi pontok szerint vámmentest k, a mennyiben azoknak, vámmentes jellege különben megállapítható nem volna, megfelelő hatósági igazolvánnyal kell birniok, melylyel a vámmentességi igény beigazoltatik. — Kisorsolt esküdtbirák névsora az 1903-ik év III-ik m gyedére. Rendes tagok : Babicz András földmíves Nyiregyhaza, Bagdy Imre ügy ved Tisza-Lök, Bárány János földuiives Nyiregyh.ua, Brska Jmos földmi\es Nyíregyháza, Czukor Vilmos riagybirtokoá Napkor, Dessewffy Aurél birtokos Nyirábrany, Elek Dezső birtokos Demecser, Garay András földuiives Nyiregyhaza, ifj. Gerhardt András földmives Nyíregyháza, Gutyan György földmives Nyíregyháza, Hii.jan Mitiály földmives Nyiregyh za, Hulvej András földuiives Nyíregyháza, Baró Huszár Sándor földbirtokos Anarcs, Jáuoszki János földmives Nyíregyháza, Jármy Zoltán földbirtokos Ibiány, Kállay Gusztáv földbirtokos K.-Semjén, Klár Andor fóldberlő Oios, Kovács János (Fabula) földmives Nyíregyháza, Kósa Bálint löldmives Nyíregyhiz.i, Kövér Miklós ügyvéd Kisvárda, Kubinyi István földbirtokos Ujfehertó, Liszló István kisbirtokos Pazony, Liskány István földmives Nyir gyháza, Pahcz György földmives Nyíregyháza, Palicz Pál földmives Nyíregyháza, Pethő Antal földbirtokos Gáva, S rflek Konrád földmives Rakamaz, Dr. Szütz Lajo< ügy ved Kisvárda, Vityi István földmives Pelndiaza, Weisz Ignátz földbirtokos Szakoly. Helyettesek: lij. Blistyan Dániel csizmádra Nyíregyháza, Holek Sámuel csizmadia Nyiregyhaza, Hurai J.tnos kokovács Nyíregyháza, Kosecs András csizmadia Nyiregyhaza, Kun Mátyás gazdálkodó Nyíregyháza, Palatícz Jenő szűcs Nyíregyháza, Silberstein László kereskedő Nyíregyháza, Szabó János szűcs Nyíregyháza, Szvitán József csizmidia Nyíregyháza, Tiszovszki Mátyás Caizmadia Nyíregyháza. — Plébános beigtatás. Ft. Petrovics Gyula esperes-plebános urat, a nyíregyházi r. kath. egyház uj lelkeszet e hó 9-en, a mult vasárnap igtatták be, — mint értesülünk. Az ünm pi miset Ferenczy Bertalan nagykállói főesperes szolgálta, csak még növelve azt a mely rokonszenvet, mely tiszteletre méltó egyéniségét körülveszi. — A Kállay András-féle 1000 f'rtos alapítvány ez évben kiosztásra kerülő egy évi kamatat, a varmegye közigazgatási bizoltsága e ho 13-án tartott ülésen, a kir. tanfelügyelő javaslatára, több kiváló érdemet szerzett vármegyebeli tanitó közzül Szabó Pal t.-szt.-mártoni ev. réf. és Kovács János puszta-dobosi g. kath. tanítóknak ítélte oda. — Báji arató ünnep. Fulyó évi augusztus 9-én dr. Patay József nagybirtokos lényes tanújelét adta annak, miként kell a föld n pével bánni, hogy ez megelégedett legym még akkor is, mikor a föld mostoha módon jutalmazza — mint most is — a reá fordított sok-sok fáradságos munkát. A fent irt napon tartatott meg a báji (Szabolcsmegye) uradalomban az úgynevezett „arató ünnep." Délután 4 órakor indult el a „kepés gazda" házatói — végig vonulva a község ulczáin — a több százra menő munkás nép — a Patayak ősi várszerű kastélyába. Négy gyönyörű zászló alatt történt a felvonulás. A zászlókat szebbnél-szebb selyemkendők összeállítása képezték, melyeket a falubeli leányok és asszonyok hordtak ös-ze, s bátran tehetem mindegyik zászló értekét pár száz koronára. A menet élén vitték az igazán művésziesen font nigy gabona (búza) koszorút, szép kék selyem szalagjaval. A kastély földszinti nagy csarnoka lépcsőjén fogadta a földesúr: dr. Patay József és neje, a leiki és testi szépségekben