Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-11-30 / 48. szám

N Y ' R V ! N K •3 gőhöz szokott rniber, olyan formát érez, mintha füvet savanyítanának. És ebből a légkörből jő a gyermek az iskolába! Az iskolába e kultur intézetbe! Az iskolába, a melynek példányul kelleni állni nem csak mint a szellemi tanítás műhelyének, hanem mint épületnek is a nép előtt. Úgyis mint a tanulók eg> szsége őrének, az ö helyes épitése, beosztása és modern berendezése által. Szegény iskola épület és iskoiaterem, — ti-zlesség adassck a kivételeknek, — be elhagyott, de árva vagy te e nemzet szivében. Sok he.yin, talan a legtöbben még csak egy kis előszobácskad sincs, hol a sarat az ember lábáról letiszlilhalná, a v;

:gy fővegét leemelhetné mielőtt ajtód kinyitná. A te siralmas arczulatodon all meg elmerengő szemem. S mindaz mit előbb mint hiányt, mint a károk terji sztőjét elmondottam te benned hatványozódik. Jőnek ők, kik ismereti kel akarnak szerezni Lenned, hogy fegyvtrül használhassák az élet nagy harczában azokat! Jőnek ők, s hol szűk, hol bő, hol a acsony, hol magas rozoga padja.don helyet foglalnak, — előbb felöltőiket egy egy hátsó padbi egymásra hányják, hogy a miazmák, mik ruháik nedves, havas részein magukat befészkeltek, had örvendjenek a létnek s szaporodjanak a természet őrök törvén) e szerint s meglehessek majd hóditó utjokat. Ugy se sokáig tart pihenesek egy helyen, egy-egy óráig s akkor sok esetben a padló porába nieglürödve újra gazdáik vállaira kerülnek, számban nif-g-zaporodva s az előadás vi gén elsetalgatnak a szülői hajlékokba, hogy megláthassak, mikeppm all ott is a vilog sorja. A lanterem elején ott állsz bölcs képpel öreg szenvedő, — kopolt lekete tabla. Képed reg megverte a ragya, — ugy hogy a kréta púder mit tádkennen alaktalan formává olvad rajtad össze. L)tí hat azért adott a Teremlő két szemet a nibulónak, hogy ha az egyikkel nem látja jól a félhomályos, szük, alacsony párás teremben, hogy mi van ii va reád, — nyissa ki a másikat is; s ha idő előtt meggyöngül a szeme, divat ma a czvikker és papaszem! Nemcsak kenyérrel él az ember, de vizzel is. Olt terpeszkedik a szegletbe az öblös kupa, — a vizet szolgáltatja a közelebbi kut. Edény is van az oldalán, s ha valamelyik iskolás pajtásnak a szaja fáj, azért bátran ihatsz ulánna kedves tiaui! Igy pénz né.küi leszesz vele brúder s ttrég emleket is kapsz tőlle, még pedig ingyen. Hogy p. dig sáros csizmádról a sár és a por a padok alatt összegyűl, ne törődj vele, — te csinaltad, — majd kikotorod és kisepred! llogy ruhád poros lesz, s hogy tüdőd telő szívod a drága anyaggal, — minél különb olló anyagot csak Pasteur talált tel, — arról nem tehet senki, — „magaJ uram hl szolgád nincs!" De ne tovább, mert a galyfával fűtött száz éves kályha banalában füstölögni kezd s meg áiulo könnyet talal csempészni szemeinkbe. Álljunk ni' g és gondolkozzunk! Miért k' II ezeknek igy lenni ? ! K'dvis olvasom azt hiszem olvastad valaha a „Kab Uáby"-t. Ha szivedbe vésted az abban foglaltakat, ha gondolkoztál a regényhőitnek szomorú végén, s ha egybevatelted azokat az igaztalan bántalmakat, miket annak il kellett szenvedni, egybevetetted azzal az eszmével, a mit védve vele szemben elkellelt, hogy kövessenek nemcsak az ő ellenségei, — de azoknak is kik baráiai voltak, — Khetetlen, hogy