Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1903-01-25 / 4. szám
a ——.. . azok a küzdelmek, miket vallásuk szabadgyakorlatáért folytattak; az a berendezkedés a mely szerint a telepes birtokol maguk között felosztották, az az óriási áldozatkészség, a melylyel az egész határt az első letelepülés után alig félszázad múlva márkészpénzen megváltottak • mind a szabadság és önállóság utáni vágy ragyogo bizonyságlételei. Mindnyájunk előtt ösmeretesek azok a hatalmas lépések, melyeket városunk ez aránylag rövid másfél évszázad alatt tett, hogy 150 év elteltével a mai virágzó várossá fejlődhessék. Az 1753-ik év őszén költözött be az első 300 család gróf Károlyi Ferencznek 1753. május 16-án kelt pátens levele alapján a gróf Károlyi Ferencz birtok részére, az akkori Cserkesz pusztára. A következő évben már a báró Palocsai Dessewffy birtokrészre vonatkozólag is szerződest kötöttek. Az 1784-ik évben márczius 25-én letették a máig it fennálló, s az országban egyik legnagyobb ágostai hitv. evangélikus templom alapkövét s azt az 1786-ik év október havának 22-ik napján felszentelték. Ugyancsak az 1786-ik évben már vásártartási szabadalmat eszközöltek ki József császártól. Az 1803-ik, illetve 1812-ik évben váltották meg a határ egyik részét a gróf Dessewffy családtól 880,000 forinton, az 1824-k évben pedig a másik részét a gróf Károlyi családtól 730,000 forinlon. Az 1837-ik évben már megszerezték őseink V-ik Ferdinánd királytól azt a királyi kiváltság levelet, mely Nyíregyházái szabad és kiváltságos várossá tette... A letelepülés után tehát 84 év múlva már várossá lett a telepitvény, abban az ősi Szabolcsvármepyében, melyben ma is az egyedüli rendezett tanácsú város. A-i 1846-ik-évben a város — az ország legtöbb vidéki városait megelőzve — az utczák éjjeli világítása iránt teszi meg a kezdeményező lépéseket. Az ötvenes években messze kihaló városrendezési intézkedések történnek, a város közepét két oldalról bilincs gyanánt szorító Bujtos és Éralja tavainak lecsapolásával és rendezésivel. Ugyancsak az ötvenes években az 1854-ik évben dőlt el, hogy az akkor úgynevezett Tiszavidéki vasút Debreczenlől Tokaj felé, nem az ellene tiltakozó NagyKálló, hanem a tetemes áldozatokra is kész Nyíregyháza mellett vezettessék. Ez az áldozatkészség, a kínálkozó alkalomnak ez a kihasználása és a vasutlétesités nagy horderejének felismerése döntötte el lehet mondani örök időkre Nyíregyháza város hegemóniáját a vármegye többi községei fölött. Ugyancsak az ötvenes években, 1857-ben hozott nagy anyagi áldozatot a város a köznevelés érdekében, mikor e czelra 147,000 forintos alapítványt lett, s ezzel egyúttal megvetette a főgimnázium alapját is. A hatvanas évek eseményei közül íf* Nagy-Kálló község határához tartozó Császárszállás puszta megszerzése emelkedik ki, mely puszta ma is a város legjelentősebb vagyona és egyik legjobb jövedelmi forrása. A város nagyarányú fejlődésének természetes kővelkezményekényt tűnik fel, hogy a királyi törvényszékek felállításakor a Szabolcsvármegye területén bíráskodó kir. törvényszék székhelye Nyíregyháza lett. Az itt felállított törvényszék az 1872-ben 320000 forint költséggel épített városházában nyert ingyenes elhelyezési: A vér láttára lehűlt a mintajegyző tüzes vére s felejtett tyúkot, rókát és bosszúállást. Odaszaladt a nyöszörgő vizslához, mosogatni kezdte a sebeit, de h'rába volt minden gond, minden ápolás, az okos állat szeme megtört, szívverése elállt. A bérlő, kit Vastagh nyomban értesitett a szerencsétlenségről, ügyetlenséggel és ostobasággal vádolta a mintajegyzőt, s nem győzte eleget mondani.: „Ez volt a legjobb vadászkutyám (soha se volt ennél több vadászkutyája) s a szamarak