Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-08-24 / 34. szám

N T t R T | Az iskolába lépő gyermekek szellemi életének megfigyeléséről. Az 1901-iki évben tarlóit nyíregyházi tanitói járáskör tavaszi gyűlése, a gyermekek képzettarlalmanak kipuhutolására öl lagból alio bizottságot küldött ki azon ezelból, hogy Pelhes János csurgói tanítóképző intézeti tanár útmutatasa szerint tapasztalatokat gyűjtsön s az eredményről a következő gyűlésén m íjd referáljon. Ezen okból kifolyólag, m.nt a jaraskór jegyzője, bátor vagyok a t. kartárs uraknak figyelmét erre felhívni, tnerl eddig e tekintetben mi sem toriént. A tudomány, a cultura terjed daczára annak, hogy sok sötétben bujkáló, rossz mdulatu ellenség áh az útjában. Nemetország, Anglia es az Egyesült-Államok, hol a szabad eszmek és a lelkiismereti szabadsag mar régebben kedvező talajra talallak, bizonyságot teszuek arról, hogy az eddigi vívmányok, az elert sikerek mily bámulatos hatással voltak nemcsak politikai viszonyaikra nézve, de az illető nemzetek müveltségere es eiőhaladására is. Ujabban, főleg Németországban meglepő eredményeket értek el az iskolába lépő gyermekek szellemi eletére vonatkozó adatok öaszegyűj lese vei. Nekünk Unitoknak különösen, de inasoknak is, az új eszmék terjedését fel kell fognunk, hogy azokat saját otthonunkban haszonnal ertekesitsük a. magyar nemzet erősbitésére és fejlődésére. Az iskolába lépő gyermekek képzettartalmának kipuhatolását tanulmányozni, első pillauatra nevetsegesnek látszik. De gondolkozzunk csak! Ugy e, meg az egyszerű varga is a bőrt, az anyagot akként szortírozza, hogy egyik darabból jo ferli csizmái, másikból alkalmas női lábbelit keszil. A harmadik és negyedik darab bőrből gyeruiekek számara kis csizmát es czipőt szab, inig az ötödiket finomabb munkakra lorduja. — A szobrász is megválogatja a követ, melyből ideális lő es mellek alakokat farag s megválogatja dZ alapzatnak megfelelő követ is, melyre eszmenyi a.kolásai helyezi. — Pedig lam a varga es a szobrásznak csak holt tömeggel van dolga! De nuui ugy a Unito, kinek szinten anyaggal, t. i. egyéni erlekkel biro gyermekanyaggal van dolga. Ö nem dobhatja felre senki gyermeket, mivel neki mindegyikből remek példányt köleiessege eloalhtam. Ila már mosl a czel ilyen nagy es nemes, ugy annak elérése körül az eszközöknek is nem közönségeseknek, de vá ogíílósoknak kell lenni. A jó anya gyermekeiben szive örömét és Istentől nyeri legfőbb kincseit látja. Előre gondolkozik sorsuk felelt és remegő szivvel iranyitja gyermekenek minden lépését. Ha pedig elkövetkezik az idö, hogy gyermekeit első tanítóra keli bíznia, feltékeny óvalossaggai mond le csak az iskolai időre eső gyermeki gondoskodásáról. A lanitó, ki hivatasaiiak teljes felelőssegével átveszi a szülőktől a gyermekei, atvtszi a kormányt s a felügyeletet nem egy, de néha 100 gyermek felett is, nem lehet közömbös az iránt, hogy az ö növendékeiben milyen anyagot nyert a szülőktől. Annál inkább jogos a tanító részéről a fölkerüli gyermek anyagnak okszerű megválasztása a szellemi elet szerint, inert ina a haladás koraban a szellemi és erkölcsi igenyek sokkal nagyobbak, mint csak a közel mullban