Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-11-09 / 45. szám

iV Y i s? v i r> K — Kucséberek alkonya. Talán csak nagyon kevesen tudják, hogy az éjjeli élet mozgó czukor- és gyümölcs-kereskedőiknek, a kucsébereknek ezentúl csak árulni szabad portékájukat, de szerencse-játékkal nem szabad tokozniok az üzleti forgalmat. Szóval se páros, se páratlan, se 100-on aluli számokra voltaképen nem lesz szabad- lutrizniok. A belügyminiszter rendeletére igen helycsen — a kucsébereket szigorúan megrendszabályozzák s azt is ellenőrizni fogja jövőben a rendőrség, hogy csak iparigazolványnyal ellátott kucséberek tegyek élénkké az amúgy is elég mozgalmas éjjeli életet. Nyilvános nyugtázás és köszönet. Glück Dávidné urnő elhuhyta alkalmával hozzám megváltás czimén Groák Ödön ur utján Glück Venczel és neje 50 koronát, Fekete Mária urnő 20 koronát küldtek az egylet czéljaira; fogadjak a nemes szivü adakozók hálás köszönetünket. Nyíregyházi izr. nőegylet. — községi jegyzők, valamint lelkészek és tanítók, a kik ez iránt egyszerű levélben, vgy akár levelező-lapon a m. kir. földmiv. minisztérium könyvtárához fordulnak .Magyarország földmivelésügye" cz. munkát ingyen kaphatják meg. — A „Nagyváradi protestáns jótékony Egye sülét, a Nagyváradon felállítandó protestáns tanitonőkepezde javara rendezendő tárgysorsjáték húzását 1903. évi november hó 1-jére elhatározta. — A gyárosok és* iparosok figyelmébe. Az 1875. évi XXIX. t. cz. lt>. §-a első bekezdésében kimondott kötelezettség alapján közhírré teszem, illetve felhívom a gyárak es iparos műhelyek tulajdonosait, hogy saját jol felfogott érdekükben a vezetésűk alatt alló vállalatokban az év október havaban alkalmazott összes munkásokról, munkásnőkről, segédekről, szolgákról, cselédekről, dijnokokról, szóval az illető gyárban vagy iparos műhelyben alkalmazott összes egyénekről a városi adóhivatalnál díjtalanul beszerezh tő nyomtatványon bejelentesüket f. évi november 15-ig tegyek meg. E nyomtatványban a gyáros illetve iparos műhely tulajdonosa vagy vállalkozója csupán az alkalmazottak nevé ek, alkalmaztatásuk minőségenek s végül napszámjuk, bérük illetőleg havi dijoknak megfelelő 1_7 rovatokat töltik ki. Kelt Nyirngyházán, 1902. no vember 1. Oltványi Ödön, h. adóügyi tanácsos. — A m. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint a folyó évben is történt intézkedés arra nézve, hogy az uj termésű (friss) tengeri morzsolt állapotban, akár zsákokban, akár ömlesztett (á la rinfusa) állapotban került feladásra f. évi november hó 8-ától kezdve visszavonásáig, legkésőbb azonban jövő evi február hó végéig, azonkívül minden egyébb koc=irakományt képező áru és gabona szállítmány előtt első sorban, de az uj termésű (friss) tengeri feladási sorrendjében rakassék a kocsikba és szállittassék el. — Óriási azok száma, kik anyagi boldogulásukat a magy. kir. szab. osztálysorsjátek intézménynek köszönhetik. őszintén örvendünk, hogy közülök igen sokan Bihari Ede főelárusitónak (Budapest, IV., Városház-utcza 14.) köszönhetik szerencséjüket. Érdekelni fot/ja az olvasót, hogy hol nyerték azokat a nyereményeket, melyeket a nevezett főelárusitó fizetett ki. Ime itt következik: Az első sorsjátékban a 600.000 koronás jutalomdíj Vs-át Maros Vásárhelyen, s,

f

l-át Medgyesen, '

8 át Újpesten, 4 8 át Budapesten. A hatodik sorsjátékban nyert 600.000 koronás jutalomdíj a/

4-ét Csikinegyében, 1

4-ét Bácsmegyeben, '/

4-ét Gömörmegyében. A 20 ).000 koronás főnyeremény %-át Pozsonyban, 2 e-at Veszprémmegyében, '/

