Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1903-02-15 / 7. szám

IN R V I) E K szakosztály tagja a nyert meghatalmazás alapján adja ki és irja alá. Minthogy pedig a fentiéhez képest az államvasutak igazgatóságanak mini telnek meghatalmazott által joga van közhatóságokkal érintkezni és mivel a büntethetőség alapfelvétele az üzletszerűség azt jelenti, hogy valaki díjazással viszi véghez a fél tiltott képviseletét a bíróság előtt, ámde ezen feltétel jelen esetben elő nem fordul, mert hiszen miniszteri rendeleteken alapuló és a 1874: 34 tcz. 39 §-a értelmében is helyt foglaló meghatalmazás esetei forogván fönn, helyesen járt el az első bíróság akkor, a midőn bünlethelő cseiekmény fen nem létében a vádat tárgyalás nélkül elutasította s ezen felebbviteli biróság a fent kifejtettek alapján uta­sította el pótmagánvádló felfolyamodását. — Köszönetnyilvánítás. A nyíregyházi takarék­pénztár egyesület a kereskedő tanoncz-iskolának 100 koronát, a gazdasági es kereskedelmi hitelintézet pedig 50 koronát volt szives adományozni. Iskolánk iránt tanúsított ezen áldozatkészségökért fogadják ez intézetek tekintetes igazgatóságai iskolánk nevében kifejezett hálás köszönetemet. Nyíregyháza, 1903. febrnár 14. Ruhman Andor, igazgató-tanitó. — A nyíregyházi ipartestület által folyó hó 21-én tartandó „öregek bálja" már előre is fényesnek ígérkezik s a meghívók kézbesítése már folyik. Kérem a t. közönséget, hogy minél számosabban megjelenni szíveskedjenek s a kellő siker meglegyen. Egyben meg­jrgyzem, hogy a mult hó 24-én tartott olvasóköri estély alkalmából még felülfizettek : A nyíregyházi iparos ifjú­ság önképző kőre 1 kor. 10 lillért és ifj. Szabó Dániel 1 kor. 50 fillért. Fogadjak a nemes czél iránt való ér­deklődésükért hálás köszönetemet. Nyíregyháza, 1903. február 15-én. Stoller Ferencz, bal bizottsági elnök. — A nyíregyházi izr. kézműves betegsegélyzö­egylet évi rendes tiszlújító közgyűlése, e hó 8-an tar­tatott meg. A választmány évi jelentésének felolvasása és a felülvizsgált és helyesnek talált zárszámadás be­mutatasa után, az 1902. évben felelősseggel terhelteket: a közgyűlés felmentelte. A tisztikar visszalépett és meg­ejtetett az új választás a kővetkező eredménynyel: Elnöknek újból, közfelkiáltással Eigel Adolfot válasz­tották. Pénztárnok lett Klein József, illenőr Nagy Mór. Választmányi tagok: Auspitz Hermán, Blau Sámuel, Grünspann Adolf, Goldmann Sámuel, Klein Jakab, Len­lioin Márton, Maibaum Mór, Mitternacht Izrael, Piopper Bernát, Bothstein Vilmos, Schvartz Hermán, Weisz f ar­kas, Weisz József. Fábián Ferencz, egyl. jegyző. — A magyar Erfurt. „Temesvár monographiájából 1902* Irta: Barát Ármin főszerkesztő és Temesvár szab. kir. város törvényhatósági bizotsági lagja. Ezen érdekes könyv, mely a német, osztrák és magyar méhészlap és méhészeti kiállítás alkalmából Temesvár sz. kir. város töivényhatósága megbízásából Barát Ármin úr tollából jdent meg, a temesvári kert­művészetről több érdekes adatot tartalmaz s bizonyságot tesz arról, hogy az utolsó 30 év alatt ez oly lendületet nyert, mint a monarchiának egyetlen városában sem. Barát Ármin úr a következőket irja: A kertészeti tenyészetek 1870-ben az alábbi összte­rületeket foglalták el és pedig: a faiskolák és csemete­tenyészetek 35, a növénytenyészetek 8 és konyhakerti főzelékek tenyészete körülbelül 80 