Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-10-04 / 40. szám

Nvt (í " I t) É K 44. 1. Nagy Británia (h. Bii'annia.) U. o. Christiánia (h. Krisztiánia fontos kereske- ' dés. De milyen?) helyes czime az 1800-ik egyesítési I törvény óta ez : Nagy Brittania és Írország egyesült \ királyság. U o. London nem 5, hanem 6'|

2 millió lakossal, i Edinburg, Dublin, Liverpool, Lissabon, Phillippoppel (ej, de furán irja!) Themse, Veser kiejtésük nincs kitéve. I U. o. felekezeliségnek, vallási türelmetlenségnek I (22. I.) nyomai. Amsterdamnál az eredeti építkezést kiemelni. A | gyémántot nem köszörülik, haném csiszolják. U. o. Nem Hesseni, hanem Hesscn Darmstadti. U. o. München nem festészeti iskolaval, hanem ' akadémiával. Bern a szövetségi tanács és elnök székhelye. Lám, megemlíthette volna nevének eredetét. 45. 1. Svájcz nem 22, hanem 25 kanton. Erdélyország megszűnt az 1848 : VII és I. I. cz. érteimebi n. Novibazár mint okkupált terület nincs kiemelve. Görz nem fejedelmi grófság, hanem fejedelmesitett. Magyar fejedelem nincs. Gsernovitz (h. Gernowilz) nem püspöki, hanem görög keleti érsek székhelye. Különben többet ér a nemzetgazdasági rész, hogy hizolt marháival Oroszországgal és Bomániával kereskedik. Banjalukán kénfürdő van. Gironde folyó nem létezik, hanem Garonne, minek a torkolati öblét nevezi a franczia Gironde-nak. A berlini szerződés XXV. czikkelye okozta közjogi bonyodalmak elmaradhatnak. Németország 19 alkotó részét, Európának a régi időkből mintegy mutatványul felmaradt 4 apróbb államát, továbbá Luxemburgot, Finnországot nem említi. (Luxemburg 1890. óta nagyherczegség.) A csatornák közül'kettőt isfl^er csak, a. hajók igazi ország-útjait nem. Mélysíkot nem emlit; az Alpok nagyszerűségét nem mutatja be. Magyarázat nélkül számos szó maradt (morlák, bokliéz mecset, szultán, birodalom, hegy- és vizrajz, öv, égalj, apátság, bazilika, majolika, zsinat, vértörvényszék, bán, határgróf, fejedelmesitett grófság, császárság, Karszt jelleg stb.) — A tankönyv könnyítse s ne nehezítse a munkát. A történelmi adatok (a török háborúkból, a 48-iki eseményekből csak keltő van), mint fűrészporok sehogyse tudnak a távolság és a száraz előadás miatt a keretbe illeszkedni. Nem csontvázzá törpült rendszer nem földrajzi siótár, hanem beszédes cicerone kell, ki gyöngéden vezetve a gyermeket északról a déli nap alá, megmutatja a természet és az emberiség küzdelmét, meleg szeretettel öleli át az anyaföldnek annyi könynyel áztatott rögét; vagyis : jellemezzük a földet és népet, kalandozzon el az ész, de a szív itthon maradjon. Nyelvezeli hibákból csak néhányát. A 24. 1. Mátyás emlékére egy díszes lovas szobrot emeltek (Bessenyei gyalogos szobra elmaradt). U. o. egyéb helytelen fokozás; inkáb, inkább. A 28. 1. kevésbé földmivelés és állattenyésztéssel foglalkoznak. Ez kevésbé magyaros. Az ország víz hiányban szenved. A hegyek oldalain szép rélek terülnek el. 20. 