is volias. Igaz, hogy eddig is a lelkiismeretes laiulo, hogy eleggé tajekozva mindjárt az első tanítási órában legyen növendékei közi, beiratkozásnál tudakozódon a szülőktől : miért oly tejletlen a gyermek, mi miatt hozták fel oly későn ? stb. De ez csak árnyéka voll annak a kutatásnak, melyet ma a fentemiitett nyugati allauiokban e tekinietbeii végeznek. Ott ugyanis az iskolába lépő gyermekek szellemi előhaladasának összegyűjtött eredmenyét es a növendékeknek szü'őiházlól iskolába áthozott természeti szokásait és hajlamait, a tanítok az iskolai nevelés es tanítás előnyére gyönyörűen felhasználjak. Most kérdem, nem volnánk-e képes, mi is ilyen tapasztalatot értékesíteni ? E,i ugy hiszem, hogy igen ! Ennélfogva ne riadjunk vissza az uj eszmék áramlásától, hanem térjünk előre, hogy az eszme nálunk is testet öltsön. Hogy van e, vagy nincs a 6 éves gyermeknek szellemi élete, azt ne feszegessük. Mert az bizonyos, hogy van kisebb, nagyobb mértekben. Hiszen az ember már képességekkel születik a világra, melyeket képezni lokozni a nagykorúak feladta es gondja. Hat éves korig bizonyára elég ideje van a szülőnek, hogy a gyermek tehetetlenségből kivetkőzzék és bizonyos szellemi élet folytatására képesittessék. A tanítónak most már az iskolába járó gyermekeknél nem szabad csak azzal megelégedni, a mit egyik vagy másik nővendekén alkalomadtán észrevesz, hanem fontos munkája körebe vonja be a szülőiház megfigyeléseit is s használja fel a nevelő oktatás javára. Mivel pedig uj tanév küszöbén állunk, tisztelettel kérem azon t. kartars urakat, kik az első osztályt ta nitják, vagy tanítani fogjak, hogy legyenek szívesek Pelhes János csurgói kepezdei tanár altal összeállított kérdések sorrendje szerint a gyermekek szülőitől vagy helyetteseiktől egyelőre a következőket megtudni. 1. Mikor kezdett járni? (Korán. Későn.) 2. Mikor kezdett beszélni? 3. Volt-e nagyobb betegsége ? Nem maradt-e ennek valami nyoma hátra? (Látás, hallás stb.) 4. Nem válogatós-e az etelben? 5. Volt-e már más községben? Hol? 6. Ki foglalkozott a gyermekkel a családban legtöbbet ? 7. Szeret-e kérdezősködni ? 8. Összefér-e testvéreivel, játszótársaival ? 9. Nem szokott-e nagyon mérges lenni ? 10. Megmondja-e mindig az igazat? 11. Engedelmeskedik-e első szóra? 12. Szeret-e magánosan játszani s foglalkozni? 13. Hosszasabban foglalkozik-e va.amivel, vagy minduntalan másba akar kapni ? 14. Ha valamit megígértek neki, tud e türelmesen várni mig megkapja ? 15. Mikor másokkal játszik, nem mindig ő akar-e parancsolni ? A többi kérdésekre a feleletet majd tanítás közben növendékeinktől is meg lehet tudni, melyikből meglehetősen tájékozva lehetünk, mennyire tisztában vannak tanitvanyamk egyes közönséges ismeretekkel. (Erre nézve rovatos nyomtatványt mindenkinek szívesen küld Pelhes János képeidei tanar, ha ez ügyben hozzáfordulnák.; A lentewlitell kerdésekre a legtöub szülő szívesen fog felelni, annal inkább is, ha a tanító Pelhes szavai sz rint elmondja elöltük: miszerint az iskolán ik nemcsak az a feladata, hogy kor szerű isinereteket terjesszen, hanem tőle telhetően rajta legyen, miszerint idővel, a gyermekből jóravaló, becsületes, embers.'ges