Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-09 / 32. szám

^ v I R | D É « ' !• és Bezdéd községek halárait a jég teljesen tőnkre telle s a vihar az épületekben kiszámíthatatlan károkat okozott. Döghe községben a református templomtornyát le­döntötte s a templom boltozatát beszakította. A Nozdro­viczky György egyik cseléd lakóházának — négy család lakott ott — tetejét, sőt mrnyezetét egészen levitle, a Ferenczy-féle parkot, mely jelenleg a Szalánczy Bertalan tulajdona, teljesen tönkretette, a legnagyobb fákat vagy tövestől kitépte, vagy derékban ketté törte, a gyümölcs­fák nagyrészét megs. mmisitette, úgy hogy a legalabb is félszázadokon ál gonddal ápolt park és gyümölcsös megsemmisült. — Az özv. Beretvás Endréne féle tanyát, melyet Altman Ede bérel s mely Döghe közsegtö* egy km távolságra fekszik, teljesen megsemmisítette a vihar. Három nagy dohány hadáiyt 2 és lel öl távolságra el­vitt s ott összetörte. A lakóháznak a falát 5-6 dm. távolságra eltolta, a cseléd lakóházak közül kettőt, egy istálló tetejét, valamint egy csűr Ulejét elvitte, egy ho­dály tetejenek egyik oldalát megfordította. A nem messze fekvő Szalánczy-tanya hasonló szo­morú képet mutat. Három dohány hodály, egy tengeri kas, egy tégla magtár teljes n megsemmisült, egy pár lakóház tetejét is elvitte a vihar. Hozzájárult még ehez, hogy különösen a község körül a félóráig tartó s állítólag galambtojás nagyságú jég mindent elpusztított. Dohány, tengeri, minden löldig leverve, ugy hogy a lakosok kétségbeesve, szomorú sorsukon elkeseredve panaszkodnak s megszabadításként emlegetik Amerikát. A keresztben levő kalászos termények széjjel van­nak hányva s a jég igen sok helyütt kicsépelte a ka­lászokat. Veresmart községben a jég nem sok kart tett. A nagy szélvihar elvitte a reformál us templom tetejének egyik oldalát s pár lakóház tetejét bontotta meg s a kereszteket, kazlakat hányta izét. Kékesén már ismét nagy j.'gveres és vihar volt. A kapás növények tönkre mentek. Mándy Sámuel li­geti szőllejében az uj nagy borház tetejét levitte a vi­har s az ott meghúzódott napszámosok közül Bliscsák Máriát a lesodort tető agyonütötte Komoróban a Szalánczy Bertalan lakóháza tetejét valamint néhány kisebb épület tetejét levitte a vihar. Különösen a Szalánczy és Fried-féle birtokokon nagy kárt tett a jég és a vihar. FényeS'Litke, Berencs s nagy részben Dombrád és Pátroha községek határait is a jég elverte. Isteni csoda azonban, hogy az óriási viharnak több emberáldozata nem lett. Az Altmann és Szalánczy-féle tanyákon az emberek szerencsére a mezőn vollak, mert különben az összedűlt épületek sok embtrt temethettek volna maguk alá. Vasárnap Döghében az isteni tiszteletet szabad ég alatt kellett megtartani, mert a templom annyira meg­rongálódott, hogy közbiztonsági szempontból be kellett zárni. Az utakon oly sok fát döntött keresztbe a vihar, hogy csaknem teljesen megakadt a közlekedés s két napba tellett, mig az akadályokat elhárították. A Sza­lánczy-féle birtok távbeszélő hálózata teljesen megsem­misült, mert a kidúlt fák a huzalokat összevissza szak­gatták. Hogy a jégverés mily óriási mértékű volt, mutatja az is, hogy a Nozdroviczky-féle birtokon a krumplit is kiverte a földből. — Megemlékezés a távolból. A vármegyei mu­zuum egy , tiz, czenttel bérmentesített könyvet kapott valahonna.n Amerikából, de nem lehet kivenni azt, hogy hol adatott posfára. A könyv csak is ládául szolgált, mert a közepéből vagy 120 levélnek közepe négyszögüen ki van vágva és igy mintegy dobozt, képez a melybe 12 különböző tengeri kagyló van s/épen