Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-24 / 21. szám

IN y I K V D K Tanítói gyűlés. Folytatás. 2. „A beszédhibában szenvedők tanításának be mutatása" Gecsey Ilonka, nagykállói ref. evang. tanítónő által. A modern gyógyp ledagogia a beszédhibában szen • j védők beSzédképességét javítani és fokozni van hivatva. A tanítónak nagyon természetesen, ki hivatást erez magában e téren is működni, bő alkalma is nyílik iskolá- | jában és a nagy társadalomban képességeit érvényre | jutatni. Gecsey Ilonka kartársnőnk szakavatottan ismertette előttünk előzetesen a dadogás és selypités miben létét, annak megismerését; továbbá a különböző régi és ujabb módszereket. Végül a dadogó és selypilő növendékeivel mutatta be a gyakorlati kivitelt, melyet ma az ilyen beszédhibában szenvedőknél alkalmaznak. Ezen humánus és tanulságos tanulmányt, valamint az e őadást is nagy érdeklődés kísérte egész folyama alatt és a járáskör Gecsey Ilonkát e téren nemcsak üdvözli, de szives előadását jegyzőkönyvi köszönettel jutalmazza. 3. „A népiskolai tankönyvek mely osztályokban s mely tantargyak tanilásanál nélkülözhetők" czimü vitatételt szakavatottan kidolgozt i és felolvasta Stoffan Lajos nyíregyházi tanitó. Az előadó sok évi tapa-ztalata alapján a tankönyvek használata és megtar'ása mellett nyilatkozott, mint oly szükséges taneszközökről, melyek növendékeinek, főleg a gyenge km k kisegítő társai és hasznos munkát adó közegei. Varga György, mint hozzászóló szintén ilyen tapasztalat által át van hatva s a tankönyveknek felette nagy hasznát még a tehetséges tanulóknál is látja. Fábián Ferencz azonban, ki ugy látszik a terjedő és áradozó uj eszméknek a barátja, az amerikai módszertant akarja köztünk meghonosítani, melynek jelszava : „El a tankönyvekkel!" Csak az a baj, hogy ez nálunk lassan fog viradni, mert még ő is három tankönyv meglarlását indítványozza, u m. általános tankönyvet, (olvasókönyv) hizai töiténet és a hittani kézi könyvet. A többit bátran nélkülözhetjük. Bakos István, nyíregyházi tanitó az összes tankönyvek megtartása mellett lip sikra, melyek szerinte az emlékezet támogatására nagy befolyással vannak. Ezen tárgyhoz érdemileg még hozzászóltak: Fazekas János, Bónis Menyhért és Orsovszky Gyula, m re Stoffan Lajos zárszóval élvén, ő is a népiskoli összes osztályaiból a számtani (számtani példatár) és nyelvlani tinkönyv kiküszöböléséhez hozzá járul, minthogy a tankönyv általában inkább a tanitó, mint gyermek kez- be való. Végül a járáskor a következő határozati javaslatban állapodott n eg: az I ső és II dik oszlályban csak az olvasókönyv maiadjon ; a III. IV. V. Vl-dik osztályokban a számtani és nyelvtani kezikör yv elmarad, a többi és reáltan tárgyaknál a tankönyvek egyelőre meghagyassanak mint eddig. Ez n javaslat a választmányhoz felterjesztetik. 4 Szabó Antal, nagykállói tanító felolvasta saját lírai költeményeit, mezekben nemcsak belső érzelem és tartalom, de költői zománcz is tetszik meg. Köszönjük a csinos költeményeket. 