Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-16 / 33. szám

IN Ft V I t> É B Ezen dicső zászlóaljat Rakovszky Sámuel ezredes vezette győzelemről győzelemre. Mellét a szűkön osztott Ill-ik, egy másik csala ulán pedig a Il-ik osztályú vitézségi érem diszitette, a mely kitüntetés nemcsak öt, de zászlóalját, és vármegyéjét is felülemelte a hősisség középvonalánál. Tiszttársai közül tudtommal ma már csak Krasznay Péter, Kállay Ferencz és Borbély Gáspár élnek. Az oroszoknak mindenlntó czárja mintegy hetven honvéd zászlóval szapuritotta gyűjteményét. Rakovszky nem engedte, hogy ezen győzelmi jel­vények között a 48. számú zászlóaljnak zászlója is ott szerepeljen, hanem a világosi fegyverletétel alkalmával óvatosan leválasztotta rudjáról a haroi dicsőséggel fel­szentelt lobogót, melyet uj rúdra erősítve muzeumunk kegyelettel öriz. Áldott legyen ugy az ő, valamint hős társainak emléke. A hős Rakovszky igen szúk anyagi körülmények közöt 1871 nov. 11-én szenderült át hadúr országaba. Jeltelen sirja Gáva temetőjét ékili. Krasznay Péter kezdeményezésére gyűjtés indult meg, hogy Rakovszky hamvai ne enyésszenek el min­den nyom nélkül. A nép fillérei szerepelnek, nagyobb ősszeggel csak, özvegy Tisza Kálmánné és Propper Samu járultak a kegyeletes és hazafias czélhoz. A begyült csekély összegei nem mondom meg, csak azt, hogy a negy vennyolezas hullámok részint megtörtek az indolentia sziklafalán, részint a tenger fenekére sodorták a gyenge önérzetet. Ma is vannak, a kik nemzetünknek bár milyen kis mértékben kimagasló alakjait átláthatlan sötét fátyol­lal akarnák beborítani. Szabolcsban ez a faj mm bur­jánzik. A Rakovszky emlék felállításának kérdése évek óta mélyen szunyadott, mig azt Szikszay Pál alispánunk fel nem ébresztette. Alispánunk Badapesten járva, széjjel nézett a sír­emlék dolgában ; de nem találta alkalmasnak azon lobor­szerű, minden temetőben özönével látható, csupán a magasabb rangú Gleopatra féle demi-mondra emlékez­tető ízléstelen kőemlékeket, a melyek semmit sem mon­danak. Az e fele síremlékek csak anyagi, kőfaragói és szállítási értekkel bírnak. A drága lobor csak azt bizo­nyítja, hogy az elhunyt gazdag ember volt, de nem bizonyítja azt is, hogy az elhunyt ideális értékkel is bir. Jól tette az alispán, hogy a sít emlék tervezetének elkészítésére egy fiatal, szerény, megyénkbeli szobrászt szólított fel. Megsúgom, hogy ezen ifjú szobrász Somogyi Sán­dor gyulaházai ifjú, a kit a vármegye, tehetségének fel ­ósmerése után — alap hiányában — igen csekély ösz­szeggel, de még is támogatott, hogy az iparművészeti iskolában magát tovább képezhesse. A tanfolyam öt évre terjed. A két első tanfolyamból, mint felvételi vizsgán, 80 vizsgázó között csak elégséges eredményt ért el. De daczára ennek, még is csak felvették a harma­dik évfolyamra, a mikor már «sak harminczan maradtak. A negyedik évfolyamban a harmincz közzül csak 17 maradt meg a rostában. Az ötödik évfolyamban pedig csak három. A képesítő vizsgát egy elégséges, egy jó, és csak egy — a mi fiunk Somogyi Sándor — állotta meg jeles osztályzattal. szerint az összes csoportokat. Közérdeklődés várja, éljenzaj kíséri, mikor a jeles negyedéves theologusok közül kihúzzák az „első diakot", m, rt övé a főnyere­mény! a kassai legáczió. Mikor a sorsolás is megvolt s a folyosón a fekete tábláról ki-ki megtudhatja, hányadiknak választ majd ünnepet s körülbelül hova számithat : bekövetkezik a nagy nap, az „elekczió" (ünnepválogatás) napja. Rendszerint az utolsó nap ez a szünidő előtt. A diákság élán a széniorral, ebed után a torna­csarnokba vonul, a mendikasok síserahada pedig a csat ­nok előtti nagy páston üt tábort. Odabent jól ismert hatalmas baritonok, elegáns szopránok községneveket harsognak föl egyre a karzaton elnöklő bizottság felé; idekint élénk éljen sivalkodások hasogatják az éles teli, levegői. A dárdások egyesült erővel megéljenzik egy­más diákját, mert a jó légáczión a mend.kásnak is jó dolga van. Néhol tizenöt pengőt is össze lehet rigmo­solni egy községben, más meditaczióban meg hat fa­lut is be kell futni öl forintért. A lárma kint is, bent is hatalmas arányokat ölt. Ott benn lehurrogják, ha val.iki .speczific itio* réver. pap rokona egyenes meghivásaval, soronkivül elhalászott valami jó legacziót; itt künn meg egyik másik dárdá.