Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-10-18 / 42. szám

•i„_ ;

c tpiipcpn bevált befektetésünket iSTlniSy^ a kör használta. 4 alkalommal bérbevették, s e kétféle használat díját a legszerenyebbei. S 272 koronában számítva, már az első evben KI Mial többet jövedelmezett. Egyesületünk pénztárát legnagyobbrészt ezen állandó jellegű beruházás vette ^nybe - mert esté Iveink látogatottsága oly magas fokon állott. Loot " 3 művész-este és egy belépó-d,j nelkul rendezett - házi-estély költségei összesen csak MK» koronával terhelték azt. S ha figyelembe vesszük, hogy a zongoravetelen kívül voltak még egyéb állandó jellegű beruhazusaink ts a mennyiben a művész-szobát díszes |,^to- 'uggonnye láttuk el. célszerűségi szempontból a kulso felszerelest is javíttattuk, a nemzeti színészetet ismét segelyeztuk es a tagdíjak szorgalmazása miatt a pénztár. kezelést kolségek is emelkedtek s a most folyó kóltsegvetes. felévet mégis 500 koronára tehető készpénz-maradvanynyal tudjuk megkezdeni: mindenesetre kedvező kepét nyerunk a kör pénztári viszonyai felöl. Ezzel összefüggésben a múlt évi közgyűlés határozata értelmében a költségvetést kettős alakban terjesztjük he, egyrészt 1903. évi július—deczemberi felesztendöre, másrészt az egész 1904-ik évre. I. Költségvetés 1903. július 1 -deczember 31-ig. A) Bevétel: 1. Készpénz '"

)

U9 ÍV 2. Hátralékokból ^ K. . 3. Házi estélyböl -->0 K. 4. Első müvész-estélyböl . . • Liill_l_— Összesen: 1735 K. B) Kiadás: 1. Pódium-igazítás üü K. 2. Pénztári kezelési kiadás ... 30 K. 3. Terembérlet, rendezés stb. . . 2<>0 K. 4. Dologi kiadások 100 K. 5. Évi jelentés 30 K. 0. Utazások H>0 K. 7. Szinészeti szakválasztmánynak . 100 K. 8. Művész-személyzet 800 K. 9. Előre nem láthatók 120 K. 10. Jövő évre átutalva (maradvány) 13") K. Összesen: 1735 K. II. Költségvetés 1904. jan. 1—deczember 31-ig. AJ Bevétel: 1. Készpénz 1903-ik évről . . . 135 K. 2. Tagdíjakból 1H00 K. 3. Hátralékokból 150 K. 4. Humoros estélyböl 800 K. 5. Vasquez estélyböl 1400 K. G. Japán estélyböl (iOO K. 7. 1904. évi őszi estélyekből . . 1100 K. 8. Évkönyvből 120 K. Összesen: 5905 K. B) Kiadás: 1. Országos irodalmi szövetség . . 40 K. 2. Utazások 300 K. 3. Külső felszerelés 100 K. 4. Pénztár-kezelés, szolga stb. . . 120 K. 5. Levelezés 100 K. t5. Terembérlet és rendezés . . . 340 K. 7. Múvész-szcmélyzet 3200 K. 8. Évkönyv . 340 K. 9. Szinészeti szakválasztmánynak . 325 K. 10. Magyar nyelvi szakválasztmánynak 200 K. 11. Évi jelentés 40 K. 12. Dologi kiadások 200 K. 13. Előre nem láthatók 240 K. 14. Egyenleg mint maradvány 1905re 30

0 K. Összesen: 5905 K. A mint e költségvetésből látható, körünk tevékenysége mind tágabb és tágabb térre kezd kihatolni, a keret, melyben működése folyik, mind inkább és inkább bővül. Uj célok, új törekvések jelentkeznek, a melyeket ki kell elégítenünk. De mielőtt ezekről szólanék, legyen szabad néhány szóban múlt évi tevékenységünkről beszámolnom. * • * A múlt évi közgyűlésnek bemutatott tervezet szerint előadásaink során négy estelyt vettünk programmba, és pedig vita-, színházi-, művész- és magyar zene-estélyt. Örömmel jelenthetjük, hogy az akkor