igazsagol ne adj ugy az igyik, mint a masix félnek s egyszersmind el ne iléld u„'y a regényhőst, mint az elnyomókat. S hogy lehet ez ? ! Ez a diilema ! Ilyen dillimi előtt állok én. s áiunk mindnyájan. Az iskolák nagy része felekezeli kézben van. Az iskolák a felekezetek féltve őrzött egyetlen kincsei. A felekezetek a legtöbb helytn nem bírjak az óriási terheket mit az iskolák fentartasa vahaikra rak, — s igy nem epilhetnek modern iskolákat, azokat nem szerelhetik fel ugy, mint kellene, — nem fizethetik méltányosan tanítóik. S mégis fenn kell azokat laitaniok, mert a melyik hamarabb kiadja a kezéből mint a más k, öngyilkosságot követ el maga ellen. Az iskolák a felekezetek veteményes ki rljei. Azokban van az ő támaszuk. S ha jövének a 'nehez idők, hogy a felekezetek fundamentoinait vihar koibácsolná, — ha jönnének a sötét napok, hogy u nemzet szabadsága, élete, gyökereiben lenne un gtanradva, — a felekezeli iskolák azok a pontok, a melyen ugy a felekezetek, mint a nemzet lába Antheusként földet érve újra talpra állhat. ' S mig lesz felekezeti különbbség, felekezeti ellentét, — mig ezredéves alkotmányunk a megtámadás veszélyének ki lehet téve, — addig fajó szivvel bar és majdnem összetelt kezekkel kell nézni elm iradoltságunkal, csekely haladasn ik s kön lyező szemekkel kisérni ki a korán elhervadt bimbókat es csemeleket, kik egy eszméért, annak olláran engeszlelésk-p feláldozlalnak. M-rt ezrek, avagy milliók veszte ejy nemzet létfontarthatisáért, ha az szorosan arra irányul nagy, de nem kipótollratatlan, >őt sokszor szükséges áldozat. Ti kiket az ég anyagi javakkal áldott meg, tekintetes, nagyságos é< méltóságos urak, ti segíthettek némileg oktatásügyün c s karöltve közegészségügyünk rozoga szekeren. Ti kiknek az > g érző szivet adott, hazánk ügybuzgo, eszes, müveit közönségé ti segíthettek szellemileg, buzgólkodástok, s okosan hozott törvények altal ugy a n mzet okta'ás mint egészségügyen, ha e törvények keresztülvitelen tehetségetekhez képest igyekeztek, hogy az ne csak iroit malaszt maradjon. Mert li rajtatok, és ti lő.lelek lugg, majdnem minden! Ha hazatok, nemzetetek ügyében cselekesztek. a magatok javát rs mozdítjátok elő. Ha e nép elszeg nyedik, elpusztul, kevés az idő s ivadékaitok is megérzik azt. Ha a nép gyermekét a vagy felnőtjeit járvány pusztítja belopódz k az a palotiba is. A népnek vezetőkre van szüksége, de az erők elforgácsolása soha se lehet sikeres. Az >az egészségügyi bi ottmany ne csak akkor üljön össze, úrikor m ír itt a veszely, hanem többször is évente, s vitassa meg helyenként a tenni valókat, miről aztán a központnak számot ad, a ki intézkedik. Alakulnak a megyei központ által szervezve iskolát gyámolító egyesületek, szegeny tanulók felruházására jótékony körök. S végre mozduljanak meg a megyei intéző körök. Intézzenek a nugas kormányhoz feliratot itt s az egész hazából. Adják tudtára azoknak, kik e nemzet anyagi és szellemi jólétéi kezeik közt hordozzák, hogy nem jól van ez igy ! Segítsék a felekezeti iskolákat, hogy rendeltetéseiknek megfelelhessenek. L?gyen iskolai ado a jövedelem arányaban, ép ugy mint mis adónem, s abból igazságosan részesüljön elszámolás kötelezettsége alatt minden felekezeti iskola, legyen az iskolázás ingyenes, legyen szegények orvossá minden járásban, akkor több lesz a kenyeret könnyebben megkeresők szátua, kevesebb a szegeny; — akkor nem lesznek oly n .'pesek a kórhazak s kevesebb dolguk lesz a síi ásóknak. Es ha pusztába kiáltó lesz az ö szavuk, bizony mondo 11 ,eljó az idő mikor szent Trója leomlik s Piiamos es Priainosnak népe elpusztul!' Nánássy Gyula. Rendkívüli kü/gjülés a vármegyénél. Báró Feilitzsch Berthold főispán a vái megye közön séget deczember hó tí-dikara rendkívüli közgyülesre hívta össze. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Belügyminiszteri leirat a vármegyei ügyviteli szabalyzat kibocsátása tárgyában s az ennek folytan szükseges intézkedesek megtetele. 2. Belügyminiszteri rendelet a vármegyei pénztárnak állami kezelesbe való átvételerői és az átadáshoz két bizalmi férfi megválasztása. 3. Honvédelmi miniszteri le rat a gr. Buttl r-f< le alapítványi helyre kijelölt Szakács Lajos pályázó visszalépéséről. 4. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter leirata az Erzsébet leányinternátus alapszabályrendelete módosilasa tárgyaban a vármegye közönségének 469 — 1902. Bgy. sz. alatt hozott hatarozalára. 5. Budapest székesfőváros közönségének a póttartalékosok belnvásirol szóló törvényjavaslat elvetése targyában a képviselőházhoz intézett és pártolás végett állett felirata. 0. Pozsony sz. kir. város közönségének átirata az országgyűlési képviselők választásat szauályozó intézkedési k megváltoztatása s uj valasztási törvény alkotása tárgyában az országgyűlés képviselőházihoz inlézett felirati támogatása iránt. 7. Torontálvármegye közönségének a nemzetiségek egyenjogúság rrol szóló 1868 evi 44. t.-cz. rtudositása tárgyában az országgyűlés képviselőházához intézett felirata. 8. Nyitravárnregye közönségének átirata a nemzetiségi mozgalmak terjeszkedése és erősbődésenek meggatlása czéljából a kir. kormányhoz és az országgyűlés képviselőházához int'Zttt feliratának pártolása és támogatása iránt. 9. A vármegye közönsége által nenrzetiségi politikánk eddigi irányának megváltoztatása czéljából szükségesnek latszo teendők feletti javaslattételre kiküldölt bizottságnak jilenlése. 10. Az állandó biiáló választmány bemutalja a legtöbb adót fi etők 1903. évi névjegyzéket. 11. Az igazoló választmány bemutatja a valasztott bizotsigi tago.; kiigazított névjegyzéket. 12. A tisztviselői nyugdíj választmány j lentése özv. Galg czy Józselné özvegyi segelyének megállapításáról. 13. A tisztviselői nyugdíjválasztmány jelentése Okolicsányi Géza fépénziárnok nyugd'jazisáról. 14. A tisztviselői segely-alip választmányának előterjesztése a vármegyei pénztári és számvevőségi alkalmazottak kérelme targyában. 15. A közigazgatási bizottságból kilépő Bory Béla, Kállay Lipót, dr. Meskó László, dr. Mezőssy Béla és Somogyi Gyula biz. tagok helyének választás utján való betöltése. 16. Az igazoló választmány újra alakítása. 17. Az állandó bírál) válaszlrniny ujri alikitása. 18. A lóavaló bizotlsigok újra alikitása. 19. Az 1903. évi fősorozásnál működni hivatott polgári elnökök megválasztása. 20. A nyíregyházi kir. törvényszékhez az esküdtek kiválasztásánál közreműködni hivatottizalmi férfiak választása. 21. Intézkedés a t. főügyésmek a közigazgatási bizoltságban való helyettesítése iránt. 22. Alispáni jelentés amándoki, nvirbélteki, és nyírbátori választó kerületekben megüresedett helyek betöltése iránt. 