5. „Mit telieta tanitó az iskolai nö\endékek között is elterjedt illetlen és káromló szavak meggátlására" ? czimű vi'atételt kidolgozta és felolvasta Dömötör Ferencz, napkori tanitó. S/.otnoru dolog, hogy a tanítóságnak ezzel a kérdésbe! npmesak az iskola falai közt, de a közgyűléseken is foglalkoznia kell. Ma a parázna és karomló szavak, az illetlen feliráso'c egész özöne megmételyezi a jobb nevelésű és szelídebb erkölcsű gyermekeinket. A tanitó figyelmeztetés és szigorú ellenőrzésnél alig,tehet valamit, mert a „bot használat" az a hathatós nevelési módszer törvény által nemcsak, hogy pártfogásban nem részesül, de meg olyan ügyes bajos dolgokban a tul humánus orvosok és bírák ott is látnak kék foltot, a hol nincs, vagy a hol nem volna s/.abad azt észrevenni. Dömötör Ferencz sok hasznos elvet és rendszabályt óhajt életbe léptetni, a mi m i már részben tarsadalmi uton meg is van, de a köz-égi hatósá gok, a rendőrség nem sokat törődik vele. Ugy szintén a hozzászóló Lengyel József is ilyei irányban szólal fel és az alkoholismus terjedé.-ét szigorú rendszabályokkal óhajtaná megakadályozni. A járáskör Szabó Antal és Orsovszky G, ula felszólalása után az előadó javaslatát méltányolni tudja ugyan, de a mennyiben az előadó a vitatetel intencióját: „Mit tehet a tanitó illetlen és káromlo szavak meggátlására" kellően érvényre nem juttatta, a java-latot a központi választmányhoz beterjeszteni ha:ározta. 6. Az egyesületi elnök által a járáskörhöz áttett több rendbeli ügyet Fazekas János egyenkint ismertette : 1. Békés vármegyei közművelődési egyesület állal kibocsátolt körhvelet s a benne elsoroltt történelmi kopeknek iskoláinkban való terjesztését a járáskör figyelmébe ajánlja. 2. Az „Eötvös alap" elnöksége altal „Tanitók Háza" szappannak teijiszlés • végett kibocsátott körlevelet felolvasta. 3. Migyaíorszag kicsi és nagy czi nerenek rajza és leírása cz. kép-knek megvételét minden iskola szamára ajánlja. Megszeiezhető Horovicz Lajos budapesti könyvkereskedőnél. Egy példány ára 4 korona. 4. Ismertette továbbá a vallás és közoklatá-ügyi miniszternek azon rendelkezését, melyben a: e.-yes czégek tan és irósz reknek egve- testületek avagy egyenek külön ajánlásit a szabad ipar-ver-eiy biztosítása szempontjából megtiltja. 5. A „Magyar csatajaték és Budavár ostro na" czimü magyar játékok teijjsztesét és a hozzávaló szerekn k beszerzését az előadó a járáskör minden egyes tagjának és ifkola fenntartón ik meleg pártfogásába ajánlj i. Ezen játekszerek utmutatassal együtt 41 koionáirt Zilahon G rmán János bőrlabda és fababu gyáro>n 1 megrendelhetők. 6. A vallas és közoktatásügyi miniszternek a siketnémák, vakok és beszédhibában szenvedők oktatása tárgyában kibocsátott rendeletét felolvasta és ismertette. 7. Az indítványok során Lengyel József alelnök a kir. tanfelügyelő megbízása folytán a járáskörnek bemutatja Dr. GöŐz József képes és Tomesányin^ Czukrász R^za, phonomimikai módszertani és Abc-és olvasó könyveit s egyúttal kéri a járaskört, adassék ki ezen 4 drb. könyv megbirálás végett a központi választmánynak. A járáskör enn-k folytán a m >gnevezett munkákat vál isztmányhoz beterjeszti s egyszersmind Lengyel Józsefet felkéri, hogy a szóban levő műveket tanulmányozza és nézeteit a hivatalos lapban közölje. 8. A járáskör kebeleben levő „Önsegélyző Egyesület" működéserői szóló időközi jelentését Stoffan Lajos elnök a következekben adta elő: Mélyen tisztelt járásköri Önsegélyző egycsűieli Közgyűlés ! A „Szabolcsvármegyei Általános Tanitó-Egylet nyíregyházi járásköre kebelében az 1887 ik évben pgy jótékonyczélu intézmény a „Tanítói Önsegélyző egye.