Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-11-09 / 45. szám

IV V B V I D ÍC K Ha a külföldi az ilt körülirt kötelességének eleget tett erről neki a rendőri hatóság bizonylatot állit ki, melyet a hatósági közegek kívánatára bármikor fölmutatni köteles. Ha a külföldi lakási szándékát idejében be nem jelen i, de cz a szándék a fönnforgó körülményekből kövitkeztelhető, az elsőfokú rendőri hatóság ót haladéktalanul fölszólítani köteles hogy e szándéka felől három nap alatt nyilatkozzék. A főszolgabíró a külföldiekről külön nyilvántartást vezet s a rendőri hatóság jogosítva van a bejelentések teljesítését a szállókban is, a magánházakban is ellenőrizni. Az a külföldi, a ki magát kellően nem igazolja, a maga és családja fónntartasára szolgáló eszközöket ki nem mutatja, vagy akinek az állam területen való tartózkodása az állam érdekeire, vagy a közbiztonságra es a közrendre nézve aggályos, az állam területerol, vagy bizonyos részéből az elsőfokú rendőri hitóság által barmikor* kiutasítható, esetleg kényszer utján is eltavohthato. A hatósági közeg, a ki az ellei.őrzést rendetlenül kezeli, ötven kororonáig terjedhető rendbüntetést kap a belügyminisztertől. Az a szallásadó, a ki a külföldi bejelentését a megszabott időben (24 óra) elmulasztja vagy az adatokat megtagadja, száz koronáig bűnhődik. Az a külföldi, a ki szállásadója vagy megbízottjának, esetleg a rendőri katóság vagy hatósági közeg íölhivásara a bejelentéséhez szükséges adatokat meg nem mondja, vagy valótlan adatokat mond be, kihágást követ tl és az előbbi esetben 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, az utóbbi esetben pedig egy hónapig terjedhető elzárással és 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az a külföldi, a ki lakási szándékát be nem jelenti, vagy a hozzá intézett íölszólitásra a megszabott idő alatt a megszabott idő alatt nem nyilatkozik, kihágást követ el és 000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az a külföldi, a ki igazolja, hogy lakási szándékát a rendőri hatósagnak bejelentette és hogy két év óta állandóan az ország területén lakik, az állampolgárokra nézve fönnálló föltételek mellett települesi engedélyért folyamodhatik. A községi kötelékbe való fölvételt azonban csak a honosítás hozzájárultsn ik föltétele I mellett szerezheti meg és a község a fölvételt neki, ha már az országban öt évig lakott, kilátásba helyezheti, illetve a honosítás esetére megadhatja. III. Az útlevél. Nem kaphat útlevelet, a kit a katonai szolgálat kötelezettsége korlátoz ; a ki büntető Ítélet, bünvizsgálat vagy bűntett gyanúja alatt áll; s nem kaphat útlevelet kivándorlás czéljából az, a kit ebben a törvény korlátoz. Útlevél kiállítására jogosult Migyarorszagban : 1. vármegyében s rendezett tanácsú városban az alispán ; I 2. törvényhatósági joggal fölruházott városban a rendőrkapitány ; 3. a budapesti székesfővárosi m. ki", államrendőrség hatósága alá tartozó területen a főkapitány; 4. Fiúméban és kerületeben a kir. kormányzó. HorvátSzlavonországokban : 1. az országos kormánynak közvetetlen alárendelt városokban a rendőri h tó?ag főnöke; 2. a többi városokban és községekben az alispán. A király személye körüli miniszter s a közös kü'ső képviselet hatóságai is jogosultak külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak útlevelet kiallitani vagy meghosszabbítani. Az útlevél a magyar korona országainak egyesitett czimerét viseli; nyelve magyar és franczia, Horvátországban horvát és franczia. Az útlevél tartania rend szerint egy év, kivételesen legföljebb három év. A törvényjavaslathoz büntető szankció kapcso- ; lódik, a mely elzárással és pénzbüntetéssel sújtja azokat, a kik hamis útlevéllel vagy más nevére szóló útlevéllel utaznak, útlevelüket másnak átengedik, vagy pedig útlevél nélkül utaznak utlevélkötelezettség esetében. Tursadatnii politika. Kis részvényekkel működő nemzeti ré-'. . énytársaságok utján könnyű szerrel megcsinálhat a in igyar társadalom mindent, amire az országnak s ü'isége van és amit a kormány egymagából évek hosszú során sem tudna létrehozni. L desithetjük a kiviteli czíkkeink olcsó szállítására szükséges viziutakat, teremthetünk teljesen hazafias irányban működő hajózási vállalatokat, berendezhetünk minden gyárat, mely nagy kelerd iségnek és bő fogyasztásnak örvendő czikkek gyártásával foglalkozik. Utóbbiaknak magunk biztosithatjuk a fogyasztó közönséget, magunk adhatjuk meg az ország területére terjedő kiváltságot, mert magunk liuzzuk a hasznot belőle. Ilyen vállalatokkal hazánkban a külföld nem ver-, senyezhet, ezeket ringek tönkre nem tehetik, mert a nemzet akaratával szemben tehetetlen k. Ellenben ilő mozdilják a nemzet vagyonosodását, mert minden magyar állampolgár résztvehet b nnük, még a szegényebb is. R szt vehet a vállalatoknik minden alkalmazottja és igy fizetésen kivül részvényeink osztalékát is élvezheti, melynek megszerzéséhez munkájával hozzájárult. B íj a részven)eseket nem érhiti, mert senkinek s^m kell egy vállalatban sok részvénynyel érdekelve lennie ; részt vehet sok vállalatban és igy biztosithatja magát az ellen, hogy egy vállalat pangása esetén nagyobb veszteséget 112 szenvedjen. Az pedig, hogy minden n^mz-ti vállalat vesztességgel járjon: el sem kép/.el,:elő. Ezeket a vállalatokat, sem vám — és kereskedelmi szövetség sem kereskedelmi szerződes nem károsítja, In m-g olya 1 rosszul volnának is megkötve. Védvámot áliitoit föl bennük a nemzet, melyet senki ki nem küszöbölhet, ha a nemzet nem akarja. Mert nemztti akarat a legszilárdabb védvám. Azt nem lehet ledönteni. A kis részvények rendszere nem károsítja meg a nagy tőkét, illetve annak lu'ajdonosait, mert ezek is vehetnek tetszés szerinti részvényt és a mellett lehetővé teszik a kis embernek is, hogy részvényeket vegyen és egy kis vagyont gyűjtsön magának. Beleillik e rendszer még a pártkeretekbe is. Szabadelvű, mert nem zár ki senkit; részt vehet a megalkotásban mindenki. Alkalmas arra, hog a nemzet közgazdasági függetlenségét megerősÜse és igy a függetlenség teljes megszerzését elősegítse; e mellett elsősorban a nép jólétének előmozdítását, a népnek munkaadás ai való keieseln)ujlását tűzi ki czéjául. Alkalmas tehát ez a rendszer arra, hogv a magyar társadalom legszélesebb rétegeinek — meggyőződésének feladása nélkül — az együttműködést lehetővé tegye. Az eszme megvalósításához azonban szükséges, hogy olyan férfiak álljanak a nemzeti vállalatok élére, akikben mindenki mrgbizhilík. Nem szabad visszaéléseknek történni a közvagyonnal. Nem szabad, hogy egyesek a rendszert önös czélokra kihasználják és a nép sorsával mit sem