Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1903-03-01 / 9. szám

N Y í (t V I l> < K — A magyar kir. államvasutak igazgatósága értesiti a szállító közönséget, hogy a dunai hajójára­tok újból felvétettek s igy mai naptól kezdve a Pozsony Passau-n át irányuló vasúti és hajózási forgalomban a vasúti állomások árukat ismét korlátozás nélkül vesz­nek fel. — Mindenki tudja, hogy Mauthner-féle impreg­nált takarmányrépamag a legnagyobb termést adja, hogy konyhakerti magvaiból a legjobb főzelék és zöld­ség terem és hogy virágmagvaibol akad a legszebb virág. Szóval a Mauthner-féle magvak a legjobbak, készletei a legnagyobbak és árai igen olcsók. 135-12-1 — Köszvényes és csúzos betegeknél kitűnő eredménynyel alkalmazzák az orvosok a Zoltán-féle kenő­csöt, mert ez még oly betegeknél is, kik évek óta szen­vednek, pár nap alatt tökél-les gyógyulást idéz elő. Kapható üvegje 2 koronáért Zoltán Bela gyógytárában Bpesten. — Európai gyökeres és sima nemes vesszők a legolcsóbb árban, teljesen fajtisztán, igen sz"p, gyöke­res, jégverés és más hibától mentes, a legkiválóbb negyvennégy bor- és csemege-fajok. Kétéves gyökeres vessző, százhúszezer. Egyéves gyökeres hatszázezer. Sima, ötszázezer gyökeres fasoltvány, nyolezszázezer. Sima, zöldoltiány, négyszázezer. S/.ines fénynyomatu díszes árjegyzéket bárkinek is ingyen és bérmentve küld a/. „Érmelléki első szőlőoltvány-telep", Nagy-Kágya, u. p. Székelyhíd, melynek lapunk mai számában megjelent hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét. 2—1 — Magyar gyöngyvirág tenyésztés. Ezen ked­vencz virágok tenyésztése nevezetesen Németország és Hollandiában a legmagasabb fokon áll, melyeket manap ság már január 1-től deczember 31-ig l itni óhajtunk s melyek finomabb virágüzletekben ma mar teljesen nél­külözhetlen k. Tenyésztésük most már Magyarországon is előnyösen üzelik, mert ez ideig azon téves feltevés uralkodott, hogy a gyöngywrágtenyésztés nálunk a mi forró nyári hónapjainkban keresztül nem vihető s ennélfogva itt, a kicsinyes kísérletezéseken kivül ez irányban majdnem semmi sem törlént. Mühle Árpád úrnak ezen áruczikkel az utóbbi években Temesvárott eszközölt inlenziv és beható kísérletezései igen kielégítő eredményre vezettek s bizony­ságot szolgáltatlak arra nézve, hogy ezen tenyésztés nálunk is, nemcsak hogy igen is jól lehetséges, de egyszermind azon tapasztalatot is eredményezték, hogy a magyar gyöngyvirágsarjak, mi a sarjak fejlődését illeti, a külföldi teriyészetüek mögött mivel sem állnak visszább, — tekintve használhatóságukat a téli üzdészet czéljaira — mivel a sarjak kikébződése, kiérése a mi szebb, melegebb és verőfényesebb őszi hónapjainak alatt hosszasabb időn ál megy végbe, -— ezért tökéleteseb­bek és a külföldieket fölülmúlják. Hogy azonban úgy a jövő nyári, valamint az őszi hónapokban is gyöngyvirágokkal rendelkez essünk, három éves e czélra előtenyésztett gyöngyvirágsarjak, már most télen ezer és ezer számban a bécsi hűtő és fagyasztó telepekben lesznek raktározva, elhelyezve, hol is — 4 G' hidegben megfagyasztva, folyton ily megmerevedett álapolban taitatnak, mig onnan a szükségletnek meg­felelő heti részletekben ujbol Temesvárra visszaküldetnek s itt fölét meleg helyen meghajtva, virágzásra