-ület" alakult meg, melynek czélja : A tanitók anyagi helyzetén olcsó kamat mellett s részletes visszafizetésre adott kölcsönök által segiteni, különösen nyomasztó családi körülmények által okozott rendkívüli kiadasok póllására ; továbbá munka-képtelen tagtársak — ezek özvegyei és árváinak — a körülményekhez képest segélyezése, véletlen sor-csapások által suj'ott, rendes tagok segélyezése, az elhunyt rendes tagok, esetleg családtagjainak temetkezési költségeinek fedezéséhez való járulás. A fennebb felsorolt czél nemes és magasztos, a melynek szolgálatában egyesületünk — anyagi erejéhez merten — már 15 éve működik. A jelen alkalommal azonban nem feladatom összes 15 éves működéséről számot adni, hanem a mult évben tartott járásköri gyűléstől e mai napig terjedő időn keresztül az alapszabályok 8-ik§-a értelmében megválasztott s az egyesüli t ügyeinek vezetésével megbízott igazgató választmánynak működésit a következőkben van szerencsém bejelenteni: Az igazgató választmány az alapszabályok értelmében — a folyó ügyeknek elvégezése, valamint a tagok különböző természetű kérelmeinek teljesithetése szempontjából a mutatkozó szükséghez képest — a tagoknak lehető érdeklődése és résztvelele mellett tartotta meg gyűléseit. Nevezetesebb mozzanatok : 1. Örvendetesen vétettek tudomásul, miszerint Ngs Velkey Pál nyug. tanfelügyelő úr a segélyegyletek Cíeljaira 20 koronát volt szives küldeni, melynek fele része 10 korona a nyíregyházi, 10 korona pedig a kisvárdai segélyegyletnek jutott, hogy a nyíregyházi „Takarékpénztár-Egyesület" ismételve 20 korona kegy^dománynyal gyarapította egyesületünk p nzlárát. 2. A választmánynak fő és első gondja volt a segélyegylet tőkéjének növelése és gyarapítása s egy rendkívüli járásköri közgyűlés engedélyezése folytán az 1903-ik évi farsangi idény alatt j .nuár 17 én a nyíregyházi ágost. hitv. evang. egyház szívességéből a központi népiskola dísztermiben s annak mellékhelyiségeiben i gy jótékonjczelu „Bityus-Tái.czviga'mat" rendezett, amely fényesen sikerűit, a mennyiben egyesületünk pénztárát 558 korona 71 fillérrel gyarapította. Természetesen ezen báli jövedelem csak az 1903-ik évi zárószámadásokban lesznek bevezetve. Jóleső örömmel jelzem, hogy a „Tanítói bál" iránt Njiregyháza városának minden szép és nemes ügyet felkaroló intelligens közönségén kivül a tanítóság is — az előbbi evekhez képest — az ügy iránt melpgebben érdeklődve — nagyobb számban vettek részt. Köszönet mindazoknak, kik czélunk kiviteleben közreműködni igyekeztek. 3. A választmány jegyzőkönyvei 10 évenként beköttetni rendeltettek s igy az 1887-ik évtől 1897-ik évig bezarólag a jegyzőkönyvek beköttettek, s a pénztáros gondozására bízattak. 4. Pénztárostól 5 izben kéretett be időközi pénztári jelentés. 5. Segelyezések az 1902-ik évben: Prisztauka Lajos ág. ev. tanitó 70 korona, Lengyel József ev. ref. tanitó 70 korona és Sesztay János g. kath. kántor tanitó 50 korona segélyben részesitleltek. A segélyzés főösszege 190 korona. Egy tag, amennyiben már egy izben 100 korona segélyt nyert, ujabbi segélyezés iránti kérelmével elutasitlatott. A kiosztott segélyezésekre nézve kérem a közgyűlés jóváhagyását. A segélyezésekre nézve a választmány kimondja, hogy azon tag, a ki kamat és tagdíj hátrányban van segélyben nem részesülhet. Nem lesz érdektelen dolog, ha felhozom azt, hogy az 1894-ik évtől 1902 ik év végéig, tehát 9 evén keresztül 18 rendes tag 1390 korona segélyben részesült. 