Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-09-21 / 38. szám

o — Színházi hirek. Vasárnap két eladás lesz színházunkban, d. u. a ,Páholy" czimü po

mpás bohózat kerül szinre félhelyárakkal, este pedjg a „Kukta kisasszony" czimü kitűnő énekes bohózat, melynek a főszerepeit Felhő Rózsi, Jeseenszkyné, Havasi Szidi, Krémemé Lili, Csige Ilonka, Virághátyné, Krémer Jenő, Mezei Andor, Sebestyén Géza, Szilágyi Aladár és Virágháty Lajos játszák. Hétfőn két premier lesz egy estén színházunkban. Az egyik Pavlovies Sándor ,Elsö látogatás

u czimü vígjátéka, melynek a szereposztása a következő: Dr. Molnár — Sebestyén Géza; Ella — Csige Ilonka ; Tardy — Nagy Dezső; Szent joby — Pataki Béla; Szobaleány — Virághátyné. A másik Sardou Viktor szenzácziós drámája a „Toscamelyet Makó Lajos fordított t'rancziából. A dráma czímszerepét Jeszenszkyné Irén játsza, melyet Bpesten a franczia társulattal Sarah Bemhardt játszott. A többi főbb szerepet Menszáros Margit, Csige Ilonka, Klenovits György, Palágyi Lajos, Sebestyén Géza, Krémer Jenő, Szabó Károly, Szilágyi Aladár, és Virágháty Lajos játsza. Kedden Verő György nagy operetlje a „ Virágcsata" kerül szinre, melyben az egész énekes személyzet részt vesz. Érdekes lesz a darabban előforduló virágcsata, mely a közönség és a játszó személyzet közt folyik. Szerdán Karczag Vilmos, nagyhatású színmüve a „Lemondás" kerül szinre, melyben jó szerephez jutottak Menszáros Margit, Ebergényiné Amália, Klenovics György, Csige Ilonka, Palágyi Lajos, Virágháty Lajos. Csütörtökön Off'enbach bájos zenéjü operettjének a „Párisi éW-nek lesz a reprize. Pénteken ismít premier lesz színházunkban, szinre kerül Blumenthal kitűnő vígjátéka a „Rejtett arcz — Veszett ebiuarás. Nyírbátorban e , hó 15-én egy veszett eb Farkas Veronika 16 éves leányt a lábszárán és Szabó István 13 éves fiút a karján megmarta. Mindkettőt felszállították a budapesti Pasteur-féle intézetbe. — A t. hölgyközönségnek. Csak egyszer próbaképen rendeljék meg a csodahatásu valódi angol szépítő szeri, Ugorkatejet és megfognak róla győződni, hogy ezen csodaszer azonnal eltávolít szeplőt, májfoltot és mindenféle tisztátlanságot az arczról és a bőrt üdévé fiatallá varázsolja. A párisi és bécsi kiállításokon aranyéremmel kitüntetve. Ára 2 korona hozzá való valódi angol Ugorkaszappan 1 kor. Pouder 1 kor 20 fill. Valódi angol minőségben kapható Balassa Kornél gyógyszertárában Temesvár, a hová minden postai rendelés czimzendő. Kapható minden gyógyszertárban. 5 — 1 — Értesítjük a t. utazó közönséget, hogy a Debreczen es Szatmár-Németi közt közlekedő 1711 számú személy es az 1754 számú személyszállító tehervonatokban f. évi augusztus hó 20-ától kezdve I. osztályu kocsiszakaszszal ellátott személykocsik is fognak közlekedni, az említett vonatokhoz tehát ezentúl első osztályú menetjegyek is ki fognak szolgáltattatni. — A magy. kir. államvasutak igazgatósága által közhírré tétetik, hogy a vasúti kocsiban és az állomási helyiségeken elhagyott tárgyak u. m. bőröndök, táskák, kalapok, ruha és fehernemüek, botok, nap-inyok és esernyők stb. az alább felsorolt állomásokon arvn és alkalmaval azonnali készpénz fizeies mellett elfognak adatni: Ko.ozsvár állomáson 1902. szept. 19-.n d. a. 2 r.^ Miskulcz „ „ „ 25-en d. u. 2 Budapest ny. , „ „ 2 -en d. e. 9 — Kegyes adományuk, a (xejténjIteu (N/aboIc.sm.) építendő uj ev. ref. templomra. Hnipi lel. egyház (Szatmarm.) I kor., Kai .an San lor r. i'. lelkes/. (Hinpj 1 kor., Szilágyi Imre nv.-bo„'áii ref. .elkesz (S/. i bolcsm.) gyüjtö ivén: ny t.onati ref. egyház 4 k. r., Szilagyi Imre 1 kor., Balog Tamás tanító 5 kor., Kuk István 1 kor. összesen 11 kor.. Pásztor Isi van k -semjeni ref. leikész (Szaboicsm) gyűjtő ivén: k-semjéni ref. egyház 1 kor., Pásztor Isivan 1 kor., Nyeste István 60 fill., Mogyorosi Árpád 40 fill., Haraszti Peter 2o fill , fesKi Ferencz IO fill., Szabó József 20 fill., Nagy Sándor 1 kor., összesen 4 kor., 60 fill., Balogh István edelenyi ref. lelkész (Borsodm.) gyűjtő ivén: Fazekas József 20 fill., id. Fazekas János 1 kor., Szabó András 18 fill., Seres Márton 16 fill., Balogh István 40 fill Szendi József 26 fill., Fazekas Sándor 20 fill , Szendi István 20 fill., Csabaji István 20 fill, Kelemen Lajos 20 fill., Csabaji Lajos 14 fill., Berentés András 20 lill Kelemen István 20 fill., Kelemen András 20 fill., Kovács István 40 fill., Kelemen József 10 fill., Takács János 20 fill., Lökös István 20 fill., Berentés István 20 fill Zsigmond István 20 fill., Mezei István 1 kor Tóbiás Jozset 40 fill., alsó Fazekas János 20 fill., Berentés József 20 fill,, Balogh István lelkész 1 kor., összesen 8 kor. 4 fill., Komadi takarékpénztár rt. 2 kor. (Bihar ni.) Tóth Béla hettyeni ref. lelkész (Beregm) gyűjtő ivén : hettyeni ref. egyház 2 kor., Tóth Bela 1 kor , egyhaztagoktól 5 kor., összesen 8 kor., Hosszu-pályii rel. egyház (Biharra.) 2 kor., Báthory István ref. lelkész (H.-Iályi) 1 kor., Valádi Mátyás macsolai ref. lelkész (Beregm) gyűjtő ivén: macsolai ref. egyház 96 fill Valádi Mátyás 1 kor., Valádi Béluka 10 fill., Sáska M ir?!Í rn

