Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-08-03 / 31. szám

IV Y fl érkezik, a 4912 sz. vonat pedig Hegyes-Feketehegyről reggel G óra 59 perczkor indul és Palánkára délelőtt 9 óra 42 perczkor érkezik. — „Kárpátok gyöngye* Trencsén-Teplitz für­dőből értesülünk, hogy az alaposan elrontolt junius után végre a pompás julius meghozta a fürdővendégek nagy karavánját a jogosan „Kárpátok gyöngyének" ne­vezett hires fürdőhelyre. Többek között Metternich-Sán­dor Paula herczegnő is, ki tavaly ugyancsak ott töltötte nyári kúráját, oda érkezett, állandó látogatója a Siege igazgató által ügyesen vezetett színháznak is és egyál­talában nagyon lelkesült tisztelője Trencsén-Teplicznek. ütt valóban rendkívül jól étzi magát mindenki és Heinrich dr. fürdőigazgató szorgosan gondoskodik arról, hogy a fürdőközönség kitűnően érezze magát és a legjobb szó­rakozásokban részesüljön. A thermaforrások száma nem­rég egy ujabbival szaporodott és valószínűleg a jövő évre eme uj meleg forrásnál is szép fürdőpalota épül, mert a főidényben a különféle fürdőhelyiségek gyakran kicsinyeknek bizonyulnak a sok gyógyulást keresők be­fogadására. 442—1— 1 — Csodálatos azon eredmény, melyet a t. hölgyek a Balassa-féle valódi angol ugorkatej használata által elérnek. Néhány nap után eltüntet az arezbőrrői szep­lőt, pattanást és egyéb bőrbajt, kisimítja a ránezokat és redőket, az arezbőrt üdévé finommá varázsolja. A pírisi és bécsi kiállításokon kitüntetett szer, mely rövi­desen nálunk is, mint Angolországban az összes szépítő­szereket kiszoiitja. 1 üveg ára 2 korona, hozzá való valódi angol ugorkaszappan 1 kor. és pouder 1 kor. 20 fillér. Postán küldi Balassa K. gyógyszertára Temes­vár. Kapható minden gyógyszertárban. 5 — 1 A határon. A gránát belecsapott a vizbe. Felpukkanhatott a Duna fenekén, mert forrva bugyborékoltak a hullámok. De a csónaknak semmi baja sem történt. Fáradhatatla­nul eveztek torább. A csónak orrán összefont karokkal állt a kormányzó. Visszanézett a túlsó partra. Komor arczczal, sötéten bámult maga elé. Az evezők imádó áhítattal néztek rája. Egy gondolat vezette mindnyáju­kat: megmenteni az ő életét; a szentét, Kossuthét! És ő legkevesebbet törődött önmagával. Elmeren­gett. — Minden evezőcsapás távolabb vi-zi a hazától. Lassan, lassan ködbe vesznek a túlsó part bérczei és ez a nehéz köd megüli a Itlket. Az ormokon m 'g meg­megcsillan a nap sugara, de az ő szivében csak sötét van, nyomasztó, borzalmas sötétség. Elveszve minden ! Minden! . . . A kápolnai csata téren még ott piroslik a vér, a lőporfüst még el sem szálll, de a zászló lehanyatlott és a hármas szinü lobogo fehér és zöld szalagja is beleolvadt a pirosba: Pirosra festette a vér I Gyászba borult az ország. Minden csaladnak van halottja. Özvegyek járnak végig a csatatereken, hogy eltemethessék férjükét. Az ellenség pedig temeti azt a nagy haloltat: a hazát! Garázda martalóezok vígan ülik a tort. A köny pedig omlik a szemekből, omlik folyton folyton. A kormányzó elmereng ott és egy könnycsepp csillogott a szemében. A vén strázsamester halkan buzdította sietésre le­gényeit. Azok serényen húzták az evező-lapátokat. Szo­morú arezukon ott a gondolat, hogy nagy munkát vé­geznek. Megmentetlék a szentet - a jövőnek. Mert ki tudja, mit hoz a jövő ? Kossuth végig nez a csónakban ülőkön. Csupa szomorú gyászos arcz. Ugy ragyogtak azok a szemek, mint a gyémántcsöppek a fekete posztón. A csónak szilaj fulás al szelte a vizet. Még néhány evezőszökés és elérik a partot. A túlsó oldalról a vizre