8-át Kolozsvárott, '/g-át Czinkolán, '/g át Alsó-Fejérmegyében és 2 8-át Budapestem A többi lűnyeremény szintén az ország különböző helyén jutott kifizetésre. Felhívjuk a t. olvasó figyelmét Bhari Ede szerencses főelárusitó mai hirdetésére, kihez megrendelések, — tekintettel a nagy keresletre — mielőbb inlézendők. A húzás f. hó 20-án kezdődik. '/

8 sorsjegy 1-50 korona >/, = 3 kor., '/, = 6 kor., 7, '= 12 korona. Révai Kalendárium 1903. A könyvvásárló közönség körében nagy népszerűségnek örvendő Révai Kalendáriumnak most jelent meg az 1903. évre szóló folyama. Mint a múltban, ugy most is igen érdekes és változatos a tartalma. Czélja a kalendáriumnak, hogy megösmertesse és megkedveltesse a publikummal a magyar irodalom kiválóbb termékeit, azokat, melyeket megszerezni érdemes is, szükséges is. Emelett hasznos útmutatással szolgál a könyvvásárlásra és könyvár-berendezésre nézve, érdekes czikkekben tárgyalja az iroalmi kérdéseket és elbeszéléseket közöl a legkiválóbb irók to.llából. Tartalmából kiemeljük Salgó Ernő czikkét Rákosi V ktorról, kinek munkái most indulnak meg egyöntetű összeadásban, ami az idei könyvpiacz legfontosabb eseménye. Étdekes irodalmi ujdonságul jelzi továbbá Falk Miksa „Kor és jellemrajzok" czimü müvének megjelenését és érdekes czikkét hoz a jeles politikusról. Az ismeretterjesztő ezikkek egész sora mellett Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Eötvös Károly és Rákosi Viktor elbeszélései gazdagítják a kalendárium tartalmát. A Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársasághoz (Budapest. VIII. Üllői út 18) fordul €gaf)i#]L Levél a mamához. Kedves mama! A felesegem két hónap óta egyebet se tett, mint a gyerekek ruháit készítetteti megfoghatatlan szorgalommal ; közbe-közbe varrónőkkel konferált, leginkább olyan időpontban, mikor én a hivatalban időztem. Az anyósom szintén több uj kelméből ruhákat varratott magának. Közben napokon át oly titkoládz.ist vittek mindketten végbe, hogyha velellenül múszkacár volnék, hat nem néztem volna jó szemmel .... Ereztem, hogy valami komplott készül! Hogy mi, nem tudtam, még csak nem is sejtettem. Egy olyan ebéd utan, midőn minden kedvencz ételem az asztalra került, hosszasabban barnultak a szokotnál egymás üres tányérjait. Egyszer aztán nagy lelki tusakodás után megszólalt az anyósom: — Béla!? — Tessék ! Hosszabb szünet. — Béla ! — mondja a feleségem. — Bé-ja ! süvölt a Győzi fiam — ide hajgasson a mamája ! . . . — Hallgatom fiam. -— Épen az fáj nekünk, hogy folytonosan hallgatsz, mintha nem tudnád, hogy utazni akarunk!? — Hova, édes mama ? — kérdem ánglius flegmával — talán Abbáziába? — Dehogy! zúgják egyszerre mind a ketten. — Szoly-vá-ja — szótag ólja a fiam, bővebb magyarázatul. — Igen, Szolyvára, bőviti ki az anyjuk. — Szolyvára?! — Ha nem lesz ellenére? — Nem-e . . . e . . . e . . . — S ha nem sajnálja azt a néhány koronát, amibe az ut kerül. Csak két hétig lennénk ott. Aztán tudja, édes, ez nagyon olcsó fürdő hely. Itt elhalgatott a diskurzus. En bambán magam elé bámultam; Győzi fiam a kutya farkával volt elfogUlva, a mjről mindenáron ki akarta sütni s velem elhitetni, hogy — szivar. Igy aztán nem vettem észre hamarosan, hogy az anyósom szepegett, könyeit törölgette. Asszony szeme van, könnyű neki a könnyű .... Feleségem a mamát követve már hangosan zokogott; Győzi fiam pedig azon téves hiszemben lévén, hogy bizonyosan az anyja iránti tiszteletlensegre vallana ha nem demonstrálna ellenem, ordított, mint egy fiijaguár, lrmuska leányom pedig betetőzte a konczertet Vagy lagalább azt hittem — belelőzle. E pillanatban a szolgáló, bizonyára asszonya iránti részvéte kifejezése képen — valami ételmaradékkal végig öntötte az ujdomt uj pepita nadiágomat. En