Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-24 / 21. szám

o általán nem szimpatikus. Ha lőle függ, szokjék le róla. Plumpudding borbély szerepét Szilágyi Aladártól láttuk igen jól reprodukálva. • • * Nemcsak a jövő hét műsorának, hanem az egész sziniidénynek is különös diszt és fényt kölcsönöz Shaks­perre örökbecsű alkotásának a , Velenrzei Kalmárnak* szinrehozása. A minden idők leghatalmasabb szellem ­óriásának ez a fenséges müve csak nagy ritkán kerül a vidéki közönség < lé. A jövő heten azonban le=z al­kalmunk látni Shylocknak e megdöbbentő zsidó típus­nak üldöztetését, szenvedését, kárhozatos bosszúját és bukását. Shylockot a jellemszinészek e nagyszabású pa­rádés szerepet Sebestyén Géza fogja játszani. Minden­esetre külön dicséret illeti az igazgatóságot, mert az ilyen klasszikus vállalkozassal megbecsüli önmagát és a műértő nagy közönséget. Biztosra vesszük hogy a Ve­lenczei Kalmár előadásán a művelt közönség tömegesen fog hódolni Shaksperrenek, a lángelme és poézis örök Géniuszának — s az estén színültig megtölti a szín­házat. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságául. 8760—1903. szám. A magy. kir. államvasutak alulírott üzletfezetősége pályázat utján biztosítani kívánja 1903. évi julius 1-étől három egymásután következő évre azon egyenruhákat, a melyeket hivatalnokai szol­gálat közben viselni tartoznak. Az ajánlatok 1903. evi julius hó l-ig a bánat­pénzek az ezt megelőző nap déli 12 órájáig küldendők be alólirott üzletvezetőséghez. A palyázatra vonatkozó részletes szállítási feltételek az üzletvezetőség anyag és leltár beszerzési ügyosztályába megtekinthetők vagy posta utján megrendelhetők. Postán való szállítás ese­tére a 20 fillér postaköltség beküldendő. 77067—903. Az osztrák-magyar vasúti kötelék II. rész, 3. füzetében, továbbá a „Rovatolási díjtételek* egyrészt Wien St. E. G. Wien K. F. N. B. stb. másrészt magyar állomások között való forgalomra czimű díj­szabási füzetben Bácsalmás állomásra foglalt összes díj­tételek — díjszabási uton való rendelkezések .Bácsalmási szőlők* rakodóhelylyel való forgalomban is alkalmaz­tatnak. 67498—903. Gács-magyar vasúti kötelék. Reexpe­ditió kedvezmény az „első boszniai ammoniak szoda­gyár részvénytársaság Danica kőolajtermék gyaranak" Budapest dunaparti teherpályaudvar állomásra szállítandó és az ottani szivattyú telepen betárolt nyers petróleum küldeményekre. Az .első boszniai ammóniák szóda gyár részvény­társaság Danica kőolaj termék" gyár részére Gácsország­ból Budapest dunaparti teherpályaudvar állomá;ra szállí­tott, azon nyers petróleum küldeményekre, melyek a nevezett gyár Budapest dunaparti teherpályaudvaron lévő szivattyú telepén betároltatnak s onnan a szállí­tásra alkalmas időpontban Bosna-Broda továbbitlatnak, a reexpeditió kedvezménye, visszavonásig, de legkésőbb 1903. év végéig terjedő érvényességgel a következő módon engedélyeztetettik. A Budapesten való megszakítással elszállított nyers petróleum küldeményekre a Gács állomásokról Bosna­Broda szállítandó nyers petróleum küldeményekre érvé­nyes, s a gács-magyar vasúti kötelék II. rész, 4. díj­szabási füzetének I. pótlékában 49. folyószám alatt foglalt mérsékelt közvetlen díjtételek azon viszonylato­kat illetőleg, melyek kötelékszerüen Budapesten át irányittatnak 100 kg.-kint 10 fillérrel a Beszkiden át irányító viszonylatokban 100 kg.-kint 12 fillérrel, a Körösmezőn át irányító viszonylatokban pedig 100 kg.-onkint 18 fillérrel felemelve alkalmaztatnak, azon kivül valamennyi viszonylatokat illetőleg reexpedicioná­lis illeték czimén 100 kg.-onkint 3 fillér még külön fel­számittatik. Ezen kedvezmény azon küldeményekre is alkalmaz­tatok, melyek a gyár részéről már a mult évben Buda­pesten beraktároztattak, de csak a jelen hirdetmény megjelenése után leltek Bosna-Bródra továbbítva. Egyébként a díjszabás I. rész, I. függelékében fog­lalt a tárházakban, illetőleg reexpeditió állomásokon be­tárolt és onnan reexpediált küldeményekre vonatkozó határozmányok mérvadók. Budapest, 1903. május hóban. A magy. kir. államvasutak igazgatósága, a részes vasútok nevében is. 13178. szám. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak Gaiam Berzencze állo­másán a vendéglői üzletre 1903. október hó l-től számítandó 5 évi időtartamra ezennel nyilvános pályá­zat hirdettetik. A vendéglőt bérbe venni óhajtók felhívatnak, hogy szabályszerűen bélyegzett, valamint kellő bizonyítványok­kal felszerelt ajánlatukat folyó évi junius hó 17 én deli 12 óráig a magyar államvasutak miskolczi üzletvezető ­ség titkári hivatalához e czim alatt: .Ajanlat a garam­berzenczei pályavendéglő berletére 13178 — 903. szám­hoz* lepecsetelt borítékban téritvény mellett nyújtsák be. Az ajánlaton a névaláírás ket tanúval előtt mezendő. Az ajánlattevő köteles a miskolczi üzletvezetőség gyüjtőpénztáránál f. évi junius hó 16 án déli 12 óráig bánatpénzképen 500 azaz ötszáz koronát készpénz­ben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban letétbe helyezni, vagy oda posta utján külön borítékban beküldeni, mivel különben az ajánlat figyelembe vétetni nem fog. Takarékpénztári betétkönyvek nem fogadtatnak el. Az ajánlattevőket ezúttal is figyelmeztetjük, hogy az étel- és ital árjegyzéket a változott viszonyokhoz mérten újból fogjuk megállapítani. A vendéglő bérletére vonatkozó fellélelek a mis­kolczi üzletvezetőség forgalmi és kereskedelmi usztályá­ijin (II. emelet 35. ajtószám) a hivatalos órák tartama IN Y E> E alatt megtekinthetők, miért is az ajánlaHavi kről feltéte­leztetik, hogy a feltételeket ismerik s azokat magukra nézve egész terjedelmükben kötelezőknek elfogadják. A feltételektől eltérő ajanlatok figyelembe vétetni nem fognak. A magyar allamvasulal: miskolczi üzlet vezetősége fentartja maganak a jogot, hogy az ajánlattevők közül tekintet nélkül az ajanlari bérő-s-egre, szab don választ­hasson. Miskolcz, 1903. május hó 18-án. Az üzlet vezetőség. A kö2önség körébőr, A nyíregyházi ipartestület mult évi zárszámadása. A pócsi búcsúk meg a rakamazi vásáruk pálinka­gőzzel telitett bódéiban duhajkodó részeg csirkefogók és lókötóktől tanulhatta Sloller Ferencz ipartestületi elnök azokat a minden jóizlésü emberben undort kellő kil'eje zéseket, amelyekkel e lap mult heti számában, igazán megbotránkoztató vakmerőséggel, még mindig a zárszá­madások helyességét meri bizonyítgatni. A .csiba te*, no meg a „pótlás malacz'-féle ki­fejezések ilyen helyeken szoktak polgári joggal birni s miután Stoller Ferencz az ipartestületi elöljáróság nevé­ben is nyilatkozott, — úgylátszik, még az ipartestületi elóljárósági gyűléseken is! Különben ugy Stoller Ferencznek mint megbízóinak, abban az ékes kifejezésekkel megirt hírlapi közleményé­ben csak természetes ösztönük nyilatkozott meg, mint a szamárnak, amely tehetetlen dühében ordit, rúg, harap! Ennyit Stoller Ferenczről és megbízóiról, akik igen nagy levedésben vannak és ÍZ rfőlött hízelegnek ma­guknak, ha — mnt ezikkökben hangozl itják, — azt hiszik, hogy a zárszámadásaik helyességét biraló czikke­inkkel, velők hírlapi polémiába szándékoztunk volna keveredni! Ilyen haszontalanságra ugyan kár lett volna nyomda­festéket pocsékolni, mert a nyíregyházi ipartestület jelen­legi elöljáróságával komolyan szóba állni, annyi mint a falra borsót hányni! Hírlapi czikkeink még csak nem is nekik szóllak. Egészen más volt azoknak a czéljuk! Az t. i. hogy végre-valaliára rátereljük a figyelmét Nyiregyháia város Tanácsa mint elsőfokú Iparhatóságnak arra a felfordult világra, amely a nyíregyházi ipartestületnél uralkodik. Mert azt a botrányos állapotot ami ott van, az Ipar­hatóságnak, mint az ipartestület feleltes hatóságának, tovább tűrnie, elnézni nem lehet, nem szabad ! ! Mikor Stoller Ferencz