Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-07-06 / 27. szám

N Y R V E> ÍJ K Igaz — sárból készült, — mint a fészek, Melyet össze rak a fecske madár ; De hát annó 1700-ban még A nép sem volt okos, — miként ma már. Mert ha okos lett volna, — s miként ma A legtöbb ember nagyon is t nult . . . De csitt ! . . ne ezt zengjed lantom ; mert hát Ez a nóta már oly régen avult. Maradjunk csak annál, a hogy kezdte E dal — lakásomat megzengeni; A melyben e soroknak irója Dalát — ha kedve jő, — elpengeti. — — Igen ! . . mert ha most épült volna tán Nem volna ily siralmas alakja; De hát hogy is lehetett hajdanán Tetőt emelni ilyen falakra ? ! . . Mért egyik oldala jobbra — és bc, A más oldala fordul kifele; S ha egy szél vihar jön, — félek nehogy Reám szakadjon rozzant fedele. Ámbár másképen meghúzom magam, Es csendben vagyok c fedél alatt ; Eszembe jutván, — poétának, — jó I la sorsától ilyen lakást kaphat! Es mondom, — jó, hogy végzetem nekem Epp — e hajlékot, és nem mást adott; Mert hátha még rosszabb lenne, — melyből Nem is láthatnám az öreg napot! Ebből ugyan látni, — mert a fedél Már csak néhol fedi el az eget — Es ha esik ? . . mint ürgét lakából ; A viz, — kiöntéssel is fenyeget. Szóval a hajlék, már nagyon avult; A mai korhoz se hogy sem illik . . . De hát nem is csuda, — mikor három Ablaka közzöl csak ís egy nyílik. A más két ablakát betapaszták, Ne hogy kiessen a falból szegény . . . S hogy kitörjön ? . . szó sincs, — igy hiába Kiabál itt az ablakos legény. Ajtaja szint olyan, — mint volt amaz, Melybe egykor fejét vágta Tompa! . . . Czudar dolog, — miért a költőnek Egyforma rossz mindenütt a dolga? ! Czudar dolog .... és ha már bent jjagyunk, S ha leülhettél e fedél alatt; Láthatsz egy koraótot, mely a hircs Diétás világból itten maradt. Szóval egykor c z i s jobb napokat Láthatott, — és tapasztalt eleget; Most azonban minden kis fiókja, Csak az egereknek ad menhelyet. Van aztán i 11 kép is... Kossuth Lajos; Napóleon és első Ferdinánd! . . . Halga az, ki magának, ezeknél Talán jobb társaságot is kivánt . . . En is megelégszem velők, — csak te Lakásom volnál még is már olyan, A hol családom is megférne, — és Élhetnénk benne, — együtt, boldogan. I/só Ujürgy. Megtörve Egy óráig haladlak iuár egymás melleit, mikor a férfi megszólalt: Mond csak Anna, aztán megmertél volna-e esküdni ? Az asszony nem válaszolt. Haladtak szótlanul tovább. Gsipős szél fujt a falu felől, mintha abból a széles utczából ömlött volna, melynek közepén állott a templom sugár veres tornyával. Sűrűn permetezett az őszi eső, beharmatozván a fiatal vetést. A domb tetejére nagy félköröket rajzolt a szélmalom vitorlája, mint valami hatalmas körző. Kocsi jött velők szembe, az árendás uj ellenőre gyorsan hajtott a város fel.; és a mint ott mentei melleltök leszólt a kocsiról: Na Sándor megtanultál-e arabul? (•ombás Sándornak az arczába szökött a vér, össze szorította fogait és alig birta magát visszatartani, hogy utána ne rohanjon. Bealkonyodott mire haza értek. A szoba sötét, csendes és hideg volt. A két (.'yennek ott aludt a kemencze mellett összebújva, a nagyobbik ölében pihent a kisebbik feje, s arczán és szemein m< glátszottak a sirás nyomai. Addig biztatta, bátoritgitta kis nénje — a ki maga is félt — mig mind keltőjüket el nem nyomta az alom. Az anya csókjaira fölébredtek, de nem mertek tudakozódni az egész napi távollét miatt, se azt nem kérdezték, hogy mit hozott. Érezték, hogy pereg valami az arc/.ukra s némán, szívszorongva hallgatták az elfojtottt sírást. Nem volt az ritka előttük, sokszor sírdogált a szegény asszony, és mindig volt oka rá; most pedig talán több mint máskor. Gombás kin maradt és amit máskor nem tetl volna, szalmát hordolt be és fűtött. Bele bámult a mohón csapkodó lángokba és úgy érezte, hogy azok csak halvány visszaverődései a lelket eltöltő önvad-t és haragnak. Vádolta önmagát, hogy oly kíméletlenül bánt a feleségével és haragudott önmagára, hogy toKaj, rabló hirbe jutott. Éleiében most ámélkodott először a felett, hogy mi módon is van t remtve az az asszonyi sziv, mely oly sokat képes megbocsátani annak a kihez esküje köli. Még ott sötétlettek a goromba ütésektől származott kék foltok a te.-t'

