Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-17 / 20. szám

XXIV. évfolyam. 20. szám. Nyíregyháza

, 1903. május 17. VIDÉK. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK ós A SZABOLCSMEGYEI TANITÖ-EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenlzlnt esryszer. vasárnapon, „íi^nithfi^hflh'^^.^^o • A

z előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező kttldemények, Hirdetési dijak: postán vagy nelyCen Házhoz hordva: . , • -L 7 r 1 • a szerkesztő czime alatt kéretne < beküldeni. | „ 3 , „ Egész évre 8 korona l

aP szétküldésé targyaban leendő felszo- Minden négyszer basábzott petit sor egyszeri Cél évre 4 „ lamlások J6hn Elek kiadó-tulajdonos f Negyedévre 2 „ könyvnyomdájához iskola-utcza 8 szám > UA , A nyilt-téri köz'emények dija soronkint 60 fillér. \ községi jegyző és tanito araknak eeén- évre ' f kéziratok caak világos kívánatra s az Apró hirdetések 10 szóig 4 J fii., minden további szó p-i.k négy korona Egy wám •>» fl llér

. (JanO^kyház) mtezendok. illető költségére küldetnek vissz.. ]4 fi

1. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát és Általános Tudósító által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodajában Bécsben, Prágában es Budapesten, valamin' Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Nyirogytáza város jubileumához. A Nyirvidék májas 10-iki számában érdeklődéssel olvastam végig a Bodnár István doktor czikkét, mely oda kookludál, hogy a junius l-re tervezett örömnapon, a város ue fennállásának, hanem ujjáalapitásának emlékét ünnepelje. Az ünnep czimót változtassa meg a képviselet, mert a história azt tanítja, hogy Nyíregyháza a Petrikovics Jánosék ide költözése előtt már régen fennállott. A czim módosítása miatt Bodnár István felszólalt május 1-én a képviseletben is, a mikor az ünnep programmját az összeállítással megtisztelt bizottság előterjesztette, de javaslatát leszavazták. Tudássil és ékes tollal most a közvéleményhez appellál Bodnár István egy ujságcziküben. Bizonyítja a Lukács Ödön monográfiája nyomán, hogy az eclesia de Nyir-1 már a Xlll-ik századbau emlegették és kívánja, hogy ezt a szép multat ne sikkassza el az ünnep rendezősége. A város történetének alapos ismerőjétől helyén való ez a reklamáció. De ezen az alapon, a szivek indulatát a tudomány zörgő szekerének rudjihoz fogva, indokoltan szólalna fel ha mondjuk, a Bodnár István javaslata értemében 700 éves jubileumi ünnepre készülnénk, Reiszig doktor, a történet tudós, a Váradi Regestrum előtti időket reklamálva. A szlávok germánok és jazigok is tettek ezen a helyen, valamit a kulturáért, pár száz évvel az előtt, miattuk újra előbbre kellene mennünk, ha valaki pártjukat fogná. Jósa Andrásnak meg már az ezer esztendő nem imponálna és gránit, trachit, kalcedon tárgyaira mutatva 6000 esztendővel parancsolná vissza ünneplésünk gyökerét. Szlaboczky Imre dilluviális antiquus, vagy ós zsurló maradványaira hivatkozva már 20000 á Jfiméék" timija. Három, strófa a Dunáról. Irta : Páfrány. I. Három napj í, hogy a Dana ürín péljre meggyújtott milliónyi láng kialudt. Szerte pattogtak az angol tűzmester ve/etése alatt összeállított rakéták és piroteknikai csodák. A fény orgia után bágyadtan mered a semmibe a transzpprenlek színes üveg vagy lantorna szem Az égnek áradt tömérdek füsttől még prüszkölnek a magas mennyországban az angyalok. A megünnepelt Duna pedig egykedvűen, méltósággal és erővel höm pölyög tovább medrében. Nem tudja, hogy miért ünnepelték Csöppjeiből a napsugáron rajok szállnak fel a levegőbe. A szelek szárnyán bekószálják Magyarországot a gyémánt szemű küldöttek. E^yik ott csillan meg a Nyírségen egy kis ház ablakában, a muskátli virágán, a másik Somogyban a rét füvén, a harmadik Biharban a cserje levtl n telepszik meg és mind keresi, kutatja, hogy