elhelyezve. A könyvnek bérmentesítése valószínűleg kevesebbe kerül mint egy csomagé, azért választhatta tehál a feladó a küldésnek ezt a szokatlan módját. A könyvnek czim­lapján a kővetkező kézirat van. „Ifj. Friedinann Jakab nyíregyházi születésű szedte a pacific- tengerben 1903. julius i6-án." Ide augusztus 4-én érkezt tt meg. Dr. Jósa szerelné a küldeményt a muzeum nevében megköszönni és kérni ajándékozásának folytatására, ezért keri azokat, kik ifj. Fii-dmann Jakabnak tartózkodási helyét ösme­rik, legyenek szívesek azt vele közölni. — Rákóczy estély Balkán) ban. Mint ottani le­velezőnk értesít egy maga; színvonalú hazafi is ünnepély készül aug. hó 23-án Baikányban II. Bákoczy Ferencz zászlóbontásának kétszázados fordulója alkalmából. Ezen ünnepseg megtartására a balkányi társadalom kötelezve érzi magát a magyar hazafias érzésen kivül azért is, mert elődjei közzül oly sokan porlanak *hősi halállal el­esve a kuruez csatatereken, különösen a trencseni hűvös völgyben ezeres kapitánj ukkal Gencsy Zsigmo ddal együtt. Tudvalevőleg az akkori Szabó csmegye negy huszárezred?st adott a Rákóczy szabadsághareznak Vay Ádámot, Gencsy Zsigmondot, Ibrányi Lászlót és Lövey Sámuelt, kiknek kemény katonai mind a nyíri pajkosok közzül kerültek ki. Az es'ély fénypontja dr. Mezőssy Béla képvisilő szabad előadása lesz II. Rákóczy Ferencz emlékezetéről, mely különösen Szabolcsvárnicgyének akkori állapotára fog teljes fényt deríteni. Lesz külön, ez alka­lomra irt ünnepi óda, régi kuiucz dalok előadása, a kuruez költészet egyik legszebb gyöngyének Ocskay László balladájának elszavalása (Ocskay László lelesége Tisza Ilona m.-pócsi birtokos uri nő volt). A műsoron van Rákóczy Ferencz és Kossuth Lajos arczképeinek megkoszorúzása stb. Az estely tiszta jövedelme a Bai­kányban felállítandó Kossuth szobor alapra fordittatik, melynek létesítését az oltani takarékpénztár kezdemé­nyezte. A küiön meghívók a napokban fognak a var­megyei társadalom számotevő tagjaihoz szétkü detni —é -í. — Egy vármegye üdvös intézkedése. Beregvár­megye köztörvényhalósági bizottsága kimondotta a megye területén levő korcsmákra és pálinkamérésekre a teljes vasárnapi munkaszünet betartásának kötelező voltát. Egyúttal elhatarozla, hogy hasonló intézkedés vegett körlevelet intéz az ország összes törvényhatóságaihoz. A kivándor­lás csökkentésenek is aligha lehet jobb eszköze, mint ez uj hasznos intézkedés, azért az ország összes törvmy­hatóságii jobbat nem lehetnének, mint ha a korcsmák­nak és pálinkaméréseknek vasárnapi kötelező becsukását egyöntetűen kimondják. — Veszett kutya garázdálkodása. Szendrák Mártonnál, Vasi Ferenczet es Vasi Istvánt Szabolcson megmarta egy veszett kutya. Mind a hármat felszállí­tották a budapesti Pasteur-tele intézetbe. — Mérsékelt ání menetté ti jegyek kiadása Szent-István ünnepnap alkalmából. A m. kir. állam­vasutak igazgatóságatói vett ertesités szerint a m. kir. államvasutak, valamint a kassa—oderbergi vasút magyar vonalainak összes állomásairól — az üzemükben alló helyi érdekű va-mtak ahoinásaínak és a szomszédos for­galomnak kizárásával — mind a három kocsi-osztályra nézve úgy a gyors, mint a személyvonatokon Budappstre mintegy 30®, „-kai mérsékelt árú m •nettérti jegyek adat­nak ki. Ezen menettérti jegyek folyó évi augusztus hó 16—20. napjain — az utóbbi napon azonban csak a reggeli órákban — valamennyi személyszállító vonat­hoz (expressvonatok kivételével) fognak kiadatni. — A menettérti jegyek 5 napig érvényesek, oly módon, hogy a kiadás nipjit első napnak számítva a vissza­utazást legkésőbb