23. Alispáni jelentés a vármegyei pénztárban általa megnyitott naplókról. 24. Alispáni jelentés a vármegyei pénztárban .rendelkezési alap* czimen egy uj alap nyitása iránt. 25. Alispáni jelentés a pmztárban egy ideiglenes napdijasnak január 1-éig történt felfogadásáról. 26. Alispáni jelentés a Napkor községben szükségessé vált közsigháza épitése ügyében lett intézkedésekről. 27. Alispáni előterjesztés a Nyíregyháza rendezett tanácsú városban választás alá eső képviseleti tagok választási eljárásán ik vezetéséhez az 1886. évi XXII. törvény 47-ik szakasza értelmében szükséges elnök megválasztása iránt. 28. Alispáni előterjesztés a Nyíregyháza rendezett tanácsú városnál az 1886. évi XXII. tőrvény 51 -ik szakasza értelmében működni hivatott igazoló választmány elnök helyettesiének kirendelése iránt. 29. Alispáni előterjesztés a Nyíregyháza rendezett tanácsú városnál az 1886. évi XXII. törvény 72-ik szakasza érielmében működni hivatott tisztújító szék elnökhelyettesének kirendelése iránt. 30. A kir. államépitészeti hivatal jelenlése Nyíregyháza r. t. város öt éves útépítési munkaprogrammjának jóváhagyási tárgyában. 31. Tisztiügyészi javaslat a Nyir-Mida község 1900 évi számadását felülbíráló törvényhatósági hitározat megváltoztatása iránt. 32. Főszolgabírói jelentés a Viss községben foganatosított jegyzőválasztás ellen irányuló felebbezés elbírálásához szükséges pótvizsgálat eredményéről. 33. F szolgabírói jelentés az eszenyi körjegyzőségben rendszeresíteni óhajtott kézbesítői al'ás ügyében hozott képviselni latározatra. 34 Tiszti ügyészi j.vasat Nyíregyháza r. t. város képviselő testületének a Szűcs Gyűli reszére elaiott ingatlan ügyében hozott halározitára. 35. Tiszti ügyészi jivaslat Nyíregyháza városképviseleten 'k katonai gyakorlat >r cz'íjaira s'.ükséges terület vétele tárgyában hazott h -.tározatára. 36. Tiszti ügyészi javaslat Kanyár község képviseletének a szárazmalom nevén ősmert terület elalása tárgyaban hozott határoz itára. 37. Tisiti ügyészi jivaslit Dighe kö'.ség képviseletének ingatlanok elad isa lárgyában hozott határozatara. 38. Tiszti ügyészi javaslat üombrád község képviseletének Trattner Lipol tiiutó segélyezése tárgyában hozott határozatára 39. Tiszti ügyés/i javaslat Uyulaj község képviseletéi ek a penzkezeiő fizetes emelése tár-gyaban hozott ha'áiozalára. 40. Főszolgabíró: jelenti s Oros község képviseletének egy II-ik jegyzői Írnoki állas rendszeresítése tárgyában hozott haiarozatara. 41. Tisztiügyészi javaslat Ken zlö község képviseletének a községháza építési költségeinek fedexeséhez szükseges kölcsön engedelyezése tárgyab .n hozott határozatára. 1-2. Tisztiügyészi javaslal Ibrany község képviseletének a Lónyay Pálma giófnő, herczeg Olescalchi Zuárdné tulajdonát képező ingatlan megvásárlása lárgyában hozott határozatára. 43. Tisztiügyészi és számvevőségi javaslitok Ny.Bálor község képviselő teslületéne-k a Hredovsxky Ilona siketnetna leány segélyezése tárgyában hozott határozatára. 44. Tisztiügyészi és számvevőségi jivaslilok Bikfny község képviseletének a S abó Ferencz községi szolga segelyezése tárgyában hozott haiá ozatára. 45. A dadai felső járás főszolgabírójának elö'erjesztése a sorozási székhelynek Nyíregyházára leendő áthelyezése lárgyában. 