-t, akinek a diákja valami kitűnő kényelmes ünnepet fogott ki: hempergeii meg a hóban az irigy közvelemény. Odabenn a diákok csereberélik a legácziókat; egyiknek valahol rokonai vannak, közel esik otthonához, stb., de sor szerint nem juthatna oda, elcseréli bit, valami ráfizetéssel, a magájéert. Idekinn meg a dárdások üzérkednek a mendikácziókkal. Némelyiknek van két­három diákja is, akiket kiszolgál s a legáczioba kisérhet Egy-két pengőért, zsebkésért, könyvért eladja hát a maga fölösleg jussait olyanoknak, akiknek nincsen vagy nem jó a mendikácziójuk. Benn a csarnokban a pénzen kivül szerepel, mint értéktárgy, a bor, dohány, pipa, szivarszipka, vivókard, súlyzó es korcsolya; itt künn a Önálló művekre az ipariskolában pályázat van ki­tűzve, a melyre a bárom felső osztály tanulói vannak jogosítva pályázni. Tavaly a második, az idén az első djat nyerte el. Ezen sikerei azon reményre jogosítsanak fel ben­nünket, hogy idővel varmegyénk büszkeségeinek fogjuk őt tekinthetni. Nem kell a tehetségeket véka alá dugni, hanem segíteni abban, hogy a megérdemlett magaslatra jut­hassanak. Na hát, az alispán által kisérletképen reá bízott feladatnak a mi — és írre büszkék lehetünk — fiatal szobrászunk teljesen megfelelt. Lényegtelen modositások kikötésével Somogyi Sán­dornak mintamüve, nem csak a főispánnak, alispánnak, főjegyzőnek, hanem nekünk apróbb embereknek is el­ismerését vivla ki; ugy, hogy a folyó hó 12-én összeült emlék-bizottság Somogyi Sándort bízta meg a kivitellel, a kinek a múzsák már is csókokat kezdenek hinteni, a kinek ambitiója nem az, hogy egy rakás ban­kót rakjon zsebre, hanem az, hogy háláját rójja le azon vármegyének, melynek ő szülőttje és a melynek némi támogatásában részesült. Tulbőven fogja ő ezt viszonozni azon — bizton előre látható eredménynyel, a mely re rohamos haladásának nyil­vánulása kezességet nyújt. Nekem Somtgyi Sándor sem ingem sem gallérom; tehát semmi érdekem sincs abban, hogy emelkedjék, vagy sülyedjen; pedig némi okom csak mégis volna arra, hogy érdemeit lebecsülni igyekezzem, de csupán csak azért, mert én nem az ő felekezetéhez tarto/om, lévén ő református, én pedig kdholikus. Mert e féle gondolkozású embereket is láttam már én a mai világban. A siremlek portland czement és tiszta fövényből fog öntetni Propper Samu urnák nyíregyházai czément lap és fedőlemez gyárában és támogatásával. A vegyülék tartósság tekintetében bár mely szobrászati czélra hasz­náltatni szokott kőzettel kiállja a versenyt. Az emlékmű valószínűleg R ikovszky ezeredes ha­lálának harminc/kettedik évfordulóján f. év nov. 11 én a gávai temetőben levő nyugvó helyén fog felállíttatni, és az alispán által melló ünnepélyességgel Gáva község gondozásába és oltalmába ajánltatni. A négy méter magas imlék egy négyszögű vár­tornyot ábrázol, melyhez lesütött fejjel, bánatos arczczal vitézségi éiemmel kitüntetett zászlóját mindkét karjával átölelő életnagyságú honvéd zászló-tartó támaszkodik. Oldalt ezen felirat „A szabadsághaicz 48. számú hős zászlóalj vitéz ezredesének a kegyelet filléreiből emelte Szabolcs vármegye közönsége. 