ember váljék. A kérdések arra valók, miszerint áltiluk Ujéku-.va legyen a lanito oktatás és nevelés nagy munojiban, milyen hajlamú, milyen természeti és szellemi tulajdonokkal felruházott anyaga van növendekeiben. A tapasztalat bizonyítja, hogy olt, hol az itt jelzett adaloial ö szegyüjtóttek, (pld. nálunk is Somogymegyeben) az az iskolai oktalasra, a tanító muukajáuak megkönnyitesére igen nagy befolyással volt. Ezért munkálkodjunk, hiszen az ember csak annyit ér, a mennyit dolgozik ! Fazekas János, jk. jegyző. TANÜGY Beiratások a főgimnáziumban. Főgimnáziumunkban a javító-, pótló- s magánvizsgálatokat augusztus lio 29. és 30-dikan tartjuk, a jövő tanévre vonalkozó beírásokat pedig szeptember 1, 2, 3 napjain eszközöljük. Nyíregyháza, 1902. augusztus hó 22-én. Martin) i József, főgimn. igazgató. Népiskolai ertesités. Az ág. h. ev. népiskolák tanulóinak felvétele és beiratasa a városban az 1902 —1903-ik tanévre szeptember hó 1-tól G-ig eszközöltetnek, a tanyai népiskolák tanulóinak szeptember 8. veszi kezdetet. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 9-en a központi népiskola dísztermében fog megtartatni. Felhivatnak a t. szülők es gyamok, nnszerinl tanköteles gyermekeiket azonnal a tanév elején az illelő osztály tanítónál pontosan biiralm szíveskedjenek. A javító ts magánvizsgák augusztus 30-án tarlatnak. Nyíregyháza, 1902. augusztus 21-én. l'azár István, ág. h. ev. népiskolai igazgaló-tanitó. Értesítés. A nyíregyházi gör. kath. elemi népiskolában az 1902—903. tanévi beírások t. évi szept. hó 1-én, 2-án és 3 án fognak megtartatni. Felhívatnak az erdekeit szülők, hogy tanköteles gyermekeiket ezen mpokon feltetlenül beírassák, hogy az osztályokban a tanítás szept. 4-en megkezdhető legyen. A beírás esik az első félévi tandíj (2 kor,) és az országos tanítói nyugdíjalap javara li .etendő 30 fiileres járulék, összesen 2 kor. 30 fillér befizetéséről szóló nyugta felmutatása ellenében eszközöltetik. A tandíj Wzelése alól felmentetnek a teljesen szegény sorsuak, ha eziránt az egyhaztanacshoz legkésőbb f. evi aug. hó 31-ig kerelmeznek. Gyermekeik előhaladása érdekében felhivatnak a t. s.ülők arra is, hogy az előirolt tankönyvekelés tanszerekel. még a beírások napjain mulhalallanul beszerezzék. Nyíregyháza, 1902. aug. 20. Az egyházianács megbízásából a Tanítótestület. A nőipariskolában a beiratások szept. 1, 2, 3 dikán d. e. 9 órától 12-ig és d. u. 3—5 óráig fognak megtartatni a nőípai iskola helyiségében. A beiratás alkalmával minden tanuló 3 korona beiralási dijai fizet. Rendes tanulók egész tanévre 30 korona, a rendkívüli lanulók 40 korona tandijat fizelnek, félévi részletben előre. Kégly Serene, nőipariskola igazgató. Értesítés. Az iskolaszék határozatából közlöm, hogy a nyíregyházi izr. elemi iskolaban az 1902-11)03. iskolaevre szóló beírásokat folyó évi augusztus U-en és szeptember hó l -én, 2-án, 3-án és 4-én a hitközségi irodaban mindig délelőtt 9-1 l-ig eszközöljük. A t. szülőknek különös fig)elmébe ajánljuk az iskolatörvény azon rendelkezesét, mely szerint csak 6 éves tanulok, illetve azok, kik ez évben G evesek lesznek, vetetnek fel az iskola I. osztályába. Miniszteri rendelet