holdat. Ma, 30 év u'án a gyümölc*fa-és különféle csemete­iskolák majdnem 180 holdat; rózsa-, növény-es magtenyé­szetek 420 holdat és a konyhakerti veteinériyfelék 250 kat. holdat tesznek ki. A gyümölcsfa-és csemele-iskolákból következő meny­nyiségek lesznek évente elszállítva: körülbelül 3 millió gyümölcsvadoncz, erdősítési ültetvények és sövénycseme ték; 100.000 drb. nemesitett gyümölcsfa-ültetvény; 150.000 drb. disz-és soifa; 300.000 drb. bokor és minden fajú díszcserje és 200 000 drb fenyőnemü tdobozos) ültetvény. A növényienyészetekbői vagy 70.000 drb rózsa 125.0,0 drb. buxus, 200.000 drb cserepes dísznövény, 250.000 drb. sparga gyökér, 120.000 drb. szamócza­ültetvény és még sok mindenféle. Ezen kertészeli termelvények előállításával, tenyész lésével 11 kereskedőkertész foglalkozik; a két első a Mühle Vilmos és Niemetz czégé, melyek európai hírnévnek örvendenek. — Mühle Vilmos úr (cs. és kir. udvari szállító) a délmagyarországi modern kertészetnek meg teremtője, a legmagasabb kitüntetésekben reszesült úgy minden európai kertészeti kiálliláson mint biráló bizottsági tag működött, valamint több nemzetközi kertészeti kiallitásra a magyar kertészegylet képviselőjének választatott meg. A temesvári kertészeti tenyészetek ezen kimagasló kereskedelmi különlegességei képezik a monarchia növény rózsa-, faiskolai czikkek és mag-nagytenyészetét s itt teljes erővel, faradhallan buzgalommal, megtántorithatlan erelylyela kertészeti kereskedelemnek központja létesitetik melylyel az ország egy városa sem dicsekedhetik. Ennél­fogva Temesvár teljes joggal viselheti a már megérdemelt „Magyar Erfurt" elnevezest. — Köszvényesek öröme. Az a kellemes hir, melyet a Zoltán-féle kenőcsről számtalan meggyógyult csúz és köszvényes beteg mond. E páratlan kitűnő szer már néhány napi használat után a legmakacsabb csuz és köszvényes bajokat meggyógyítja, mit számos köszönő levél és több orvosi nyilatkozat bizonyít. Üvegje 2 kor. Zoltán Bela gyógytárában, Budapesten. — A .Magyar könyvtár" januári sorozata ismét a legváltozatosabb targyu négy füzetet adja olvasó közön sege kezébe. A 3i7. szám E T. A. Hoffman-nak, a németek különös modoiú, fantasztikus Írójának két leghíresebb elbeszélését, Antónia ésGoppéliá-t artalmazza: melyeknek tárgya, mint opera-szöveg, európaszerte isme retes. E misztikus noveilakat Alexander Erzsi fordította magyarra. Először jutn.ik olcsó kadásban a publikum elé a Gesta Bomanorum irodalomtörténeti fontosságú középkori elbeszelései, a melyeket Katona Lijos válogatott össze és látott el bevezetéssel és jegyzetekkel, úgy hogy ef a füzet középiskolai oktatásunk keretében fontos helyet van hivatva elfoglalni. A 320. szára Conan Doyle érdekfeszítő detektiv-történetei, folytatja két novellával, melyek a szövevény agyafúrtságával és meglepő kibo­nyolitásával, méllán sorakoznak a divatos író többi hasonló munkájához. Gondos fordításuk Lándor Tivadar tollából való. Az utolsó füzet Hoitsy Falnak, a „Nagy­magyarorság" szerzőjének, néhány népszerű csillagászati értekezését tartalmazza. Hoitsy, Flammarion Camille modorában, könnyedén, csevegve vezeti olvasóját a csillagos ég csodái között. Egyszerű, világos és tős­gyökeres magyar nyelven mondja el azokat a dolgokat, melyeket az asztronómiából minden művelt embernek ismernie kell. — Egy-egy szám ára 30 fillér. A „Magyar