ettől is mesrios/.lanak!" A mintajegyző kénytelen, kelletlen eltűrte a legkevésbbé sem hízelgő czimet, azt vélve, hogy igy megmenekül a komolyabb következményektől. De nagyon csalódott. Az árendás 100 forín ot kért a vizslájáért s Vastagh uram mit tehelelt egyebet, minthogy a hallatta n ősszegről kötelezvényt adjon : ebben a szerencsétlen róka-kulyaügyben csak nem akart — ő, a mintajegyző — járásLiróság elé kerülni. Hogy azoi.bnn a gonosz róka több kárt ne tehes>en, becsinálta a tyúkól ajtajának a nyílását. S hogy a lóka nu'gnem kapott bundájaéri, s a 100 írtért nemileg kárpótolva legyen, a vadászkutya bundájából ágyelőzőt csináltatott. Olt. láthatja mindi nki Vastagh úr ágya előtt. S ha valaki kérdi, miként jöttek Vastaghék arra a gondolatra, hogy e czéíra kutyabundát használjanak, Vaslagh úr vérben lorgó szemmel tekint a "kérdezőre, dj ha a kérdés mögött nem talál rejtett gúnyt, vagy czélzást, fihség.'re tekint, a ki ezután i^y válaszol: „Ezelőtt hat évvel tolvajok akarlak betörni az irodába, de Leo ébersége következtében kiidarczot valottak. Az egyik gazember azután bosszúságában leütötte a hü allatot. S mivel a Leó, igen kedves kutyánk volt, rm emlékül ezt az ágyelőzőt csináltattuk a bundájából, Szegcny Leó !" S a szegény Leó hallgat s nem szól erről a rókav dászatról, — vagy mint a körn\ékbeliek mondják — minta- vadászatról, mely neti az életébe került. Eörl. W T 1 R V i D £ K Az 1876-ik évben már a vármegye székhelyéül is Nyíregyházát jelölte ki a vármegyék rendezéséről szóló törvény, s a város a vármegye számára is ingyenes szállást adott a városházán. Az 1880-ílc évben a polgári leányiskolát létesítette a város. At 1880 ik évben a városi gőz- és kádfürdőt és a közvágqhidat, 1873-ban a 100,000 forintba került honvéd-laktanyát, 1890-ben a több mint egy millió forintba került közős lovas laktanyát,:1895-ben a 230,000 forintba került „Korona" vendéglőt épitlette meg. Az 1897-ik év elt-jén veszi kezdetét az utczák és közterek modern villamos világítása, 1899-ben megépül a vasúti Széchenyi ut, 1900 —1901-ben pedig kőburkolattal láttatnak el a várnsorotnpókhoz vezető összes utczák. Tekintetes Képviselőtestület ! Mindezek a szinte páratlanul rohamosan fejlődésre mutató lépísek, nemcsak e város életrevalóságát bizonyítják, hanem az egész ország közvéleményének feltétlen elismerésére méltók, mert büszkén és nemes önérzettel hivatkozhat szeretett városunk arra, hogy a mit a másfél száz év alatt tett, azt mind a saját erejéből tette, ami sikereket felmutathat, azokat kizárólag a saját erejéből érte el. Épen ez a körülmény adja meg a jogot arra, hogy a mai Nyíregyháza keletkezesének és fennállásának másfél százados évfordulóját megünnepeljük! Hogy mik legyenek az ünnep módozatai, arra nézve konkrét javaslatot nem teszek, hanem a megünneplésre vonatkozó, s bizonyára egyhangúlag elfogadandó indítványomat azzal egészítem ki, hogy méltóztassék a megünneplés módozataira vonatkozó részletes javaslattétel czéljából egy 12 tagú bizpttságjt kiküldeni. •r Bcncs László, ., országgyűlési k-pviselő. r Mailáth JJgsef gTóf Szoc/J.ílpo it'kai taAmlminy ii <*s beszédei. .. Valamely könyvnek ériékét mindig az szabja meg, hogy az olvasót gondolkodásra ösztönzi-e, vagy sem? Minél több gondolat tolul agyunkba olvasás után, minél több probléma felett kell törnünk fejünket, annúl nagyobb haszna van az olvasónak". Igy olvassuk fenti könyv 182-ik lapján. Feltétlenül igaz és helyes meghatározás, bármely könyv' való* értékerői. A mely író igy tudja és vallja, attól méltán lehet várni a tanúságos, gondolatfejk'sztő, lélekre ható fejtegetési, lárgyában és előadásábin egyaránt. És nyugodtan kijelenthetjük azonnal, hogy