folytán minden ujon belépő tanuló köteles születesi és himlőollá-i igazolványt felmutatni. A tandíj első negyedévi részlete s a beirási dij előre fizetendő. A pótló- és magánvizsgálatokat szeptember 3-án d. u. 2 órakor tartjuk. Az iskolaévet 6-án d. e. 8 órakor ünnepélyes istentisztelettel nyitjuk meg, 7-én rendes előadás. Nyíregyházán, 1902. augusztus hó 22-én. Dr. Kelemen Adolf, igazgató, kép. rabbi. Értesítés. A közp. ovodaban a beiratás szeptember hó 1 -én veszi kezdetét. Nyíregyháza, 1902. augusztus 24. Melezer Margit, közp. óvónő. — Ti Két éves gazdasági szaktanfolyam tanítók számára. A vallás es közoktatásügyi ni. kir. Miniszter f. évi julius hó 30-án kelt 51.251-1902. sz. rendeletével palyazatot hirdet a fölmivelésü

0'yi in. kir. Miniszter 60.496 — 1902. sz. átirata kapcsán 800 korona ösztöndij melleit az 1902-1903. és 1903-1901 tanévekben a nagyszenimiklósi, hódmezővásárhelyi, adai, jászberényi, kecskeméti, csákóvári, szentimrei, komáromi, lugosi, algyogyi es békéscsabai m kir. fóldmives iskoláknál f. évi oktober hó 1-től kezdődöleg folytatólagosan két-két évre Urjedő gazdasági tanfolyamra. E tanfolyamokra 1 — 1, összesen 11 oly legalább is jeles oklevél birtokaban lévő néplanitó vételik fel, aki az i lelő tanítóképző-intézetnél alkalmazott gazdasági szaktanártól nyert s a kepzőinléfet igazgatója altal láttamozott bizonyitvanynyal igazolja, hogy a képzőinlézetben a gazdasági szak iránt való előszeretetének és arra teiraetlségenek ízen largy oktatásánál mar eddig is jeléi adta, — és aki kötelező nyilatkozatot állit ki arról, ho;y a tanfolyam bevégzése u'án legalabb 5 évig a gazdasagi ismétlő-iskola szolgálataban marad. A felvétel iiánli kérvények egy koronás bélyeggel ellátva f. évi aug. ho 30-aig akár a kir. tanfelügyelőség, akar a tanítóképző intézet igazgatóságánál nyújtandók be. Később érkezeit, avagy hiányosan okn ánjolt kérvények figyelembe vétetni nem fognak. A pályázati kérvényekhez a következő okmányok mell klendök: a) oklevél, b) születési anyakönyvi kivonat, c) testi épséget és rátermettséget igatoío orvosi bizonyítvány, d, az illetékes kepzőinlézet gazd. szaktanárától nyert bizonyítvány s végre el köiele/.ő nyilatkozat airól, hogy a pályázó a tanfolyam bevégzése után legalább 5 évig a gazd.isagi isméllő iskola szolgálatában marad. A felvett tanítóknak oly czélból, hogy a tanításban is kellő gyakorlatot szerezzenek, kötelességük lesz a tanfolyam ideje alatt a gazdasági tárgyak elméleti részeiből a főlduiives-iskola növendékei számára ismétléseket tartani. A kisvárdai áll. segély, közs. polgári fiúiskolánál a beiratások az 1902-903. tanévre szept 1. 2. 3. napján fognak az igazgalo állal d. e. 8—12 óráig eszközöltetni. Ugyanazon napok d. u. 3 órájától fogn.ik a f lvételi, javító es magánvizsgálatok megtartatni. Minden tanuló a felvételre személyesen és rendszí rint atjja, anyja vagy gyámja kíséretében tartozik az igazgatói ál jelentkezni. Azok a szülők vagy gyámok, kik nem laknak az intézet helyen, gyermekök vagy gyáinfiok felvetelekor alkalmas helyettest tartoznak bejelenteni, kire a házi felügyelet és nevelés tekintetében kötelességüket és jogukat átruházzák, hogy