az 5 nap éjfél előtt meg kell kezdeni, megjegyez ven azonban, hogy a visszautazás legkorábban csak augusztus hó 20-án délután történhetik, korábbi visszautazás esetén a jegyek érvénytelenek. Útmegszakí­tásnak sem menet, sem jövetkor nincs helye. Gyerme­kekre külön kedvezmény nem engedélyeztetik. Az igaz­gatóság. — Dr. Vietórlsz József tanár tír aze hó 3-di­kán Igló-Füreden tartott jótékony czélú hangversenyen szavalta el — fölkeres folytán azt a szép költeményt, melyet — a lanár ur szíves enged.lmevel — lapunk' | mai számának tárcza rovatában közlünk. Bizonjáfa­felesleges jeleznünk, a mi közönségünk előtt, mely dr. Vietórisz Józsefet, a poétát és a szaval'ót jól ismeri, hogy mily óriási hatást tett a remekül előadott szép költemény s hogy mily lelkes ovációkban részesí­tette a szerzőt a nemes élvezetért I.ló Füred előkelő fürdőző közönsége. — Czipész ipari kiállítás Debreezenben. Már csak nt hány nap választ el bennünket a Debreezenben augusztus hó 15 én megnyíló országos czipész ip^ri es munkagép szakkiálli ástól. A milyen keveset mond ezen kiállítás czime, éppen olyan tartalmas, fényes és impo­záns lesz az. A kiállítás a ki reskedelmi miniszter úr védnöksége alatt rendeztetik. A debreczeni ipartestület és a kiállítási bizottság mindent megtesz a kiállítás sike­ré, rl. Ez ideig a kiállításra körülbelül 1000-en jelent­keztek. Nincs az országnak olyan nagyobb városa, a melyből legalabb 25—30 kiállító nem jelentkezett voina, de e mellett a kis és nagyközségek is élénk részt vesz­nek a kiállításban A bőrgyárosok közül 15 jelentkezett, kik mindannyian nagyobb szabású kiállítást rendeznek. A kiállítás lényét különösen emelni fogja a czipész iparosok ra nézve feletle tanulsagos munkagép szakkiállí­tás, a m. kir. technológiai iparmuzeum ezen gépeket mar leszállította s egész szeptember 5-ig, a kiállítás bef. j zéseig üzemben tarlatja. A kiállítást a kereske­dőim miniszter szemdyesen nyitja meg. Az ország különii öző városaiból a czipész iparosok nagy számmal je en e lek be a kiállítás latogatása iránti szándékukat. A ki. 1 itasi munkálatok teljes befejezést nyertek. A város leg rugalmasabb helyén, díszesen emelkedik ki a kiállí­tás cz.éljaira külön készített pavillon. A bírálat augusz­tus 13-án lesz, ezek szerint a kiállítás megnyitásakor a kitüntetések az egyes tárgyakon f büntetve lesznek. A kereskedelmi minisztérium a kiállítás iránt nagy érdek­lődést tanúsít és az összes ipari szakkörök is a legmele­gebb i rdeklődessel viseltetnek. A kiállítandó tárgyak leg­nagyobb része a kiállítás színhelyére beérkezett s az el­helyezési munkálatok szerényen folynak. — Rablás. Kemecsén KaU Jakab korcsmárosboz, az ablak felfeszitése után idáig meg ismeretlen tettesek behatollak s egy fiókból ni ntegy 6 korona pénzt elvit­tek. Innen a vasúti állomáshoz mentek a rablók, s a nyitott ablakon át belntolva a távíró szobába, felfeszi­tettek két fiókot s 12 kor. 50 fillért találva azokban azzal tovább állottak. Ugyan ez éjjel es minden való­színűség szerint ugyan azok a lettesek, a bogdányi vasuli állomáson is betörést kíséreltek meg. Előbb a várószoba ajiaját, majd a távíró szoba ablakát próbál­ták kifeszileni, de az állomás-főnök felébredt a zajra, lármát csapott, mire a rablók elmenekültek. — Elitélt ügynök. A városi tanács, mint annak idején megirluk, 48 órai elzárásra és 300 korona pénz­büntetésre itélte Meczner B. ügynököt, ki itt Nyíregy­házán arany es ezüst ékszerekkel házalt, illetőleg ezekre megrendeléseket gyűjtött. A tanács a kiszabott bünte­tésen kivül az ügynöknél talált és lefoglalt