;n s egyik jobban fajt mint a másik és máris képes volt elfeledni, letagadni; csak azért, hogy kimentse a veszedelemből azt, aki őt boldogtilanná tette. Gotnbásné reszketeg, sápadt arczczal állott a biró elébe, kendőjét előre húzta, mintha az ő vetke lett volna az a folt a homloka 1. Igyekezett eltakarni. A bíró felmutatott egy egészen uj kulcsot, melyet az árendás kirabolt szekrényében találtak és kérde/.le ha ismeri-e. A sápadt asszony kezébe vette, megnézte és visszanyújtotta. Nem láttam soha se, mondotta meggyőződéssel. Lehet hogy ő csinálti, hiszen keresett ember volt ő ami^ ide nem jöttünk, alig győzte a sok munkát elvállalni. Sok kulcsot készített, de nern a saját a részére. Aztán nem olyan ember ő, hogy ilyesmi kitelnék tőle, sokkal jámborabb a lelke, hogy sem lopni tu'Jna, csak az ellenségei fognak rá műiden rosszat. Megesküszöm rá itt a törvény előtt, hogy ő árla'hn a dologban. Es a tanúskodás helyeit elszámlálta minién jó tulajdonságát, hogy milyen becsületes, mennyire szereti a családjat° hogyan el es hogy csak az alkalom t.tte uiostanaban egy i .

;it rnulatóssa. Lg) beszélt, hogy kételkedni nemhh-lelt a szavaiban, a kék toll ok pedig hallgattak és azt sem tudta senki, hogy a csekély havi lizetesból menuyit látott a szegény asszony, hogy mennyit nélkülözött es szenvedett. Az utolsó csomó szalma is elégett már, föltette Gombás az előtőt es azzal az elhatározással ivj.it ^ s> obália, hogy letörli az asszony könnyeit, bocsanatot ki r tőle és togadá^t tesz, melyet mindig, öröiké meg lo