kénysze­ríttetnek. E szerint most már egész éven át megszakítás nélkül lehet gyönyörű gyöngyvirágot találni. Hogy most már egész éven át gyöngyvirágot lát­hatunk, javarészben az előbbeni orosz czárnénak köszön­hetjük, ki is ezen kedvencz viragait minden évszakban látni kívánta s ezzel kertfelügyelöit és udvari kerteszeit sokszor fölötte nagy zavarba hozta; mig végre 1883|4. evben dr. Hegel Ede kertfelügyelő és Grunervvald udvari kertészének Gatschinában sikerült a gyöngyvirágsarjakat Éjszak Oroszországban állandóan fagyos állapotban tar­tani, a honnan hajtatáira a szükségletnek megfelelő részletekben visszahozatták. Ezen fagyasztást jelenleg a nagy városok hűtő és f gyasZtó telepei eszközlik. — Ny ugotinagyar—osztrák vasúti kötelék. (A II,-rész. 1. díjszabási tüzet IV. póllékának helyesbítése) A nyugotmagyar osztrák vasúti kötelék II. rész 1 díj­szabási füzeléhez foljo evi márczius hó 1-én életbelépő IV. pótlék 2 oldalán a magyar kir. államvasutak azon felsői olt állomásai közé — m lyekre nézve a díjszabás­ban foglalt díjtételek hatalyon kivül helyeztetnek — Vinkova és Zurány állomások között még felvételik: „Vukovár." A II. rész 1 díjszabási füzetben Vukovárral való forgalomban foglalt összes díjtételek f. é. márczius hó, 1-evei lehat szintén érvényen kivül lépnek. Kárpótlás. Legdaliásabb hajtása az ősi családnak, büszke, szép és tudós volt Kunos Ábris. Erős mint a tölgy. Ama izmos fekele emberek közül való, kiknek komoly homlokáról láljuk szin'e sugározni az erőt, szemük pedig mély értelemtől világol. Ökle jó lenn • talán arra is, hogy leüsse ama hegyi vid> kek vadját, hol a famí­lia régi, már megbarnult kastél) a áll. Azonban pihen az erős kar és nem forgatja egyi­ket sem a lándzsának sem pedi^' a szablyáknak, melyek olt a nagy fegyverieri mben szépen, kifényesítve eves rozsdától és piszoklól sorjában fü/genek. Az utódok nyugodni hagyják őket. Kunos Ábris sem hordozza a régi klenódiumokat, bár forró szeretetlel lekint rájuk és erős izmai meg­feszülnek láttukra, ő a régi várúr: eiaezos, telt.vágyban égő, igazi saija amaz ősének, a ki két esztendőn keresz­tül harczolt az erős Róbert Károly seregevei, nem akar­tán jobbágyságba hajtani büszke fejét. De elmultak ez idők. És látván, mint halványul el fényességük, hogy ez uj kor lehellete mint l'ujja el ere­ét az egyénnek az öreg Kunos Ábris apja nem csüge­dett. A fiatal Ábris, a ki az ősi sasfészekben született, korán kikerült onnan. — Menj és szerezd meg ez uj emberek fegyvereit, mondta az öreg es uinak bocsátotta. Münchent, Berlint, Párist végigjárta. Ő az oligar­chák roppant vagyonú utóda ugy tanult, fáradott, küzdött mint egy skribler. Visszatérvén tele volt tudással, ismeretekkel. Tudott vasutat, hidat építeni, ismerte csinját-binját a modern gazdálkodásnak. Két tudós egyetem diplomáját hozta magával. De bensejében megőrizte családja hagyományos dölyfét. Külömbnek érezte magát mindenkinél. A dicső­ség és az a vágy, hogy kiemelkedjék magasra a többi közül : e lobogó kísértések hevítették büszke lelkét. Midőn tehát az öreg Kunos őseihez költözött, jog­gal hihette, hogy n vét olyan emberre hagyja, a ki arra méltó lett. II. A tenger vonja magához a csepp folyókat. A gyenge meghódol az