meg aztán Isten igazában kep n törültem, a mire ugy elordította magát, mint egy behemóth ... S mivel a szoknyája alját felfogta a sirashoz s vele a szemeit törülgette, nem nézett oda, a hová lép s igy épen a fájós tyúkszememre nehezedett, mely körülményt én is egy hosszú vontatott kiáltással adtam környezetem tudomására. Véletlenül ráléptem azonban a kutya farkára, mire a Sajó is rés'.t kivánt az énekkar dicsőségéből. Soha ilyen egyforma akarat egy családban! Sirás, sóhajtozás, fenyegetődzés, kutyavonítás... — Jaj Istenem! — Jézuskám! — Krisztusom! — Miért is jöttem veletek ?! — Miért is nem váltam el tőle régen?! — Josz papa! . . . Az utóbbi gyöngéd megjegyzésen kívül a többi mind a ket asszonytól eredt. — Adja ki a téns ur a könyvem ! — ordítja az udvaron a dézsa-tündér. * * * A legzavarosabb családi konstellációban jön Sanyi barátom. — Mi bajotok ? — kérdi részvétel. — Tanácskozunk egy kicsit, — mondottam én. — De igy ? .. . — Biz igy ! — Jaj végünk van! sóhajtja az anyósom. — A kútba ugrom! — kiálja a feleségem. — Csomagoljunk! — mondja az anyósom is, a feleségem is, a szolgáló is. Ez volt az első eset, hogy mind a hárman egyet akartak. No aztán volt mit hallgatni Sanyinak: hogy én milyen fösvény, rosszakaratú vagyok. Hogy csak a jó asszonyuk keseritésere teremtett az Isten . . . Hogy igy hogy ugy, meg amúgy . . . — Dd hát szóltam én valamit? Elleneztem a Szolyvára való utazást? . . . Megtagadtam a pénzt . . . — Igaz hogy nem szóital! — mondja az anyósom. — Hat minek az a nagy ób 'gatás? — I^az biz a! — ismeri be a felesége n. — Az ám! — mondja a mama. — Hm !.. . hm . . .! sopánkodik nőm. — Szejetein papa! — áradoz a Győzi fiam. — Hogy megijesztett a téns ur. . . szolott a kon)ha tündér. — Hat menjünk, ugy-e kedves fiam? — Készüljünk, ugy-e kedves férjem ? — Oh de áldott ember is vagy te! — Te jó ! — Te aranyos, te drága! . . . — Te bárány . . . — Elég, elég! .. Nem érteltük meg egymást. — Hogy, hogy ?.. . Kardik hülledezveaz asszonyok. — Hát csak ugy, hogy elvileg nincs kifogásom Szolyva ellen, de nincs rá pen'.em . . . — Komolyan beszélsz ? — Kérdik kétségbe esve az asszonyok. — — Mintha imádkoznám . . . ! — Bü-hü-hü ! Bü hü-hü ! . . Mondtam én régen . . hogy nincs ... a világon . . . olyan zsarnok . . . mint te ... . férjek legkomiszabbja ... Te vadállat ... Te gyil . . . kos ... Te . . . tig . . . ris . .. . ! — Jó jó, de ha nincs, majd szerzek ! — Oh te aranyos kis bárányom, — czirógatolt a feleségem — mondtam en régen, hogy nincs jobb einber az én édes uramnál. — Az ám, olyan, mint a faLt kenyér! ismeri be anyósom. i — Szejeljek ! — kapaszkodik nyakamba Győz fiam — jó papa ! . . nem jössz papa ! viszi Nöngyiket Szolyvája . . . — Megyünk fiam, megyünk ! . . . válaszoltam én sóhajtva. • * r * Aranyos mamám ! Boldogságom, nyugalmam érdekében kerem, irja alá az ide csatolt ötszáz koronás váltót ! A másolat hiteléül: Yajday Szabó István. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 27128 — 1902. sz. Pályázati hirdetmény. A magyar királyi államvasutak debreczeni üzletvezetősége a vonalai részére 1903. 1901. és 1905. években évenként szállítandó mintegy 1200 köbméter darabolt kavics, 3000 „ terméskő, 1000 mmázsa ollatlan mész, 100000 darab égetet fali tégla, — és 100000 , fedélcserép szállítása iránt pályázatot hirdet. A részletes pályázati feltételek és ajánlati minták a debreczeni űzletvezetőség 1. osztályánál a hivatalos órák tartama alatt megtekinthetők, ugyanott díjtalanul meg is szerezhetők. A kitöltött és ivenkinl 1 korona magyar bélyeggel ellátott ajánlatok a debreczeni üzletvezetőség I osztályához 1902. évi december hó 10 napjának déli 12 órájáig benyújtandók, vagy posta utján beküldendők, az 5°/