Könyvtár" eddigi számainak teljes jegyzéke ingyen kapható a kiadóhivatalban: Lampel B. (Vodianer E. és Fiai) könyvkereskedésében, Budapest, Andrasy-út 21. A Komédiások. Az öreg Balogh István naplója került a napokban kezembe. Az egyetlen irott példány, melyet leánya, öz­vegy Sebestyénné őriz nagy kegyelettel. Végig olvastam a szép, férfias vonásokkal irott jegyzeteket, melyeknek írója a magyar színészet utiörőinek egyik leglelkesebb s legerélyesebb alakja volt. Stílusa a század elejéről való literátus embert ál­lítja elibünk, ki a szubtilis megkülönböztetéseknél szíve­sen használja a diák szót, s ki korának közállapotairól providencziálisan van tájékoztatva. Már kész orvos volt, mikor színésznek csapott fel. Nem táplált beteges illúziókat pályája iránt, de bármily hűvös józansaggal nézett a jövendő elé, habozás nélkül engedelmeskedett annak a szertelen vágynak, mely őt a deszkákhoz vonzotta. Még pelyhes álla ifjú volt, mikor színigazgatónak avanzsalt s mint ilyen ő alakította az első magyar ván­dorszínész társaságot. — Már előttem — irja naplójában — alakultak szinész-társaságok, de rövid ephemer létezésök utau helyben, hol támadtak, elenyésztek, vagy egy rajt bocsát­ván, kevés idők múlva hamvokba holtak és így vándorok­nakmondani azokat nem lehet. Mig 1813-ban én október­ben meg nem inditám az első vándor színészi karavánt, mely többé meg nem szűnt, sőt két év múlva már pél­dámon több indult Kilényi Dávid, azután Biky, vegre Komlóssy .... Hogy azután lebírja küzdéseit, kalandjait, viszon­tagságait, az egy hős költemény prózában, s azonfelül igen becses kulturhistóriai emlek, mely megérdemli a történelmi tudomány komoly érdeklődését. A mondott évben tizen (7 férfi és 3 nő) indulnak el Debreczenből három fuvaros szekéren, azzal a liősi elszántsággal, hogy örök nomádéletre kárhoztattatják ma­gukat, hogy lemondanak az otthon nyugalmáról, a családi tűzhely csendes boldogságáról, hogy holtig bo­lyongani fognak az országban faluról-falura, városrol-vá­rosra, akár télvíz idején, akár a kánikula fojtó leheletü napjaiban. És miért! Hogy a nemzeti nyelvnek dicsőségére lehessenek, hogy a színművészet örökszép igéit hirdet­hessek. Ennél egyébb jutalomra nem számíthattak, ennél nagyobb jutalomba nem részesültek soha. Es folytatták utjukat, a nélkül, hogy csak egy is megtántorodott volna. A legtöbb helyütt csak ügygyei bajjal tudtak megertetni a lakossággal, hogy mi járatban vannak. Még nemesi kúriákon se tudták mindenütt, hogy mi volta­képen a diátrisla. Szűz talaj volt az egész ország még a színészet számára. De Balogh naplójának ez időtájból való soraiból egy panaszos szót sem tudtam kibetűzni. Élénken festi azt a naiv kíváncsiságot, mellyel a közönség őket, a magyar színészet első képviselőit, nézte és fogadta. Persze nem a mai századvéges, raffinált élvezete­ket hajhászó publikum volt az, mely bölcsleiét ujság­czikkelyekből s Ízlését házasságtörési drámákból rójja össze. Schiller érzékeny színmüvei szenzácziós újdon­ságok voltak s Kotzebue vígjátékai kaviár számban mentek. Egy kántor színésznek ajánlkozik, noha eletében soha előadást nem látott, csak beszélni hillolt felőle. Egész komolyan tudakolja, hogy a csepürágxs nem jár-e különös veszedelemmel s hogy a szinészinas évek minő időtartamra terjednek ? De azért a vándor apostolok mindenütt szives fogad­tatásra