r tartani, de amint tekintetük talalkozolt, olyan m.- ta lannak érezte magát, hogy nem volt képes hoz^i közelit.ni. Az asszony csendesen járt, a gyermekek szálkául néztek egymásra, láttak hogy valami nagy dolog történt, amit ők nem kép sek megelleni Hdkan mondottak el az esti imájukat s erős?n bebújtak a takaró ala, hogy az álom mielőbb nngnyuglassa őket. Addig-addig töprengett Gombás, mig a fel ,ege meg.-zólitoilla, hogy egyek, vacsorázz k valamit. Ekkor azian oda lepett liozzá, magához vonta a i- rgen> nőt és megkérdezte mégegyszer, hogy meg meri \olna-e esküdni az ártatlanságára. Nem vétkeztél volna — mondatta elerz'kényül őszinte hangon, látván hogy a/, asszony c-ak tiré- hallgat — azért, hogy korhelylyé lettéin, tolvaj nem leszek soha. Mulattam akkor éjjel, nem voltam itthon igaz, es itt elhallgatott, vissza gondolt a hajmli jelenetre, akkor ütötte meg mámoros fővel, hogy elnémítsa a jóakaratú szemrehányást. 11a tudod feledd el a mi történi, bocsáss mtg, mindenl jóvá teszek. Elmegyünk vissza, haza és folytatni fogom ismét a mesteis geui. Jó ipar a lakatosság, emlékszel tú ugye mennyit kerestem 'i Ket százast kaptam egyszerre a nigyságos úrtól, mikor a vasrácsot elkészítettem L >z még olyan ruhád a minőt akkor vettem. Megélünk a munkám után. A nagyobbik leányka felnyitván álmos szemeit, ijedten s.költött fel. Ne üsse, ne bántsa numát, engedje el! s a kisebbik is védelemre emelte kezeit. Hogyan is gondolhatták volna a kis árlatlanok, hogy az apjuk karja ölelőleg is fonódhatik az anyjuk nyaka köré, nuKor olyasmit soha se láttak. Aludjatok csendesen, álmodjatok szépet, biztattak a kis aggódókat. Elmegyünk nagymamához, messzire, kocsin. Csak aludjatok, nem bánt engein apátok. Ö szeívt minkit. És a szegény anyának már nem a bánat, de az öröm könnye ragyogott a szemében. Sólyom. m'o a •• pa el n m éri teljes levélbokrosodását, a mely idő körülbelül junias há közepére esik. Ebben az időszakban a b-var k peleiét nagyobbrészt már a föld alá tojt k s ,i' elkés 11 ; iusztu ruk, a melyek pedig még itt-ott találhatók, a kifejleU répdevéiben mar nagy kárt nem okoznak, mert a növény gyors növekedése tulszárnya ja a bogár éhségét s azuíáu az ilyen levél már nem is oly kedves eled niiiit a z onge levél. M után tapaszKÖZGAZDASÁG. Hogyan irtsuk a répabogarat. A répatermelésnek legnagyobb ellensége a répabogár, a melynek két fajtája van, u. m. a fekete és a szürke szinü. A fekete színű főként mesgyékben, árokpartokon s hereföldeken tartózkodik föl (alatti lyukakban, s tavaszszal midőn melegedni kezd, előbújik földalatti rejtekéből s egyenesen neki megy a répával bevetett tábláknak. Egy-két héttel a fekete szinü bogár előbuvása után megjelenik a szürke is s igy együttvéve oly mérhetetlen pusztítást visznek véghez, hogy egy rövid 24 óra alatt az egész répatermést megeszik. Pusztítása különösen veszedelmes jelleget ölt akkor, ha egy kiadós tavaszi eső után, jó melegen süt a nap. A védekezésnek, illetve irtásnak egyedüli módja : az összeszedetés. Igaz ugyan, hogy fez az eljárás költséges és hosszadalmas, de biztos. Fődolog az, hogy mi helyt az első répabogár megjelenik a reggeli órákban, azonnal lássunk az irtáshoz, állítsunk be a répatáblába annyi gyereket, a mennyit csak állíthatunk s szedjék azok össze a bogarakat reggeltől estélig szakadatlanul. Este 6—7 óra tájban a szedést abban lehet hagyni, mert ! mihelyt a nap elbuvik, a répabog.irak is visszasietnek földalatti rejtekhelyeikbe. Az irtást addig k< 11 folytatni, essen a z- fejűd.-i idán. Ezt elerendó, tanácsos lesz IUU ra.yak dkuhna.as ív lat jiöiésl e mozdítani. Végül li . a czuk-co' répa m ir . fi LjöI ki„: i itelt, hajtsunk a Ub;a i sertéskondál, mert a ser esek a répatarlón sok álezat, babot és bogarat eni . ..t nek meg. A gypsz mini trágya. sek es luczernas-.kra leriué^lokozolag hat, s ez-»rt általájj vitására E inütr g/a Inlását ii jlf>:.;g azuub tu a legnalhat<> tápláló anyagikkal b;r, ho ott . z éponséggel nem áll. A gypsznek hatása egyrészt abban áll, hogy a talajban L-vö lápláló anyagokat oMha va s igy a növények által fclszivlialóva te-zi, másreszt pedig a levegőb n lévő ammonúkot megköti s azt a növények által lel.-zivhitova teszi. Ebből kifolyólag tebát a gypsz igazan feltűnőbb halast csak olyan talajokon fejthet ki, a melyi kb. n legalabb fel nem oldott tápláló anyag nagy mennyisedben tan jelen, de tekintve ammoniak-leköto kéj ességél, ueni is annyira a luezerna-ok és lóheresekre válhátik hasznossá, mert ezik amúgy is birnak atnmomak-lekötő kepess 'gg i n ui bírnak. .Misrészt p dig hogy a gypsz, az eddig fel nem oldott talajsók oldalba hozatalai kellő eredmenynyel vegezhe-se, túlságos rövid az az idő, mely a tavaszi kiszórás utan reudelkezesere áll, annyival is inkább mert, ló herés és lu'czcrnásokra fejtrágyául használtatik s igy bőséges csapadékra van s ÜKS 'g, hogy feloldhatóvá váljon s a talaj mélyebb rét g ibe mosassek, a hol azután hatását kifejthess-, a mihez szintén idő szükségeltetik. Tavaszi kiszórás eset u t Int a nedvkeringés megindultával s intiii csere se.n ál in g a növény rendelkezésére azon nagyobb mennyiségű tápláló anyag, a melynek létesítését a gypszezéssel elérni tehát kívánjuk, holott épen az volna kívánatos, hogy a fejlődés legkealetibb stádiumában álljon bőséges tápialá anyag mennyiség a növény rendelkezésére. Azért is ujabb időb u a gypszet kezdik őszszel alkalmazd, hogy így a téli bő csapadék feloldja s a talaj mélyebb rétege bj mossa, mert esik igy állhat a n igyobb mennyiségben feloldott tápláló anyag a nedvkeringés megindulásával a növény rendelkezésére. S a kísérletezői csakugyan azt tapasztalták, hogy őszszel való alkalmizásával sokkal jo'ib terméseredményeket értele el, mint tavaszi alkalmazásával. Ujabban a szőlők trágyázására is kezdenek gypszet használni, s nem eredménytelenül, ott a hol a talaj oldhatóvá lehető tápanyagokban ricm szegény. Ki ünő eredményeket lehet használásával szőlőkben is elérni az esetben, ha a szőlő n?m kizárólagosan gypszszel, hanem egyeb műtrágyákkal is lesz trágyázva. L •gc.élirányo-abb tavas.'szal a műtrágyákat, nevezetesen a foszforsavat és kálisókat kihinteni, őszsz •! pedig a gyp zet, a mely kettős trágyázási eljárással nagysz:rüen lehet a szőlő termőképességét fokozni, a nélkül, hogy istállótrágyával kell ne azt e