bővölködő úrasszony S/irmay Anna őnagysága az összes gazdatisztséggel, az ünnpplő munkás népet. Ezeknek egyike midőn talpra esett szép beszédben üdvözölte a földesurat, kifejezve a munkás nép szeretelét, háláját munlaadójukkal szemben, — a földesúr rögtön válaszolt, s örömmel hangsúlyozta, hogy valamint a mult 11 é>en át úgy ezentúl is mindig arra fog törekedni, hogy a munkás kezeket, a melyeknek köszönheti ő is, valamint a körülötte állók is, hogy itt, most, egymást igaz szivvd köszönlik : minden időben segühesse. Hogy ezt eddig is mily mertekben tette, mutatja az, hogy a munkásokat i t körülöt'e látja, de igazolja az is, hogy ezen gazdasági teiüften a socialismus talajt nem talalt és nem is fog találni! Mig ezek történti k. addig a másik udvarban várta a jó czigány és a pompás .hegyaljai* fehér az ünneplő sereget. Ide vonult tehát a nép, követve a község inteliigrnliája által. A barna fiúk ugyancsak húzták, a nem különb napbarnított munkás nep pedig vígan járta, miközben a kastély előtt felteritett asztalokon az ételek sokasága kináltatta magát. A kedv folyton növekedett, de a legmagasabb fokát mégis akkor érte el, a midőn a földesúr, a mindenki által szeretve becsült bájos nejével a tánezoló földműves nép közé vegyült és egy arató férfiú által tánezra kéretve, őnagysága nem csak szívesen fogadta azt, hanem a földművessel egész kedvvel és gyönyörűen járta a mi kedves nemzeti tánezunkat. Igazán lelket emelő jelenet volt ez! Hatása nyilvánult is mindjárt, mert az intelligenlia is kedvet kapott es gyönyörűség volt nézni az aristocratia és democratía ily frapans összeolvadását. Így folyt le az ünnepély. Késő este, a mikoron távozóban volt az ünneplő és mulató nép. mindenki a szép napot dicsőilelte s annak adtak kifejezést: vajha sok ilyen nagybirtokos uralna édes hazánk nagy földjét. Bereevicey Andor. — Halálozás. Vettük a következő gyászjelentést: Ozv. Sándor Albertné szül. Chemelházi Ghernel Ilona ugy saját, mint gyermekei: Albert, Ilona, József, Jolán és Irén és az alantirott családtagok, valamint a rokonság neviben, megtört szívvel jelenti forrón szerelett ferje, a legjobb apa, jó testvér es rokon Sándor Albert úr nyugalmazott taniió élele 52-ik, boldog hazassága 24-ik évében, folyó hó 12-en rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. — A drága halott hűit tetemei folyó hó 14-en d. u. 4 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Nyírbátor, 1903. augusztus hó. B^ke lengjen hamvai felett! Chernelházi Ghernel Sándor sógor. Istványiné Chemelházi Chernel Piroska sogornő. Sándor Domokos, Sándor Berta, Sándor Ghrisztina testvérek. Alulírottak fájdalomtol megtört szívvel tudatják a legjobb leány, testvér, sógornő és rokonnak Újhelyi Erzsikének élete 22-ik évében folyó hó 13-an délután 6 oiakor történt gyászos elhunytát. A megboldogult draga hamvai folyó ho 15 én délután 4 órakor fognak az Erzsébet közkorházban levő lakásukról a róm. kath. szertartás szerint a Morgói sírkertben örök nyugalomra tetetni. Nyíregyházán, 1903. augusztus hó 13-án. Újhelyi Aladar Király Kornélia mint szülők. Újhelyi István es neje Bodnár Veronka mint sógornő s kis keresztleánya Ilonka. Újhelyi Sándor es neje Simák Gizella. Újhelyi tíor.ska, Újhelyi Mariska, Újhelyi Anna, Újhelyi József, Ujhe.yi Miklós, Újhelyi Juliska, Újhelyi Gyurka mint testvetek. L gyen örök nyugvása oly csendes, mint a milyen igaz szeretet es mély fájdalom kiséri sírjába. — ilarczászati gyakorlatok. A helybeli cs. és kir. 14. huszárezred e ho 19 én N.