Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-12-14 / 50. szám

\XIir. évfolyam. 50. ^/mii. Nyíregyháza, 1902. deczember 14. SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VARMEGYEI KÖZSSGI JEGYZÚK és A SZABOLCSMEGYEI TANITÓ-EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. vipjf jelenik hot»n»Tirw vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz horlva : Egész évre 8 korona Ifél évre 4 „ Megyéd évre ......... 2 „ \ köiségi jegyxí én tanító uraknak egén/, évre cak néiry korona Kirr s^áni Ara 20 fillér. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A UP szellpmi r'

s"

t képeió küldemények, /a/, szétküldése tárgyában leendő felszó- * aUt

t >»ekülden. IMAÍM* ^ Elek kiadó-tulajdonos f

o " 18merl ketck

,°

1 kö iyv nyomdájához iskola-utcza 8. szám (JínÓiZky ház) intézendők. illető költségére küldetnek ~TÍMI». Hirdetési dijak: Minden négyster hasibiott petit sor egysiíri kOilése Id fillér ; többjxBri koxle* eset»»en S fill A nyilt-téri köi emények di.ja soronkin t ö t fillsr A kéziratok c-ak TÍlá?oa kir&natra « a« Apró hirdetések 10 stóig4 i 61 .uiinden további s«j 4 fi Vastag betűvel siedelt kétsterexen sc&mit. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V.. Eckstein Bernit és Altalánis Tudósító a,tat Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában es Budapesten, valamint Németország es Sveicz fővárosaiban es Dorn & Comp. altal Hamburgban. Hivatalos rész, 28984—1902. K. Szabolcsvárniegye alispánja. Árlejtés! hirdetmény. Szabolcsvármcgye közönségé a demecseri vasúti állomáshoz vezető 5350 folyó ineter hosszú tvhgi várnos kőzutnak az átkelési szakaszon 4"' méter, a külső szakaion .V méter széles hengerelt kavics pályaval leendő kiépítését 97891 korona 53 fill. r kö Isegösszeg ert jéig engedélyezb;. A fen'emlitett munka kivitelének biztosítása czélj ibol folyo e\i deczember hó 30-ík napjának délelőtt iO majára a vármegyeháza kis tanácstermében tartandó zárt ajanlati versenytárgyalás hirdettetik. Felhiva'nak a versenye ni óhajtok, hogy szabályszerűen kiállított és az előirányzott összeg 5"/

0-át tevő bánilpénznek a vármegyei pénztárnál történt letétbe helyezeset igazoló nyugtaval ellátolt zárt ajánlataikat a kitűzött nap delelőtt '/

2 10 órájáig a vár.negye iktató hivatalába adják be. Kellő n lel nem szerelt, elkésve, érkezett vagy távirati utón telt ajánlatok figyelembe nem vételnek. Pályázni lehet tokaji hidegoldali trachyt 1 övei vagy ezzel egyenlő minőségű más kővel is. Mindegyik pályázó köteles az alkalmazni szándékolt kőből ajánlatahoz pecseljevcl ellá'ott 2 drb. s lehetőleg a ko s/.ilardságara s figyellenálló képességére vonatkozó bizonyitvanynyal leiszer lt mi .ta követ csalo'ni. Az épiikezésre vonatkozó uiűszaki műveltt és részletes teltételek a nyii egyházi m. kir. államépitészeti hivatalnál a lendes hivatalos órákban naponkint megtekinthetők. Ív lt Nyiregyházán, 1902. deczember 12. Szikszay Pál, alispán. 26983—1902. K. Szabolcsvármegye alispánja. Árlejtést hirdetmény. Szabolcsvárniegye közönsége a nyirábrányi vasúti állomáshoz vezető 3721'á folyumatu hosszú tvhgi vámos közutnak az átkelési szakaszon 4" méter, a külső szakaszon 3

,

u méter széles hengerelt kavicspalyaval leendő kiépítését 4 81.4 korona 04 fillér költség ősszeg erejéig eugedelyezte. A fentemiitett munka kivitelének bizlositása czéljából folyó deczember ho 30-ik napjának delelőtt 10 A a r K órájára a vármegyeháza kis tanácstermében tartandó zait ajánlati versenytárgyalás hirdettetik Felhivatnak a versenyezni óhajtok, hogy szabályszerű -n kiállított és az előirányzott összeg ö"/„-ál levő bánatpénznek a vármegyei pénztárnál történt ktétbc helyezését igazoló nyugtával el átott zárt ajánlataikat a kitűzött nap délelőtt V