bámultak az ágyuk. Sötét torkaik fuldokolni látszottak, mintha megérezték volna, hogy mily borzaszto szerepet juttatlak nékik. Mikor megdördültek, hatalmas lóditással visszaugrottak a part­ról. Három szét is robbant közülök. A lőporfüst szétoszlott. — A csónaknak semmi baja. Az agyuk sortüze csak a vizet korbácsolta fel. — Még most sem tudnak lőni a ezudarok — mormogta magában a vén slrázsamésler. — Pedig már megtanulhattak volna tőlünk! A csónak kikötött. Kiszálltak. A kormányzó meg­állt a parton. Neki támaszkodott egy sziklának A töb­biek szomorúan álltak körötte. Nem hangzott egy szó sem Csak a szemek beszéltek. Volt abban a beszédben minden ! Búcsúzkodás a haza haláráról, ima a Minden­hatóhoz irgalomért, átok, borzaszto atok az ellenség fejére. e Kísérteties csöndbe burkolózott a kis csapat A Duna méltóságos nyugalommal ömlött tova medrében csak a kiallo sziklak kőiül kavargott bugyborékolva eav­egy örvény. A hegyek oldalain még ott zúgott az utolsó sortűz duborgo hangja, de lassan-lassan mind távolabb­ról hangzó morgássá csöndesedett. A túlsó partról az ellenség soraibol, lassú dobpergést hozott a szél. Olvan gyászosan búgtak a dobok, mintha fekete zászlóval let­tek volna betakarva. És ők mind hallgattak. Talán elnézték volna a tulso partot utolsó leheletükig, ha szellő nem takarla volna le suru, lágyan omló ködfátyollal. Haluk mögött megzörrentek a' bokrok. A szultán követe, jöttek, hogy átadják uruk izenetét: Mohamed föld. helytartója boldognak érzi magát, ha a magyar hősöket orszagaban láthatja. A kis csapat fel is készülődött az ulra. Csak a kormányzó allt még mindig mozdulatlanul könnyes szemekkel a parton, nézelt komoran, sötéten i maga ele keresett valami., a szürke ködben egy suga­ra , a sötétségben egy kis világosságot! De olyan bor­zalmasan fekete az a sötétség, mely a lelkére ült A Duna olyan egyhangúan ömlött toví, mintia azt mon — Én is futok feltart hatatlanul nyugodtan tovább, tovább, mint a történet ! Akár fadarabot, akár holttes­tet viszek hátamon, az én futásom egyforma! A kormányzó mereven nézte a ködöt, kereste a napsugarat. A török követség vezetője hozzálépett és áhítattal csókolta meg mentéje szélét. Észre sem vette. Né. te a ködöt. Kereste a napsugarat ! — Alah irgalmas! — susogta a török dallamos hangján. A kormányzó összerezzent, lassan utána mormolta: — Alah irgalmas! . . . Isten irgalmas! KÖZGAZDASAG­Termelési kísérletek czukorrépával. Három esztendővel ezelőtt egyik legjelesebb mező­gazdasági szaklapunkban: a „Mezőgazdasági Szemle'-ben egy igen érdekes közleményt olvastam a ezukorrépa ter­meléséről s e közlemény utolsó soraiban, annak Írója azon óhajának adott kifejezést, hogy az általa végrehaj­tott kísérletnek más gazdaságok is követői legyenek. Tanácsát megfogadtam s ugyanazon elvek alapján, mint a minőket a kiserlet végrehajtásánál czikkiró követett, végrehajtottam egy kísérletet, melynek eredményét köz­érdekű voltánál fogva most helyénvalónak tartom köz­zétenni. A kísérlet czélja volt kipuhatolni azt, hogy minő különbség ütezik a termés eredményben a) egy mütrá­gyázott es mélyen szántott, b) egy műtrágyázott és se­kélyen szántott, c) egy mütrágyázatlan és mélyen szán­tott s d) egy mütrágyázatlan es sekélyen szántott föld­| nel, ha az czukorrépaval van bevetve. Műtrágyául az adott esetekben 15U kg. szuperfoszfát használtatolt ma­gyar holdanként. A terméseredmény volt a)-nál 100 q.; bj-nél 78 q. c)-nel 53 1., d)-riál 42 q. A közölt számokból látható tehát, hogy a mélyen szántott földeknél a sekely