Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-12-13 / 50. szám

N Y t ft I D É K egészségben tartja. Ilyen szer egyedül csak a valódi Brádyí'éle Máriaczeili gyomorcseppck, évtizedek óta kipróbált zamatos izü, biztos hatású házi gyógyszer az összes gyomorbajoknál. Ü-jgje 80 fillér a gyógyszertárakban. Utánzatoktól óvakodjunk. 646—8—4 A prépost a faluba jön. Nagyon tévedni méltóztatnak, ha azt hiszik, hogy ez Írásban a tiszta, üde falut rajzolom meg az ő levendu'ás szénaillatos levegőjével. Bohém töiténet ez, a melynek milicuje füstös, kopott, aranyszálu kávéház és az a kacagó nyomorúság, a mit később megpudvásodva, belelustulva a bourgois életbe visszasír a gyomorbajos Íróember. A hideg ebédek, a hideg hónapos szobák, meleg idejéből való ez a történet. Abból a nyomorúságos, de mégis bájos korból, a mikor lüszter kabálunk alatt lehetetlen remények, duzzadó ambíciók teszengenek: a mikor világrenditő tervekről és öthatosos kölcsönöktől beszél az ember. A mikor a világot akarja meghódítani és aggodalommal fürkészi a főpinczér arcát, mielőtt megrendeli a kávét sok habbal, — vájjon jó kedvében van-e ? Andor Oszkár akkoriban nagyon csehül állott. Kipottyant az állásából, a melyhez fogható még kevés embernek jutott osztályrészül. Hogy mi volt ez a különös állás? Egy derék nyárs polgár, a ki az ő parányi polgári üzleteiből megtollasodott és irodalmi ambíciók buzogtak ereiben a praktikus, de közönséges bussinessek helyén, teljes ellátással és 2 pengő napi d.jjal — társszerzőnek szerződtette. Andor Oszkár reggel a kávéházba s a főbérlő társszerző szigorú ellenőrzése mellett scenirozott, párjelenetezett, monológokkal garnírozott egy lassan, de annál bizonytalanabbul készülő drámai műremeket. Gelb ur, a főbérlő társszerző szinte kéjelgett már a társzerzői dicsőség bizton elkövetkezendő tömjén fellegében s a bohém társaság csípdelődésére annak az embernek a fölényével felelt, a ki ismeri a pénz éltékét: — Mért ne lennék büszke a közős munkánkra ? Hát megtudná írni Andor kollega ezt a kis remekmüvet; ha én nem gondoskodnék abrakról a pegazusnak ? Igen, abrakról a pegazusnak — ismételte. Ugy-e ezt eleg csinosan mondtam ? Sajnos, a leghosszabban készülő ötfelvonásos megírása sem tart annyi ideig, a mennyi uton a telekkönyvi betetszerkesztők vissza szoktak vonulni a jól megérdemelt nyugalomba és ... . És mit hímezzem, hámozzam a dolgot, hiszen megesett az másokkal is, a történeti drámákra rossz idők jártak akkoriban is; a lejti lebegésü trocheuzokban megirt művet közfelháborodással u.ásították vissza a kalmár lelkű direktorok, a kiknek tánc keli és nem páthosz, trikó és nem kothurnus. Gelb úr olyan dühös lett, mint hajdan, ha rá jött, hogy a segédek a felöltőjük alatt szállítják ki az üzletéből a legutolsó újionsagok színejavát. Dühbe guruit és kitört belőle a régi főnök s egy borongo novemberi reggelen azzal fogadta szegény Andor Oszkárt: — Morgen brauehen sie nicht mehr zu kommen ! Andor Oszkár mint egy detronizált Caesar megvető kézmozdulattal búcsúzott el a társszerző főnöktol, az ajtóból visszafordulva sajnálkozva mondta: — Szegény kalmárlelek ön sem fogja sohasem meglátni Pindár berket, hol a het s'p>u Pán .... — Fütyülök a Panral Kétszáz forintomban van ez a gsichtni. És az a sok finom koszt I Ezzel ért véget a társszerzői viszony és Andor Oszkár visszajutott a véletlen országutjara, a melyet polgári néven kávéháznak, éhes bohém körökben röviden kávekorszaknak is neveznek. Hogy mennyi idő tellett el a nagy tatárjárás után, arról csak az optimista főpinczér napló jegyzetei tehetnének tanulsagot, tioi is Andor Oszkár jó hangzású neve kótszáztizenkét habos kávéval volt megteihelve. A légcsőkön) ösebb kávékorszakban is vannak kiderülő, szivárványos napok s Andor Oszkár Lizonynyal bimbót és tavaszi rímet pattantó májusi napnak nézte azt a ködös böjti délutánt, a mikor az ő sarok asztala mellett a fehér füstből kibontakozva megállott Goldstein bácsi a derek 17-es számú hordár. Megállott és rejtelmes mosolygással jól ápolt császárszakálla fölött a feje fölé hajlott. — Ugy-e, kérem, író tetszik lenni? Andor Oszkár kínosan megdöbbenve nézett