Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1903-05-31 / 22. szám
HÍV. évfolyam. 2 2 ' Nyiregyhfiza, 1903. május 31. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZÓK és A SZA.BOLCSMEGYEI TANITÖ-SGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. W Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: Az ei^ eté si pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, FTs évre aSy helyben háZh0 Z 8 ironma l aP Szétküldése tárgyában leendő felszó- a cz l me alatt kéretne< bekütdeni. fÜlÍTM . '.'.'.'......'. 4 „ lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos f o ^"entetlea levelek csak ismert kezektől Negyed évre ......... 2 „ könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám k. községi jegyző é» Jtanitó uraknak egész évre (Jánószky ház) intézendők. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábzott petit sor egyszeri közlése 10 fillér; többszöri közlés esetében 8 fill. A nyílt-téri köz'emények dija soronkint 6l) fillér. A kéziratok csak világos kívánatra s az Apró hirdetések 10 szóig* i fit .minden további szó illető költségére küldetnek vissz:.. 4 fi:. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. o.»alr nétrr korona. Egy "xám ára 20 fillér . Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát és Általános Tudósító által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodajában Bécsben, Pragaban es Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaibin és Dorn & Comp. által Hamburgban. Nyíregyháza örömnapja, Ünnepre készül Nyíregyháza. A város képviselőtestülete elhatározta, hogy junius 7-én megünnepli a város fennállásának 150 éves jubileumát. Másfélszáz éve, hogy az itt elenyészett hajduvároB romjain, a vadvizek és mocsarad között, a gyommal borított műveletlen pusztán, megszállt egy csapat ember. Azok az emberek munka szeretetet, erős hitet és erős akaratot hoztak magukkal. Izmaik munkára feszültek. Törték a rögöt, irtották a gyomot, kordába parancsolták a mocsarakat és ez a bely megváltozott. Az átokverte hely, melyről nemzedékek pusztultak ki, védő otthona lett az uj telepeseknek. Multak az évek. A telepesek nehéz próbák után' urai lettek a földnek. Megvásárolták verejtékkel keresett pénzen a határt, busás nyereséget juttatva a mágnás tulajdonosoknak. Kitartó szorgalommal és életrevalósággal dolgoztak tovább és a bűbájos magyar föld méltányolta az igyekezetet. A vármegyében körül a pusztulás nemtője járt. Pusztult a szabolcsi birtokos osztály. Egymásután dőltek össze a nemesi kúriák. A köznép nyomorba sülyedt, földesura iránt bizalma és tisztelete csökkent. Mig köröskörül a baladást és az uj idők szellemét meg nem értők között a sorvadás tarolt, ez a hely ment maradt a bajtól. Megmentette Nyíregyházát, a haza javára, a lakosság két szent jelszava: a szorgalom és az igénytelenség. Most — kezük munkáján az Isten áldását látva — ünnepre gyűlnek a szépapák unokái. Ünnepre gyül ez a város, melynek minden jó érzésű polgára, bajban, küzdelemben: osztályosnak, szeretetben: testvérnek vallja magát és Dl U Szinjátákosainkről. Mielőtt tovább szidnám derék szinjátékosainkat, elmondom mi történt Nyíregyházán a múltkor. Tetszik ismerni ezt az uj nótát, hogy Londonban van hej számos utcza . ... üt estén át dalolta ezt Rózsa Lili kisasszony. No volt is itt kavarodás olyan, a milyenre Nyíregyháza legöregebb embsrei sem emlékeznek. Egész kis háborúskodás folyt a jegyekért és Makó direktor kiszámította, hogy ha ez a mi színházunk ezerszer akkora volna, mint amilyen, hát azóta akkor már a Rotschild vagyonával vetekedne az övé. Rózsa Lili pedig hej legény volt a talpán, azt hiszem a nyiregyhá