törődve, csak a saját vagyonuk növelését tartsák szem előtt. Jó vezérekre, becsületes vezérekre van csak szükség ebben a nem véres, de nehez gazdasági barcz.ban. Főuraink és egyébb kiváló embereink régebben dicsőséget helyeztek abba, hogy a nemzet csatába es csatában győzelemre vezessék, mikor a világot bámulatba ejtő harczainkat vívtuk. Mást nem kell véres csatákat vivni, a mi'.elődés a közgazdasági kérdéseknek csatákban való elintezését mindinkább hát érbe szorítja. De harezot állandóan kell vívnunk, a letért való küzdelem nem enged nyugalmat egy nemzetnek sein. Vagy haladunk, vagy elpusztulunk, Megállás nincsen. Más vezérekre van hát szükségünk. Nem slra'égák kellenek, hanem föltétlenül becsületes, tisztakezü férfiak és okos fejek. Van ilyen hazánkban, hála Istennek elég. Az Andrássy, Károlyi, Apponyi, Batthyány, Dessewffy, Cziráky, Eszterhez}', Hadik, Majláth, Szapáry, Széchenyi, stb. családokból annyian állhatnak a társadalmi mo/galom élere, hogy egyiknek sem kell túlságosan sok munkát magára vállalnia. Vezér embereink közt Az idő eljárt — s egy szép napon már kiszállt minden régi emlék a leány s'.ivéből, ocli adta a szivét, boldogságát egy másiknak, a ki talán jobban fogja tudni szeretni. De a legény nem felejt tt s ha egy egy falu-ival találkozott el-el beszélgetett övéiről, faluja dolgáról még azt az asszonyt is megkérdezte, hogy mint megy a dolgának sorja, a ki olyan szivtelenül otthagyta akkor, mikor abban az idegen városban e.yedül ő volt a vigasza — ő volt minden gondolata. Most kiszabadult, — ismét itt van a falujában egyedül, elhagyatva. Szomorúságában megújult minden emlék, mely a leányhoz fűzte. De ez a tudat most már bosszúvá forralta a szeretetet. És kiért, miért, áldozta fel az ő szerelmét ? — Azért a kis házikóért, csűrért, maroknyi földért. Biztosan azért, mert a szive akkor még az övé volt. Elfeledte igeretét, e mit ő szentül őrzött meg. Ezek a szavak csengtek a lülébe, ez vezette ide a regi sz relőj • házatajéka felé, evvel izmosította akaraterejét a számonkérésre. Jó idő óla kerülgette már a házat, várta, hogy lecsendesüljön kői ülte a világ. Elérkezettnek látta az időt a bosszúállásra, — megfogja ölni azt az asszonyt — megfogja fojtani a hitvesi ágyán, hogy mire haza jön az ura, csak hült testét találja ott, a lelket bűnnel megterhelve küldi a másvilágra. O már úgyis leszámolt az életfel. Nem sokáig időzik ennél a gondolatnál, a szenvedély hevében a benyomások elmosódnak s nem is tartósak. Csendes lép'ekkel mrgíndult; a ház elé jött, ilt fog bemenni ezen a küs/öbön, a melyen keresztül csalla meg ez a hűden asszony ... Az ajtó előtt állt már — hallgatódzott. Csend volt, kis világosság szóródott a kulcslyukon kérésziül. A nyíláson nem látott jól be — megkerüli a házat — gondolta magában s az ablakon keresztül fog benézni. .... Bent nyugodtan voltak, nem is sejt -tték, hogy milyen ve-zély fenyegeti zavartalan boldogságukat. A gondos anya mar elkészite'te a kis fiu bölcső ágyát, szép tiszta fehérneműt húzóit a kis párnájára. A kis fiu levetkezett, szépen rendbe rakta rubácskáját, aztán oda hajtotta szép szőke fürtjeit az édesanya vállaira. Majd összekulcsolta kicsiny kezeit s ott imádkoztak mindkellen a Szűz Mária képe alatt. A legény akkor ért oda az ablakhoz, mikor az első fohászt rebegte vékony