!litnirik, a in'lyn.-k kihordást n: ncsak nehézkes, de sok esetben lehetetlen is. Piaczi áruk. Nyíregyháza, 1902. éri Jullas lió 5-Cn.' A nyíregyházi terménye3arnokn i bojesry*ett tai-raeny vrak Buza 50 kgrain 7 GO-tól 7.70-ig, Rozs 50 7 00-tól 7.10-ig. Árpa 5.50-töl 5.G0-ig. Zab 50 , 6.20-tői 6.30-ig. Tengeri 50 4.95-tól 5.00-ig. Szesz literenkint 30 fillér adóval 1 kor. 4-' Felelős szerkesztő: INCZÉOY LAI03. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. APRQ HIRDETESEK Apro Hirdetések felvétetnek kiadó-hivata'nnkbau iskolantcza S-dlk szám, továbbá Jakobovits Fanny kis sszony dohány tőzsdéiében. Kis hirdetés utin ingyen lapot nem adunk. Aoró Hirdetések egyszeri közlése 10 szrti^ to Íil4r, mind n tol -.1 szimittatn-ik. Hirdetési pusf otjin is b«ktl'<tbetók, » Wz &i d.j kéwpén. v.jtjr la k.ídóhivat,,! ingyen ad f • vMA.-sf is; L, vélbpli Wvilí Mit « e« k i Ilyen betűvel szedve 10 szóig 60 fillér, minden tov ibi szo G li.l. A betűvel szedve 10 szóig S0 Üllér, miuden tov ibi s; » 3Z'?d«-tt szavak kítszpresp í számittat .iák. Ilyen Aj.r•• llirdi t' íek fe|véi..tn->k kladVh Titslo kbM l-kolantcza 8-dlk s/.&m, tovibb* Jakoborit* l-'anny kisnozony dob&nytA sdéjébcD. ötren izóa íeltll a I .pot fúl iroa adjak, ítig in?tír®l szód •<( k'•tsz»r"3eti k i> i melléklendő. M nd >a h.rd -té»r>l a v lUgthéljeg h'killdés' m«ll«"Lt idstik. > v.j.s'ag betűvel szedett szavak kétannyi, fillér. Az elaó és vastag betűkkel Hl 6% Bo van bizonyítva, hogy a legjobb és Uvolesob! I vetítő az apro hirdetés mam i \ ki bármiféle állást vagy foglalkozást keres. A ki társat, pénzkölcsöntslb. biztosan és leggyorsabban el. éri czelj.il, ha igénybe vcííí a „NYIRVIDEK" Apro hirdetesek rovatát. >')ircgyliázáii a lokaji-iuc/.a S6-ik szánni ház szabad kézből cladi\ esetleg hosszabb időre kiadó. Bővebbet Miliahi Iinr^ latorvos Kisvárdán. 100 3 1500 liter