micsi da nagy öröme van a magyarnak ? Miért ünnepelték május tizenharmadikán Budapesten tűzzel a vizet ? A sok fürkésző szemű harmat csöpp kibontja pára szárnyat, útnak száll vissza a Dunához és jelenti egyik a másik után, hogy a Nyírségen minden csöndes. A rendes nyomorúságon felül nem látogatta meg a népet valami különösebb baj. Ez jó, ez öröm, de ezért a Duna ünnepi lyre a kivilágításhoz nem küldene Szabolcs népe egy félliter napraforgó olajat sem. Jelenti egyik a másik után, hogy Somogyban sok helyen nagy az öröm mert sok helyen kaptak levelet, sok helyen kaptak pénzt — Amerikából. A többi hirnők sem beszél jobbat, — jobbat nem! esztendőt emlegetne. A geológus pedig képieletében áthatolva az alattunk húzódó kékes agyagrétegeken 50000 esztendőt ünnepet kérne. Hogy ez a verseny be ne következzék, maradjunk meg a 150 esztendőnél, bár ez a hely a hol városunk áll, minden kétséget kizárva fenáll a világ teremtése óta A hun uralom megdőlte után minden bizonynyal tótok lakták. 892-ben Szabolcs vezér lovasai tanyáztak itt, azután a comesek vitézei, majd az Árpádok hűségesei utóbb meg a Beke, Báthory, Bethlen, Rákóczi családok, mi végre a Károlyi Ferencz gróf engedőiméből, ide vezette Petrikovics a Czinkóczky. Tomasovszky, Szugyiczky és a többicki magyar szívű tót ajkú családokat. Maradjunk meg mégis a 150 esztendőnél daczára, hogy száz más dátum rajzik kínálkozva elénk és ünnepeljük a város 150 éves fennállásának fordulóját junius 7-én. Tehetjük! Lássuk miért? Mi volt Nyíregyháza közvetlen 1753 előtt? Rácz Demeter 1754-ben kelt levele szerint „Egészben respective pusztaEble Gábor a Károlyi család hü levéltárosa , Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza* czimü munkájában azt mondja, bogy : a pusztulófélbtn levő községgel és földekkel Károlyi Ferencz gróf a tulajdonos nem tudván mit tenni 1752-ben Rácz Demeternek sógorának ingyen ajánlotta fel. Rácz Demeter azonban nem fogadta el az ajándékot. Másutt arégi Írások alapján azt mondja Eole: Az ecsedi uradalom átvételekor (1748) a Károlyi grófok azt az egész területet rettenetes állapotban találták. Hat vármegyére szóló terjedelemben néptelen falvak romjait láthatta az elhanyagolt utakon bandukoló vándor Az igazi földesúr a nyerstermészet volt. az vette a műveletlen parlag földet, az inAz öreg Duna hullámránczokat vet a csodálkozástól. Nem érli hogy a gráfok és gréfinek meg a szépet akaró többiek miért rendeztek most ezt a — vakulj magyar ünnepet? Miért formáltak a Gellérthegyből, azaz a Blocksbergből, Mont Peléet? És miért rendeztek a fény erejevei szétarasztott szin;kből, tűzből és lángból olyan latványos-ágot a főváros népinek, a mit csak Dante látott álmainak legragyogóbb szakaszában, meg Herculánum meg Ninivé meg Sodorna meg Néró alatt Róma lakosai nagyon drága belépti dij mellett? A mint a hullámránczok elsimulnak, a Dani vize méltóságosan hal id a partok között, a haladása most talán csöndesebb, mint az olyan ember járása, a ki valamin melyen elgondolkozott. II. A Duna így lett most a nagy ünnep által aktuális. Hadd irok hát a budipesti részérói valamit. Milyen a Duna reggeltől estig ? Jóízűen alszik széles ágyában az öreg, nagy kőd dunyhakkal betakarva, mikor az István mező felől közelit felé a nap ebresztő fény'. A köliakarót frissen ledobja magáról és a hűs hajnali szé ben toalettet csinál. Mintha valami tündéri fátyol reszketne a szinén ugy fodrozódik kék vize. Reggel kék j/ongyolát_ölt, ha borús az ég szürk' t. A gardróbja igen gazdag. Ezüstszürke, ólomszürke halványkék, sötétkék, szi'-nna sárga, aranysárga selyem ruhákban valogalhat. A milyen az ég fölötte, olyan szinü a ruhája. S'abásra meg, ha szélcsen I van, sima angol szabású, ha a szél fu, vagy a hajók igen számják, hullám csipke diszes a ruhája. Az estélyi toalettje egyenesen