2°J

Ü" 2 ko

r" Y" X 2 ko

r ' Bóna József 4-0 tilt., Kiss Lndre badalói tanító 40 fill., Czakó István 40 fill., összesen 7 kor. 46 fii. Folytatása következik. Nyilt-tér*) A dalárdának múltkori kirohanására a következő két levelet tartom szükségesnek közzétenni: Tekintetes dalárdai Alelnök Űr! A dalárdának szept. 1 l-én hozott s a .Nyirvidék"ben is közzétett, engemet is érintő határozatára vonatkozólag szíveskedjék a következő megjegyzéseimet tudomásul venni s a dalárdának is tudomására hozni: Meglepő dolog, hogy egy már husz éven felüli férfiakból álló társaság, mikor a bírói talárt felölti, a helyes Ítélkezés elengedhetlen alapfeltételét: a másik felnek kihallgatását mellőzi s itél gyorsan egyoldalú informáczió

k alapján. Előttem szintén közömbös az, E rovat alatt közlüttekért uem vállal felelősséget a szerk. NTlRVIDÉ

K hogy a dalárda egyes dolgokban mit gondol, mit nem, de ha már tőrvényszék gyanánt akar szerepelni s engemet is érintő ügyben bíráskodni, engemet is megkellett volna a dolgok állása felől kerdeznie. S akkor a következőket tudta volna meg; Először is azt, liogy a dalaida elnökével való érintkezésemben, — a mit a határozat tévesen imputál nekem, — a dalárda jogait s autonómiáját soha meg nem támadtam. Ismétlem: soha meg nem támadtam ! En a templom jogait védtem. Mikor en a dalárdát elnöküktől kértem, B. ur rövidesen oda vetette, hogy: „A dalárdával nem engedek rendelkezni; a dalárda azt énekli, a mit akar." Udvarias keresem után ilyen udvariatlan válaszra, a uiely egészen elképzelhetetlen s váratlan volt előttem, papi jogaim tudatában kénytelen vo.tain azt mondani, hogy „a templomban, a mikor én vezetem az istentiszteletet csak azt énekelheti, a mit én jónak találok". S mikor B. elnöküi részéről előbbeni mondása ismételtetett s az én papi jogaimat fitymáló alakban újra kétségbe vonta, én azt újra hangsúlyoztam s hangsúlyozom ma is. Ezen jogom papi es.ümböl s itt a nyíregyházi egyházban vocatiombol folyik, a mely jog természetesen súlyos kötelességekkel és felelőséggel jár s az országos egyházi felfogás altat is annyira respecláltatik, hogy az én templomomban — (kivéve a kanonica visitatiót) — még maga a püspököm sem fungálhat tudtom s beleegyezésem nélkül. S ime a dalárda, illetve elnöke, mindezek fölé akart helyezkedni! Mert, — a mint mondja — aulonom testület. Csak hogy, kérem ez az autonomiája megszűnik azon a téren, azon szent falak kö, ölt, a hol még a királyok is levett kalappal járnak. Es pedig egyszerűen azért, mert az alsóbb érdek kénytelen alárendelődni a felsőbb érdeknek. S ime a dalárda elnöke oknak tekintette az én jogomat arra nézve, hogy megharagudjék, a dalárdát tőlem megtagadja, sőt visszatorló lépéseket tegyen, első sorban lelkész-társam, azián az egyház felügyelője s végül mind többek előtt vádoljon, fenyegessen, leczkéztessen. Legyen kijelentve még egyszer : én esetleges személyi jogaimból, ha a szükség ugy hozza magával, vagy baratságból, szívesen engedek, de papi jogaimat illetőleg alkut nem ismerek, magamat terrorizálni nem hagyom, én e jogokat magas helyről nyertem s egyházamtól felfelé az Istenig értük felelőséggel tartozom. S ha „Bogár Lajos ur egyedül helyes eljarásával magát teljesen es osztatlanul azonosilja is a dalárda," — a mint a határozatban mondja — én azzal nem törődhetem, mert ha a dalárda egy kicsit utána néz a dolognak, „látni fogja, hogy nagyonjs „egyedül helytelen" eljárást védelmez s téved ép ugy, mint tévedett annak idején elnöke. Megjegyzendő, hogy a mikor én a Hyuinusnak, mint már az ev. templomokba is bevitt nemzeti írnának ket versére rámutattam, mint eléneklendő tárgyra, ezzel szerenyen csak azt akartam jelezni, hogy a dalárdát n igyon terhelni nem akarom s megelégszem olyannal, a mit tud; de ha talán az elnöi felajánlott volna még valamit, a mit a templom falai elbírnak, azt a legmgyobb köszönettel vettem volna. E helyett azon nyers visszautas.iást kapván, ez és a még utána nekem bemondott erős mdüje^yzes -k ma^a ázzak a dalárda ..1 h.ökeb'Z 'rt le ••élem általam is elismert k mény hai jat. M' italian követelésről, vagy dalárdái jogok liprasaro , soha sehol s ó sem volt. En azt hiszem, ha kü ö.u»n ki is je öl i-m volna az enekleiidő dacabot, teKüittí'tel fenti p ipi jotiaiinra, udvarias kérésemnek akkor is hei)t kellett volna adni. Az első tevedés szülte azu'án a tévedéseknek egész h Imazal, melyek* itt a nyilvánosság előtt nem taryiaiok, mert nem tai toznak ide; szülte a dalarda ha taio/.atait, a uielyi-kből lehetetlen ki nem olvasni a sértő szándékot. Legyen a dalarda boldog vele ! Ha a daláida ovatosabban s lelkiismeretesebben jait volna el biroi tiszteben, lalta volna, hogy ha vannak amott felpanaszolni valók, azokat szinten ilyenek előzték meg a másik oldalrol. Sok félreértés csúszott a dologba. Ugy látom, dolgozott a rosszakarat is. Hűhó, hecz, szenzáczió, a közvéleménynek praeocupálása, rneghurczolási szándék tűnik ki az egész eljárásból s abból is, hogy a dolog hirlapilag kezeltetik, holott az oda nem tartozott. A dolgot kidoblák a piaczra, hadd mulasson a misera plebs. S a piacz már meg is termelte a szégyenletes gyümölcsöt e hó 13 — 14 közli éjszakán. Ezt vájjon a dalárda bírói, uri és művészi meltotágával megegyezőnek tar'ja? Eljő az idő, a mikor a mesterségesen felzaklatott szenvedély helyét a lelkiismeret foglalja el s akkor a dalárda valószínűleg be fogja látni, hogy bizony ellenem helyrehozhatlanul nagyot vétett ; ellenem, a ki annyira szerettem, a ki a nyíregyházi papi karban, talán egyedül, minden lépését rokonszenvvel kisértem s minden fellépésénél jelen voltam. Mindegy, megtörtént. Mindazok után, a naik történtek, nagy köszönettel veszem az ön készségét, tisztelt Alelnök ur, de azt igénybe venni nem óhajtom, a dalárda fellépését szept. 19-én én nem kivánotu, mivel e szent és emlékezetes napon áhítattal szeretnék az oltár előtt állani, már pedig azoknak a hangoknak a hallása, a melyek oly könnyelműen Ítélkeztek ebben a dologban, nagyon zavarna áhítatomban s azt nem akarom. Azt óhajtom, hogy Istené s a nagy Kossuth felemelő emlékéé legyen e napom, a gyűlölködésnek minden zavaró emléke nélkül. A dqlogban a dalárdához ez az utolsó szavam. Nyíregyháza, 1902. szept. 14-én. Hazafias üdvözlettel: I\ J. * * * Ezt a levelet nem azért közlöm, hogy talán a dalárdát Ítéletében befolyásoljam, mert hiszen durva kirohanását figyelembe sem veszem, az hozzám fel nem hat; valamint nem hat fel hozzám az az ej-zakai jelenet sem, mikor is első pillanatban azt hittem, hogy Kovács vagy Ilenzsely gazda-szomszédjaim csordája szabadult cl a kötélről; mindez engemet nem érint, legfeljebb a dalárdát qualifícálja. Nem közlöm most ezeket azért sem talán, hogy Bogárnak, a kivel azóta más útra tértem, utólag szemrehányásokat tegyek. Teszem csak azért, ll

