Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-12-28 / 52. szám

NYÍR K Légy meggyőződve édes Barátom, hogy engem tudásom, műveltségem, érett korom és komoly gondol­kodásom ép, ugy képesítenek arra, hogy egyes egyének a saját, önző czéljaikra (ha ilyenek volnának) — fel ne használjanak, mint e díszes testület bármelyik tagját. Hát az micsoda durva megtámadása az elnökök­nek és aljas meggyanusitása a bizottságnak, mikor azt írod: ,mert az elnök urak a szokásos és törvényes for­mák megtartásának mellőzésével, nem tudom, miféle mellékes — általunk még nem tudható czéljaiknak könnyű szerrel való keresztül hajtása szempontjából az önkénykedés terére léptek" stb. Én semmiféle mellékes czélról nem tudok, a mit a bizottságnak könnyű szerrel, aljas módon kellett volna keresztül hajtani s ilyet én — a legjobb szivü státus i gyík szerény tagja, — nem mernék föltenni ugyan e státus egy tisztességes tagjáról sem. Hanem egyet igenis tudok, a mit — mert ki­hívásodra kénytelen vagyok még a közgyűlés össze­hívása előtt nyilvánosságra hozni, — íme elmondok s már előre fölbivlak a gondolkozásra és a magadba szállásra. Ugyanis nem estem a fejem lágyára én sem, hogy ne sejteném, hogy vádaskodásoddal kancsal mészáros módjára Lova taglózol. Nagyon is sejten), hogy nem a választási forma ellen van neked kifogásod, — hiszen bizonyítja ezt „Nyilt leveled" minden sora, annyira szer. ncsétlenül fogalmaztad azt meg. Hanem igenis az fáj neked és a miatt keseregsz, hogy a választásnál a kisvárda vidéki tanitók közül is bekerült nehany a testület vezetésére hivatottak közé, holott ez eleddig sohasem történt. És te ezért a formát okolod s azt hiszed, hogy a ref. tanítótestületnek ma is kongós kell, máskép nem tud okosan gondolkozni sem. íme, mondom már, a mit akartam : A Kemecsén működő bizottságnak átadott az elnök 95 beerkezett szavazatot ; ebből szabályszerűen volt ki­allitva 53 drb. szabálytalanul, vagyis felnyitva volt 42 drb. Én, mint elnök, kötelességemhez híven — a nél­kül, hogy tudtam volna, honnan érkeztek a szavazatok, — indítványoztam, hogy a nyitott lapok ne fogadtas­sanak el a szavazás alapjául s feltettem a kérdést. A kisvárda-vidéki 2 b. tag nem, a többiek, vagyi* 3-an, elfogadták a nyitott lapokat is — természetesen okada­tolással, de az nem tartozik ide. Mikor megkezdtük a szavazólapok felnyitását, kitűnt, — mert a szabálytala­nok külön csomóba vollak rakva, — hogy ez utóbbiak néhány kivétellel mind a nyíregyházai és nyirbártori körből érkeztek. Mit bizonyít ez ? Először is azt, hogy ha az a bizotlság valamit könnyű szerrel át akart volna hajszolni, vagyis, ha ilyen aljasságra képes lett volna, először is álnézte volna a nyitott lapokat s ha azok az állítólagos rejtett czélnak meg nem feleltek volna, egyszerűen nem fogadta volna el azokat. Másodszor: ha ez történt volna meg, tisztán a zárt lapok szerint igazodott volna a választás s akkor B. T.-nak még nagyobb oka volna a kesergésre. Harmadszor : B. T.