1. Egy fel őbb iskolával. E megyében van a „kenyérmező." Kárpátok magas falai (?) Hivatalok . . . vendéglök, kávéházak (III. 7). Egyebütt a kereskedés állatokban igen élénk. Szabad királyi bánya város; szab. kir. püspöki város (és). Katonai csomópont. (Nyíregyháza nemsokára lutheránus csomópont lesz.) A 23. I. A talaja a folyók menlén igen termékeny: e terület nagyobb részt azonban erdők, legelők és kopár hegyek borítják. Ezt nem értem. Szt. István temploma 140 m. magas tornával. Sajtóhibák lehetnek ezek: csillámpata, görök, tenger (-be) mohammed (egy m-mel) gypsz, kereskededő. Sajtóhiba jegyzék nem ártott volna, mert egy oldal sincs hiba nélkül. Hibásan irt földrajzi nevek: Glockner (e h. GrossGlockner), Steier (e h. Steyr), Aegei (e. h. Egei), MariaGell (e. h. Máriacell), Jüttland, Jülland (e h. Jydland), Korintus (e h. Korinthosz), Sofia (e h. Szófia, 'mert a latin betűvel iró népek helyneveit ugy irjuk, mint ők, de a lobbit magyarosan), Bosporus (e h. Boszporusz), Kykiadok (e h. Kikiadok), Qdessa (h. Odessza), Pictrosz (h. Pietrosz), Szereth [Szeret), Pruth (Prtií), Genuai (Genovai), Fini (Finn), Bolni (Botteni), Duero (DuéróDuoro), Tájó (lejó-Tájó), Hidakfalva (Hadikfalva), Páris (magyarosan Párizs, mert megállapodott magyaros kiejtése van, a franczia Pari-nak mondja), Haága (Hága), Aetna (Etna), (Turint Torinonak, Nápolyt Napolinak, Tibert Teverének mondja az olasz). Est (Etsch, a déli folyása Adige, Adidrs), Odera (Oder), Dnjeper (Dnyeper), Dnjeszter (Dnyeszter), Peipusz (Pejpusz, de zárójelbe teendő Csúd orosz ne\e, mert Pejpuszt az oiosz nem, de Gsúdszhoje ozerót ismer). Themse (27ia»ifs), Britt (Brit), Brilánia (Brittania), Csalóköz (Csalló), Következetlen s ingadozó, mint egyebütt is, a német helynevek írásánál, sok helyütt pedig ki sem leszi a földrajzi nevet. A földrajzi tulajdonneveket kis betűvel irja, pl. kis és nagy Alföld, észak-nyugati, é.-keleti Kárpátok, rominsikság, érezhegység, (de milyen Érczhegység ?) Orosz síkság, bécsi erdő stb. A III. oszt. számára írt földrajzi tankönyvet nem bolygatom, meit szánalmas és komikus szereplését úgyis megszünteti a közel jövő. Szerző nemes óhajával fejezem be bírálatom, hogy „az igen tisztelt kartársak — érdekelt osztalytanitók" (ezek is karlársak !) Stc H'an csekély művecskéjének „használata mellett (helyésen használatával), a földrajzi ismeretek tanításával (helyesm tanításában) minél nagyobb és s;.ép (h. szebb) eredményeket érhesse ni k el." Dixi et salvavi animam. • Újtelek t.) Stoll Ernő. ÚJDONSÁGOK. Október 6-án. — 1903. — Még a természet is gyászt öltött magára ; Ószi köd borong most mindenütt a tájon . . . Arad szentelt tere ! . . minden igaz magyar Rád emlékezik ma, szomorúan, — fájón. — Szomorú, gyász nap vagy ; azzá tett az önkény Mindent vérbe fojtó, zsarnoki hatalma . . . Ezt hirdeti mostan a tarolt mezőkön Ószi szél zúgása, — az égnek harmatja. Nem is lehet téged gyász nap elfeledni ; Csak reád kell néznünk Arad gyászos tere . . . Nem magyar, — nem honfi egysem, — kinek mostan Könyekkel nem volna megtelve a szeme. — Nem lehet, hogy őket, — a hős vértanukat Mig nemzet él itten, — feledje a magyar ! . . . . . Nyugodjatok hősök, . . . emlékezünk rátok ; Bár félszázad multán a sir éje takar. — Eltakar . . ? nem ! . . hiszen, a