szántással szemben 52 illetve 36 q volt a különbség s igy kétségtelen, hogy a mély szántás alkalmazása teljesen indokolt; de az is lálhato, hogy a műtrágyának is meg volt a jövedelmező hatása, mert a mélyen szántott földnél 32 q., a sekélyen szán­tott földnél pedig 16 q. többletet eredményezett. E kisérltt megerősíti azonkívül az előbbi kísérlet eredményéből levont azon következtetést is, hegy a mű­trágya csökkentette a sekély szántás hátrányait is, a mennyiben a műtrágyázott es sekélyen szántott földben nagyobb volt a termés, mint a mütrágyázatlan es me­lyen szántott l'őldben. Az ugorka szántóföldi termelése. Németország egyes vidékein igy: Thüriug ában, j Würthenbergben stb. nagyban termelik az ugorkál szán tólöJdön s annak daczára, hogy meglehetős alacsony árban értékesítik (százát 50 - 60 pfennigért), mégis az egész területhez viszonyítva jelentékeny jövedelemre tesz­nek szert, meit millió és millió számra megy az éven­kent exportalt ugorkamenny iség. Nálunk az ugorka csak mint konyhakerti növény ismeretes, a mi bizony elég helytelen dolog, mert hiszen, ha tekintetbe vesszük azt, hogy az ugorkából kat. holdanként 15 sőt 20 ezer da­rabot is termelhetünk, továbbá, ha tekintetbe veszszük azt, hogy az országban elfogyasztott ugorka legnagyobb része a morvaországi Znaimból kerül hozzánk, ugy be­láthatnánk, hogy erdemos volna az ugorkatermelést itt is nagyban fekarolni. Megtehetnék ezt gazdáink anuál is inkább, mert mint az alábbiak igazolják az ugorka termelése nem oly ördöngös mesterség, hogy ahhoz hiány­zanántk itt az előfeltételek. Megterem az ugorka mindenütt, a hol elegendő meleget kap tenyészetéhez és a késői fagyok termelését nem veszélyeztetik. Humozus vályogtalajt, vagy kissé kötöttebb homoktalajt kiván s a vetésforgóban ket ga­bona közé szorítható. A trágyázást nem sak eltűri, de is kívánja. Legjobb trágyája a komposzt, a melyből hol­danként 70 -90 q. számítandó. A műtrágyák közül kü­lönösen a nitrogén és kálidus trágyák alkalmazhatók sikerrel. Április közepe táján kijelöljük a szántóföldön a fészek helyeit 1 1 (2—2 n.) sortávolban s a sorok kö­zölt 1-0-60%,-re. A fészkeket ugy készítjük, hogy 25 -30 cm. mély gödröket ásunk s ezeket 2—3 résznyire kom­poszttal megtöltjük, majd földdel rétegezzük ugy, hogy alacsony halmocskak u. n. tányérok keletkezzenek. Má­jus első napjaiban, ha a talaj eléggé nyirkos, 6—8 mi­got ültetünk egy-egy tányérba akként, hogy azuk a tá­nyér szélén körben legyenek elhelyezve. A vetőm.igot megelőzőleg elő kell csiraztatni. Kikelés után az egyes fészkek megkapilandók, d • óvatosan, n-hogy a fiatal növénykék megsértessenek. Május végén a kapálást megismételjük s egyuital az ugor­kát megritkítjuk annyira, hogy egy-egy fészekben csak két növény maradjon Junius hó folyamán adjuk a har­madik kapálást s ugyanakkor a buja hajtásokat lekur­titjuk, a inrddő hajtásokat pedig eltávolítjuk. Szedése julius hó végén kezdődik és eltart szep­tember végéig. A szedésnél arra kell ügyelni, hogy az indák le ne tiportassanak. A leszedett ugorka egy közös pinczébe szallitandó s olt osztályozandó. Piaezi árak. Nyíregyháza, 1902. éii aug. lió 2-án. A nyíregyházi termónycparnokní!.! bejesrvaett temieny árak Buza 50 kgram 7 00-től 7.10-ig. Rozs 50 „ 6 00-től 6.1 O-ig. Árpa új 4,S0-től 5.00-ig. Zab 50 , 6.20-tói 6 30-ig. Tengeri 50 5 00-től 5.00 ig. Szesz literenkint 39 fillér adóval 1 kor. 42 fill Felelős szerkesztő: INCZEDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér legjobb hajtószer Kapható minden gyógyszertárban és (193-20-14) fűszer-kereskedésben. Egy jó szer egészsé­gesnek maradni kevesebb bort Bí(295-i-i) IVM! kevesebb sört ÍN NI ! Roliitsehi Tempclqiiellét INNI*! Magyarországi főraktár Ilofl'iuami József kereskedőnél Budapesten Bátory-utcza 8. 