Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)
1902-11-02 / 44. szám
alig van benne czukor. Az ilyen mustból kiforrt bor, ha csak idej ? korán nem segítünk rajta, gyenge maradt s hamar megromlik Azt tartja a közmondás: „Segits magadon és az Isten is megsegít.* De hát hogyan ? mondja egyik-másik gazda. A törvény igaz, hogy tiltja a különféle manipulácziókat tenni a musttal, de egyes pontjában nagyon is részrehajló a gazda javára. Nevezetesen, ha valakinek savanyú mustja van, megengedi annak édesitését, ezukruzását, természetesen nem szőlő vagy krumpli czukorral, mert azok idegen — a borba nem való anyagokat tartalmaznak s a bort elrontják; hanem tiszta nád, répi vagy kandisz czukorral. Az iljárás maga nagyon egyszerű. Tegyük fel, hogy van egy gazdának 8 hektoliter mustja. Ezt must mérővel megmérve, azt látja, hogy a must 6*/.-es czukrot tartalmaz. Ebből a 6»/«-es czukorból a mustnak rendes kiforrása után 3*/.-es szesz képződik. Miután a bor tartóságára a szesz nagy befolyással van, magától értetődik, hogy minden gazdának oda kell törekednie, hogy a bőit tartóssá tegye, vagyis annak szesz tartalmát emelje. A gazda nem elégszik meg a 6°„-es czukorlártalommal s ő 10'/,-es czukorlartalmu mustot akar, a hiányzó 4"/„-es czukortai talmat tiszta nád vagy répa czukorral pótolja. Hogyan ? Miután egy hektoliter mustnak 4»/ 0-tel magasabb czukortartalmává tételére 4 kgr. czukor kelt, 8 hektoliter mustnak 4° u-til magasabb czukortartalmává tételére kell 8X4 azaz 32 kgr. czukor. Ezt tudva megyen a boltba és vesz 32 kgr. legfinomabb süveg czukrot. Haza viszi azt és otthon apró kisebb-nagyob i darabokra vagdalja és bele teszi egy 1 hektoliteres kádba, melyet a szinmusttal »/, részéig megtölt. Akkor gyakran összekeveri, miáltal a czukor lassankint feloldódik. Ha erről tökéletesen meggyőződött, a must czukor oldatát, vagyis azt az édesített mustot beleönti a 8 hektoliteres hordóba a löbbi musthoz és ismét jól összekeveri s készen van a czukrozás mesterségével, miáltal elélte azt, hogy a 6"/.-es c/ukorlartalmu mustból 10°/„-es czukortartalmu must lett, melyből ha tökéletesen kierjed, 5'/ 0-es szesztartalmu bor lesz. Megjegyzem itt azt, hogv nem helyes a czukrozásh o z _ a mit sokan idő megtakarítás végett tesznek — a boltban vett porczukrot lnsználni, mert abban bizony sokszor más idegen anyagok is vannak, a mi a tiszta süveg czukornál tökéletesen ki van zárva. Csakhogy sokan azt mondják : drága mesterség ám az a czukrozás! es nem fizeti ki magát. Tekintve, hogy jobb, zamatosabb, kellemesebb izü, erősebb és tartósabb borunk lesz, mint szomszédunknak, a borkereskedő is szívesebben ád 2—3 forinttal többet hektoliterenkint, a mi 8 hl.-nél 16—24 forintot tesz ki. A czukor ára mondjuk kgrammja 44 kr., vagyis 32 X 44 14 frt 8 kr. Tehát a mellett, hogy jobb borunk is lesz, egy fillérrel sem adtunk ki többet, mert az eladási ár után nyert 2, illetve 10 frt bőven pótolja a czukorra fordított kiadásinkat. Vagyis azt mondom, hogy minden gazda okosan cselekszik, ha savanyú mustját a fentiekhez hasonló módon megjavítja. Újra hangoztatom, hogy bárki, mindig a törvény által megengedett korlátain belül s nem más anyagokat (szirupot invert vagy szőlő czukrot, krumpli czukrot) használjon a czukrozáshoz, mert ha rajta csipik, mint bor hamisítóra, irgalmatlanul rá húzzák azt a paragrafust a törvénynek, mely ezeket mondja: ,A ki a törvény állal tiltott anyagokat kever a musthoz, vagy vizet hasznai a czukor feloldásához, az bor hamisítást követ el és 25 frttól 300 frlig terjedő pénzbüntetéssel s ezen felül még két hónapig terjedhető elzárással is büntettetik. Nyírbátor, 1902. október 29-én. Kammcl Ferencz. Szerelme ölte meg I S a többiek kiket megölt a Kétségbeesés, nyomor . . . Meglátja mind, szól az Enyészet Ha közöttük lesz egykor. Meglátja ma, hisz egybegyűlnek Ez ünnep éjjelén. Egy dalt danolnak majd ülébe : „Holnap te, máma én* ! Éjfél lett. Fujt az éji öszi szellő, A sok levél remeg Nagy ünnepélyes tánczot jártak A siri szellemek. Mig végre viradni kezdett, Még sürübb lett a köd . . . Mély csend, csupán a szél süvöltött A temető fölött. Allquls. Öszszel. Elhervadt lombja szertehull a fának Mogorva Szellő sir az ág között Búcsúját sirja szürkülő határnak, Mig megölelget minden kis rögöt. Halk őszi szellő a mint száll merengve, Meg-meglibbenti néha ablakom. S én eltemetve lolkem néma csendbe Az óra bus zenéjét hallgatom. Meáél nekem virágról, hervadásról, Tavaszról, melyben minden dalra kél. Halvány napfénytől költöző