elnök a saját és ellenőre Engel Adolf tagságidba, valamint az utóbbinak az ipar­hatósági biztos állal rea kiszabolt pénzbüntetés ügyében ellenök folytatott iparhatóság; vizsgálatról nyilvánostn, hirlapilag ki meri j. lenteni, hogy azt az lparhatósag rendbenlevőnek talalta, ezzel az Iparhatóságot is szégyenbe hozza, mert bebizonyított tény, hogy az Iparhatóság az ez ügyben folytatott vizsgálat alkalmával megíllapitotta és jegyzőkönyvbe foglalta, hogy való igaz, miszerint Stoller Ferencz mióta elnöke és Engel Adolf mióta ellenőre az ipartestületnek, tagsági dijat nem fizettek az ipartestület pénztárába, valamint az is való, hogy midőn Engel Adolf az iparhatósági biztos által, a békéltetőbizottság gyűlésein való rendetlen megjelenése, elmaradozása miatt pénzbüntetéssel snj'atott s ezen pénzbüntetést be akarta fizetni: Stoller Ferencz mint mindenható elnök azzal adta vissza Engeluek a pénzt, hogy sohase fizessen, nem kell azt megfizetni. Ismételjük, ha ezekre az ügyekre azt meri állítani híilapiag Sloller Ferencz, hogy ezt az Iparhatóság rend­benlevőnek találta, ezzel szégyent hoz az Iparhatóságra is, mert ilyen önkényes és botrányos állapotot rendbenlevőnek nem nyilváníthat az Iparhatóság! Hiszen ez egymaga elegendő ok, hogy ilyen elnököt és ellenőrt a nyíregy­házi ipartestület elén tovább ne tűrjön meg az Ipar­hatóság. Azt is igen jól tudja az Iparhalóság, hogy a Csen­gi-ryné-féle alapítvány ügyében tartott vizsgálatkor, arra a kerdésre, hogy hol az alapítvány, az felelte az ipar­testületi elnökség: — künn az udvaron, beépítve a kugli ­zóba. — És nem is volt sphol *z alapítványi összeg, mert az ipartestületi elöljáróság által jónak, mintaszerű­nek kikiáltott ügykezeléssel még csak nyomát sem tud­ták megmutatni. Ha erre is azt mondhatják Stoller és társai, hogy az I >arhatnság rendbenlevőnek találta, ez sem lehet valami hízelgő az Iparhatóságra és az Ipar­hatóságnak talan ezt sem lehetne annyiban hagyni! Hát még mikor az ipartestületi temetkezesi egylet ügy és vagyonkezelésére is nyilvánosan meri kijelenteni Stoller Ferencz, hogy az Iparhatóság rendben találta: Rendbtn, mint az Augias istállóját! A temetkezési egylet keservesen megtakarított pénzét csak ugy derűre borúra kölcsönözgette a fülig adós ipartestületnek Stoller elnök s erre semmi, biztosilék, semmi, közgyűlési jegyzőkönyvi fel­hatalmazás, a temetkezési egylet ügy és számvitele való­sagos Csakiszalmája : választmányi vagy közgyűlés akkor volt tartva, amikor Stoller és társainak tetszett, de az erről szóló jegyzőkönyvek is jobbára a Holdban talál­hatok ; b. vétel a kiadással, vagyon a teherrel iigalmat­lanul összekeverve, ugy ho y ember legyen a talpán, a ki eligazodni tud rajta, sőt világ csúfjára még ö^szeadási j es kamalszámitási hibáktól sem volt inent a temetke­zési egylet zárszámadása: ezt mind jegyzőkönyvileg álla- j pitotta meg az Iparhatóság, hát talan éidekében állana I azt is megállapítani, miért állítja Sloller Ferencz azt, J hogy mindezeket rendbenlevőntk találta, miért takaród­zik mindig ilyen vakmerően az Iparhatósággal ? ? S vi gül, ott van a legújabb, a kétszerkettő csal- . hatatlanságával bebizonyított rossz zárszámadása az ipartestület elöljáróságának. Ez az előbb felsorolt botrányos dolgoknak olyan ' betetőzése, amire egyenesen felhívjuk az Iparhatóság figyelmét! i Nem elég, hogy az ipartestületi elöljáróság meg- | bízásából, Stoller elnök mosdatlan szájjal, a legvakme­rőbb modon jónak, helyesnek állítja a zárszámadást, de még azt is állilani meri, hogy a felülvizsgáló bizottsáq jegyzőkönyvileg állapította meg a zárszámadások helyes­ségét ! Ez nem igaz! — Az a felülvizsgáló bizottság világosan kimondta, hogy rossz a zárszámadás, söt annak egyik tagja, Borok János szabó iparos erélyesen követelte is, hogy ezen tény valóságát a Nyirvid'kben ki kell jelenteni. Ha tehát Stoller elnök