minták el­kobzását is kimondotta. Az ügynök és megbízója Szaniek Alajos és tári-a budapesti czég felebbeztek az Ítélet ellen, a vármegye alispánja azonban az Ítéletet másod­fokban jóváhagyta. — Gyászrovat. A nagyszámú rokonság mélyen szomorodott szívvel jelenti, hogy szeretett rokonuk magas kupola teremben vagyunk. Oly szabályos, mintha emberi kéz faragta volna. Közepén áll a csillagvizsgáló, egy 25 m. magas stalagmit tömeg, talapzalánál 8 m. átmérőjű. Az egész torony fehér, itt-ott barna, vöröe, szürke csíkokkal, foltokkal, de egy kiugró része — olyan mint egy emberi váll — égszínkék és csodaszépen ra­gyog. A torony csucsosan fut össze, tetején egy hófehér gömb van. Ha már most elgondoljuk, hogy — a mint említettem, — a sziámi ikrek egyik szobra 18 év alatt 5 czen'imétert nőtt s még ha figyelembe vesszük is, hogy itt gyorsabb a csepegés, mint amott, még is hány ezer és ezer évre volt itt szükség, hogy a perczenként lehulló vízcsepp megalkossa azt a 25 m. magas óriási tömeget, a melyet a csillagvizsgáló képez. Az ember megdöbbenve áll meg ennél a gondolatnál: ez már határos a végtelenseggel. Hasonlít ahoz a kis német meséhez, midőn a pásztorfiulól azt kérdezte királya, hogy meddig tart az örökkévalóság? Es a pásztorfiucska ezt felelte: „Alsó-Pomeráníában van egy gyemanl hegy, a melynek széle, hossza, magassága egy-egy mértfóld. Minden zázadik esztendőben repül oda egy kis madár s csőröcskéjét hozzá feni a hegyhez. — A mikor az a gyémanthegy el fog kopni, akkor múlik el az örökké­valóságból egy perez." Hasonló mesével lehetne felelni arra a kérdésre is, hogy a csillagvizsgálót hány ezredev építette fe. ? A vezető egy kis gyertyadarabkát gyújt meg s ott hagyja a korláton. Mikor beérünk, akkor látjuk, hogy mily szédítő nwgasságban voltunk. A gyertya fény ugy látszik fenn a magasban, mint egy csillag. — A párás levegőben udvara van, mint a holdnak. Még egy kis láradság néz reánk. A barlang jósva­föi kapujához 330 lépcső vezet fel. Ez a kijárás bányász­munka, a Kárpát-egylet csináltatta — Valami 11 ezer forintba kerül 1, de szükség van rá, mert e kapu nélkül kenytelenek volnánk az egész barlangon újra végig menni. A mint fölfelé haladunk, a lépcső-sor közepe táján már érezzük a meleget, a mely kívülről beárad. A barlangban állandóan 8—9 fok meleg van. Vegre föltárul az ajtó, kinn vagyunk a napsugaras madárdalos szabadban, egy gyönyörű völgyben. Öt és fel órát töl­töttünk ebben a tündérországban. Mintha egy gyönyörűséges, bűvös szép álmunk lett volna! . . . — ni ' • van a mindeneknél szebb, káprázatosabb Olympus. Egy óriási nagy,terem,,csöndes mint egy templom és való­ban templomi jér^és, vesz rajtunk erőt. Oly magas ez az üreg, hogy a ip^gnézium alig képes bevilagitni. A vezető magunkra {lágy,, a gyertyát eloltjuk s ott maradunk abban a rettenetes sötétségben. a melyhez foghatót képzelni alig lehet. A vezető fölmegy a sziklakon egész a boltozatig, gyertyája fénye eltűnik előlünk s midőn abban a feszült várakozásban a felizgalott képzelet csodákat vár, midőn a kriptái csendben szíve dobogását hallja az ember, egyszerre a magasban kigyúl a mag- I nezium s lát a szemlélő oly kepei, a minőt c-»k a régi ' görög láthatott álmaiban, a kinek képzelete az Olym­pusra helyezte az istenek tanyáját. A terem felső része vakítóan fényes lesz, a boltozatról lefüggő cserágu, ki­fejlett, villogó stalactitok, a kékes-birnás, vöröses erek­kel átfutott falak ezerszeresen megtörve verik vissza a fényt, sugár oszlopocskák hegyein mint a draga gyöngy, úgy szikrázik a vízcsepp, s az egész terem valami