3676/1902. Pályázati hirdetmény. Kisvárda r.agy község képviselőlesl ületének 61/1902. Kgy. sz. törvényhatóságilag is jóváhagyóit határozala folytán a községnél nyugdíjazás köveikeztében üresedésbe jött évi 1000 korona készpénz, 400 korona lakbér és 200 korona ruhaátalánynyal javadalmazol t rendőrbiztosi állásra pályázat nyittatik. Pályázhatnak feddhetlen előéletű, fiatal, munkabíró oly egyének, kik e téren — akár csendőrségnél, akár valamely városi nagyobb rendőrségnél szolgálván, az e hivatallal járó teendőkben — kellő jártassággal birnak. A szabályszerűen felszerelt pályázati kérvények a „községi főbírói hivatalnak Kisvárdán, Szabolesmegyc" czimen augusztus hó 20 ig lüldendők be. A inegválasztolt állását ez év október 1-én larto­zik elfoglalni s egy évi próba szolgálat ulnn véglege­sítetni fog. Kisvárdán, 1902. évi julius hó 30-án. Kastal Ferencz, 446—2— 1 főbiró. Apró Hirdetések felvétetnek kiadó-hivatalunkban- Iskola­utcza 8-dik szám, továbbá Jakobovits Fauny kisasszony dohány tőzsdéjében. Kis hirdttés után ingyen lapot nem adunk. Apró Hirdetések felvétetnek kind' b v 11 ui,kban i-kola­utcza 8-dik szám, tonbliá Jakobovits Fanny kisasszony dohi ytő üdéjében, ötven szón ftíttl 1 lapot f.V áron adjuk. Ilyen betűvel szedve 10 szóig 60 fillér, minden további szó 6 fill. Az első és vastag betűvel szedett szavak kétannyi. Ilyen betűvel szedve 10 szóig 80 fillér, minden további szó 8 fillér. Az első és vastag betűkkel szedett szavak k étszeresen számittatna k. == =_ ======== =_ ===== = Be van bizonyítva, ogy a legjobb és legolcsóbb küz­vetitö az apró hirdetés marad. A ki bármiféle állást vagy foglal­kozást keres, A ki társat, pénzkölcsönt stb. keres­biztosan és leggyorsabban el, éri czélját, ha igénybe veszi a „NYiRVIDEK" Apro hirdetesek rovatát. Boros hordók ugy szállítás, valamint pinczébe tartásra minden nagyság sa legjobb minőségben s óriási választékban kapható: ScliWdbacli Sándornál Villány Baranya m. 2—' Nagyobb mennyiségű asztali bor, egészben, vagy a hivatalosan megengedett készlétekben eladó. Kmetz Sándor Nyíregyháza. Asztali szinbor nemes faj szolidból szüretelt, eladó hordó számra, hektoliterje húsz forint, Me/.ey I'ál szőllötclepén, Tokaji­út, várostól 3 kilométer. Telepbon szám 39. 113—10­Virágh Kálmánnál (tíós­tói-út 18.) háromszor lehúzott tavalyi borok kaphatók. 120—3—1! Egy jó bizonyítványok­kal biró családos keresztény gazda­tiszt állást keres. Bővebb felvilágo­sítással szolgál a kiadó-hivatal. 110—8—1 Hímzésekre legváltozatosabb, legújabb minták és monogrammok nyomása elfogadtatok Városház-utcza 9. bolt. 111-3-3 Kiadó bolthelyiség és kiadó lakás. Iskola-uteza ">. szám alatt egy szép bolthelyiségI valamint 2 kertre nyiló bútorozott szoba, mely garzonlakásnak ki­válóan alkalmas azonnal kiadó. (109—2—??) Sürgősen eladó, vagy kiadó iskola-utcza 20-ik számú kényelmes uri lakással biró adó­mentes uj sarokházam. A vételhez kevés pénz szii ségcs. 102—4—? Eladó 200 drb. uj s.-a.-uj­helyi gyártmányú hordó, hecto­literenkint 6 kor. 40 fillér. Ab Nyír­egyháza. A hordó űrtartalma 2—2<i0 liter. Megrendelhető Fischer Her­mán lisztkereskedőnél S.-A.-Ujhely. 121 —1-1 Kiadó egy nagy kényelmes lako-ztály. Ugyanott a nagy kert is kiadó. Orosi utcza 34. 122—3—1

Next

/
Thumbnails
Contents