-Kálló község határaban a Császárszállás területén, e hó 24-én pedig a szatmári 12. honvéd gyalogezred a geszteréd—ujfelurtói ulak között levő területen, valamint a nagykállói vasúttól Nyíregyházára menve, a baloldalon elterülő Kún Ármin és Bálint-féle tanyákat m igában foglaló területen, éles töltényekkel, harczászati czellövészetet fog tartani. Az alispáni hivatal a szükséges óvintézkedéseket megtette. — kinevezések. Az igazságügyminiszter Spitkó F»rencz kisvárdaí kir. járasbirósági joggyakornokot a tiszalöki kir. járásbírósághoz és Horváth Dezső nyíregyházi kir. törvényszéki joggyakornokot a nyíregyházi kir. törvényszékhez aljegyzőkké nevezte ki. — Tanítónő választás. A dombrádi ev. ref. iskolához tanítónőül Klajnyilc Juliánná nyíregyházi születésű oki. tanítónő választatott meg, 15 pályázó közzül egyhangúlag. — Eljegyzés. Édes Antal tisza-keszi földbirtokos eljegyezte Bignio Gyula tiszadadai földbirtokos bájos és Kedves leányát Bignio Saczit. — Városi dalárdánk és az országos hangverseny. A mi harczedzett es többszörösen érdemkoszoruzott dalegyletünk ismét felemelte zászlaját, hogy azt a maga és Nyíregyháza város hírnevéért diadalmasan meglobogtassa! Temesvárott folyó hó 20—23 ik napjain tartja meg az Országos Magyar Dalegyesület az országos dalversenyt, amelyre közreműködő es versenyző egyletkent a mi városi dalkörünk is jelentkezett. Folyó hó 19-én este 6 és a/

4 órakor Debreczen felé indul útnak a pártoló és női tagokkal 53 főben jelentkezett egyletünk, hogy Temesvárott felvegye a legnemesebb versenyt, a dal versenyét az ország több kipróbált, első dijakat nyert egyleteivel, többek között az egrivel, kassaival, szegedivel, miskolczival, kolozsvárival, kecskemétivel, debreczenivel és a pestiekkel! Hatalmas és nemes felek! Mi azonban, a kik ismerjük a mi dalegyletünk fegyelmezettségét; ismerjük annak szakértő, lelkes karnagyát; ismerjük annak összetartó, fenkölt lelkületű elnökét, hisszük, hogy a mi dalegyletünk a versenyt diadallal állja meg s ismét fenyes eredménynyel tér meg otthonaba. Derék dalosaink szívvel lélekkel veletek vagyunk s a mily lelkesedessel bocsátunk u'atokra, épp oly lelkesedéssel várunk vissza. Menjetek reménységgel .... jöjjetek diadallal!! — Névmagyarosítás. Kacz Mór nyíregyházi illetőségű budapesti lakos vezetéknevét belügyminiszteri engedelylyel „Kardos"-ra változtatta. — Pótvásár. A kereskedelemügyi miniszter SzentMihály községnek julius 13-ára esett, de részben elmaradt országos vásár helyett augusztus 31-ére pótvásárt engedélyezeit. — Sötétség. Csütörtökön e hó 13-án este 10 óra 55 p rczkor az összes villanylámpák mind elaludlak a városban. Mintegy 1' , perczig tartott a sötétség és azután újra megindult az áram. — Iskolaszéki gyűlés. A nyíregyházi ág. evang. iskolaszék folyó év augusztus 7-én igen fontos gyűlést tartott. Első sorban tudomásul vette — a junius 29-én tartott tanítókon értekezleten örökös tiszteletbeli igazgatónak megválasztott, Pazár Istvánnak az 1903—904-ik tanév kezdetével nyugalomba vonulását; a ki a nehéz, de magasztos pályán 44 éven keresztül a magyar hazának igaz honfiakat, a protestáns egyháznak pedig buzgó vallásos híveket nevelt, a kinek a tanitói pályán kifejteit lankadatlan szorgalma, nevelői tapintatosba, különösen pi dig a lanilói állás teKinli lyes szemmel tartó