0cy a kik amarról az oldalról ismerik a dolgot, ismerjék" meg legalább utólag az én szempontomból is, mivel én előzőleg „anyámasszony katonájaként" nem szaladgáltam fühö;-fához panaszkodni, inkriminálni. Mindenesetre meglepeti engemet az a modor, a melyet a dalárda velem szemben használt s a?,t ezennel visszautasítom. Ha az uraknak van valami kifogásuk egymás ellen, jól van, kiállanak két szál kardra, vagy máskép intézik el difi'er ncíáikat, de hogy egy nem épen elsőrendű genllemanokbói alló társaság is beavatkozzék az urak dolgába s arrogálja magának a birói tisztet olt, a hol a múltnak, joleanek, jövőnek, a hanglaordozásnak, sőt még a nézésnek is van jelentősége, szóval ítélkezzék olyan dologban a m;ly sok finom, m >gkűlönbözte;ő érzéket s bölcsességet igényel, — azt visszautasítom. M után barátaimnak sikerült a dologba mélyebb bepi hántást sz-rezni s biztosítottak engemet arról, hogy sok félreértés s helytelm inlormáczió csúszott a dologba: sőt dr. Prok alelnök mondotta, hogy Bogár — saját szavai szei int — „legszebb napjának fogja tekinteni azt, a mikor velem kibékül" : én a kérdés megoldásának szerintem egyedül helyes, egyedül férfias, s egyedül keresztyéni utjara léptem s ket nappal a fenti levél után a következő levelet intéztem Bogár Lajoshoz: „ Tisztelt barátom, Bogár Lajos ! Majerszky Bela és Dr. Pröhle Vilmos igen tisztelt barátaim, a kiknek szavaiból kivettem, hogy nagyon láj nekik a mi legközelebb történt öiszezörrenésüiak, arról értesítenek, hogy utánjárásuknak sikerült kideríteni azt, hogy a köztünk való ditl'jrenczia legtöbb o!ta s igy az én haragomnak is forrás i, tulajdonk >pen felreertésekböl ered s te előttük kinyilvánítottad, hogy engemet sem leczkéztetni nem akartál, sem becsületemben serteni. Én ezt nagy örömmel vetlem tudomásul s mint férfi, a ki átérzi az ilyen áldatlan esetek keserűségét s ismeri a becsületnek is ériékét, én neked a következő kijelentéseket teszem : En tégedet becsületedben sérteni sohasem akartalak, s a mikor ami bizonyos inkriminált kemény, sőt sértő szavakat használtam, akkor azt hittem, hoyy az mind való, a mi ellen azoknak éle irányul. É i sohasem akartain sérteni azt a Bjgár Lijost, kit a közügyek terén közelemben is hasznosan latok működni, hanem csak visszavágni akartam annak az embernek, a ki engemet rosszakarólag hátrányos megvilágításba állit , a ki engemet fenyeget, szidalmaz; a ki egy négy szem közt történt ügyet az egész városban széthord, hog" engemet piszkáljon es igy tovább. Miután azonban fenti barátaim állítása szerint ez az ember nem te vagy, mert neked ilyen sohasem forgott eszedbjii s engemet csak bizonyos li.lytelén informacziók s télreértések vezettek félre: szívesen sietek kifejezni mély sajnálatomat a történtek felett s kérni azt, hogy fel jlsd el azokat, a mikkel megbántottalak s bocsáss meg az okozott líjdalmakért. Meglettem volna ezt már előbb is, de hallottam, hogy hírlapi kirohanások fognak történni