6. Kölcsönadasok : Egy tagnak 140 kor. ideiglenes kölcsön szavaztatott V, évre, az egész összegnek a jelzett idő elteltével mulhatlanul befizetése mellett, részletfizetésié egy tagnak 67 korona 50 fillér kölcsöne 150 koronára egészíttetett ki, egy tagnik pedig 150 korona uj kölcsön szavaztatott m> g. 7. Az egyesület 1902-ik évi záró számadása sze rint bevétel volt 3716.06 korona, kiadás volt 3694 05 korona, p-nztári maradvány 22 01 korona. Vagyon kimutatás: 24 darab kötvényen 2369 84 korona, 22592 számú takarékpénztári könyvön 747.80 korona, 17630. szamu takarékpénztári könyvön tartaléktőke 381.09 ko rona. Tagdíj hátrány 14 korona, kamathátrány 49.41 korona, készlet a pénztárban 22 01 korom. Összesen 3854.15 korona. Vagyon szaporodás az 1902-ik év végén 9.66 korona. Kiosztható segély az 1903 diki évre 177.80 korona. 8. A tagok száma a'. 1887-ik, vagyis az alakuló évben volt 22 rendes tag, az 1902 ik év végén ugyancsak 22 rendes tagja van. Araenn\iben úgy az én és tisztviselő társaim, valamint az igazgató választmány tagjainak is megbízatása lejárván, a járásköri közgyűlés nek bennünk helyezett bizalmát megköszönve, a tisztviselői. va'amint a választmányi ta>sagí helyeket is sz ibad rend lkezésre bocsátva, felkérem, miszei int az alap szabályok 8. §. értelmeben az 1903-ik évtől kezdve hirom évre terjedő időre, ugy a tisztviselőket, valamint 5 választmányi 'agot is megválasztani szíveskedjék. Nyíregyháza, 1903. év május 5. Tisztelettel Stoffan Lajos, önsegélyző e. elnök. 9. A járáskör az elnök indítványára jegyzőkönyvi köszönetet szavazott Nyíregyháza város képviseletének a tanítóknak ezen kö gyűlésre megszavazott 100 korona segélyért. Köszönetet szavazott Nagy-Kálló város elöljáróságának és közönségének a szives vendéglátásért, a gymnasiumi iga-gatóságnak azon szives rendelkezéséért, hogy a jelen gyűlés számira egyik arra va'ó termét volt szíves átengedni. atott. Az a gyenfan Lajost 10. AltdfcSfcs -feVrf a««&kkc ujbol egyhangúlag tfutíttój^Mván, alelnökké Lengyel József, jegyzővé, miután,^aj^a^&p^ megyei tanítótestület aljegyzőjévé lett, a iárásköri,. jegvzőséeét nem vállalhatja, utódjául Varga M^rgíHíftá „Eötvös alap" helyi gyűjtő bizottsági -elnöki gélkedő Pazár István helyebe a járáskör StL.^.. „

ajual választotta Egyúttal Pazár Istvánnak a jaráskör, az Eötvös alapnál eddigi elnöki minőségben é7ek hosszú során át kifejtett üdvös érdemeit méltányolva, jegyzőkönyvi köszönetet szavaz, sőt elévülhetetlen érdemeiért tiszteletbeli elnökké megválasztja. Ezek után a jáiáskör Önsegélyző egyesületi közgyűlésié alakul, melyről a jegyzőkönyvet Varga György \ette fel. Nagy-Kállóban, 1903. május 6-án. Fazekas János, jkőri jegyző. JNyiregyhizit egészségügye áprilisban. Egészségügyi jelentés. A folyó év április havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkönyvek adatait, sokkal kedvezőtlenebbek voltak mint a mult év megfelelő havában. — Az elmúlt év április havában elhalt 80, addig ez év április havában a halálozás 93 mutat, több tehát 13-al. Nem szerint elhalt ti 49, nő 44. