Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1903-03-29 / 13. szám
n XIV. évfolyam. 13. szám. Nyíregyháza, 1903. márczius 29. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK cs A SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. •V Megrjelesnifcr fceten!iint ee>xzer, vasárnapon. -gsg bluliívtt'xl Icilmvick; post&n vagy helyben házhoz hordva: Ej;e»z évre 0 korona. fél évre 4 „ Vegyed évre 2 „ \ közxégi jegyxő é» tanít." uraknak egén-' évre n>>í? korona Far s/ám •?<> fillér Hirdetési dijak: Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- * ««ke«ta c»im« al.tt kéretne , bekftldeni. ; Mmdeo négyszer basibzott petit sor egvHz* i lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos fogadtatnak el ismert kezektől , k3 zi éa e lu fillér; többszöri k5zlé. ese..oe.T* Üli. könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám . „ AByltt.téHkta!eményekdüa8oronkinttíi) fillér /1 - i • JAI, . ÍÉIlr i"Ok csak rila?os kivanatra s az Aprő hirdetések 10 szóig4J fii.,minden további .zó (Jano-zky haz) intezendok. illető költségére küldetnek vissza. 4 fi.- Vastag belüvel szedett kéts,eresen számit. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát és Általános Tudósító által Budapesten, Haasenstein es Vogler irodajában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamini Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Nyíregyháza város rendezéséről, Napjainkban, a mikor a városrendezések kérdése határozott s önálló műszaki tudományt képez; a mikor a müveit nyugoti államok népei, a városrendezések fontosságát már kivétel nélkül mind elismerik, vétkezik városa fejlődése ellen az, aki annak, u^y a város közigazgatása, forgalma, kereskedelme és ipara., mint főleg a város közegészségügye szempontjából határozottan fontos voltát elismerni vonakodik. Ma már tudja mindenki, hogy amiként valamely épület felépitése, csak elóre elkészített tervek szerint vihető helyesen keresztül, azonképen valamely város helyes fejlődése is csak úgy lehetséges, ha előrelátó, a körülményeket minden oldalról kellőképen és kellő mudou mérlegelt szabályozó terv alapján történik a város beépítése, forgalmának, kereskedelmének lebonyolítása. Napjainkban ez már bizonyításra nem szorul! Ha Nyíregyháza városát ebből a szempontból tekintjük s rövid pillantást vetünk e város térképére, szinte önkénytelenül el kell ismernünk, hogy a zűrzavar, a mely e városbau épen városrendező szempontból rögtön feltűnik, bizony egészen tarthatatlan. Be kell látnunk, hogy a polgárság saját jól felfogott érdekében is elkerülhetetlenül szükséges, hogy a szépen gyarapodó város rohamos fejlődése is, okvetlenül szükségessé teszi oly általános város-terv készítését, á mely a lehetőségig előrclátólag, a hibákat kiküszöbölendő, körültekintőleg legyen megalkotva. Ily irányú törekvés, ma már a legtöbb városban tapasztalható Elismerték fontosságát ott, a hol a polgárság szeme előtt nemcsak a személyes érdekek, hanem a köz érdekei is á tárcsája. Búcsúzás. Te távol messze tőlem . . . Én árván itt vagyok. Édes tán ott vigadói! ? Én Érted busulok, Lelkem Érted zokog ! Búcsú nélkül hagytál el, Csók nélkül távozál — Halk imám kisért csak el, De szivem vissza vár, Örökké vissza vár ! Stankowszkv József. Vastagh János uram kalandjai. 