bemutatott programm nagyrészében valóra vált. — 1902. dec. 12-én tartottuk meg az első. az úgynevezett vita-estélyt. Elnöki megbízásból csekélységem vezette he a vitát s adta át a szót Halasi János tagtársunknak, a ki mindvégig lekötötte a figyelmet a párbaj fenntartása mellett csoportosított, lendületesen előadott érdekes érveivel. Popp György tagtársunk párbajellenes irányzatú dolgozatát, mely a humor és a való élet színteréről szedett bizonyítékokkal vette fel a küzdelmet Halasi János érveivel szemben, Rónay Jtnö tagtársunk olvasta fel. Ugyancsak a párbaj káros hatásáról, eltörlendö voltáról szólt Poruhssky Pál tagtársunk is. a kinek nagy közvetlenséggel előadott érveit állandó tetszés jelei közt hallgatta a közönség. A beérkezett szavazatok közül 234 szólt a párbaj ellen, 209 mellette. — Ezután Maróthy Margit, a nemzeti színház miivésznője szavalta el nagy hatással Somló Sándor ,Az apród" czímii szép drámai költeményét: Ráthonyi A kos, a magyar színház miivésze pedig kellemes baritonját mutatta be a „nem búcsúzom, találkozunk" kezdetű dal eléneklésével. Ferenczi Józfcf tagtársunk zongorakisérete mellett — majd szavalómüvészetét mutatta be Petőfi „A távolból" czímii költeményének előadásával. Végre, miután a kör új zongorájáv al együtt a pianolát, e modern szerkezetű zongoragépet mutatta be Kohn Bernát budapesti zongora-gyáros. az est befejezéséül a Ráthonyi-pár nagy tetszés közt adta elö a „két év múltán" ezímü vígjátékot. A magyar zene eszméjének való hódolásra január 10-én jöttünk újabb estéíyre össze. — Ha csak magát a műsort örökítjük is megjelentésünk lapjain (1. A magyar "V V lr n K zenéről; irta és felolvassa Dr. Vietórisz József. 2. a) Magyar dal. Nagy betét a „Denevér" cz. operettből; írta Sfrausz János, b) Részlet a „Primadonnák" czímii operettből: írta Súppé Ferencz. Énekli Szover Ilonka úrhölgy, a magyar kir. opera művésznője. Zongorán kiséri krisztihkovich Béla. 3. a) Serenade. irta Floridin. b) Szerelmi álom; írta Liszt Ferencz. c) Várakozás; irta • Moszkovszki. Zongorán előadja Krisztinkovich Béla. 4. a) „Aladárdal." Készlet a „Bajazzók* cz. operából; irta Leoncavallo. b) Coloratur-ária; irta Venzano. Énekli Szover Ilonka -úrhölgy. Zongorán kiséri Krisztinkovich Béla. 5. a) Magy ar dalok, bj Kuruez dalok. Czimbalomra átírta es előadja Popini Nándor, c) Részlet „Az ezred leánva" cz. operából. Énekli Szover Ilonka úrhölgy. Zongorán kiséri Krisztinkovich Béla), már eleget mondtunk ez este jelentőségteljes voltáról. De a nnisor egyes számaiban elért siker a legfényesebb estélyek emlékét újította meg mindnyájunkban, kik ez estélyen összejöttünk. Dr. Vietórisz Józse/ tagtársunk magvas, lendületes, tömör és mégis lelkesítő fejtegetései a mindnyájunk által annyira becsült, szeretett magyar zenéről, — Szoycr Ilonka úrhölgynek elragadóan szép, gazdiig énekmüvészete. Krisztinkovich Béta úrnak, e kiváló nmkedvelönek izlés és erő dolgában egyaránt kitűnő zongorajátéka és Popini Nándor mármaros-szigeti bankigazgató úrnak, ki körünk iránti szíves figyelemből teljesítette meghívásunkat, igazán magyar lélekkel szerzett és a czimbalmon valóban magyarán érzi) szívvel