46. Főszámvevő jelentése az ideiglenes napdijasokra vonal kozólag. 47. Számvevőségi jivaslat Polgár közíég 1900. évi költségelőirányzatára. 4-8 Számvevőségi javaslat Polgár község 1901. evi költségelőirányzatára. 49. Számvevőségi javaslat Polgár község 1902. évi költségelőirany zalára. 50. Számvevőségi javaslat Polgár község 1903. évi költségelőirányzatára. 51. Számvevőségi javaslat N.-Kalló közs g 1903. évi költségelőirányzatára. 52. Számvevőségi javaslat Pátroha község 1903. évi költségelőirányzatára. 53. Számvevőségi javaslat Petneházi község 1903 évi költségelőirányzatára. 54 Számvevőségi javaslal Liskod község 1903. évi költségelőirányzatára. 55. Számvevőségi javaslat Nyíregyháza város 1903. évi köllsé{,előiranyzatara. 56. Számvevőségi javaslat Nyíregyháza város 1903. évi kövezelváin költségvetésére. 57. Számvevőségi javaslat Polgár község 1902. évi polkö.tségelőiráuyzatára. 58. Számvevőségi javaslat Ny.-Bilor község 1903. évi köllségelőirányzatára. 59. Számvevőségi javaslal M.-Pócs község 1903. évi költségelőiiányzalára. A tisztviselők íl oLós rendezése és a 11 i^ptanítók. A magyar társadalom tisztviselői kara talán még soha sem volt oly izgatott, oly türelmetlen, oly nyomott kedélyhangulatban, mint az elmúlt hónapokban. Es most a 12 ik órában? Valóságos lazban van. Mint a kilörni készülő vulkán, háborog, — zú.% moroir. Nem csoda ! Hisz' helyzetenek javításáról van szó Elvégre belátták az intéző körök, hogy az állam, az ország dolgát végző munkásoknak helyzetét a kor kívánalmaihoz képest javítani kell. — Elég volt a n lkü özésböl, elég a nyomorból! Igen azt mondom — a nyomorból, inert vegyük csak a legutolsó (Xl-ik) fizetési rangosztály 3 ik fokozalában lévő tisztviselők fizetésének emelkedeset, a mely a megállapított terv sze.inl 400 korona javulást mutat. Vájjon nem csöikentí-e az egész vonalon a nyomort a czélba veit fizetés-rendezés, mikor csak a legalsó fokon lévő hivatalnok anyagi helyzete is 40'/.-kal javul? Ha már most figyelembe vesszük azt, hogy a magasabb rangoszlályban levő tisztviselők anyagi helyzete is ily aranyban emelkedik, bizonyára senkinek s?m lehet oka a panaszra. — Az izgatottság, a türelmetlenség, mely még most is észlelhető, — nem a bekövetkezendő kedvetlen érzelmek előjelei, sőt inkább az őrömnek a bekövetkezendő megelégedeltsegnek előőrsei. — A nyomott kedélyhangulat pedig csak reakeziója a küszöbön lévő újításnak. Ha a tervezet, mely javaslat formában a képviselőházban elfogadtatik s törvénynyé válik, — valóban minden, — kevésbbé vérmes remények t tápláló tisztviselőt ki fog elégíteni a fizetés rendezés. Nem is azért forrong már a tisztviselői kar, hogy a tervezettel, általában a fizetés rendezéssel n°m volna megelégedve, csak az ujilás előtti türelmetlenség vett rajta erőt, hogy őszint n szóljak nehezen várja a kalácsot. Hogy a tisztviselői karnak a helyzete valóban javulni fog, azt fentebb már kimulattam, azzal jelen czikkemben nem kívánok foghlkozni, — legfeljebb az összehasonlítások alkalmával. Egészen más vezette tollamat jelen czikke i megírására.' — Az egyetemes magyar tanítóság érdeke. E'.en rangosz'ályba nem sorozhato sz 'gény apostolok kélsegbeejlő helyzete. Akik még a XX-ik század hajnalán is arra vannak kárhoztatva, hogy eledelük sáska és erdei méz, ruhazatuk teveszőr legyen. Igen mert azon