erősnek és boldog, ha az nyakára teszi izmos lábát. Mikor a vármegye székvárosa Kunos Ábrist először képviselőjévé megválasztotta, áradozó öröm töltötte be ez apró fészket. Itt gyerek nem volt, a ki nem ismerte í volna. Hintaján, melyet az ismerős fekete paripák von­tak, gyakran robogtak keresztül a csendes, tiszta fő­utczán. De szóba nem állolt senkivel. Ha pedig néha Mellerék boltja előtt, hol egyedül voltak kaphatók a specialitás szivarok, leszállott, a segédek felre rakták elébe a barna rudakkal telt dobozokat. Csak a kis Emma, Meller Tamás uram szépséges leánya mosolygott, ő nem félt a fiatal méltóságos szigorú tekintetétől. Sőt, mikor az visszaülvén hintajába begöngyölte magát a puha angol pledbe, kiállott az ajtóba és mosolyogva nézett mána. A képviselőválasztáskor a tavaszi szellő vidáman lengette a szines lobogókat. Öröm és vigasság volt a városban és nagy beszédre készült a polgármester ur, üdvözölni akarván a megye kiváló szülöttjet. De Ábris nem hallgatta végig. — Hagyjuk ezt polgármester ur, szólt igen hide­gen. Szavak nem érnek semmit. Csak teltekkel lehet valamit elérni. A meptisztelést köszönöm és ígérem, hogy kötelességemet mindig teljesíteni fogom. Ezzel vége volt a czeremóniának. A kis Meller Emmi azonban egy gyöngyvirág­bokrétát nyújtott át az uj képviselőnek. Fölötte igénytelen volt a kis csokor. De Kunos' Ábris mosolygott és a keblére tűzte mégis. III. Az uj" képviselő elérte czélját. Ünnepelt, kiváló politikussá vált. Hódolat és becsü­lés tárgya volt mindenfelé. Beragyogták a dicsőség arany sugarai. És egyre közeledett ahoz a pillanathoz, a melyben az intett felé, mire legjobb vágyott — a hatalom, az uralkodás mindenek fölött. De szivébe fullánk volt mégis. Egy édes leányszem forró, gyengéd tekintete, egy kis csokor bóditó illata, melynek emléke a nagy urat nyugodni nem hagyta . . Egy szép napon — a téli ülésszakban, legnagyobb parlamenti munka idején volt, felpakolt az ünnepelt po­litikus és hirtelen leutazott Kunosfalvára. És azóta min­dennap ott ült Melleréknél, a tiszta vizitszobában, mely rendes volt és némi fényűzést is mutatott — mert jó­módú volt Meller uram, a megye első szatócsa, megfe­ledkezve politikáról, államügyekről mindenről, nem látva mást, mint a kis Emma égszínkék szemeit és finom mo­solyát halvány, lányos ajkain. De egynapon fejébe szállott a méltóságosnak a sűrű székely vér. Megkapta a leány kezét , és rekedt for­rósággal suttogta. — Nem szeretsz hát Emmi ? Nem ? A leány nyugodt maradt. Majd felkelt és szép ara­nyos szőke fejét kecses büszkeséggel hátravetve, kissé szégyenlősen, de komolyan válaszolt. — Én én szeretem a méltóságos urat. Tiszteltem már akkor, mikor kislány koromban a gyöngyvirág csokromat keblére tűzte. És ha az a kimondhatatlan öröm érne, hogy az oltár előtt nekem adná a névéi talán meghalnék a boldogságtól. De máskép nem sze­rethetem. Igy szólt a kis Emma és nesztelenül kirohant a szobából. Három hónap múlva pedig diadalmasan miitu­sos fővel, rózsákon és hódolat közölt vonult be a Kunos kastélyba mint annak úrnője. IV. A következő képviselő választáson nagy eset töt­tént, Kunos Ábris elbukott. Valami csata volt előbb a parlamentben. Ádáz, nagy, izgalmas harcz, melyben Kunos Ábris teljes