hősöket látjuk; Mint alítanak akkor a bitófa alá . . . Tizenhárom magyar! . . nemzeti martirok ! . . E dicstelen halál tett titeket nagygyá! Óh ! bár volna most is ilyen Tizenhárom ; Óh! bár volna egy is, — jó volna most nékünk . . . Aradi vértanuk . . . szálljatok le hozzánk ; Vezessétek most is szegény magyar népünk ! Lássátok, most újra visszavonás van itt . . . . . . Kiomtó véretek nem hozta meg mindazt, Mit e szegény nemzet ; az elnyomott magyar Oly epedve várt, — a mosolygó szép tavaszt. Mert az a kis napfény, mi lesütött reánk Onnan a magasból, — csak viszfény és álom . . . — A véres mezőkből kikelt szabadságot, Bár merre néz szemem, — seholsem találom ! U. o. Tátra-, Fátra-. Látra-csoportokat emlit csupán, p'dig ezek részei is említendők. A 17. 1. Nyitra folyó kihagyva. U. o. helytelen és szokatlan a Duna balparti folyóit Duna-vidékinek keresztelni. A 18. I. Liptómegye székhelye Szent-Miklós. Ez kevés, mert több Szt.-Miklós is van. Szent-Márton (eh. Győr Szent-Máiton). Sziget (e h. Máramaros Sziget). A 22. I. azt mondja: Ungmegye helységei még: Munkács, Szolyva Talán Beregmegyében vannak ezek? Nrm Szolyvan, Hársfalván van a fürdő. Hogy Munkácson pihentek volna meg őseink, ezt ma már csak Anonymus mondja (1. Történeti kútlők, Marcalitól.) Epoly állítólagos a 26-ik 1. Pusztaszeren Árpád nem országgyülésezett. Az első országgyűlés Szent István idejében volt. A 23. 1. a hegység főbb csoportjait akarja mondani s a csúcsokra kerül. A hegyek, folyók elsorolása mindenütt hiányos, értelmetlen A termények elsorolása ellenben terjedelmes, holott csakis a ritkaságok, a különösen említésre méltók volnának kiemelendők ; de ezek kiszorultak. Nem fukarkodik a 23-ik lapon, mert még azt is kiteszi, hogy a marosvásárhelyi hires könyvtár a gróf Teleki Sámuel adományából s a 2ti-ik lapon a nagyenyedi collegium Bethlen féle. 27. I. Vodnik helyesen Truska-Góra (Vodnik). 30. 1. Lapincs is határfolyó. 32. 1. Tiszába nem ömlik Morva. 33. 1. Hivatalos nyelv a magyar. E kitételre nincs szükség. U. o. fölösleges a vasúti vonalak elsorolása. A 35. 1. az Alapok főbb részei közé sorolja a bécsi erdőt (Bécsi-, erdő, Wiener Wald) s Biennert. A 36. 1. tévesen tömjénez Ausztriának azzal, hogy szellemi müveltségöket igen magas fokra teszi.. A Kárpálitartományok ép arról nevezetesek, hogy igen alacsony fokon állnak ott a szellemek. U. o. Bécs nevezetessége egy csomó névvel van terhelve, ott szerepel a Burg, Arsenál, Theresianum. No, persze: „'s gibl nur a Kaiserstadt 's gibt nur a Wien." U. o. hogy a császári mulatóhelyeket is emliti, ez tapintatlanság. A 37, í. bemulatja Kazinczyt, mint nyelvújítót (?!) Kuffsteinben (e h. Kufstein). Számos szabadságharcos volt itt elzárva. Kazinczyt a kövelkezelesség születési helyén kéri. U. o. Meránt nem emliti, pedig többet ér mint az emiilett három. Trient inkább selyem iparáról. Bleibergnél kiemelni, hogy Európa legnagyobb ólombányája. Hallein sófőzéssel. A sót nem főzik, párolják. De nem is arról, hanem sóbányáiról nevezetes. Sóváron pedig megszűnt a sópárolás. Tirol, fejedelemség rangjára emelt őrgrófság, Vorarlberg pedig tartomány néven szerepel. Abbazia kihagyva. Triest birodalmi város. Beichenberg és Rumburg nem egyenlő nevezetességnek. Königgiütznél a liangszerkészitést, a történelmi nevezetességet kiemelni. A 40. I. Melléktengerei : Fejér, Fekete, Kaspi. Ugyan milyen tengernek ? Melléktengert a földrajz nem, hanem beltengert ismer. A 41. I. Bosporus (h. Boszpoiusz) a földközi tengerből vezet a feketébe. (?) A 41. 