5. A leánykuti jégünnepély. I. Felhívás Leányhít intelligentiájához. Tisztelt Uiaim és hölgyeim, leónykúti intelligentia ! A legjobb teli szórakozások egyikének, a korcsolyázásnak ideje elérkezett. Iijuságunk már néhány nap óta hódol a testedző s lelket vidító sportnak. Sjjnos azonba n, hogy e téren nem nyilatkozott meg eddig a társas szeliem s így e szép sport nem szerezte meg híveinek a legteljesebb élvezetet. E bajon akarok én segíteni, midőn hozzád fordulok, leánykúti intelligentia s arra kérlek, hogy tömörüljünk s alapítsuk meg a „leánykúti korcsolya-egylelet." Jöjjünk össze holnap d. u. 2 órakor a községi úsztatónál s beszéljük meg a teendőket. S te hozzád, leánykúti arany ifjúság, azt a bizalmas kérést intézem: vigyük hölgyeinket jégre! hazafias üdvözlettel Vastagh János. irányt adók; f-lfogták már azok, a kiknek a szülőváros iránti ragaszkodás és szeretet be tudott férkőzni a szivekbe, átment a város polgárainak lelkébe; belátták mindenütt, a hol az u. n. „local patriotismus* gyökeret vert a a polgárokban, tudják mindenütt, a hol a város polgára büszke arra, .hogy városának szülötte s megleli reményét, örömét, büszkeségét, ha szülő vagy lakóhelyének nevét említeni bárhol is hallja. Aki csak rövid ideje is lakossa Nyíregyháza városának, elég gyakran hallhatta — mint jó magam is — azokat a panaszokat, a melyek egyenesen a város-rendezés kérdésébe vágnak. A sok por, mely a legkisebb légáramlat alkalmával is felszálls a levegőt megrontja; az általános csatornázás és vízvezeték hiánya, a mely sok járványos betegségnek közvetlenül is okozója, a telkek és házak beépités mcdja, stb.; a mely kérdéseket mind együttvéve, a közegészségügy tekintetéber. játszanak döntő szerepet: nem mondhatók rendbe hozottaknak. Ugyanúgy a forgalmi viszonyok is. A város kereskedelme és ipara szempontjából főfoutosságu forgalmi kérdések, nem találnak kellő módú kielégítést. Szerencsétlen módon, épen azok az utczák a legszűkebbek, a melyeken a forgalom— mondhatni — a legnagyobb s ezekben torlódik össze ember és forgalmi eszköz sokszor olyannyira, hogy életveszélyes a közlekedés. Bizonyság erre a városháztér és zöldségtér közti szük sikátorban lebonyolódó forgalom, valamint a városház utczai közlekedés, hol a kocsitorlódások elég gyakoriak. Már eleve el lehet gondolni, hogy milyen lesz a forgalom lebonyolódása akkor, ha a tervbe vett s a térképen feltüntetett villamos vagy más hajtó-erövel biró II. Jegyzőkönyv. Felvétetett Leánykúton 18 . . decz. 12-én, a leínykúti korcs, egylet alakuló gyűléséiül. — 1. Vastagh J. közs. jző úr lendületes szavakkal üdvözölvén a megjelenteket, arra kéri őket, hogy a „leánykuli korcsolya-egylet" megalakulását mondjak s válasszanak mindenekelőtt elnököt. — A megalakulás kimondatik s az egyesület elnökéül Vastagh J. ur nagy lelkesedéssel megválasztatik. — 2. Vastagh J. úr a beléje helyezett bizalmat megköszönvén, a gyűlést megnyitottnak nyilvánítja. — 3. Megválasztatnak az egylet többi tisztviselői, és pedig: jegyzőnek Téri István, pénztárosnak Chászár Nándor, pályafelügyelőnek B_'k;si Árpád. — 4. A tags. dij havi 50 kibán állapittatic meg. — 5. Az alapszabályok kidolgozására az elnök melle Mese Péter tanitó es Tömjén Alajos lelkész küldetnek ki. — Végül elnök jelentvén, hogy a korcsolya pálya holnaptól kezdve rendelkezésre áll, szorgalmis korcsolyázásra hiván fel a tagokat, a gyűlést berekeszti. — Jegyezte: Téri István, jző. III Kólika Lajos, Lcánykut koronázott tilinkóművészének költeményeiből : Leánykutnak usztatója Én is, én is odajárok, Paradicsom kertje, Eljárok a jégre, Ejnye be sok szegfű, rózsa S belenézek a lánykuti S lil'jom terem benne ! Lányok szép szemébe! IV. Színhely : Segédtanítói szoba ; személyek : Téri és Chászár. Chászár nevetve : Mit szólsz a megalakult korcsolya egylethez ? Téri szintén nevetve: Halvaszületett gyermeknek tarlom. Ch. Mégis lelkesedtél az ügyért s te csináltál az őrült eszmének legjobban propagandát! T. Persze, mert