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályahoz tartozók közül 46, földműves gazda 26, iparos es kereskedő 20, értelmiségi 1. Ezeken kivül halva született 0, kora szülött volt 2. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve 2. Törvénytelen ágyból származó elhalt 7. Élve született 101, és pedig 54 fi és 47 nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 3, és pedig 0 fi, 3 nő. Az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 8-al. Házasságot kötött 11 pár. Vallásra nézve elhalt: róm. kath. fi 11, nő 11 = 22. ág. ev. fi 28, nő 19 =44, helv. hitv. fi 2, nő 1 = 6 gör. kath. fi 3, nő 12 = 15, izraelita fi 5, nő 1 = 3'. Életkor szerint 0—1 évig = 32, 1—5 évig = 22, 5—7 évig =. 2, 7—20 évig = 9, 20—30 évig = 1, 30—40 évig = 4, 40—60 évig = 8, 60—80 évig = 13, 80 éven felül 2 ; összesen 93. A város belterületén elhalt 55 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 30, kik közül nem lett gyógykezelve 1, 7 éven felüli volt 25, ezek közül nem lett gyógykezelve 3. A város belterületén elhalt 55 egyén közül tehát nem lett orvosolva 4 egyén. A város külterületén elhalt 38 egyén, kik közül 7 éven alóli volt 26, ezekből nem lett gyógykezelve 5, 7 even felüli volt 12, ezek közül nem lett orvosolva 1, a külterületen elhalt 38 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 6. Az összes 93 elhalt közül tehát 10 nem lett gyógykezelve. Orvos rendőri hullaszemle, 3 esetben lett végrehajtva és pedig két hirtelen halállal kimúlt és egy baleset folytán megégett gyermek hullája felett. Orvos rendőri bonczolás nem volt Törvényszéki bonczolás egy gyilkosság által kimúlt hullája felett. Orvosi látleletet nem adtam ki. Piacz és élelmi szerek rendben találtattak. Nyíregyháza, 1903. évi május hó 11-én. Dr. Trajtler Soma, városi tiszti orvos főnök. Az ág. hitv. ev. főgimnázium évzáró vizsgái 1902 — 903-ik tanévről. Junius 8-án, héttön: I. osztály. Földrajz. Szlaboczky. Cenzor: Kozák II. „ Latin Zimmermann. Cenzor: Vietórisz. III. „ Történet. Martinyi. Cenzor: Porubszky. V. „ Mennyiségtan. Mészáros. Cenzor: Eltscher. VII. „ Némít. Adorján. Cenzor: Popini. Junius 9-én, kedden: II. osztály. Természetrajz. Szlaboczky. Cenzor: Kozák. III. „ Német. Adorján. Cenzor: Popini. V. „ Történet Martinyi. Cenzor: Leffler. VI. „ Mennyiségtan Eltscher. Cenzor: Mészáros. VII. „ Görög. Vietórisz. Cenzor: Moravszky. VII. „ Görögpótló migyar. Porubszky. Cenzor : Pröhle. Junius 10-én, szerdán: I. osztály. Természetrajz. Szlaboczky. Cenzor: Kozák. III. „ Magyar. Popini. Cenzor: Adorján. IV. „ Ma/yar. Pröhle. Cenzor: Zimmermann. VI. „ Latin. Leffler. Cenzor: Vietórisz. VII. „ Természettan. Mészáros. Cenzor: Eltscher. Junius 11-én, csütörtökön: VI—VII. osztály. Vallás. Adorján. Cenzor: Moravszky. Junius 12-én. pénteken II. osztály. Mértan. Kozák. Cenzor: Szlaboczky. IV. „ Számtan. Eltscher. Cenzor: Mészáros. v! ° Latin Moravszky. Cenzor: Popini. VI- I Görög. Pröhle. Cenzor: Vietórisz. VI. I Görögpótló magyar. Leffler. Cenzor: Adorján. , , VII. „ Történet. Porubszky. Cenzor: Zimmermann. Junius 13-án, szombaton: I—II osztály. Vallás Adorján. Cenzor: Vietórisz. III „ ' Földrajz Mészáros. Cenzor: Eltscher. IV. I Természetrajz. Szlaboczky. Cenzor: Kozák.^ ^ Görög. Pröhle. Cenzor: Moravszky. V. I Görögpótló magyar. Zimmermann. Cenzor: Popini.