csodá­latosan misztikus, kékes s inben ragyog. Nem lehet azt leirni, nem lehet elbeszélni, mert minden szónak a szépségét százszorosan lelülmulja, csak gondolattal lehet ' utóiérni s talán ecsettel megközelitni. Annak a vízcsepp- ! nek ereje, a mely feloldja a követ s lerakja annak atom­jait egymás mellé, egymás I ölé, oly hatalmas munkát végzett itl, hogy szemléleténél eltörpül az ember, be kell vallania, hogy minden tudása, minden művészete mellett sem képes létrehozni sem arányokban, sem szépségekben hasonlót. Itt, itt az Isten van jeUn! Az Isten a m .ga hatal­mas, felfoghatatlan alkotó erejével. Nehéz megválni tőle, de uj szépségek tárulnak elénk. Itt áll előttünk Gleopatra. Sugár, eUgans szobor, kissé szürkés kőből, de bámulatosan széppé teszi az a finom, lebelletszerü feher stalagmit reteg, a mely mint fátyol borítja le arczát, s a mely alatt látni véljük a csábos egyptomi királynő bűbájos vonásait. Mellété all -áníonjus. — Pár lépésre van a János harangja H rom oszlop, mely alulról is, felülről is nőtt, mig összeforrt. A vezető botjával kongatja és rendkívül erő'eliesen zug, épugy, mint a harang. Gyönyörű szép a Niagara is. Hófehér követ hoz magával a vízcsepp, s a mini le­rakja, vízeséshez hasonló alakot hoz leire. De a legérdek sebb képződmény még is a Blaha Lujza czipője. Tökéletes lábtyü-művész munka. Rend­kívül természethű a nöi alsó nadrág is, egy valóságos bugyogó és a papi palást. Ez ep olyan, mint a luthe­ránus papok templomi palástja. A boltozatról csüng le, felső részén szeles, sma gallérja van, azon alol rán­ezokba van szedve. Természetesen a leggondosabban táplált lutheránus papra is bő volna. Egy helyen a bol­tozaton egy lábnyom van, egy óriási lábnak tökéletes alakja. Pihenjünk mrg az ebédlőben. Egy lágas terem ez, berendezve asztallal és lóczakkal. Jókedvű turisták sok­szor tánczollak mar itt. Sokáig azonban nem időzhelünk, menni kell, meit gyertyánk fogyatékán van s még nagy út áll előttünk. Hatásos csoportozat a Retek-ág kápolnája. Egyike a legszebb részeknek, a lőjárattól jobbra fekszik. — Itt latjuk a szószéket, a keresztelő medenczét, az oltárt, a gyertyákat. Nézzük meg a méhkasokat is. Bájos kep ez. Egy kis méhes, benne negy kas. Végig megyünk a Fraján utján. Epen olyan, mint eredetije az Aldunánál. Ezeken a helyeken a barlang talaja egészen száraz, homokos, kavic-os, könnyebb a gyalogolas, mint az eddigi csúszós, agyagos talajon. Itt áll Fass Imre emlékoszlopa az uj-ag felledez. jenek im­lékére. Itt van a Proserpim hálószobája — Egy oszlop látszik tartani az egeszet. Gyönyörű hely. de kissé ko­mor. Itt tölti éjszakait P.utó bájos neje, Zeüs és Démé­tér leánya, de csak 6 honapon at nyugszik azon a ke­mény nyoszolyán, az esztendő másik 6 hónapját anyjá­nál tölti a földön, derűsebb tájakon. Az orosz török háború is hagyott iit nyomot. — Ott áll az 1877-ben kikutatott büdostói barlangban a plcvnai diadal emléke. Kolosszális tömeg. Vessünk egy pillantást a Divald mű­termébe is. Egyike a leggazdagabb helyeknek. Középen egy rengeteg nagy oszlop áll, mellette balra két kisebb, jobbra egy másik, a melyi ek tökélet. s emberi arcza van. A boltozatrol tömérdek kisebb-nagyobb oszlop, gömb tügg le ezerféle szín! en — Itt van a pisai ferde torony, Diána temploma. Elérkeztünk a barlang végére, de még van egy mellék-ág: a csillagvizsguló. A hozzá vezető uton dide­reg a három fagyos szent, három apró fehér szobrocska egymás mellett. A csillagvizsgálóhoz lépcsők vezelnek fel. Nagyon magasai fekszik, de kárpótolja a faradságot. Egy 50 m.

Next

/
Thumbnails
Contents