a derék hordárra, mintha azt kérdezte volna ? — Hah? Egy újabb társszerző? Az öreg tizenhetes jóakaró leereszkedéssel veregette meg a fű ig piruló íiu vállát. — No no csak nem kell szégyenkezni. Annak is kell lenni. Was ? És aztán bizalmasan hajolt közelebb : — Egy kis megrendelést hoztam. — Drama? reménykedett Andor. — Bah! Nem vagyok én n.mzeti színház! Három beszéd kellene. Tatszik ilyet is tudni? Mert a prépost, kérem, a faluba jön. — A faluba? — No igen, faluba, mint a hogy Beniczkyné nagysága mondta az ő fi .om legényeiben. Szóval titok a fala neve. Elég az, hogy en megrendelést kaptam. Először . . . Az öreg hordár nagy készülődéssel elővett egy bagoly szemű szemüveget a zubbonya zsebéből, aztán egy papírdarabot kotort elő és olvasni kezdte róü: — Először: Üdvözlő beszéd a falu határán, másodszor: Üdvözlő beszéd az egyházközség küldöttségi szó- ' noka részéről, harmadszor tószt az ünnepi banketten. I — No, mit tetszik szólni hozzá? Az üzleti részt I elintézzük. Én hagyok magammal alkudni, csak annyit | bocsátok előre, hogy öt forintot kaptam erre az üzletre I és egy forint 50 krajcárt szoktam keresni ilj énkor. — Szóval három forint ötven! No üsse kő! Megcsinálom. — Holnap jöjjek el érte? — Holnap ? Szó sincs róla! Egy fél óra múlva. A hordár távozott és Andor barátunk a következő percben már úgy benne volt a betüontásban, mintha a Nilus királynője harmadik felvonásában űlt volna nyakig. Az oda szállingózó kávétestvéreket rejtélyes módon intette csendre; — Ne zavarjatok. Kaliforniát találtam. A társaság diskréten félre vonult s a félóra leteltével ájtatos tisztelettel néztek a gyártmányokéit visszatérő hordárt. — Ez hiztosan Kiss Józseftől jön. Arannyal fizet. — A hordár pedig nyájasan köszönve kérdezte a malaszttól szinte tündöklő tudortól; — Na ? Kész az a mismás? — Igen. Itt van ! Ide a pénzt. — Ah bah! Nem olyan sürgős. Tessék előbb felolvasni. És szó ide szó oda a Nílus királynőjének szerzője Aranyszájú János lendületével szavalta el ott a sarok asztalnál a prépost úr üdvözletét. Goldstein a derék tizenhetes hordár Gyulai Pál-i arccal hallgatta végig a köszöntőket s mikor az utolsó tiráda is kicsendült, a hordár némi habozás után a zsebébe nyúlt s a márványasztalra olvasta a negyedfel forintot s fontoskodva mondta ki a kritikát: — Jó beszéd, finum, intelligenyes beszédek, de van egy kis hiba, kárem alássan. — Hiba ? Nü ná, nem olyan nagy hiba. Tetszik tudni, — egy kicsit kevés benne a Jézus. De azért kifizetem. Palástky Marcell. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 167.510. 1903. sz. Hirdetmény. A magyar királyi államvasutak igizgatósága nyilvános versenyt hirdet az Istvántelki főműhely telepen előállítandó útépitmények létesítéséhez szükséges munkákvégrehajtására. A terv a költségvetés, a szerződés tervezet, az ajánlati minta, a pályázati feltélelek,valamint a munkák végrehajtásához kötött feltételek, Budapesten, a magyar királyi államvasutak igazgatóságának alépítményi ügyosztályában (VI. kerület, Teréz-körut 50. szám. Ill-ik emelet 15. ajtó) a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Az ajanlatok legkésőbb 19J3. évi deczember hó 29-én déli 1 i óráig nyújtandók be alulírott ig izgatóság építési és pályafentartási főosztályában (Budapesten, VI. kerület, Teréz-körút 56, szitu, II. emelet. 10. ajtó.) Az ajánlatok egy korona, az ajánlat mellékletei ivenként 30 tilléres bélyeggel eilalva és lepecsételve, a következő felirattal nyújtandók be. „Ajánlat az Istvántelki főműhely Ülepen teljesítendő útépitményi munkákra. Csak az összes munkákra tett ajánlatok fognak figyelembe vétetni. Az ajánlat benyújtását megelőző napon, vagyis 190 J. évi deczetner hó áö-án, déli l'i óráig, 1100 kor. azaz: Egyezeregyszáz koron* bánatpénz teendő le a magyar királyi államvasutak központi főpénztárőnál Budapesten, VI. kerület, Andrassy-út 75. szám, földszint:) akár keszpénzben, akar állami letételekre alkalmas értékpapírokban. A bánatpénzről szóló betétjegy az ajánlathoz natu csatolandó. Az értékpapírok a legutóbb jegyzettárfolyam szerint számittatnak, de névértéken felül számításba nem vétetnek. Posta utján beküldött ajánlatok és bánatpénzek térti vevénynyel adandók fel. Budapest, 1903. deczember hóban. — Az igazgatóság 170377/c 1903. Hirdetmény. A m. kir. államvasutak vonalain érvényes helyi árudijszabáshoz (II rész) uj függelék életbeléptetése. 