i publikum szívesen itt tartaná a művésznőt az egész szezonon át is. Menszáros Margit. Színtársulatunk egyik legambicziozusabb tagja. Nem azért játszik, mert Makó Lajos megfizeti a fáradozását, bokáival vagy körmönfont toileltjeivel sem igyekszik hatást kelteni, de játszik, mert nemes vágy sarkalja erre s lelkében a művészet iránt igaz ideális szeretet lakozik. Nngyon komolyan irok e színésznőről, ő azok közé tartozik,-akit határozottan komolyan kell venni mindenkinek. Ne tessék félre érteni, nem akarom én Menszáros Margit kisasszonyt az égig magasztalni, sőt például egy szóval sem állítom, hogy ő egy minden tekintetben tökéletes művésznő, ki már most is helyet foglalhat Jászai Mari és a többi nagyok mellett . . . egy szóval sem, — de igenis állítom, hogy Menszáros Margit tehetséggel, szilárd akaraterővel tör a dicsőség, a pálma felé, mit — hitem szerint — el is ér egykor. hálát ad Istenének, a miért munkáját megáldotta, városát ebben a megyében az első, az országban, az elsők közé emelte. # Az ünnep elhatározásakor, a város képviselőtestületében a város egyik polgára szót emelt Az ünnep cimét kifogásolta Óhajtotta, hogy az ünnep címe azt fejezze ki, hogy nem fennállását, hanem ujjáalapitását jubilálja Nyíregyháza. A képviselőtestület az ideát elvetette. Bod nár István dr — mert ő volt a ki a módosítást proponálta — a „Nyirvidék" május 10-iki számában a nagy nyilvánosság elé felebbezte az ügyet. A képviselő testület azon akaratában, a mely szerint a város jubileumi ünnepének címében a fennállás szó megmarad, Bodnár ur bizonyos roszhiszemiiségnek a bélyegét látja és szerinte 3z sokkal mélyebben fekvő kérdéseket érint, semmint azt első hallásra elgondolnánk. A cikk egész menete alkalmasnak látszott előttem arra, hogy a szép ünnep hangulatát megzavarja és ká'ros félreértéseket termeljen. Ezért onnan merítve, a honnan a cikkíró úr meríthetett — mert százötven évvel ezelőtt egyikünk sem élt — megszólaltattam az egykorú okiratokat, idéztem a történetírókat és bizonyítottam, hogy a képviselő testület felfogása helyes, ha az érzése után indul, a mikor ünnepel és nem tudákoskodik. Erre Bodnár ur a „Nyirvidék" május 24-iki számában válaszolt, és argumentumaimat figyelembe alig véve, szándékomat alaposan félreértette. Azt irja Bodnár István ur, hogy a város 1753. előtti állapotáról szivet facsaró képet nyújtok. Mikor azt citálom Eble muakájáb')!, Egy jó tanácsot azonban adhatok neki, nem a színjátszásra, de a szinjátékosi életre vonatkozólag. Ugy tudom Menszáros Margit roppant érzékeny ha a művészetéről van szó; félénk és érzékeny. Ugy lehet valamelyes kétség elkeseredés fogja őt el a kritika egyik másik hangosabb megjegyzésére. Ez nem helyes. A szinjátékosnak nyugodtan minden elfogultság nélkül kell felfogni a kritika szavát ... a dicséret el ne kábítsa . . . a szidás meg ne tőrje . . . Gondolom tavaly történt, hogy valamelyik helyi lap bizonyos tekintetben fitymálólag irt róla, ilyenformán : nini, nem is gondoltuk volna, hogy az a Menszáros, vagy kicsoda játszani is tud. Ez alkalommal aztán véletlenül tanuja voltam a jelenetnek mikor Menszáros kifejezést adott annak, milyen rosszul esik neki a dolog. Látszott rajta, hogy roppant a szivére vette ezt a csekélységet. Ez a külömbség közte és Krémer Jenő komikus és gyomortulajdonos ur között. Mig Menszárosnak a szive, a lelke fogja fel a külső benyomásokat, addig Krémer urnák a gyomra. Hallom ugyanis — közbe szúrva legyen mondva hogy Krémer ur a minap eldtnolta a közönségnek, miszerint az ő gyomra nincs köböl. Véletlenül hallottam ennyit a dologról, mert az ő gyomorügyei — fölötte intim és családias voltuknál