előadott hatásos magyar dalai, kuruez dalai úgy külön-külön, mint összességükben a legmagasabb műélvezetek régióiba vezették be a jelenvolt közönséget. Színházi esténket f. évi február hó 19-én tartottuk meg. Idegenből Makó Lajos tagtársunk, a debreczeni színház igazgatója, az ö társulatának néhány tagja, ugyanannak női énekkara és a debreczeni katonai zenekar működtek közre. llaluicl Aranka művésznő és Pataki István müvész Dreyfus A. „Egy kis vihar" cz. egyfelvonásos vígjátékát adták elő zajos hatással. Makó Lajos Temérdek: „A fogak" és I. Le Normand: „A rákok" cz. monológjait adta elő. A mi azonban cz estének különös érdekességet és sikert biztosított, az Dr. l'opini Albertné úrnő szíves közreműködése volt, a kinek ismert mindannyiszor nagy hatást elért énekművészetével, Adamek Gizella úrhölgy, ' a debreczeni színház művésznőjének, <t debreczeni színház női énekkarának és a harmónium kíséretet ellátó üantroch Alajos tagtársunknak közreműködése mellett adta elö Grieg E. gyönyörű egyfelvonásos daljátékát, melynek czínte: „A kolostor kapuja előtt." Külön számban ugyancsak ö gazdagította az est sikerét Mendelssohn ,Conccrtáriújának" kiváló interpetálásával. (Folytatása következik.) Muzeumunk gyarapodása. Ékszerész lehet bárki, a ki ékszerekkel kereskedik, ötvös azonban csak az, a ki a drága fémeket művészi ízléssel dolgozza fel. Kevésbbé bosszantana az, ha á la is'zmadia a suszter czipődiát írna a czégtábtájára, mint az, ha egy ötvös, — tehát érezmüvész — degradálja magát ékszerésszé. Hogy magasabb cultur törekvéseket is támogatnak már évik előtt bebizonyitotta Oláh Géza helybeli ötvösünk, a ki néhány év előtt löbb, — orosi szőllőjéből származó honfoglalási kengyelt — ajándékozott muzeumunknak, melyek közül egy ezüsttel van berakva és a maga nemében páratlan A mult évben egy Transvalbol származó arany stufával; majd egy műkedvelő, által réges-régen művészileg lábol faragott pipával gazdagította gyűjteményünket.. Schiller Gyula a kinek czégtáblájára ékszerész van irva, nent tudom, hogy c ak a féle egyszerű ekszerész-e, vagy ötvös is. A kettő között van legalabb is annyi különbség mint a vályogve'ő és B mezi Gyula között, a kik pedig mindannyian nem ékszerekkel, de hegedűtélével bánnak. Felteszem róla, liogy nem csak ékszerész, hanem ötvös is, mert linóm Ízlése van és különösen régi tárgyak iránt érdeklődik, a melyeket az enyészettől megmenteni törekszik. Pár év előtt Józsa Gyurinak általam ösmert hiteles helyről származó sürü ezüst zsinórzattal ellátott meggyszínű posztó spenczerj 't (ujjas) ajándékozta, a melyet azonban az idő és moly ugyancsak megrongált, ugy, hogy abban a bolondját sem ő, sem más már nem járhatná. Tegnap elölt pedig csaknem beszerzési árban honfoglaláskori lelettel gazdagította muzeumunkat. A 1-lei-körülmények eddig még homályban vannak és csak annyit mondhatott, hogy a tárgyakhoz Balint helybeli tánezmester segítségével jutott és hogy ezeket a nyíregyházai halárban egy földmives találta. A lelet áll egy 113 milliméter átmérőjű és 30 millimeter magas gömbszelvény alakú 1 milliméter vas'ag diszités nélküli ezüst csészéből, a mely teljesen azonos alakú a gyógyszerészek porczellán csészéjével. A lobbi ezüst tárgyak állítólag ezen csészében la'állattak, miben azonban Tamás vagyok. Hirom darab cartonpapir vastagsígu 8 cm. hosszú és 7 cm. s'.