u bánatpénz készpénzben vagy állami letétekre alkalmas érték papírokban egy nappal előbb teendők le az űzletvezetőség gyüjlőpénztáránát. A szállításnál irányadók a m. kir. államvasutaknál érvényben levő 122291 —1S96. számú általanos anyagszállítási feltételek és fjnti szamot viselő rés/1 les szállítási feltételek. Ezen feltételektől eltérő, továbbá olyan ajanlatok, melyek nem a kitűzött határidőig adatnak be, vagy táviratilag tétetnek, végre melyekhez bánatpénz nem küldetett, figyelembe nem fognak vétetni. Dcbreczm, 1902. október hóban. Az űzletvezetőség. Kösöaség köréből;'* A „Nyíregyházi ipartestületi olvasókör", mely iparosságunk önművdidését tűzte ki feladatául s amelynek elnöke Stoller Ferencz ipartestületi elnök és titkara Engel Adolf, — va'óban elismerésre méltó módon igyekszik betölteni hivatását. Ket éves fennállása óta legkiválóbb vívmányát képezi a kör vezetőségén k, hogy megszerezte a körnek az italmérési jogot! Ez igen nagy előny a kör lagjainak, mert feleslegessé teszi a korcsmába járást! Kapható úgyis a a körben az italok minden neme, hál minek volna a korcsma, ahol este 10—11 órakor már záróra van, — a körben pedig addig lehet fennmaradni és inni, amtddig jólesik!! (Irigy saemmel is nézik ezt a kiváltságot, a „Guba" meg a „Fehérlő" korcsmák!) A kór könyviárát is megbámulhatja akárki! Van benne már annyi könyv, a hány lapja van egy játék-kártyának. Lehet, hogy annyi sincs, de ez .npllekes, halad ott azért az önművelődés. Nem feltétlenül könyv kell ahhoz, mikor hamarabb czélhoz vezet a — kártya és ital! Az önművelődés eme kél hatalmas eszközével voltak elfoglalva a körben e hó 5-én is Kainenár József körgazda vezetése alatt Kiss Bálint és Böszörményi László mindaddig, mig a kártya-keverés terén kifejtett önművelődés magas fokát egyik a másikánál kétségbevonogatni nem kezdték. Kamenár József kör-gazda erre az .önművelődés szent hajlékában" olyan parázs polozkodast rendezett, amiből olyan csinos kis verekedés fejlődő, t, hogy a „(rí<6a'"-nak is dicséietere vallott volna, a „Fehér ló" pedig mikor ezt meghallotta, állítólag — megsárgult az irigységtől. Engel Adolf a kör litkára — mint hirlik, — csak azt. sajnálja, hogy az ugyanazon napon az ip.irtesfületnel járt iparkamarai titkár nem láthatta az olvasóköri önművelődés e lélekemelő megnyilatkozását! Bizony, sajnalhatja is!! Egy iparos. *E rovat alatt közlöttekért a felelősség a beküldőt illeti. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér.*) Köszönet nyilvánítás. Mii dazon rokonoknak, jóbarátainknak, ismerőseinknek, akik megboldogult jó feleségem temetésén megjelentek s ez állal kívántak nekem enyhülést szerezni, fogadják ez uton is egyenként és összesen hálás köszönetemet. Nyíregyházi, 1902. nov. 8. Lipták Dániel, 638—1 — 1 gyermekei neveben is. *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a s^erk,