-ra felényi szavazat sem esett, volna, mint a mennyit kapott. Negyedszer : a bizottság részrehajlással nem vádolható. De együgyűség is ilyen váddal előállni, — hiszen a szavazó lapok meg­vannak s a közgyűlésen bemutaljuk azokat, a hol min­denki fölismerheti siját aláírását. Mert ne higyje B. T. hogy a bizottságnak tagjait elvakította azzal a kijelentéssel: ,Én a behívott szavatat­bontó bizottság becsületes eljárásában nem kételkedem", hiszen azt is mondja: ,ily eljárássalakárkit is alispán­nak választatok meg.' Tudta-e B. T. mit tesz, mikor ezt leírta ! Dehogy tudta! Bogálon talán enyelgésnek nevezik az ilyen vastag gorombaságot! ? de erre, mi­felénk szekérlőcscsel figyelmeztetnék érte tfdalba az embert. A levél további részéből — még ha a sorok közt nem olvas is az ember, — nyilván látható, hogy B. T.-nak vannak általunk nagyon is sejtett mellékczéljai, a melyeknek elérésére már korteskedik is, mert keresi és pedig sürgősen keresi a vele egyértelmüleg gondol­kozó kartársakat.; olyanokat pedig — erős a meggyőző­désem, — nem fog találni a f. szab. ev. ref. tanító­testület tagjai között ; sokkal érettebbek, komolyabb gondolkozásuak azok, mint a milyeneknek B. T. elég merészen, — hogy ne mondjam, tíszeletlenül, ­tartja őket. Okosabb dolgot ajánlok én a korteskedésnél, kanapé­pőrnél, zavar és háborúság csinálásnál, még pedig azt, hogy tartsunk össze erősen ; erre int az idők jele, erre kötelez bennünk. I a lestületi szellem és annak tudása, hogy mások is figyelemmel kísérik ma már a mi tette­inket s jaj nékünk, ha mi, a szeretet és béke apostolai — összemarakodunk. Pap, 1902. deczember IC. Seres Gáspár, ev. ref tanitó. Felelet László úr levelére. Én nem mártom epébe tollamat, dörgedelmes han­got sem használok, mert ez nekem nem természetem. Hagyom ezt a modort L. Gy. urnák s jó lélekkel ki­jelentem, hogy nem irigylem tőle. Feleletemet szeretném megadni .spártai rövidség­gel", de mivel ez légből kapóit frázis, tehát ezen az utón baladnom lehetetlen, mert igy hihetőleg .fejjel mennék a falnak." Megadom inkább a választ spártai eikölesesel, mert ez volt őshazájában i szemenként fel­található ez az indigénák közt is. És ha L. Gy. úr azzal az erkölcscsel válaszol nyilt levelemre, bizony-bizony mondom, hogy akkor nem állítja sem magát, sem ebben az ügyben fel mm világosított kartársait a falnak. Mert ez a nemesebb értelemben vett lelki tulajdonság előbb felkeresi az igazságot, azután meghódol előtte. Ön uram ezt nem teszi. Az általam nyilvánosságra hozott igazságok, mint: a tisztviselők egyleti gyűlésünkön való le nem mondása, a választás törvénytelen volta, a bizalmi férfiak jogtalan behívása, az elnökség önkénykedése, hatalmaskodása stb., mind szín igazságok. Ezek közül melyiket törte össze érveivel? ... Egyiket sem, mert csak nagy garral állit, de nem indokol. De mégis bocsánat! Találunk sorai közt egyet, mely csoda szernek is megjárja, amennyiben minden sebzett igazságot szerinte meggyógyít. S mint a vízbe haló a szalma szálat lázasan üstökön is ragadja. Ez a hiressé vált 25-ik §. . . . Volt ón pataki diák? Akkor megérti, ha azt mondom: .Ezzel ugyan Bagdit fogtak. Fogtak . . . mert e csodaszer nyilvános­ságra való hozatalában Lengyel József barátom is társul szegődött. Ugyan édes Józsikám! azzal a paragrafussal mért ámítjátok el magatokat s mért akarjátok bekötni vele a világ szemét? Hiszen ez nem a tanítói egylet alap­szabályából van mint .szárazlény' szórói-szóra közölve, hanem a mi ref. tanítói egyletünknek van egy gyám­pénztára, ennek a gyámpénztárnak az alapszabályából lelt az a §. általatok mint győzhetetlen fegyver közszem­lére kitéve S megjelent sorailokból mintha ki/úgtii hil­lanám elbizakodott szózataitokat : „íme nagyérdemű kö­zönség és tisztelt kartársak ! Ez az a §. mely annak a megtévelyedett nyilt levelezőnek m inden állilá.