: ^ Hol megmoidja szívességből e lapok kiadóhivatala. 95—3 á Szülök figyelműbe. Latin nyelven filyekon n beszél". Zagr libán • _-yházi pb I ember (ki jelenleg állanii hivat.i' nok, s a papai .riu~-rendjel* tulajlatin nyelv tanításira elvállalja. felvételi és p .1-vizsgákra -ikeresen előkészít. Hővebbet a kii.b.liiva 2 liasználl. de jő lunbwi 'leire 3 -2 Ungár l.aj"S. Sürgősen eladó, vagy Uiadó mentes uj sarok házam V vétel liez kevés pún/, -'ii -v;". I0i —1—? Öt ezer korjnával I i- 2 év li't I • . Mihálydi községben •II lakással és gazda-v'igi épfilelekkel » Segéd jegyző, ki bárom « A nyíregyházi szár- tanfolyamot sikerrel végzi, állási kenyas telop megvesz julius 1". isetlegaugusztus I re. bármily nagy meny ü vebb fetvil i-..-ílá«sal szolgai nyiségü közönséges » kiadóhiv

atal. 70 —0—5 házi galambokat. - - , mi— 1530 liter hiro.inzor leni o',tj>kor ib ircl.nl'Síop'cA 40o liter ki önő, liiioáF kerl VKrcd g; • jjrszeré«ndl Nyiregyhál» n termeit lior eladó. ila i. I V'

1"->tl megvételre kerestetik ;'""' 1 l

,".

!

l'- ;-',

l":

!

l,- Idei 50 0» mHeÁzsi jó minöo I . • iui Hibjíii Keroncz nv - ,'u anya-sze üt. (io—?—1) 103—l—W.'