káprázatos. A téli rukákrol külön fejezetben lehetne beszámolni. Uszó jégtábláktól mintázott nehéz posztó ruhája és feltorlódott jégh gyekkel premezett vastag bundája is van, ősszel pedig a Margitsziget és a hajógyári szigoványok világában csodálatos vad növényzetével és állatvilágával a birtokába. Másfélszáz éven át tartó folytonos háborúság nyomdokaiban fejlődik ki a tespedésnek ez az uralma. Betetőzték azt az egymást követő elemi csapások: tiszai árvizek, marhavész, hallatlan szárazság, aszály, mérges rovarok pusztítása és főleg az 1739-iki pestis, mely ezen a vidéken a megmaradt lakosság nagyobb felét ragadta el. Ez volt Nyíregyháza közvetlen 1753 előtt, elhanyagolt vagy kipumpolt tabula rasa. Károlyi Ferencz gróf jól ismerve az impopuláció közgazdasági jelentőségét elhatározta, hogy roppant birtokait benépesíti. Az értékes embermarhát sokáig hiába kereste. Itthol és külföldön hiába kutatott telepesek után. Mtndegv lett volna uéki, ha magyar, ha német, csak munkás legyen és katholikus. De az Isten verte kipusztult vidékre nem tudott embert csalogatni. Ekk tr értesültek a Harruckern báró család békésmegyei birtokára tul nagy számban özönlő tót lutheránusok a gruf telepítési szándékáról. 1753 tavaszán Kovács László és társai kérvényt irtak a grófhoz, hogy a mocsaras vidéken a letelepedést engedje meg Erre adta ki Karolyi Ferencz gróf 1753 máj. 23-án a pátens levelet. Az nem áll, hogy Károlyi gróf békési tótokat választott ki a betelepítésre. Nem volt miben válogatnia. A letelepült lutheránusok vallás szabadsága érdekében, mikor azok a Barkóczy Ferencz egri püspö^ és fauatikus csahosa Gerstrocker Antal fényi plébános bujtogatása és fondorkodása miatt sokat szenvedtek a római szentszék elé feliratot terjesztett a gróf. A feliratból Eble nyomán ezt olvashatjuk : Midőn Szabolcsvármegyében fekvő puszta s néptelen birtokát akarta benépesíteni, se get fáiról milliószámra beleszóródott falevelek szeszélyes díszében ünnepli meg a szezont. Ha megszilajodik külön gúnyát ránt magára, de arra nézni se jó. Úszó fa• törzsek, összetépett fák lombja födi olyankor haragtól reszkető testét. Reggel eleven lesz a folyam tűkre. Megindulnak a fürge propellerek és megbődül a Duni gőzhajózási társulat \ ontató gőzöseinek kürtje. Egész nap tart a vizi járművek mozgalma — sorra veszem mindet. A kis propellereken azok járnak, a kik nem akarnak a hidakon át kerülni. Olcsó és kényelmes utazás. Az utas a tengeri betegséget sem kapja me„' és a Fazekas térről már is átvált vele a tizenhat lóerejü kis csavargőzös az Arpád-utcza ele, vagy a Lánczhid budai oroszlánjai mellől a Vigadó elé. A vontató gőzösek már nagy utakat szántanak meg a széles ország-világ uton. Bécstől, Linztől, sőt Regensburgtól jönnek Budapestre. Lefele pedig Mohács—Újvidéken át a Vaskiput is elhagyják es nyerslerményekkel zsúfolt sleppjeiket egész Szulináig elvezerelik. Neve van mindenik gőzösnek Haza, Szövetség, Szondy, Széchenyi neveit olvasom a gőzös kerékrejtő dobján. A nagy sölét uszályok már csak számozva vannak nagy fehér számokkal. A közepén mindeniknek ott van az emelő, vagy a forgó daru, súlyos lánczaival. A végén a kormánykerék részere fedett emelvény áll, az előtt pedig deszkabódé, abban lakik a kormányos és családja gyermekestől, kutyástól, macskástól. A hatvan lépés hosszú uszályhajó kasarettje a család országa, megyéje, városa, utczája és udvara egyszerre. El neztem : az asszonyokat a mint foglalatoskodtak a kis deszkabódé körül Az egyik sepreget a másik főz. A gyermeke í ott játszik mellette madzagra kötve. Megkötik nnnt a ! malaczot, hogy le ne tévedjen a hajó fedelről mert korlát egy arasznyi sincs, az öreg Duna pedig szereti a gyermekeket. Némelyik kormánybódé előtt kert is van. A nagy kőtél csomók közt deszka ládikóban oleánder ten-