-át egy vágással a halál országába küldi s az elnöksl'g eljárásá­ról, meg a választás szabálytalanságáról mondott iga?., ságokat a rágalom fertőjébe fekteti. Ugy-é Józsikám ! ti igy gondolkoztatok ? De hát lássátok ... „a száraztény §-a" könyörtelenül meg­fojtja a rágalmat s feltámiszlja halottaiból az igazsá­gyt. Vagyis mindaddig mig tanítói egyletünk alapsza­bályából ez ügyre vonatkozó és döntő g-okat érvek gyanánt nem hoztok elő állításaim megczáfolására, addig azok a szinvalóság köntösét fogják magukon vi­selni. De hát etlől oly távol vesztegeltek, mint Makó Jeruzsálemltől. Mert régi egyleti alapszabályunkban a tisztviselői kar megválasztására vonatkozólag az volt ki­mondva, hogy a tisztikar 3 évenkint az egykti közg) il­lésben köteles lemondani, mely lemondás után a gyűlés titkos szavazás utján azonnal megválasztja hivatalnokait. Ez az alapszabály azonban elkallódolt, ez lelt oka aztán annak, hogy a tavaszi egyleti gyűlés Nánásy Gyula, Gás­pár Bela urakat s csekélységemet egy uj egy leli alap­szabály készítésével megbízta, melynek összeállítása folya­matban van, s a jövő évi tanilói gyűlésekbe lesz el'o­gadás végett felterjesztve. Hol van hát az a §. melynek alapján L. Gy. ur oly vakmerőséggel odavágja: „Hogy az elnökség a leg­törvényesebb formák kőzött, a legszabályszerübb válasz­tást rendezte." Hiszen az, melyre hivatkoznak, a gyám­pénztári tisztviselők megválasztásáról szól és nem az egyletiekről. De tegyük fel, hogy ez szabályozná azt is, még akkor sem volna törvényes a válaszzás. Mert a gyám­pénztári alapszabályt az egyházmegyei gyűlés csak most a legközelebbi szeptember havában hagyta jóvá s erő­sítette meg. Életbe pedig nem lépett, mert ezen szabálynak 33-ik §-a azt mondja: „Szabályzat életbeléptetése, foganato­sítása a közgyűlés és az intezeti hivatali személyzet hatás­körébe tartozik." Nos ? ! E czélból ki ivott össze köz­gyűlést? Nem áll tehát L. Gy. urnák az az állítása, hogy ez az alapszabály már 190 . január 1-től érvényben lett volna, meit még máig sem juttatták abba a hely­zetbe. Különben erről felesleges beszélni, mert én az egyleti tisztviselők szabálytalan megválasztása ellen szó­laltam fel, azt pedig a gyámpénztári alapszabálylyal megoltalmazni képtelenség. Az igazságnak vagyis a törvénytelen választásnak ilyen nyilvánvaló tétele után engedje tr>eg e s/erény ker­déstérdemes egyéniségéhez intéznem, miszerint hajlandó-e még ön az elnöki jogokat tovább is kezei közt tartani, lesz-e oly „bátor férfiú" azokat a dolgok rendes mederébe terelése czéljaból Délczeg Sándor törvényes elnökünknek vissza adni ? Mert ha nem, akkor legyen oly kegyes, hogy magára nézve erkölcsileg vonja le a kon­zekventiákat. És én ekkor „sokra fogom becsülni a fér­fiúi bátorságot". Tegyük fel, hogy ön csakugyan végrehajta még ezek után is abbeli szándékát, hogy az egyleti gyűlést K.