1. Spanyolországban van a Provcnce [Prováns (eh. Provánsz)] sikság. Szegény Laura! Nem itt zokogta érte ezer sóhajtássá lelkét Petrarca; de meg Kisf.Iudy sem itt énekelte meg a daltelt mezőket. Jellemző, hogy ez, mint uj betoldás, alV-ik javított kiadásban fordul elő. U. o. Enara nem Orosz, de Finnországban van. U. o. Törökország fővárosának Isztambul a neve, mely az új görög „istin polin"-ból (a városba) alakult. 43. I. Svédhon, a magyarnak ez nem hon. U. o. Stockholm nem a Malár tó pariján, hanem szigeteken épült, ezért észak velenczéje. komoly érzelme szerint választani hódolói közül, kik egyformán körülrajongják s mind, örökké tartó szerelmükről beszélnek? . . E sok közül egyet! Egyet, ki szive mélyén érez, kit ő is különösül szeret s kivel boldog lesz! . . . Egy sem. Igy volt ő is. Hogy hát Biharyt nem kosarazta ki, főoka az, mert szülői tanácsa szeiint cselekedett ... Az eljegyz's Margit születésnapjára lőn kitűzve. Közbejött még egy farsangzáró megyebál. Ekkor történt a végzetes fordulat ... Ah ! hányszor megbánta, hogy elment e bálra. A keringőnél gróf Kunossy, huszárfőhadnagy bemutatkozott . . . Szép, fekete, igazi férfias alak. Nagy nőhódító, . . az asszonyok „barátja" ... A következő tánezokban feltűnően vele foglalkozik. Margit nem idegenkegik . . . Egy csinos huszár, grófi czim, no meg egy kis szellem . . . melyik ifjú leány fejét ne zavarná meg ? ... . ... Óh ! ha a bálterem egyik szögielében az árnyas pálmák beszélni tudnának ? . Elárulnák a mézédes, epedő szavakat, . . . egy mámoros - csókot ! . Margit a válaszúton volt. Most kezdett csak gondolkozni érzelméről . . . Ugy érezte, hogy Biharyt már — nem is tudná szeretni! . . Mily szebbnek látszott a jövő a gróf oldalán ! — Biliary a második négyesre kosarat kapotl. Hiába. A kis lány elvesztelte fejét. Másnap éjjel sztrenádi a ébredt. Fájdalmasan hangzott a nóta, szomorúan : „Temetésre szól az ének ..." A mennyi bánat, fájdalom, szenvedés és lemondás lehet egy csalódott, megtört férfi szivben, az mind benne volt a nótában. E nóta valóban Biliary búcsúzója volt. A közeli halál sejtelme tői-ötté el a nóla minden akkordját Következő napon megtörtént a párbaj Kunossy és Bihary közt. B haryt átlőtt mellel hozták haza az abonyi erdőből s még útközben meghalt. Végső óhaja volt Gitá-t látni, de a nagyságos asszony akkor már a keleti express valamelyik kényelmes fülkéjében repült Olaszország felé a mamájával. Igy lőn az előre megbeszélve. Ugy, hogy Gita nagyságos a párbajról és annak szomorú eredmenyéről csak később értesült. Csak azután, midőn a gróffal, — ki néhány nap múlva követte őket, — megtörtént az eljegyzés a napsugaras Nizzában. Az ő, boldogsággal