fogja — engem absolute nem éidekelnek. Igen örülök, hogy Krémer ur elolvasta és érdeke te őt a múltkori Írásom, hanem ennek fejében oly óriási viszontszolgálatra nem voltam képes, hogy én meg az ő kupiéját hallgassam végig. Pataki Béla. Pataki a bonvivante szerepkört lölti be társulatunknál. Nagy nőbarát, magyarul: Don János (ezt a kif jezést Patakitól tanultam). Ali ! a kies; nők, az édesek, a bájosak ... a szőkék ... ah a szőkék ! a barnák . . . ó a barnák ! Istenem, a kaczajuk csengő, a járásuk . . . bogy itt elhanyagolt állapotban volt minden, és az igazi földesúr a nyers természet volt. Csupán az ecsedi lápra vonatkoztatja az Eble vad tájképét, Bodnár úr. Nyíregyházán szerinte nein volt mocsár legfeljebb por és sár. Várjunk csak ! Nyíregyháza belterületéu a ma is élő öregek emlékezése szerint, víz alatt volt: a Bujtos, az Erallja, a Szanyitra, a Sivák, a Rózsa-utca közepe, a rókazugi telkek vége, és a Salétrom-utca egyrésze. Ezeket a helyeket az 1753 után itt megtelepültek küzdötték el a mocsártól. Ez tény. Pár évtizeddel ezelőtt nem kellett egy kis moc«ári faunáért ós flóráért az ecsedi lápokhoz vándoroluí Nyíregyházáról. Hogy ma kertek díszlenek a nádas helyén, az a Nyírvíz szabályozó és a Felső szabolcsi belviz levezető társulat mellett, a mi népünk érdeme. Makrografice irja cikkező ur azt, hogy a jubileumi ünnepet én családi ünnepnek neveztem. A kifejezést elszólásnak minősíti és kijelenti, hogy nem volna lo agias, ha azt az elszólást kiaknázná Ez meg igy van. ezt írtam május iV-en mikor a 150 éves fennállás ünnepének etikai alapját domborítottam ki, hogy: Mi közünk nekünk a történelem száraz adataihoz, mikor itt egy nagy család ünnepre készül? Már mint nekünk nyíregyháziaknak, a kik nem vagyunk a magyar tudományos akadémia történelmi szakbizottsága, hanem egy ünnepre készülő család tagjai, egy jubiláló város polgárai. Itt kikapott a sorokból két szót Bodnár István ur. Prókátor fogással nem akarja megérteni a képet, hanem elszólást emleget és lovagiasan nagylelküsködik. Köszönöm! A Geduly Henrik ur munkájából segítségül vett idézetemet csodálja Bodnár István ur, azok a ringó léptek! ... és a szemük, azok a ragyogó fekete gyémántok, azok az égszínkék csodák. Kevés embert láttam még, aki ugy tudja méltányolni a női szépséget, mint Pataki Béla, de ért hozzá, ő ebben specialista . . . Hanem ne tessék hinni, nem minden idealismustól ment ez az ő Do ) Jánoskodása. Például szinte beteges vágygyal áhítozik az igaz, tiszta, ama szerelem után, mi majd egy boldog sírig tartó családfővé avassa őt. Mondhatom, hogy jobb férjet szeles Magyarországon nem lehetne találni, mint amilyen ebből a Patakiból válna ; mindazonáltal nincs kizárva, hogy mint aglegény fejezi be majd életét. . Egyébként igen ügyes kellemes megjelenésű színész, aki oly otthonosan érzi magát a színpadon, mint talán egy szinjátékosunk se. Szívesen is látjuk őt mindenkor a színpadon, mert intelligens színész és — ami a fő! — játéka igaz, közvetlen és természetes. K. Hegyi Lili. Azért én nem haragszom rá, hogy a Krémer felesége és — amennyiben tollam mindenkor az igazság utait rój ja — ki jelentem, hogy Hegyi Lili — igenis ügye-', kedves sziné.-znő, akinek még az a jó tulajdonsága is megvan, hogy — bár egy modern primadonnánál ez nem divat — még énekelni is tud. Egyébként szőke és kék szeme van, egyebet nem tndok róla. Faragó Ödön. Ez a Faragó érdekes egy ember. Ö például azt tartja, hogy az ember a színésznél kezdődik és — végződik Az Isten megteremtette remekbe a szinjátékost es aztán . . . nos ig i. aztán teremtett még egy csomo apró-cseprő kis semmi embert, akik élnek, mozognak