-Várdára összehívja, erre nézve van önhöz egy siker­telen bár — előre is tudom, — de mégis szükség pa­rancsolta kérésem. Tőlem naiv ez a kérés, de azért megteszem. Legyen oly kegyes, hogy ezt a gyűlést Nyir­égyházán tartsa meg. A gyűlés megtartására vonatkozó erőszakos nyilat­kozatából, — illetve egymás mellé helyezett gondolatá­ból, — nem szó szerint ugyan, de mégis sejteni lehet, hogy önmaga is beismer némi szabálytalanságot, mely a közgyűlés helyeslő tudomásul vételére vár, nem csak vár, de sőt azt ki is kell pressionálni. önnek van azon a vidéken egy marneluk gazdája (kinek nem inge, ne vegye magára, meg tisztelet a kivételeknek) Ez a gárda Kis-Várdában összegyűl s vakon engedelmeskedik. Ez a gárda .meg hal, de még az igazság niellatt sem adja meg magát". Ön ha lojális ellenfél s tanuíított maga­tartását igazságos s jogosnak véli, nincs mitől tartania, mert a Nyíregyházán tartandó gyűlés az igazságtól nem fog elpártolni s ha arra érdemes rehabilitálni is fogja. Azt irja további válaszában, hogy nem találom-e furcsának azt, hogy a jogtalan választás folyama alatl én, ki utólag törvénytelennek minősiem azt, háromszor adtain szavazatot egyesekre. Ez mind iga/, de okaim voltak rá, melyeknek elsorolását az én privát érd keim nem engedik meg. Különben nem szokott ön sakkozni? Ha igen? Akkor beláthatja, hogy ez egy bevált sakkhúzás volt. Igy tehát az a kérdéses szegfej a zsákból ki nem dug­hatja magát, mert az termeszeti törvény ellen van, a hegye pedig, a mely könnyen kidughatná sok esetben magát, az ön szerint is a zsákban maradt. Levelének egyéhb részére nem válaszolok, csupán azon fenyegetésére kívánok megjegyzést tenni, mely más helyen való találkozásra hív fel. Hát uram találkozzunk ! Majd meg látjuk, kinek lesz igazsága. Megtanulhatta volna már azt a régi közmondást: .Igaz mondás nem ember sz< lás. Inezédy Lajos, felelős szerkesztő. Egész H bálozó közönség Végül Lengyel József barátom kenetteljes végsoraira nézve, az előadottak ulán legyen szabad most már én nekem is bibliai idézetének fordított értelmével hozzá­fordulva, meggyőző hangom mondanom .Hozd ide ujja­idat és nézd az én kezeimet, hozd ide kezedet és bo­csásd az én oldalamba, és ne légy hivő, hanem hitet­len," .inert sokkal nagyobb öröm vagyon mennyben egy megtérő tévelygőn, mint sok ezer igazokon." Béke és Isten velünk. Bogát, 1902. deczember 17. llalogb Tamás, ev. ref. tanító. Felhivás előfizetésre. Az utolsó szám ez amit ebben az évben kiadunk a „Nyirvielék*-ből. S talán nem hivalkodás, ha — 24 eszten­dős multuukra hivatkozva kérjük Szabolc-i­vármegye és Nyíregyháza város közönségének további érdeklődését a „Nyirvúlék" iránt — és pártfogását. # Ez az eltelt 24 esztendő elég tisztes mult a jövendő garanciáira nézve. Egy és ugyan az a szellem és irány volt a vez«tője a „Nyírvidékinek e 24 éven át. egységes vezetés alatt lévén e sok esztendők alatt, s munkálkodván és dolgozván mindég csak a közjó érdekében. Ilyennek és ennek az uj s uj Organumnak maradtunk meg továbbra is És ezeu az alapon kérjük Szabolcsv árinegye és Nyíregyháza város további támogatását. Tisztelettel: Jóba Elek, kiadó tulajdonos. Előfizetési Arak: évre 8 korona. Fél évre 4 korona. Negyed évre 2 korona. Tanitó és jegyző uraknak a lapot lé! áron küldjük. ÚJDONSÁGOK. Boldog újévet kívánunk lapunk elő­fizetőinek, munkatársainknak s jó bará­tainknak. — Ülések a vármegyénél. A közigazgatási bi­zottság rendes havi ülését 1903. évi január hí 8-án tartja meg. A póladó felszólamlási bizottság január hó 8-án d. u 3 órakor, a fegyelmi választmány pedig ja­nuár