telt lelkében bizony egy kevés szánalomnál nem jutott több Biharynak! Hisz oly boldog volt ő, oly fiatal, oly szépnek látta az életet. Fájdalom, igazi fájdalom még nem férkőzött be az ő pici szivébe. Nem. Csak később. Nemsokára tudta meg, hogy — mi az. Az esküvő későbbre lett halasztva. Bizonyára volt ok. A vagyon már ekkor a végét járta. Nem tudtak még annyit sem összeteremteni, a mivel a biztosítékot letehessék. A gróf rosszul számított. Ó nagy hozományt várt a szép leány melleit. Eddigi költséges életmódja eléggé elhomályosította czimerét . . . Nem volt nehéz hát kimenteni magát, midőn a Margilék nemesi porlaja dobra került ... Mi az neki, két szerető szivet összetörni, boldogtalanná tenni. Igaz, egyik már át van lőve, halott ! . . . Margitnak bár igy is akadt volna a régiek közül kérője, de büszkesége nem engedte, mely még megmaradt, hogy a regiek közül bármelyiknek is nyújtsa kezét. Nagynénjével feledni ment. S hogy a fürdőn, hova mentek, megjelenése után az érd-klődés központja az ő bü-bajo, a akj i let, azt mond n jm sem kell. S azt hiszem, itajyon kis f.midsag: bu került a bárót, nios'ani Űrjét meghódit..ni. S gondolom, IKUI sok időbe került, mig a baró, ki különben akkor már a féifi.or nyarának vege felé közeledett, azt mondta - megadom magam ! . . . D.! boldog? Boldog az még nem volt. Most érzi csak, hogyha az az első élne, térden csúszva kérné bocsánatát. Olykor-o'y. or mikor vi?szaemléks?ik a7 egyedüllétbtn, az éj hosszú, ne-ztelen óráiban . . . mintha megjelenne előtte az ő árnyal akja s oly szelíden, bocsánat adóan tekint reá . . ! Megfogadta, hogy bosszút áll az ö.szes férfiakon! Megkínozza őket, -- mi nem is nehéz a gyönyöiü asszonynak — hogy szenvedjenek meg mind, egynek az aljasságáért. ígéretét be is váltotta. Sok férfi beleszeretett már érzelmes, izzó lelkébe, de rideg erkölcsi nézete mindig győzedelmeskedett. • • * Lemenőben volt már a hold midőn távoztam Gita nagyságostól. Az egész tavaszéji hangulata maga ébresztő lehelletével oly fenséges volt . . . Útközben a törtéin t izgalmas jeleneteire gondoltam . . Istenem ! mily kár, hogy akkor nem ismertem a szép Gitát . . Eli ! hát nem szebb egy kinyílt szinpompateljes róz<a egy fejlődő rózsabimbónál? ... Ez utóbbiban több poézis, több báj van, s talán érdekesebb. Mennyivel izgatóbb azonban az előbbi a maga csábosságával, szeszélyeivel ! . . Közben szépen tlgondoltam, hogy mégis ilyen az asszony. Csak bánni kell tudni velük Igen. Nem kis büszkeséggel gondoltain el, ime egy hódilassal löbb. Hát ez az a veszedelmes szépség ? . . Csak bánni kell tudni velük ! . . . Alig váriam, hogy hazaérjek s megnézhessem az arczképel, melyet előle, a zongoráról loptam zsebembe. Olyan ismerős ez a fotografia ! Dd hisz ez én vagyok ! Igen . . Hogy kerül ez az ő keíebe? Di mégsem ! . Egy emléksor a kép hátán : „Fog-e gondolni valaha reám, ki magát igazán szerelte?" Ez mindent megmagyarázott . . Ali 1 Tehit e hasonlít miatt történt minden? Innen a bizalom, a barátság, titok? Pedig tz egyszer hittem! Hiaba. Egy csalódással több s ki mondaná, neru-é egy remánynyel is ? . . . M