1903." A hátsó lapon Rakovszkynak domborművű mell­képe születésének és elhalálozásának évszámával. Ezen laphoz támaszkodik a nyitott sarcophág és alkalmat nyújt a gávai hon eányoknak virággal áldozni az elhunyt hős emlékének. Az egész mű egy betonirozott cyclops sík emel­vényre lesz helyezve melyre három lépcső vezet. A kerítést hat díszes kőoszlopról, nem erősen ki­feszitett, hanem kissé lecsüngő lánczsorozat fogja ké­pezni. Dr. Jósa András. Tudnivalók a/, uj iskolai évre. I. Nyíregyházi ág. ev. főgimnázium. Az 1903/904 évre vonatkozó beírásokat szeptember 1., 2. napjain eszközöljük. A javító és pótló vizsgálatokat augusztus 29. és 31-ikén tartjuk. dárdás börzén mindennek van keletje és árfolyama. A dárdás minden érteket elfogad, bevált és leszámítol. Egy téli kábáiból képes visszaadni két m nllényt meg egy nadrágot; egy kötet Army Jánosból, három tollszáral meg egy czeruzát. Gummipus^a, parittya, vonalzó és körző ugy forognak oltan, mint a pesti tőzsdén az ezer­féle járadék. G^eretárgy a brugó, az .otthoni" elemózsia, sonka, szalonna, pulykaezomb, pogácsa. Nincs semmi zavar, semmi fönnakadás ; ezek az apro fináncz-zsenik gyönyörűen eligazodnak sajat külön valutájuk szövevé­nyein. Estére minden ügylet kötve kii n-benn : minden legátusnak megvan a maga ünnepe és minden dárdás­nak a maga diakja. A régi jó vasuttalan vilagban, mikor még a legá­tus gyalog járt s az emberek hexameterben beszéltek, a sok faluból álló legáczió, pláne igy karácsonykor, kemé­nyen kipróbálta a diákot cs a mendikásat. Odáig is gyalog, ott is faluról-falura gyalog menni, hóban, köd­ben, förgetegben: biz ez spártai lölada' volt pagyon. Egyik ilyen klasszikus legáczió volt Abaujban : — .Bűd-Pere-Szeniandrás-Al Felfűded, Encscsel, Ináncsci-a." Hét község i gyúlt, mint a hexameter mutatja. Ma is megvan azon midőn, c-akhogy Encs már vasúti ál­lomás lett, faluról-.alura pedig a bivek viszik kocsin a diakot. Mindamellett, azt hiszem, most se jut több két nap alatt má-fél préduáczional egy egy falura. A dárdás meg elindul első nap reggel faluzni s ahol a dél eri, megebedel, ahol az este éri, meghál a papnál vagy a kurátornál. A legátus visz magával . pátens"-et is. Nyomtatott körlevél az, melyben a fő skola igazgatója a hivek jó­indulatába ajánlja az ünnepi diakot. Az egyház előkelő tagjainak szemé yesen vi-z a .követ ur* egyet-egyet megezimezve, lehetőleg meg únnep szombatján. A men­dikás mindenüvé kiséri. Mily szívesen láljak azok az egyszerű gazdák a b'mutatkozó fiatal jövevényeket. Van-e olyan fö di jó, mi el ne tömnék ? az a s/ives Oly tanulóknak, kik egy kötelező tantárgyból kap­tak elegtelen érdemjegyei, és a kiket a tanári testület képeseknek tart arra, hogy a szünidő alatt önszorgal­mukból pótolhatják mulasztásukat, megadja a jogot, hogy az i-kolai év kezdetén javító vizsgálatot tehes­senek. Ezen javító vizsgálat, ha a tanuló a kitűzött idő­ben jelenik meg, díjtalan. Azok a tanulók, a kik két kötelező tantárgyból kaptak elégtelen éidemjejyet, az igazgató utján csak i fontos okok mell. tt fo yamodhatnak javító vizsgálatra való engedélyért méltóságos és főtiszteletü Zelenka Pal püspök úrhoz. E tárgyú folyamodások julius hó 10-ig az intézet igazgatójahoz nyújtandók be. A felvételnél minden tanuló 4 korona felvételi díjat fizet, mely díjnak lefizetese alól senki sem ment­hető fel. Fizet továbbá mindi n tanuló a gimn. alapra 2, országos nyugdíj-alapra 6 koionát és 1 koronát ilj.' könyvtárra. E dijakon lelúl az izr. tanulók 6 korona vallástanitási dijat is fizetnek. A tandíj 56 korona. Ez összeg két részben, és pedig felerészben a beíráskor, másik felerészben február hó 1-én, előre fizetendő. Az igazgatónak nincs joga fizetési halasztást engedélyezni. Azón tanulók, a kik magukat részben vagy eg. sz­ben a tandíj fizeiése alól felmentetni óhajtják, tandíj­mentességüket kérelmező folyamodványaikat kellően lei­szerelve, a lőgimnázium kotmányzo tanácsához czímezve, augusztus hó 15-ikéig a főgimnázium igazgatójához nyújtsák be. Később beadott folyamodásokat tekintetbe nem veszünk. A magántanulók 80 korona vizsgálati dijat fizet­nek s ezenfelül a gimn. alapra 20, nyugdíj-alapra 6 koronát, 1 koronát