találnak. Szó sincs mártiromságról. Ellenkezőleg, a magyar vendégszeretet teritett asztalai fogadjak őket mindenütt. Losonczra érve előadják Moliére Don Juán czimü bohózatát. Zmeskál táblabíró berándul az előadásra inasával együtt s otthon elbeszéli a táblabíró téns­asszonynak, h >gy milyen pompásan mulattak. — Majd holtra kaczagtuk magunkat azon a szczé­nán, mikor az inas (Leporello) az erdőben azt kérdi a remetétől, hogy van-e valami elemózsiája, mire a remete igy válaszol; Oh, fiam én már 30 év óta varganyákból és zsiros gyökerekből élek. Erre az inas megijedt, s igy referál don Juánnak: — Jaj gazdám, az az ember azt mondja, hogy 30 év óta vargák anyját és zsidó gyerekeket eszik. Mene­küljünk, mert magát valami varga anyjának, engemet pedig zsidógyerecnek talál nézni, s mindkettőnket leifal. — Hát miféle emberek azok ? — tudakolja a táblabiróné ténsasszony. — Tanult iljak, mind diákok voltak és most a nemzeti nyelvet terjesztik. A megye nagyon pártolja őket. — Hívjuk meg őket egy magyaros ebédre, ajánlja a táblabiróné ténsasszony. Az inas elmegy a szinházhóz, hogy a társaságot beinvitálja, s az első ember, akivel találkozik, az igazgató, ki don Jüanban az inast játszotta. — Hékás, — mondja — hol van gazdád? — A gazdám? — Igen az a gróf. Bád ösmertem mindjárt, hogy te vagy az inas. Láttalak tegnapelőtt. • Balogh megérti, hogy az inas őt igazi inasnak nézi, s elvezeti Téreyhez, a ki don Jüant játszotta. Az inas nagy reverencziával átadja a meghívásra szóló | üzenetet, s mielőtt távoznék, félre szóllítja vélt kollegá­| ját, Baloghot. — Aztán te is eljöhetsz, jut ám egy kis harapni | való nekünk is. , Aztán kollégiálisan a markába csap s távozik. Bdogli elhatározza, hogy a félreértésből származott tré­I fát tovább fűzi s titokban értesiti Zineskál táblabírót is. I — Mikor a társaság az ebédnél megjelenik, Ba­| lojh a konyhában marad s egy ideig elmulat a cseléd­| népséggel. Kollegája, a szinházlátott inas biztatja, hogy I van ám egy kis fajú bor is, majd elmulatnak, csak előbb az etelt hordja fel az uraságoknak. Mikor azonban a leveses tálat az asztalra teszi, gazdája, Zmeskál, odaszól neki, hogy küldje be azt az idegen inast. — Eredj csak be, ugy látszik, neked kell a grófo­dat kiszolgálni. — Balogh bemegy az ebédlőbe, a házigazda elébe siet s az inas nem csekély elsiürnyölködésére az asztal­főre ülteti jó kedélyű kollegáját. Nem tudja, mire vélni a dolgot, de azért hordja hűségesen az ételeket. A har­madik tálnál végre megsokalja a dolgot s kollégiálisan oldalba böki, miközben halkan odasúgja : Gyere már ki, a szakácsné a legszebb ezubákokat félretette. Balogh azonban nem ment ki, mi gyon elkeserítette a mikor a társulat jezte ki aprehenzióját. Hiszen én is szolgáltam valamikor grófnál, de az­ért nem voltam oly rátartós, mint te. Hová letlek azok a naiv inasok ? Hová lettek azok a patriárkális traktamentumok ? Hová lett az a szub­jektív lelkesedés, mely a magyar színészet úttörőinek lelkében élt ? A konyhákban operettkuplékat énekel a cselédség s a színművészek ideálja: a szubvenczió. Megváltozott minden, s mikor az első vándor-szin­igazgató naplójának fakult sorait betűzgetem, szinte azt hiszem, hogy mesét olvasok. Maga a napló irója a kerepesi-uti temetőben nyug­sz :k. Sirhantján kegyeletes gyermeki kezek borostyáno­kat ápolnak, melyek buján fonják