2 10 órájáig a vaim-gye iktató hivatalába adják be. Kellően fel nem szerelt elkésve érkezeit vagy láviiati uton telt ajánlatok figyelembe nem vétetnek. Pályázni lehet tokaji hid goldali trachyt kővel vagy ezzel egyenlő minőségű inas kővel is. M ndegyik pályázó köteles az alkalmazni szándékolt kőből ajinlaialioz pecsétjével ellátott 2 darab s lehetőleg a szilárdságára es fagyellenálló kepességéie vonatkuzo bizonyitványnjal felszerelt niinlakövet csatolni. A vármegye tulajdonát képező tokaji kőbányában mintegy 2200. köbméter kő és 140 töbméter kavics áll ieiidelkezésre. Ajánlatok ezen anyagok számításba vételével is ti hetők akként, hogy azok fejtesi, vonathoz szállítási, va.-uti kocsiba rakasi, illetve aprózá:i költségei fejeben a volt banyakezelőnek e vármegye közönsége altal fizetett összeg vállalkozo állal megterítendő l.sz. Erre vonatkozolag a felvilágosi'ást a kir. államepitészeti hivatal adja meg. Az épiikezésre vonatkozó részletes feltételek és műszaki művel, t a nyii egyházi m. kir. államépitészeti hivatalnál megtekinthetők. Kelt Nyíregyháza, 1902. deczember 12. Szikszay Pál, alispán. Kőayörület, Beállott a tél, a szegénység legnagyobb ellensége, a maga egész ridegs 'gében, s ahogy az első, metsző hideg szél végig süvít az utakon ezeruyi didergő, rongyos nyomorult jaja fakad a uyomábau. Lehullott a fehér hó es sötét leplét leborítja a földre a nyo nor nemtöje s amerre elhallatszik szava, eluémul ott a kaczaj s a rémület torzzá dermeszti az egykor mosolygó arezokat. Vastagh János uram kalandjai. i- Szerelme. Az 18 .. év farsangján egy csinos ifjú vonta macára a fővárosi leányok és leányos mamák figyelmét, llogy honnét jött, milyen családból származott, senki se tudta, csak azt, hogy joghallgató s Vastagh Jánosnak hívják. Kifogástalan megjelenése, jó moiora, eredeti ötletei, mulattató társalgása és ügyes táneza minden sziveket megnyert neki s mamák es leányok egyaránt öi ültek, ha jou'jaikon megjelent, egy-egy tánezot lefoglalt. Mi volt természetesebb, minthogy Vaslaghot e szerfeletti elkényeztetés elbizakodottá tette! Ellenállhatatlannak képzelte magát s birátai körében n;m egyszer dicsekedett, hogy egy óra alatt mind' n leányt meg tud hódítani. Talán még ma is ezt hinné, s szentül meg volna győződve, hogy nő-ismerősei mindnyájan rajongtuk erte, ha a könyörte en n?inezis büntető keze uijába nem vezeti a Kis Kovács Gitát. Az alhléták bálján látta először. Gila IG éves, karcsú, rózsás bőrű, piios ajkú, égszínkék szemű kis teremtés volt. Ügyetlenül lépegetett a rendező karján a lüköiv-imt parketten; félve tekintett szét az előtte ismeretlen alakokon s gyermekies bizalommal nyugodotl szeme egyetlen férfi ismerősén: unokabátyján. Antal Józsefen. Meglátszott rajta, hogy ez az ilső bálja s i t is, ott is hallani lehetett a megjegyzést: hogy el van fogulva a csinos kis baba ! Antal, ez a kedélyes, fürge philosopter, szerezte neki az első tánezosokat. S Gita boldog volt, hogy nem árult petrezs' lymet. Ügyetlennek érezte ugyan magát, s alig talált szavakat a hozzá intézett beszedekre, el-elpirult, ha tánezosai ránézlek s egy-egy üres bókot mondf I j g a községi tak neki, de mégis örült, hogy bálban lehet, s a nagy leányok szórakozásai ezentúl nem lesznek előtte elzárva. Vastagh is tudomást vett jelenléléről s jóizüet moso"ygott a „libácska" felett. Antal kedveért azonban meghozta azt az aldozatot, hogy egy körtánezra felkerle. Ezentúl már nem létezett reá nézve a kis Gita s a nagy szünetig feléje se nézett. A supeé alatt azonban ugy hozta a véletlen, hogy Gita közelébe került s inkább illendőségből, mint passióból, hozza is intézett néha egy-egy szót. Gita azonban nagyon keveset látszott vele törődni s ez bántotta a hiúságát. Most már csak azért is meg akarta hódítani. Elővette bgperzselőbb, majd legábrándozóbb lekintetét; előkereste legügyesebb bókjait ; de hiaba, Gita hideg, egykedvű maradt. S a tnil>or reggel felé oszladozni kezdett a közönség, azt a tapasztalait lette magan, hogy nemcsak a csatat vesztette el, h inéin szerelmes is lett. Várt néhány napig, hátha csillapul a szenvedélye, de hiába. Elvesztette a fejét, s a hodiló Don Juin boldog lelt volna, ha rabszolgaként borulhat a kis „libácska" lába i le. Felkrrts'e tehát Antalt s kiöntötte előtte szive keservét. „Barálom, szeretem Gitat, őiülten szeretem Gitát! „Éo nem tehetek róla, Jancsi, az a te bajod!