ellenem. Jól van tehát várjuk: be. Te tudod, hogy én az Ulenfélelnaén kívül más félelmet nem ismerek s ram fenyegetéssel hatni nem lehet. No hogy tehát ugy lassék a dolog, mintha engem a megfolemlites vezetne a dolognak egyedül helyes és férfias elintézésében, ezt elhalasztottam ; elhalasztottam azérL is, hogy megmutassam, miszerint nem a dalárda határozatai, hanem sokkal magasabb erkölcsi indító okok vezelnek engemet a békejebb nyujtasában, mertinegvahom a dalárda ilyetén határozatai előliem tekintetbe sem jönnek. Három indok vezetett : először tudata annak, hogy pap vagyok, a ki az engesztelődes es megbocsátás igéit hirdetem, s ez igéknek ajkaimon nem =zabad hazugsággá valniok ; másodszor az : hogy nem szabad hiverni kozt olyannak találtatnia, a ki komoly okkal neheztel ream s én az okot eltávolítani meg nem próbáltam volna ; s harmadik az: hogy a mi békétlenségünknek esetleg kárát vallhatják azok a szent tigyek, a melyeknek mu ikasai vagyunk s azért nem lehet álaozat, a melyet a bekesség kedvére naeg ne kellene hoznunk. Eóek az indokok vezetnek mo-.t hozzád s meg az, hogy hallottam, hogy te is óhajtod a kibékülést. Engedd meg azonban, hogy én kezdjem a közeledést, mert az én vágásaim voltak súlyosabbak mint a tieid s én vagyok a fiatalabb s énnekem kell hivatásomnál fogva az ilyenekben jó példával előljarni. Én közeledem hozzád, Bagár Lajos, hiszi n én nem gyűlöllek, hiszen láihattad, hogy én nagyon is jóakaró barátod voltam a múltban. Fájlalom összezörrenésü ikel, fájlalom nagyon, azon erkölcsi károk miatt, a melyek az ilyeneket rendesen nyomon kisérik, hogy t. i. a szívben megint elhomályosul egy név, kialszik valószínűleg egy d trabja is a szeretetnek s nem marad helyén egyéb, mint egy sötét pont, — egy keserű, fájó emlek. Bogár Lajos, én n;ked megbocsátok. Én adok, de nem kérek tőled elégtételt. Nem követelem rajtad azokat, a mik engemet részedről szintén vérig sértettek; nem követelem rajtad meghurczoltatá-omat, nem azt az éjszakai dicső (!) tettét ama bizonyosoknak. En nem követelek rajtad semmit, mert e pillanatban, a mikor e sorokat írom s az engesztelődés angyalának szárnylebbenését érzem magam körül, letörlöm, mint kellemetlen álmot, az egész eseményt lelkem lapjáról, remélve, hogy azt a sebforradást, a mely még rajta marad, ha inas nem, letörli az Istennek életemben oly gazdagon nyilvánuló kegyelme. Az Isten küldje mielébb a békesség s igaz kiengesztelődés angyalát mihozzánk s áldjon naeg tégedet is békeszerető indulaltal s jóakarattal én hozzátn! Áldjon meg minden jóval, áldjon meg azzal a bölcsességgel is, hogy ellenségeiddel sohase szövetkezzél már kipróbált barátaid ellen, mert hiszen többet er a jó barátnak dorgálása, mint az ellenségnek tettetett, ravasz mosolya. Béke velünk s az Istennek megbocsátó kegyelme ! Nyíregyháza, 1902. szept. 16. P. J." * * * Ezen levéllel a dolog részemről befejeztetett. Azt hiszem ez elég gavalléros eljárás volt. P. J.