éles tojásdad alakú ezüst lemez, melynek a közepén levő 16 mm. átmérőjű és egy két milliméter m ily kerekded homorulata vastagon van tűzben aranyozva. Ilyen diszlemezt eddig csupán Pilinben (Nógrádm,) 1871-ben keltőt és Batlán (Fehér ni.) 1877 ben egyet találtak. A pilini lelet, mely három sirból kerüli, rendkivűl gazdag, a melytől bővebben értesülhetni, „A magyar honfoglalás kútfői* czimü, a m. tud. akadémia által 1900-ban kiadott, ábrákkal bőven ellátott munkának 510 lapján. A három tojásdad lemezen kívül van még hét darab 25 mm. átmérőjű domború, kerekded ezüst sz>jdiszités ; to'-lynek közép n egy öl szögű háztető alakúiig kiemelkedő éles aranyozott keretből egy fél borsó mekkoraságu szintén aranyozott félgömb emelkedik ki. Az öt összeszőgellésl öl a kerület széléhez hasonló ugyanennyi éles lécz húzódik. Ezen öt vonal és a pityke széle kőzött levő mezőből paszuly mekkoraságu, nem domború és nem aranyozott kiemelkedés képez öt szigetet. A homorú hátlapnak két átellenes széléről két fül nyúlik le, a melyen áthuzo't sodrony vagy hur erősi tette a pítykéket vastag S/öveire, vagy inkább bőrre II isonló di-zitésü honfoglaláskori pilykeket nem ösmerek " A pilini ket lemez es mintegy három font sűlvn egyéb ezüst díszítések lovas sírban találtattak, melyekről azt tartják, de n. in állítják, hogy a kantárnak díszítésére szolgáltak. Schiller ur feladata a lelelkörülmények ösmeretehez segíti ni. ] A pilini lelet, a mely mellett az 814-IŐ1 840-i» uralkodó jámbor Lajos nemet császárnak érmei találtattak, egy be vetve eddigi érmek nyomán honloglaláskoriaknak bizonyult leletekkel, minket nyírieket kiválóan érdekel, mert a pilini ezü.t emezz 1 mely a nyíregyháziaknak edes I est vét e, Hampi 1 munkája szerint csupán még csak Tolna-Szánton, Kis Tengeliczen (Tolnamegye) Tórtelen es C-orn.in ta'állak felr ösmerhellenül hasonló ezüst s/íjdiszi'ésekel, mmt azon mánloki hoiifoglaláskorí ezüst 1 let, melyet gróf Forgách László ur volt S/nes néhány ev elö t muzeumunknak ajándékozni. Valószínű, l.ogy Nyíregyháza határában honfoglaláskori temetőnek fogunk nyomára akadni. Ili nyomra akadok, annik ideien be fogok arról számolni. Nyíregyháza, 1903. október 15 én Dr. Jósa András. Nyíregyháza egészségügye szeptemberben Egészségügyi jelentés. A loly ó év szeptember havában az eeészséinii»vi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkönyvek adatait, kedvezőbbek voltak, mint a mult ev megfelelő havában. — Az elmúlt év szeptember havában elhalt 82, addig ez év szeptember havában is a halálozás 72-i l mulat. Kevesebb tehát 10-el. Nem szerint elhall fi 35, nő 37. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók Közül 43, lólduiűves gazda 13, iparos és kereskedő 12, értelmiségi 4. Ezeken kívül halva szülelelt 2, kora szülött volt —.Idegen határbeli el lett Nyíregyházán lemclve 3. Törvénytelen ágyból származó elhalt 4. Élve született 117, és pedig 59 fi és 58 nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 17, és pedig ? fi, 10 nő. Az elhallaknul löbb tehát az élve szülőitek' száma 45 el. Házasságot kötött 13 pár. Vallásra nézve elhalt: róm. kath. li 7, nő 12 19, ág. ev. fi 16, nő 17 =33, helv. hitv. fi 3, nő 1 = 4, gör. kalh. fi 5, nő 5 = 10, izraelita fi 4, nő 2 = 6. Életkor szerint 0—1 évig = 25, 1—5 évig = 17, 5—7 évig = 2, 7—20 évig = 6, 20—30 évig = 2, 30—40 évig - 2, 40—Ü0 évig = 8, Ü0—80 évig = 10, 80 éven felül — ; összesen 72. A város belterületén elhalt 39 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 19, kik nem voltak gyógykezelve, 7 éven felüli volt 20, ezek közül nem lett gyógykezelve 1. A város belterületén elhalt 39 egyén közül tehát nem lett orvosolva 1 egyén. A város külterületén elhall 33 egyén, kik közül 7 éven alóli volt 25, ezekből nem lett gyógykezelve 3, 7 éven felüli volt 8, ezek mind voltak orvosolva, a külterületen elhalt 33 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 3. Az összes 72 elhalt közül tehát 4 nem lett gyógykezelve. Orvosrendőri hullaszemle két esetben lett foganatosítva, egy hirtelen elhalt gyermek és egy zúzódást szenvedett felnőtt hullája lelett. Sem orvosrendőri, sem törvényszéki bonczolás nem volt. Orvosi latleletet nem adtam ki. Piacz és élelmiszerek vizsgálatával semmi rendellenesseget nem tapasztaltam. Nyíregyháza, 1903. október 5. Dr. Trajtler Soma, városi tiszti orvos főnök. A család alapítás. A szent rege szerint, mikor Isten az első embert teremle te volna, azt mondta vala: .nem jó az embernek egyedül lenni, szerzek neki segitő társat." Es valóban ama szavak Istennek, az őrök igazságnak szavai hozzánk emberekhez. Igen. Isten akarja, Isten parancsolja, hogy mihelyt valaki eléri testi kifejlődésének határait, házasodjon meg, illetve menjen f-rjhez. Igaz, hogy modern társadalmunkban igen sok akadálya van a maga idejében való családal ipitliatásnak, mely ténykörülmény egyik sötét oldala czivilisatiónknak. E tekintve ugyanis a tisztességes, valakinek nem rangja, de emberi méltóságához illő megélhetésnek a kérdetélől, mely első nndű kérdés a családalapítás elvének érvényesülésében, sok fiatal embernek napjainkban méltán borsódzik a hála, a házasságra gondolván, ha látja azt a sok visszás házastársakat, kikkel, mondhatni, lépten-nyomon találkozik az ember czivilizált társadalmunkban. Dehit ennek legtöbb esetben a hizasfelekaz okai, kikel atalaban nem a szív, hanem pusztán anyagi érdek kapcsolt össze egy egész eleire. Hiába tudjuk, hogy a kit ti-zta szivünkből nem tudunk szerelni, nem tudunk annak sokat tűrni, tűrni pedig sokat kell egy életen keres/tül, mert hát mindi nkinek van gyengéje, mindenkiben van gyarlóság. Iliában, nem vagyunk angyalok. Azután, van mívelt és keresztyén társadalmunknak, a házasfelek közt akkor — a mikor, — de feltetlenül felmerülő aláiendeltségi viszony kerdésének elbírálásában egy igr-n nagy tévedése. Ugyanis keresztyén és mívelt társadalmunk idev matkozólag ugy okoskodik, hegy, mert a nő a családban legalább is egyenrangú kell hogy legyen a férfival, a család legéletbevágóbb kérdéseiben is döntőleg beleszóllani épen annyi joga van, mint a férfinak, miért is