* .Kérlek, légy valjmit az érdekemben ! Vezess be náluk, hadd lássim ismét Gitát!" .Sajnálom, de nem teli tem. mert a rokonokon es a régi ismerősökön kivül senkit se fogadnak!" .Akkor eszközölj ki nála egy találkát !* .Lehetetlen, inert a leány anyja nélkül sehova se megy." „Pedig látnom kell Gitat, beszélnem kell vele, mert különben megőrülök ! De mond csak, nem írhatnék neki?" .Azt megleheted. De meg vagyok győződve, hogy feleletet nem kapsz s második leveled felbontatlanul jón vissza." A nyomorúság szenvedése minden időben szívfacsaró látvány, de sohasem sunyira mint télen. A fecske elszáll a hideg elöl, a vakand mélyen beássa magát a föld ineleg gyomrába, még a jó buudáju uiedve is elhuvik, c«ak a szegény ember nem tud kitérui, uem tud me nekülni. Mintha arra volua teremtve, hogy iszonyú boszuját ö rajta töltse ki a tél keinéuy fagya Es hová is lennének a szegények, ha az emberi könyörületesség jóságos melege föl nem olvasztaná a hideg szélnek kitett kunyhók ablakainak czifra dérvir.ígait Mi lenne a szegény árvák tömegéből, ha az emberszeretet jóságos angyala nem táplálná és ruházná óket, ha megfeledkezuéuek a róluk való gondoskodásról. A felebaráti szeretet kibontja ilyenkor a közjótékonyság féuyes zászlaját. A jólétben úszók, a boldogok, tábort képezve barczolnak a természet kegyetlenné vált hideg zúzmarája ellen, a ruhátlan árvák, éhező szegények érdekébeu. Segítsen mindenki, annyit amenyit tud, amjnyi telik. Az ilyeu mentőkön legyen igazi áldás. Szerezhet-e a lélek nagyobb és dicsőbb megnyugvást, mint ha az éhezőknek és a didergőknek enyhülést szerezhet? Az ember legszebb erénye, a jó szív igazi melegének forrása: a jótékonyság. Legyünk könyörületes szívűek a szegények iránt. Ne taszítsuk el magunktól a könyörületre szorult emberek felénk nyújtott kezét! Akiket a csapások megkíméltek, talán a szenvedésektt enyhítő áldozatok árán menekültek a bajtól s lettek boldogokká. A sors kezének nagy a forgandósága. S ha valaki erősen kapaszkodik is egyik szerencsés ,De hál mit tegyek, barálom, mit legyek?' „Te kérded azt, a hires nőcsábító, es tőlem, a szerény philozopterlől ! Ni jó, hát majd megmondom!" Anlal hamisan mosolygott. Vastaghnak már sok volt a rovásán, itt volt az alkalom, hogy vele leszámoljon. „íme, bemutatom neked Gitát. 6 nem olyan, mint a többi leány. N»m tetszelgő, nem kaczér, har.ein korához mérten nagyon is komoly. E mellett azonban regényes természetű. Lovagokról, hősökről, ábrándozik, kik rajongo szert lemmel viseltetnek választoltjuk iráni, a kiért szűkség esetén még az ujjukat és Iülőket is készségesén levágják, va^-y levágatjak. Csak olyan ifjút tudna szeretni, de azt azutan nem mindennapi szerelemmel szeretné, a ki véres párbajokat vivna érte s epedő dalokat ima hozzá. Biztosítlak, édes barátom, hogy ha valamelyik szépirodalmi lapunkban megjelenik néhány „Gilához" intezett versed, a kis czukorbiba szive mindjárt hevesebben dobog a neved hallatára s a legközelebbi bálon hálásan mosolyog rád." Vaslagh nagyot sohajlott s nem szólt többet. Hiszen még csak megvívott volna Gitaérl, hanem hogy verseket is írjon hozza, — brr! Soha életében nem faragott verset s az iskola padjain se próbálta ineg, hogy kell versben beszelni. Azóta meg a v> rstani szabályok is már régen kipirologtak a fejéből. De hiszen nem azért sötét verem a szerelem, hogy hősünket ez az akadály visszariasztotta volna. Néhány nap múlva ez a szerkesztői üzenet ielent meg a „Szépirodalmi Közlóny'-ben: V. J.-nak. ön azt kivánja, hogy Gitához intézett 3 rendbeli versét kiadjuk. Kivánságanak ime eleget teszünk, s a legsikeiültebbet e helyen közreadjuk olvasóink inulattatasára : GITÁHOZ. Mint a napnak a fcnylcsc, Ulyan szemed tekintése; Mint virág, mely meg nem hervad, Olyan a te picziriy ajkad ! bályzat és körjegyzők s eriutí nyomtatványok, reszere a 126000 azért kérjük a mielőbbi megrendelésére, annál is inkább; hogy a rendelet értelmébeu kiadott ügyviteli szaElóljárós igokat, nyomtatvány szükségleteik bekötendők még llj év előtt elkészülhessenek. Tisztelettel JÓBA ELEK. 902. 13 M tekiutetes