hangjával a szereteti gyermek. A lámpa halvány sugarai misztikus fénybe burkolták az egyszeiü házikó szeiény bulorzatát. Ott állott a legény az ablaknál pár pil analig, mig a kialvó lámpa fénye einem veszett a hold sugaraiban s a gyermek ajkáról elnem hangzóit az utol-ó fohász az Ur lábai elé : ... és szabadils meg bennünket a gonosztól . . . Egy pillanat s nagy változást vett észre önmagán, érezte, hogy azt a kemény, bosszuszomjas szivét, megolvasztotta a szerelet lángja M gszólalt lelkében az igazságos ítélőbíró. — Menj innen, menj, ne dúlt fel ezt a családi életet, ürömb n úsznak ezek nélkü ed is, teljes az ő boldogságuk a te szived nélkül is. M-mj, menj és szabadítsd meg ezt a házat minden gonosztól, ne káromold az Istent, hanem féljed s hijyj benne, mert ő él és megvedi a jókat a gonosztól. És meni a legény tovább, lelkében az öröm s bánat árja hullámzott ; ment és ellnladt a zajos korcsma eiőtt, még oda sem tekintett, m mt egyenesen a templom kerítésig — leemelte kalapját és áhítattal hullott térdre s buzgón imádkozo t. Mintha tisztára akarná mosni bűnös gondolatát, olt vezekelt jó ideig a templom előtt. Nemsokára megkondult az esti harangszó, békét, áldást hintve a távol messzeségbe. Az öreg harangozó szent áhitattal hallgatta vén barátja hangját, a ki elsultogti neki, hogy visszatért urához egy eltévedt bűnös lélek. 31—s J— ő. is van nem főuri származású férfiú elég, kib^n a nép megbízhat. A ljanak ezek is a nemzet élére és vállaljanak vezető szerepet ezen a téren is. A kormánynak is bálás föladat jut. A részvények befizetését a postatakarékpénztár utján lehetővé teheti, ellenőrzést gyakorolhat, a visszaél'seknek gáítat vethet, befolyást gyakorolhat egyes gyárak létesítése helyének megválaszlasában, stb. A nemzetiségi kérdést is — nézetünk szerint — csak társadalmi politika utján lehet kielégítő módon megoldani. Közgazdasági eszközökkel k"ll a nemzetiségeket meghódítani. Most szidjuk őket, ahol csak lehetjük. A szidással az erőszak alkalmazásának ajánlásával nem megyünk semmire. Bármennyire szidjuk nemzetiségeinket, azok barátságosabb indulatot irányunkban azért nem mutatnak. Ha egy-egy izgatót a törvény keze sújt, börtönre vetik vagy kiutasítják: ujongnnk. Ez nim helyes mód. Sajnns, hogy ilyen eszközöket is kell alkalmazni, de nem kívánatos az. alkalmazásuk. Minden ilyen módon sújtott izgatóból rnarlir lesz. Hi kimegy f-jrokonai hazájába, ott tárt karokkal fogadják és együttes erővel gyalázn >k binnünkit tovább. Czélt tehát ezzel nem eiünk ; ezzel a rendszerrel ezek szerint fel kell hagyni. A magyar társadalom eljárása nemzetiségeinkkel szembe eszünkbe juttatja az adomát arról az apáról, aki fiá'ól egy ismerősének igy pamszkodott : „Nem ériem, ez a kölyök nem szeret, pedig minden nap meg verem". Erőszakkal sohasem fogunk magyarosítani. Ezt saját történ-tünkből megianulhatluk volna már Elég keserűséget okoztak nekünk az erőszakos németesitési kísérletek. Minden kisériit m egtört a szivóságunkon. Mi jogon tarthatjuk a köztün? élő nemzetiségeket kevésbé szívósaknak? Ha azonban Miria Teréziái, a nagy királynőt még több hozzá hasonlatos követte volna, tl se képzelhe'ő: milyen kevéssé magyar volna ma ez a mi hazánk. Magyarosítani csak társadalmi eszközökkel, a lakosság jóléte nek emelésével, beolvasztás u'ján lehet