ere­jével részt vett. Azonban a népszerűség nem a Kunos Ábris párt­ján volt. Mindenfelől tamadság nimbusa szétfoszlott, s legelőbb saját városa fordult el tőle. A kis város lakói nem tudták megbocsátani azt se, hogy egy szatócs leányát vette el feleségül. Mióta leszállt közéjük, nem tartották többé maguknál különbnek. - Nem kell a Meller Emmi ura igy korteskedtek ellene. És Kunos Ábris elbukott. Mérhet len keserűség töltötte be szivét. Az elége­detlenség oka az ő füleihez is eljutott és a gőgös dics­vágyó ember most bukásáért egvedül ifj» felesegét okozta. A dacz, a bűsszu fejébe szállt és elfojtott benne minden más indulatot. Elhatározta, hogy megszabadul attól az asszonytól, a ki szégyenének egyedüli oko ója volt, ha utána szakad is a szive. Elkergeti. Rögtön akart végezni ellágyulas, könyörület nélkül, kik meg a pallósjogot gyakoroltak. Természetének egész j ősi vádsága lelebredt benne, mikor az asszony lakosz­! tálya felé ment. A nagy fekete ember léptei alatt ren gett a föld. Kinyilotta a belső ajtót. A kicsiny boduárban égett az elektromos lámpa. ' Fény, jólét és derű sugároztak be mindent. Az asztalon nagy csomó lim-lom, mindenféle selyemrongy, kicsiny szalagos főkötők, drá^a selyem­köpeny, habos párnák, de oly apró minden. És felibük hajolva Emma, szelíden, csendesen, mint mindig. Szőkehaja ragyogott a villamos fényben. Kunos Ábris mozdulatlanul állott az ajtóban. Szi­véből lassankint eltűnt a bosszú és mélységes szerelem­nek, szent megindulásnak adott helyet. Majd lábujhegyen odasompolygott az asszonyhoz és gyengéden, vigyázva, hogy valahogy össze ne törje, izmos karjaiba ölelte. És a kemény. ' hatalmas ember szeméből lassan forró cseppek hullottak a kicsi Meller Emmi, az anyaság büszke glóriájától körülfogott, szőke fejére. Báttaszéky Lajos. Vasdti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 2682-903. sz. Pályázati hirdetmény. A magyar kir. államvasutak részéről a losonczi, zólyomi és ruttkai osztálymérnökségek vonalszakaszán a (kizárólag) salgó-tarján-ruttkai, lo^oncz-poltári, ipoly­berzencze-katalinhutai, zólyom-brezói és garam-ber­zencze-selmeczbányai vonalakon levő állomások, őrházak, fűtőházak, osztálymérnökségek, szertárak továbbá a losonczi forgalmi főnökség, valamint a zólyomi műhely hivatalos helyiségeibe n elhelyezett órak jó karban tar­tása, szabályozása és javítása iránt ezennel nyilvános pályázat hirdettetik. A pályaórási állásra jelentkezni óhajtók felhivat­nak, hogy szabályszerűen bélyegzett és bizonyítványok­kal felszerelt ajánlatukat 1903. év márczius 10-én déli 12 óráig a magyar kir. államvasutak miskolczi üzlet­vezetősége titkárságához czimezve e felirattal: .Ajánlat pályaórási állás elnyerésére" lepecsételt borítékban, — térti vevény mellett nyújtsák be. Az ajánlattevő köteles a miskolczi üzletvezetőség gyüjtőpénztáránál 1903. évi márczius 9-én déli 12 óráig banatpenzképen 100 koronát készpénzben letétbe helyezni vagy posta utján külön borítékban beküldeni, mivel különben az ajánlat figyelembe vétetni nem fog. A pályaórási állásra vonatkozó feltételek a neve­zett üzletvezetőségnél (II. em. 35. sz. gazdasági hivatal­nál) a hivatalos órák tartama alatt megtekinthetők s ez okból az ajánlattevőkről feltételeztetni