körül a kis dombocs­kát. S nem is, mint színigazgató halt meg, hanem mint a nemzeti színház jegyáruló pénztárosa, sa mellett szatócs­üzlete is volt az öt pacsirta-utczában a Peleskei nó­táriushoz czimezve. Hatvan évet töltött a színpadon, s elég praktikus volt, hogy nyugdijáról maga gondoskodjék. Amellett nevelt a magyar színművészetnek egy olyan primadon­nát, kit egyik riválisa sem mult felül, húgát: Lendvayné Hivatal Anikót. Laazián. kollegáját na­távozott, igy fe­Vasuti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 1444—903. Hirdetmény. Az osztrák—magyar vasúti kötelékben 1903. január 1-ével uj II. rész. 10 díjszabási füzet lépett életbe, mely a Kassa—oderbergi vasút kezelése alalt álló gőlniczvölgyi vasút Szolnokhuta állomásáról osztrák állomásokra teher­áruként szállítandó vaskénegre (kénkovand) közvetlen díjtételeket tartalmaz. Az 1902. évi január hó 1-től érvényes II. rész. 10. füzet egyidejűleg halályon kivül helyeztetett. Ezen uj díjszabás példanyai a részes vasutak igaz • gatóságai utján szerezhetők meg. Budapest 1903. január hóban A magyar kir. államvasutak igazgatósága a részes vasu­tak nevében is. 10766—903. „A menetjegyekkel történi számos visszaélés szükségessé tette, hogy a jegyek és egyébb igazolványoknak ellenőrzését fokozottabb mérvben a legbehatóbb modon eszközöltessük és ez érdekből az üzletszabályzat 21 §-ában illetve annak II-ik póthatá­rozmányában foglalt határozmányoknak feltétlenül ér­vényt szerezzenek. Érdekelt közegeinket, úgymint a ka­pusokat, a jegyvizsgáló kalauzokat és az ellenőröket szi­gorúan utasítottuk, hogy az utazó igazolványoknak, és pedig ugy az egyszeri utazásra szóló, mint az idő­szakos, vagy állandó ervenynyel biró (szabad, bérlet stb.) jegyeknek előmutatását, a várótermekbe illetve a pályaudvarra való belépesnél és útközben a vonatokban mindenkitől — kivétel nélkül — feltétlenül köveleljék, továbbá elrendeltük, hogy mindenkor megköveteljék azt, miszerint az utasok a pályaudvarok elhagyása előtt a további utazásra még érvenyes utazó igazolványukat bemutassák és a további utazásra még érvényes utazó igazolványukat a jegyeiszedőknek átadják. Midőn a fen­tebbiekre s arra is, hogy a külföldön hasonló szigorú intézkedések állanak fenn, — az utazó közönségei figyel­meztetjük, egyúttal kérjük, hogy a menetigazolványt — időveszteség és egyéb a menetjegy előkeresésével járó kellemetlenség kikerülése végett — saját érdekében kéz­nél tartani és közegeinknek a menetjegyek előmutatására irányuló kötelességszerű felhívásának ellenvetés nélkül megfeltlni szíveskedjék. 21415—903. sz.-hoz. A magyar—osztrák és bosznia herczegovinai vasutakon 1902. év január hó 1-je óta érvényes árudijszabás I. rész B. szakaszához f. é. már­czius hó 1-én a II. pótlék lép életbe, mely az ásvány­savakra s effélékre fennálló díjszabási határozmányok módosítását tartalmazza. E pótlék példányai a részes vasutak igazgatóságainál, továbbá az állomások közvetí­tése utján darabonkint 10 fillérért lesznek megszerez­hetők. 2611—1903. Pályázati liirdeluiény. A szilágysági h. é. vasút Szakácsi állomásán léte­sítendő 200 m» alapterületű raktáros gabona szin, mint­egy 820 m* utburkolat és némi kisebb átalakítások tel­jes előállítására ezennel nyilvános pályázatot hirdetünk, melyre a kellőleg kiállított és felbélyegzett ajánlatok

Next

/
Thumbnails
Contents