könyvtárra. A 27 kor. a beiratás alkalmával előre fizetendő A magántanulók ezenfelül vállá tani vizsgálati díjat is fizetne k a vallásUnároknak, I es pi dig a keresztyén tanulók 6 6 koronát, az izroeli­I Iák 10 koronát. A tápintézet szeptember elején nyílik meg. A láp­É in ezetbe vallásfelekezeti különbség nélkül vesszük fel a tanulókat. A tisztességes ebéd és vacsora díja egész évre 120 korona, mely összeget a tanuló két részben előre tar­tozik befizetni. II. A nagy-kállói gimnázium. Az iskolai év szeptember hó 1-én kezdődik. Ezt megelőzőleg aug. 30. és 31. napj; in magán-, javító-, és másnemű iskolákból ji lentkcze'kre nézve felvételi vizs­gálatok tartatnak. A másnemű iskolából jövő tanulók felvételi vizsgá­lataira vonatkozólag a Nagymélt. m. kir. vall. és köz­oktatásügyi minisztérium f. é. április 23 án 27112. sz. a. a következő rendeletet adta ki: a különbözeti vizsgá­latoknak csak akkor van helyök, ha az illető folyamodó iskolacsere alkalmával az újonnan választolt más irányú iskola egy teljes osztályának összes tananyagaból álló vizsgálatra, mely alkalomra az előző évfolyamainak tan­tárgykülönbözetéből is megvizsgálandó. E felvételi vizsgálat dija 20 kor., melyet a vizsgá­lat megkezdése előtt kell megíizelni. A tanulók beiratása szeptember hó 1., 2., 3. nap­jaiban történik; ezentúl nyolez napon át az igazgató csak oly tanulókat vehet fel, kik elkésésőket kellőleg igazolják. A meg később jelentkezők felvételét az igaz­gatósághoz benyújtott folyamodvány alapján, a tankerü­leti főigazgató engedheti meg. Azoknak, kik a tanév első hónapja után vétetnek fel, az eddig végzeit tananyagból vizsgálatot kell ki­állniok. A felvételt az összes ifjúságra nézve az igazgató teljesiti; a beiratást az egyes osztályokra nézve az illető osztályfőnökök végzik. Az első osztályba, az 1883. évi XXX. trvezikk 10. §-a értelmében csak oly növendékek vétetnek fel, kik életük kilenczedik évét már betöltötték és vagy arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel clvégez­szó, amivel ne marasztanák őket? Édes szülék házánál se fogadhatná több szívesség, nagyobb szerelet az istenadtákat. De menniök kell; so'<an vannik még hátra .requirendusok" (fölk resendő hivek) s az idő halad. Beh nehéz megválni! . . . A legátust a falusi kisasszonyok várják legjobban, mert ő viszi az uj nótákat. A mendikást meg olyan családok látják legszívesebben, akiknek maguknak is van tanuló kis fiuk, aki ép igy barangol most idegen földön ; valahol a szomszéd vármegyében mmflikásko­dik, fagyoskodik és tapasztal. Kikérdezgetik a kis .inasl" a fiuk felöl : hogy tanul a Pistink ? a konviktus felől, hogyan izlik ? Z-ízsikes-é nagyon a lencse ? Igaz-é, hogy tejbekasát sose adnak ottan ? Se turósderely. t ? Pedig Pisti nagyon szereti. És eközben unszolják egyre : Egyél öcsém ! igyál fiam ! A mi szegény Pistikánknak is jól esnék ez most. De nem akart honn maradni. Pedig az­ért a pár forintért kár volt elrontania az ünnepét . . ­És igy tovább. De vann«k elkeseredett, rosszkedvű, fösvény embe­rek is, akik kizavarják a házukból a kis kéregetőt, mintha koldus volna. — Magunknak sincs! — Hogy is ne! — dörmög a gazda, — nem adok. Majd! hogy urakat neveljenek belőle a nyakunkra. Elég nyúzó van már ugy is. A másik meg letagadja kálvinista voltát. Már az apja kitért. erősítgeti, m g a vezető gyer két is föl­hívja bizonyságul. Mikor aztán az szemebe monelja, hogy füllent, fölcsattan a g. zda, kurjant egyet s kiker­geti őket. Az ilyesmit azonban nem kell nagyon szivére vennie ügyes mendikásnak. Amit ilyeneken elveszít, bőven megtérül más vallásúak hazánál Nemely faluban házról-házra megy a kis inendur: pápista, orosz, zsidó egyaránt megkívánja azt a tisztesség t, hogy a „kis diak" felkőszö' t-e. Mikor beállít a pyer k, szabadkoznak ugyan, hogy ok nem kálvinisták, de ha mar ilt vau az úrfi,

Next

/
Thumbnails
Contents