fog, hogy a feltételeket ismerik s azokat magukra nézve egész ter­jedelmükben kötelezőknek elfogadják. A feltételektől eltérő ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. A felsorolt vonalakra nézve egyébként a szerződés 1903. év május hó 1-étől kezdődőleg három évre fog megköttetni. A magyar kir. államvasutak miskolczi üzletvezető­sége fentartja magának a jogot, hogy az ajánlkozók közül — tekintet nélkül az ajánlott átalany-összegre — szabadon választhasson. Miskolcz, 1903. február hó 6-án. Am üzletvezetőség. 15975—903. számhoz. Karánsebes állomás felvé­tele az 1901. évi márczius hó 1-től érvényes osztrák­magyar-bajor árudijszabás II. r. 2. füzetének II. fejeze­tébe. F. é. február hó 10-vel Karánsebes állomás fenti díjszabás II. fejezetébe (fakéreg és kéreg) felvétetik. A díjtételek mindkét osztályra nézve asként képeztetnek, hogy a Temesvár-Józsefváros állomásra már fennálló díjtételhez 0 22 márka hozzáadatik. 19978—903. szám. Hirdetmény. A magyar, osztrák és bosznia-herczegovinai vasu­takon érvényes áru díjszabás T. részi, szakaszának uj kiadása. 1903. évi április hó 1-én az összes magyar, oszt­rák és bosznia-herczegovinai vasutakon érvényes és a hullák, élőállatok és áruk szállítására általános határoz­mányokat tartalmazó árű díjszabást I. rész A) szaka­szának uj kiadása lép életbe, mely által az 1898. évi január hó 1-én életbelépett hasonló nevü díjszabás I. resz A) szakasza összes pótlékaival együtt érvényen kivül helyeztetik. Ez a díjszabás az üzletszabályzat határozmányaít és az ezekhez tartozó póthatározmányokal, valamint az ide vonatkozó függelékeket tarlalmazza az eddigi határoz­mányoknak részben fontos megváltoztatásával és kiegé­szítésével. E díjszabás példányai a részes vasút igazgatósá­goknál, továbbá az állomások közvetítése utján dara­bonkint 1 koronáért megszerezhetők. Budapest, 1903. évi február hó 15. A magy. kir. államvasutak igazgatósága, egyszersmind a részes vasutak nevében is. 13130—903. sz. Hirdetmény. Osztrák-magyar román vasúti kötelék. (A 2. sz. szolgálati rendeletek életbeléptetése.) F. évi márczius hó 1-ével az osztrák-magyar-román köteleki forgalomban érvényes díjszabási II. rész 1. II. rész 2. füzetéhez, valamint a III. részhez a 2. számú szolgálati rendeletek lépnek életbe, melyek a fentjelzett díjszabásokhoz 1903. évi január hó 1-ével kiadott 3. számú pótlékokra vonatkozó kiegesziléseken és helyes­bítéseken kivül, Bolutn-Trubau (St. E. G.) állomásnak az általános (osztályaru) díjszabásba, Doltana (G. F. R) Iszkany, Hohenberg, St. Aegyd am Neuwalde (K. k. Stb.) és Saldenhofen (Sud. B.) állomásoknak a 3. sz. (vas) kivételes díjszabásba, Hracholusk (K. k. Stb.) állo­másnak a 4 sz. (gépek) kivételes díjszabásba, Zwischen­j wassern (K. k. Stb.) állomásnak az 5. sz. (papír) kivé­; teles díjszabásba Bucuresti-filaret és Bucuri.sti gara de nord (C F. D.) állomásoknak a 37. sz. (dió) kivételes díjszabásba való felvételét es végül az egyfon.du kender­fonalak szállítására érve nyes uj 58. sz. kivételes díjsza­bást tartalmazzák. A szolgálati rendeletek a részes vasutaknál díjtala­nul szerezhetők meg. Budapest, 1903. február havában. Magy. kir. államvasutak a részes vasutak nevében ts.

Next

/
Thumbnails
Contents