azt állítja, hogy ennek a felülvizsgálatnak a jegyzőkölyve a zárszámadás helyes­ségéről tanúskodik, akkor abban m m annak a bizo t ságnak a veleménye van, akkor az a jegyzőkönyv hamis'.!! « Hogy az ipartestület előljárósáia és elnöke ilyen valótlanságok állításával vezesse félre ugy Nyíregyháza varos 800 iparosat. mint magát a közvéleményt, — az Iparhatóságnak megengedni nem szabad ! Ilyen elöljáróságot az ipartestület élén tovább nem tűrhet meg az Iparhatóság, mert az a reá bízott teendőit helyesen végezni nem képes; maga az ipartestület, ilyen vizet őség mellett, ipartörvényi rg elérni kívánt czeljának megtelelni nem tud, ennelfogva az ipartörvény 148. §­n alapján, az Iparhatóság által utasítandó az ipartestület, hogy tná-, — az ipartestületi ügyek vezetéséhez hozzá', értő elöljáróságot válasszon !!! Az általunk rossznak s a testű.eti elöljáróság által jónak állított zárszámadások az Ipirhatóság állal, tör­vényszerű ellenőrző kötelessége folytán, — saját számfejtő közegei állal sürgősen és alaposan felülvíz gilandok s azok helyett más, helyes szamadasok elké zitesére s egy ujabban összehívandó ipartestületi közgyü ésnek leendő bemutatására kötelizendó az ipartestület elő j írósága ! Ezt feltétlenül megköveteli annak a 800 nyíregy­házi iparosnak az érdeke és a közvélemény is, hogy ebbe az ügybe végre tisztán beleláthasson. Ennek a vizsgálatnak az eredményéhez, annak ide­jén, a dolog érdé nehez merten hozzá fogunk meg szólrni. ^ ' Placzi árak. Xylrecyliáza 1903. máj. hó 23-án. A nyíregyházi term nycsarnon á bejegyzett termény á-ak Buza 50 kgramtól 6.90-161 7.00-ig. Rozs 50 „ 5 90-től 6 00-ig. Árpa 5' „ 5.30-tól 5.40-ig. Zab 50 „ 6.t0lól 6.10-ig. Tengeri 50 . 6.10-től 6.20-ig. Szesz literenkint 37.50 fillér adóval 1 kor. 41 fillér. A takarékpénztári állványok eladók. Nyilt-tér.*) épilletben volt bodegában 412-1903. v. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldölt végrehajtó az 1881. évi LX. i. cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nyíregyházi kir. járásbíróság 1903. V. 412. számú vég­zése által Klinger Dávid s t. budapesti cz"g végrehajtató javára Lakatos Lajos nyíregyházi lakos ellen, 287 kor. tőke ennek 1903 evi január hó 1. napjától számítandó 5°/ 0 kamatai és eddig ö-szesen 73 korona 76 fillér per­költség követeles erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag felülfoglalt és 28G4 koronára becsült bolt berendezés, varrógépek, czipöáiuk és bútorokból álló ii.góságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a nyíregyházi kir. járásbíróságnak 1903. V. 412|2. számú kiküldést rendelő végzése folytán a helyszínén, vagyis Nyiregyházán alperes üzletében és lakásán leendő eszközlésére 1903 évi május hó 261* napjának délelőtt 9 órája határidőül kiiűzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak nn g, hogy erintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t.-cz 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX t.-cz. 108. §-ban megallapitott feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyíregyházán, 1903. évi május hó 5. napján. 383 — 1 — 1 Oláh Gjula, kir. bir. végrehajtó. 371-1-?? 1-75 valódi angol nyári f^rfikalapok kaphatók EISLER KÍROLY czipo, divat és rövid íru üsletébön Nyiwgyh£»n. ') E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk. Szolyvai ásványvi2 el-őrendü szakférfiak vegyelemzése alapján lithlon tattalmánál fogva kiváló hatású köszvény, r«»e, hólyag bajoknál, úgyszintén gyomor, torok, tiidö, gége hantalmaknál. Eredeti tulajdonsás/át éveken át megtartja a pjlaczkokban. Vasme ntes, a gyomrot nem terheli, nagyon kellemes ízű és a szervezetre csak előnyős hatású lJori-al itren lidltöital. Kapható: minden jobb fűszer üzletben és az uradalmi ásványvizek bériőségénél (257-24-6) Szolyván. (Bcregmciyc.) Prospektus kívánatra ingyen és bérmentve.

Next

/
Thumbnails
Contents