tudod, én „haspárti" vagyok. A szerencsés megalakulásra áldomást iszunk s mivel a jegyzőné maga is szeret korcsolyázni, biztositlak, hogy a napokban a jegyzőnél jó vacsorára van kilátásunk. S közúti vasúti vasút megépül, ha majd a polgárságnak természetszerűleg fokozódó igényei, a „talyigával" nem fogják beérni! A tokaji s a nagykállói utcza, a melyek különö-en nagy vásárok alkalmával igen haszuált utvonaluk, helyenként szűkek, más helyütt meg oly kiterjedéssel is bírnak, hogy azokat megokolni nem lehet. A Kossuth Lajos utcza, melyen át a város egyetlen üdülő helye, az erdő közelíthető meg, mód felett keskeny, mig ezzel ellentétben pl. a szt.-mihályi-utcza, a hol a forgalom kisebb, a szükségen felüli szélességgel is bir. A mellékutczák girbe-görbe volta, határozottnak semmi néven uem nevezhető iránya, oly hátrányos állapotokat szül, mely a forgalomnak szempontjbból, valamint rendőri szempontból is, okvetlenül megszüntetendő, Ne tekintsük azonban e kérdést ily apró részletekben, — bár ezek is fontosak, — hanem fogjuk fel azt abból a soha szem elől nem téveszthető és figyelmen kivül nem hagyható általános szempontból, hogy t i. az eddig látható rohamos beépités és tapasztalat, után. mi módon fog a forgalom, a jövőben helyesen lebonyolittatni ? Fő forgalmi utterek : a vasuti-utcia, mely a fővasutról jövó közlekedésre a tokaji- és (ennek folytatását képező) nagykállói-utcza, mely az országúti forgalomra szolgál, továbbá a pazonyi-, a Kossuth Lajos- és a szentmihályi utczák, azok, a melyek a város szivébe, a városház-térre vezetnek (részben egymásba torkollva) s miut I. rendű •sugár utak szerepelnek. Ilyennek mondható még a szarvas-utcza is. Az iskola-utcza azonban és az ennek folytatását képező debreczeni-utcza, már uem mit bánom én, ha mint egyleti tag korcsolyázom is, csak Miczikém legyen ott, pedig erről biztosítva vagyok. Ch. Csak hát legalább ez a bolond Vastagh ne venne be mindenkit az egyletbe! De bevelte Kólika Lajcsit, ezt az elbizakodott tudatlan házalót is, most m >g a Vitéz Elza belépésén fáradozik. T. Brr! Csak ezt az aggszüzet hagyná ott, a hol van! fázom, ha csak rágondolok is. De igyekezni is fogok ám tőle távol maradni! S előre is kijelenthetem, hogy ezt a rikácsoló s affektáló vén lányt nem fogom vezetgetni. S téged is óva intelek tőle, meri azt hiszem, hogy a jégünnepélyen majd igyekezik megfogni. Ch. Jégünnepélyen ? Hát ilyen csodabogár is megterem Vastagh fejében? Talán csak nem akar bennünket világ c-ufjává tenni? T. Hogy lesz-e ? Még pedig fényes ! Jövő szombaton a pálya ünnepélyesen megsepertetik, fáklyák gyújtatnak, zászló tűzetik ki. Még zenéről is gondoskodva lesz, hogy a mulatság annál kedélyesebb legyen! Ch. Mit beszélsz ? Fáklyák, zászló, zene ? S honnét a költség? T. Vastagh praktikus ember s mindent házilag állíttat elő. A padlásán már régen hever egy sok időt Iái ott zászló, melyet a felesége összeigazgat. Kézi lámpást eleget talalni a faluban s hogy istállóban voltak, ki akadna fenn azon? A fő az, hogy világítsanak, s olaj közadakozásból kerül elég. S a zene ? Hát megfeledkc ztél Petiről, a harangozó fiáról ? 80 kr. honoráriumért hajlandónak mutatkozott 3 órán át játszani, egyedül azt kötvén ki, hogy a jegyző a lábzsákját és bundáját kölcsönözze neki ez időre. így tehát mi zászlóval diszitett téren, zeneszó és ünnepi világítás melleit — persze azért mégis valószínűleg sötétben korcsolyázunk, a mi különben nem is lesz rossz, mert legalább feltűnés nélkül, zavartalanul udvarolhatunk, — én a Miczikének, te meg a haragos papkisasszonynak, vagy ha jobban tetszik, a bájos Elza nagysámnak.