a gondviselésükre bizolt tanuló felől az igazgató vagy osztályfőnök értesítését ell'ogadh issa. A szülők és gyámok e részben minden valtoztalást személyesen vagy írásban tartoznak bejelenteni az igazgatónak. (Hogy a t. iskoláztató szülők gyermekeiket megbízható csaladoknál helyezhessék el, a szállásadókat az igazgató összeírta. A saját érdekükből lolyólag figyt hneztetnek teliál a t. szülők, hogy gyermekeik számára csakis az igazgató közbejöltevel fogadjanak lakást.) A beiratás alkalmával minden tanuló tartozik bemutatni keresztlevelét, az előző osztályról szóló bizonyítványát s iia 12 évét betöltötte az újra oltási bizonyitványt. Ezek nélkül be nem iratik. Tandíj 60 korona, melynek fele a behatáskor, másik fele l'ebr. 1-én előre fizetendő. A latin vagy franczia nyelv tanítás dija évi 40 korona, mely félévi részletekben a tandíjjal egyszerre fizetendő. Ezenkívül tartozik minden tanuló 3 korona beiratási dijat s ha még nem tóllötte be 15. évét 60 fillért az országos tanitói nyugdíj alapra űzetni. Azon szegénysorú, jó előinenetelü tanulók, akik magukat részben vagy egeszben a tandíj alól fölmentetni óhajtják folyamodványukat — iskolai és egy évnél nem régibb szegénységi bizonyitványnyal felszerelve — a polgári iskola iskolaszékéhez czimezve a beiratás alkilmával az igazgatónál nyújtsák be Később beadott folyamodások nem fognak tekintetbe vétetni. Az arra érdemes szegénysorsu tanulók — készlet szerint — ingyen kapnik használatra tankönyveket. A tanév szeptember 3 án (szerdán) Istentisztelettel és törvényolvasáss.il reggel 9 órakor nyittalik meg. A rendes tanítás szept. 4-en (csütörtökön) reggeli 8 órakór kezdődik. Az 1. osztalyba csak oly tanuló léphet be: a) ki eletének 9 érét betöltötte ; b) kinek az elemi (nép)-iskola IV. osztály szániára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van s ebbeli ismereteit e végre elrendelt lölvételi vizsgálat utján igazolja. (Az elemi iskola IV. osztályát legalább jo eredménynyel végzett tanulók vizsgálat nélkül is felvehetők.) A második harmadik és negyedik osztályba csak oly tanulók vétetnek föl : a) kik valamely hazai polgári vagy köz piskolána'; (gyinnasiuin vagy reáliskola) I. II. III. osztályát legalabb elegs'ges sikeirel végeztek és erről iskolai bizonyítványt tudnak felniutalni. ; b) a polgári fiu-iskola bármely osztályába fölvehető oly tanuló, ki koránál fogva az általa kijelölt osztályba beillik és az azon osztályban megkívántató előkészültségről vizsgálat utján bizonyságot tesz. A tantervi különbözeti vizsgálatért tantárgyankint külön 4 korona fizetendő. (1900. aug. 9-én 40. 863. sz. rend. 16 pontja.) . A nm. vallás- és közokl. ni kir. miniszter 1889. május 12-én G3G1 szánni magas rendeletével a középiskolából a polgári iskolába való átlépést a következőleg szabályozta. a) A középiskolából (nymnasium vagy reáliskola) a polgári iskolába átlépni kívánó tanulót fel lehel v-enni_: a) elsőrendű bizonyítványa alapján, b) másodrendű bizonyítványa alapján, ha az illető tanuló gymnastumban görög nyelvből, vagy latin, reáliskolában Iranczia nyelvből, kapott elégtelen osztályzatot, de a többi tantárgyból legalább elégséges eredruényjegye van.