hó 9 én d. e. 9 órakor ülést tart. — Szolsabirók áthelyezése. Báró Feilitzsch Bert­hold főispán Újhelyi Tamás nyírbátori és Kubassy Béla liszalöki szolgabirákat — a közszolgálat érdekében köl­csönösen áthelyezte. — Szabolcsváriuegye központi választmánya, az 1903 ik évre érvénynyel bírandó országgyűlési kép­viselő választók állandó névjegyzékének megáll ipitása czéljából a vármegyeháza kistermében d-czemher hó 30-ik napján délelőtt 9'/ a órakor ülést tart. — Eljegyzés. Hrabovszky Aurél kir. alügyész a mult szombaton lartotta eljegyzését Tóth Ilonka kis­asszonynyal, néh. Tóth Lajos kótaji földbirtokos kedves leányával. — Telefon hálózat kibővítése. A nyíregyházi terménycsarnok képviseletében dr. Flegmann Jenő elnök kérvényt adott be a vármegye alispánjához uz iránt, hogy Nyíregyháza és Kisvárda között egy második táv­beszélő huzal létesíttessék. A kérelem megokolása az, hogy Szabolcsvármegye helyi kereskedelmi forgalmának túlnyomóan nagy részét Nyíregyháza és Kisvárda váro­sok bonyolítván le, ezen körülményből folyólag az emii­tett két város kereskedelmi életeben oly sürü az össze­köttetés, hogy a most fenálló érintkezési eszközök a forgalom igényeinek kielégítésére kevésnek bizonyultak; az üzleti felek ugyanis sokszor órákon át hasztalan kér­nek távbeszélő összeköttetést, minek folytán egyrészt a már megkötött ügyletek lebonyolítása válik nehezebbé, másrészt uj ügyletek kötése, különösen a termények folyfonos árhullá :izása miatt csaknem ki van zárva. — Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter Rulimann Béla itteni pénzügyi számgyakornokot a nagy­enyedi pénzügyigazgatósághoz számtiszlté, Bihari Mór miskolczi és Körössy Sándor ungvári számgyakornokokat számtisztekké, végül Vincze Imre veszprémi lakost szám­gyakornokká nevezte ki a nyíregyházi kir. pénzügyigaz­gatósághoz. — Halálozás. Mely fájdalommal tudatjuk, hogy édes apánk somosi Somossy András el te G8-ík évében, folyó hó 21-én, reggel meghalt. Temetése folyó hó 23-án' délelőtt 10 órakor lesz Bökönyben a Micske lányáról az ev. ref. vallás szerint. Kell Bököny, 1902. deczember 21 én. Somossy Ilona, férj. Kálin inczhelyí Jánosné mint lestvére. Dr. Somossy An Írás. S nuossy Anna férj, Rétháti Kovácsics Li-zlóné, Somossy A'iiilia férj.' Hunyady Istvánné, Somossy Ferencz, Somossy Mugit mint gyermekei. — Az 1903. évi országos vásárok. S/.abolcs­vármegye területén a jövő évi országos vásárok a kö­vetkező sorrendben fognak megtartatni : Január. 5 én Tiszidob, 7-én Polgár, 12-én Dombrád 22-én Nyírbátor, 2G-án Nyirbakti és Szentmiijály, 29-én Uj fehértó. — Február. 9-en Máriapócs, 2G-án Nag'ykálló Márczius. 2—3-án Nyíregyháza, 16-án Kisváida, ' 18-án Polgár, 26-án Nyírbátor, 30-án Mándok, 31-én Balkány Április. 1-én Nyirmada, 6-án Tiszadob, 13-án Nyir­bakla, 21­én Szentmihál y, 23-án Nagykálló 25-én b. tudomására hozom, hogy a napokban érkeznek raktárra báli ruhákra az idén bevezetett czikkeim úgymint: Selyem-gase, Tüll, Creppdechine Lyberti, melyekből csakis egyes ruhákra a leglinomabb minöséKÍ« nagy választékot hozattam. — Midőn ezen újdonságaim mielőbbi megtekintésére kérem fd a n. é. bálozó közönséget hogy ki-ki most, midőn a választék legnagyobb, választhassa ki Ízlésének legmegfelelőbbel, vagyok kiváló tisztelettel ' UNGAR LIPÓT.

Next

/
Thumbnails
Contents