1904. évi január hó 1-én a in. kir. államvasutak összes vonalain ervényes helyi árudijszabáshoz (II. rész) uj függelék lép eletbe mely által az 1903, év január 1 én kiadóit lüggelek egyidejűleg hatályát veszti. Ezen függelek, mely némi apróbb módosításokkal, az eddigi függelékben foglalt díjkedvezményeket tartalmazza s melybe több, eddig hirdetmenyileg érvényesített díjkedvezmény vétetett fel, a m. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (VI., Csengery utcia 33.) es üzletvezetőségeinel példánykint (30 fillérért lesz megszerezhető. Budapest 1903. évi november 20-án. Az igazgatóság. Felelős szerkesztő: INCZEDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyüt-tér*) Nyilvános közérdekű értesítés! Mind azon magános vagy bármi néven nevezett pénzintézeti részvénytársaságok vezértagjai is — kik a „liiidszentuiihályi segélyező uépbauü és takarékpénztár rósz vény társasa^'-gal hitelviszonyban állanak s a nevezeit pénzintézeten activ követeléseik vannak : általam — mint ezen intézetnek kiválóan érdekelt törzstagji által — értesíttetnek: hogy — Alapszabályaink I. tejezete 1 § a értelmében az intézet fennálása már esak 1904 évi május 20-áig tart, mivel ezen utolsó ev elotli ev lebruár hó 16-án tartott rendes közgyűlés egyhangú határozattal elvetette a további fennállását, — annak daczára is, — hogy azt a gyűlési tárgysorozat o. pontjaban — az igazgatóság és a felügyelő-bizottság is nagyon meleg érdeklődésekkel ajánlották. Er. ókból tarlom szükségesnek az érdekelteket figyelmeztetni : hogy az idő rövid voltára való tekintettel — hitelviszonyaikat rendezni — a törvényes határidő lejártáig — ne késsenek; hogy igy a felelősség terhével együtt járó reális vigszámadás — annál könnyebb szerrel lebonyolítható legyen. Kelt Büdszentraihályon, 1903. nov hó 24. Közli: Tóth József, ny- községi jegyző, szentmihályi 778 — I — 1 lakos, társulati részvényes. (* E rovat alatt közlöttekért a felelősség a beküldSt illeti. 60 krajcártól kezdve méterenkint utolsó újdonságok. Bérmentve és elvámolva, házhoz szállítva. Gazdag minta \.ilaszték postafordultával. — Selyemgyár Henneberg, Zürich. Báli selymek 60-4-3 Óriási választék mm Boákban és Karácsonyi ajándékoknak alkalmas czikkekben, Eisler Károly női, férfi, divat, rövidáru és czipő-üzletében NYÍREGYHÁZÁN. Dr. Rózsa Ignátz karlsbadi fűrdóorvos a téli hónapokon át, Debreezenben (Hatvan-utcza 57. szám alatt) folytatja orvosi gyakorlatát, hol is a gyomor-bélbetegségekkel, valamint a vesék- és hólyag bántalmaival szakszerűen foglalkozik, 787—2—1 MERKÚR váltóüzleti részvénytársaság Budapest, V., Fürdő-utcza 3. sz. vesz és elad vidéki takarékpénztár- és bankrészvényeket, tőzsdén nom jegyzett papírokat. és azokra, valamint minden egyébb értékpapír ás sorjegyre igen előnyös előleget folyósít. Bank es tözsdeiigyekben szakszerű felvilágosítással ingyen szolgál. BANKOSZTÁLY. SORSJEGYOSZTÁLY. VÁLTÓÜZNIET. A m. kir. szab. osztálysorsjáték főelárusito helye. Sorsjegyek csekély havi részletfizetésre, előnyös sorsjejytársaságok. Sorsjegyöiztosítás: legolcsóbb díjszabás kívánatra b:rmentvo. Rövid levélczim: MERKÚR, Budapest, FÜRPÓ-UTCZA. 748-12—3 Részvénytőke korona 1,000.000. Karácsonyi Képes levelező-laput a legújabb kivitelben és nagy választékban, valamint ujabban csomagolt, kitűnő minőségű szivdika hüvelyek nagyban kaphatók JAKOBOVITS FANNY dohány tőzsdéjében. 788-3-1 Hirdetmény, 4884. áü. 1903. Alantirt árvaszék közhírré teszi, hogy gondnokolt özv. Teutelbaum Henrikné tulajdonát tevő nyíregyházi takarékpénztári lil. sz. rész vényszelvényeivel készpénz ellenében a városi kóigyimi hivatalban 1 9 0 3. évi 23-án délután 3 órakor megtartauió nyilvános árverésen elfog adatni. Kikiáltási ár 1410 korona. Banompénz 144 korona, mely az árverés előtt a közgyámnal leleendő. Kelt Nyíregyháza város árvaszékének 1903. decz. ll-én tartott üléséből. 789—2 — 1 Májerszky Béla, árvaszéki elnök.