sikeresen. A nemzetiségeket békés uton kell újból me. hódítani. Erős akarattal e télen kileh-1 vivni a sikert. A horvátságot leginkább tengerpart felől közHilhetjük meg. Számos magyar megy télen-nyáron valamerre a tengerparlr.i. Fogadják meg azok, akik ezt tehetik, hogy néhány évig nem mennek külfödre, hanem kizárólag a magyar tengerpjr ra. Nem mennek Abbáziába a Riviérára, Őszien lébe, kü földön pén't pazarolni, hanem hozzájárulnak saját tengerpartunk értékének emeléséhez és — meglássák, a heditás terén meglepő lesz az eredmény. A „Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület" köréből, A Szabolcsvármegyei Tanitó egyesület nyíregyházi járásköre f. óv november hó 12-én szerdán d. e. 11 órakor a központi elemi iskola tani!ó — szobájában — rendkívüli gyűlést tart, a melyre a lagokat tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgysorozat. 1. A deczember 7-én tartandó gyermek szinielőadásról bizottsági jelentés. 2. A farsangon tartandó „Tanitni bál" megtartása felett határozat hozatal és bizottság kiküldése, 3. A választmány által kilüzött pálya es vitatételek közlése. 4. A „Nagy-Kálióba" tervezett tavaszi gyűlésre előleges intezkedés. 5. A választmány határozata a tagdij hátrányosok ügyében. 6. „Eötvös-alapba" való belépés. Esetleges indítványok. A járáskör tagjai felkéretnek, hogy e gyűlésen pontosan és mindnyájan megjelenni szíveskedjenek. Knbacska István, Fazekas János, jköri elnök. jköri jegyző. . IRODALOM. Előfizetési felhívás Miskolcz Színészetének Története 175-tól 1903-ig czimü munkára. Miskolczot lehet a magyar színészet bölcsőjének nevezni, a legelső állandó magyar színház létesítéséért Miskolczot, jobban mondva Borsodvármegyét illeti az elvitázhatatlan dicsőség, — ez adott a bujdokló magyar színészetnek állandó ingyen hajlékot, nyújtott állandó bérlet által biztos cxis'encziát, ezen áldozatkészség volt tényezője annak, hogy oly színtársulat működésével dicsekedhet Miskolcz, a melynek párját nem birta felmutatni a haza. 150 éves múltra tekinthet vissza a színészet történetében Miskolcz városa, s mint ilyen, megérdemli, hogy az erre vonatkozó adatok napfényre kerüljenek. Ezen okok bírtak arra, hogy hosszas fáradságos kutató és feldolgozó kettős munkámat megírjam. A munka kész, csak nyomdafestékre vár. A müveit magyar közönséghez fordulok, tegye lehetővé e munka megjelenését azáltal, hogy arra előfizetni kegyeskedjék. A munka ez év november havában kerül ki a nyomdábol. több mint 250 oldalon, finom velin papírra nyomva s csinos kiállításáért Forster, Klein és Ludvig miskolczi czég régi hírneve kezeskedik. Előfizetési ára fűzve 2 kor. 40 fill., diszkötésben 4 korona. Az előfizetési pénzek nevemre : Keresztesy Sándor megyei hivatalnok Miskolcz, Kun József-utcza 68. sz. czim alatt október hó végéig küldendők el. Tájékozásul a könyv fejezeteinek czimeit közlöm, azonkívül tartalmazza a Miskolczon működött összes színészek és színésznők neveit, az összes előadott színdarabok jegyzékét, nevezetesebb kritikákat és fontosabb szinügyi eseményeket. Hazafias tisztelettel Kercsztcssy Sándor. Kincses Kalendáriom az 1903-ik esztendőre. A Kalendáriom és a naptár között akkora a különbség, mint az ég és a föld között. Hogy mi a naptár, tudjuk mindnyájan : rendesen negyédrét alakú füzet, a melynek hat első