Mailáth gróf könyve, magáért is, írójáért is, méltó és haszaos a legkomolyabb figyelemre és olvasásra, ő látja a dolgok sorát, rendét; a tárgyak és események összefüggését s nyugodtan és minden hízelgés rfélkül elmondhatjuk róla :ime egy tiszteletre méltó magyar uri ember! '« Mailáth József gróf.;szabolcsi nagybirtokos is s igy a honi rö,' hozzánk is köti, ha gondolatai nem kötnék is. Di gondolatai, érzelmei, törekvései, míg jobban ide kötik, a mi a körülményeinkhez, a mi föladatunkhoz. S ez okból is a szabolcsi embernek önmaga iránti köti lessége Mailálh gróffal, Mailath gróf lelkével, bővebben megismerkedni, tőle hazafias tüzet, emberbaráti szeretetet tanulni, hevülni, dolgozni. Az egyén egész Jenye elválaszthatatlan lévén működésétől, midőn ismertetjük, jellemezzük a nemes gróf működéséi, a mint könyvében felsorolva vannak, egyúttal őt magát is jellemezzük. Előre bocsátjuk a következőket, — és ezt minden tisztességes embernek, hazafinak, nagybecsű figyelmébe ajánljuk. Ugyanis Mailáth gróf könyvét ajánlassal látta el, igy : Ilii munkatársamnak: Szeretett hitvesemnek. És ez ajánlást ekként okolja: ,llogy e könyvet szeretett feleségemnek ajánlom, lelje magyarázatát abban, hogg ö törekvéseimet mindig megértette, buzdilott, ha csüggedtem, segitelt, ha kellett, szóval és Írásban s a legtöbb beszédemet jneki mondtam tollba.'' Mennyi ihindén van kifej ezve e néhány szóban !" A családi közösségnek, melegségnek, hűségnek, egy czélra törekvő nemes akaratnak, minő megható kijelentése, meghatározása ! ! . . A feleség, a szereletl hitves, megérti férjét, segíti, buzdítja, vigasztalja s nem a látszatos világ az ő világa, férje nélkül, vagy annak ellenére, lunem az erkölcsi élet egység ama szilárd fundamentom, amelyen, — és csak ezen — épülhet föl a családi élet. •Ez hérni tekintetben kulcs is az iró .szívéhez, de főként magyarázat azon fáradhatatlan, áldozatkész, hazafias munkához, mely £ könyvnek minden sorában lüktet. J Megérdemli, hogy itt egykissé megálljunk ; mert hiszen jelen ismertetésünkkel nemcsak az a czélunk, hogy száraz ada'okat soroljunk elő, hanem főként, hogy e könyv czéljaként hazafias, telterős gondolkodásra nógassuk a tisztelt olvasókat. Tehát a családi élet . . . Nálunk, és különösen a magyar középosztálynál, mely nagyrészben a hivatalok védő szárnya alá vonult és vonul, a családi élet vágya, bizony megcsappant. Ezen tényre elég csak rámutatni. Aztán a családi élet bensősége, őszintesége, egyszerűsége, tünőfélben van. Olyan csúnya botrányokkal traktálják a napi lapok olvasóikat, még a legfelsőbb körökből is, hogy szinte önként következik, a családos élettől való borzongás. S pedig honnan kél ki, hol erősödik a jövő embere, testben és lélekben ? Honnan szedi a tápláló elemekel mind ama nemes föladatokhoz, melyek várnak a férfira és nőre, a hazafira és honleányra s általában az emberre?! A szélesebb lálkörü lélek előtt bizonyos és mindennapi lapasztalali igazság, hogy a tiszta, egyszerű családi élet az isten legnagyobb áldása, legerősebb alapja mind n emberi intézményn-k, kötelességérzetnek testi és lelki egészségnek. Magyar fajunk a mull idők viharaiban, azért is fejthetett ki annyi ellenálló erőt, mert a tiszta családi élet romlatlan levegőjében, nyerte életet, fejlődését, irányát, férfias szivét-lelkét. Nos, Mailáth grófot ilyen lélek vezérli. Előtte szentély a család, szeretelt hitvesének felemelő, biztató segitese, a rokonszivek összedobbanása, a rokonlelkek együttszárnyalása s mindezekből a közérdekre és közboldogságra irányuló széleskörű hazafias és emberbaráti tevékenység, mely folytonos nemes tervekkel izgatja az agyvelőt, tüzeli edzett idegeiben a vérhullámzást s most lagymatagság helyett élelkedvet ad és kilürésre sarkal. Hat bizony csak igy lehet hasznos életet élni! és ilyen férfiakból legyen minél több Magyarországon! a többi aztán önként következik. A többi? Mi az a többi?? . . Hát az a kivánt, óhajtott nemzeti előhaladás, szellemi és anyagi tekintetben, melynek talaját szántogatja a Mailáth gróf könyve, könyvének minden sora. Tulajdonképen ez nem is könyv, hanem az élet lüktetése. Nem elmélyedő szemlelődés, a honnan a könyvek születnek, hanem a tetlek emberének utmutatása, irányítása, nyomjelzése, tettre hívó szózata, ő maga szoczialpolilikai tanulmányoknak nevezi, — hát vegyük mi is annak. Felolvasások, előadások, gyűlési megnyitók, emlékbeszédek stb. niindanuyia az életből az életnek, elmondva, aztán lenyomatva már s most együtt egy kalász-koszoruba kötve. Központi magja e beszédeknek: a hazai föld szeretete. Mivelhogy minden időben ez volt és ez lesz örőkönörökké a legeszményibb és mégis legvalódibb hazaszeretet: a hazai föld szerelete. Ezt magyarázza, ezt fejtegeti Mailáth gróf minden beszédjében, Hogyan kell a hazát szeretni ? Szeretni a rögei, melyből születtünk, melyből élünk s mely fáradt csonijainkat lágy ölen megpihenteti. Művelni a földet ésszel, kézzel szerető szívvel. Hogy teremjen a föld minél ízesebb kenyeret, minél zamatosabb ilalt, illatos virágot, balzsamos levegőt, éltető és altató dalokat. Napfenyben és borúban; enyhe szellőben es fagyaszló zivatarban ; áldásos mezőkön vagy aszott tarlókon, — szóval Isten szabad ege alatt jobban érezni magát, mint az ipircsodáival ékesített palotákban, egymást taszigáló sokadalmában. Tele tüdővel szívnia szabad levegőt, s mint edzett tengerész,átható tekintettel,begyakorolt izmokkal vezetni az élet-sajkát a lét áramlatában ; vészben, viharban is derült nyugalommal. Mailath József gróf szereti a földet, emberi okostággal, hazafias tevékenységgel s igyekszik éppen szeretetből, szeretetre méltóvá is tenni, vonzóvá, gyönyörködtetővé, hasznossá. Elmondja, hogy midőn átvette uradalmait, azok elvoltak hanyagolva s nagy erőfeszítésbe került az ujjáalakitas De sok évi szerető gond és gondoskodás inegmeghozla gyümölcsét s most más világ van a birtokokon. Hát szó a mi szó: a föld lehet paradicsom, vagy kietlen pusztaság ; tápláló édes anya, vagy siralom völgye, aszerint, a mint bánni tudnak vele. Nem tartom szüksigesnek részleteket idézni e műből arra nézve, mennyire telve van az író szivelelke a föld szeretetével s e szeretetből táplálkozó tisztább érzésekkel, gondolatokkal, inkább áttérek de arra, a mi főczélja e könyvnek: a társadalmi békés, munkás együttlét eszlwzeinek és élettörvényeinek ismertetésére. Mailáth gróf szive csordultig tele van emberszereleltei. Ha szereti a földet, azért szereti, meit a rajta élő embereknek nemcsak kenyeret, hanem magasabb örömöket is ad és terem. Ha megtanuljuk és alkalmazzuk a módját. Mailáth gróf világos észszel mutogatja az élet utait. Sokfelé járt, sokat látott, hallott, tapasztalt s ezeket, mint gyümölcsöző magvakat hintegeti most emberi lelkekbe, az olvasók és hallgatók lelkébe. Csak néhány czimet említek : Társadalmi programm. A szocziális kérdés és falusi jólét emelése. A kivándorlásról középosztályunk és a társadalmi egyesülés. Gazdálkodjunk észszerűbben. A városba özönlés és a falusi tűzhely védelme. A szocializmus múltja, jelene és jövéje. Független szociálizmus a Bodrogközön. És a löbbi rövidebb lélekzetű, de nem kevesebb fontosságú beszédek, emlékezések, dolgokról és egyénekről. Mindezekben pedig arról van szó, hogyan lehet és kell a társadalmi együttélést, nemcsak tűrhetővé tenni, hanem a különböző munkaköröknek egymást segítve, egymás boldogulását is előmozdítani.