madárról.. . Mind .megsiratja odakünn a szél. Behunyt szememmel látok bus vidéket : Elnémult tarló, megfakult halom . . . A tarka sok vidám kép semmivé lett. .. S órám meséjét busán halgatom NYIRVIDEK A „Szaboicsvirmegyei Taaitóegyssület" köriből, Felhívás. Egyesületünk választmánya tekintettel arra, hogy ez év folyamán alig egy pár korona fo'yt be tagsági dijakból s igy az évi költségvetés szerinti kiadás egyáltalán nem fedezhető; de különösen figyelembe véve azt, hogy a rendes tagok közül sokan nem is gondolnak hátrányaik törlesztésére, bár közülök többen részesültek már az egyesület jótéteményében, elhatározta: miszerint f. év november 15-től a tagdíj-hátrányosokat beperlés végett dr. Prok Gyula ügyvédnek adja ki. Igen tiszteli Tagtársak! Ezen egyesület fennállása óta az alapszabályokban kitűzőit czélt szem előtt tartva folyton arra törekedett, hogy kebelében a tanítókat egyesítse s igy szellemi és anyagi erejénél fogva képes legyen Szabolcsvármegye népoktatásűgye fejlesztésének hasznos tényezőjévé válni. Igaz ugyan, hogy még ma is csak 130-an munkálkodunk e magasztos czél megvalósításán, de azért bárha kevesen vagyunk is, önképzésünkkel erkölcsi értékünket emelni, nehéz pályánkon a megélhetés gondját amennyire lehetséges, elviselhetőbbé tenni, mindenkor főtőrekvesűnk volt. Hogy e tekintetben mi az eredmény, arról időrőlidőre nyilvánosan elszámolunk. Tájékozás végett azonban, csak ha az utóbbi évet tekintjük is, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy ezen — mint minden más pályán működő emberek egyesülése, bőven meghozza a maga gyümölcsét. Lássuk csak röviden, mily aldozatot hoztak, illetve kellett volna hozni ez évben a tagoknak? 130 tag rendes dija 260 korona, Eötvös-alapra mintegy 35 tagtól több tagja ezen áldásos intézménynek sajnos nincs — i05 kor., önsegélyző-egyesületi dij 40 tagtól 80 kor., a tagok gyűlési költsége mintegy 650 kot. összes kiadása az egyesület tagjainak 1095 korona. Ezzel szemben mintegy ellen szolgálmányul kell tekintenünk azt, mit mindezekért egyesületünk egyes tagjai és hozzátartozói élveznek. Nevezetesen 3 tagnak Eötvös-alapból segély 300 kor., I tanitó gyermekének ugyanonnan ösztöndíj 100 kor., 1 tanitó gyermekének a Tanitók Házában teljes ellátása 500 kor., 2 tanitó gyermekének ugyanott féldijas ellátása 500 kor., 1 tanitó gyermekének szabadasztal élvezete 300 kor., önsegelyző-egyesületi segély 4 tanítónak 160 kor., pályadíjból egy tanítónak 50 korona, összesen 1010 korona. Ezekből látható, hogy az egyesülés erkölcsi értéke melleit anyagi eredményt is biztosit. De ha azt akarjuk igen tisztelt Tagtársak, hogy egyesületünkkel a közérdeket továbbra is ily értelemben szolgáljuk, a csekélyebb áldozatot, melynek fejében tízszeres, sőt húszszoros jótétemény háramlik ajánlottainkra — meghozni, önmagunk iránti szent kötelesség. Épen azért ezúttal is felhívom becses figyelmüket, szíveskedjenek az egyesülettel szemben elvállalt kötelezettségeiknek f. év november 15-ig eleget tenni, nehogy ellenkező esetben bárki is önmagának kellemetlenséget, de egyszersmind felesleges költséget is okozzon. Nyíregyházán, 1902. október 29. Orsovszky Gyula, egyesületi elnök. Értesítés. A .Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület" választmánya f. év október 23 án tartott gyűléseben következő pályakérdést tűzte ki: ,A családi és iskolai nevelés befolyása az ember egyéniségére.* Jutalom egy darab 50 korona értékű Eötvös-alap egyesületi rész* sjegy. Pályázati feltételek: a) A jutalom a legjobb munkának adatik ki, mely az egyesület sajátjává lesz. b) Csak a Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület tagjai pályázhatnak. c) A pályamunkák 1903. év május l-ig Orsovszky Gyula egyesületi elnökhöz küldendők. d) A pályamunkák idegen kézzel legyenek írva és jeliigévei vagy jelszámmal ellátva. A pályázó nevét, jeliigéje vagy jelszáma alatt lezárt levélben, munkájához mellékeli. Továbbá vitatételekül: 1. A fiu iskolában alkalmazhatók-e a nőtanitók ? 2. A népiskolai tankönyvek mely osztályokban s mely tantárgyak tanításánál nélkülözhetők ? 3. Mit tehet a tanitó az iskolás növendékek között is elterjedt illetlen és káromló szavak meggátlására ? Midőn ezt a t. kőrelnök uraknak szives tudomására hozom, egyúttal arra kérem, hogy ezen tételekre vonatkozó köri határozatokkal együtt, az egyesület elnökségéhez küldjék be. Nyíregyházán, 1902. október 30. Lengyel József, egyesületi fCjegyzíi. W Lapunk előfizetőit és közöttük a községek t. elöljáróságait tisztelettel lelkérjük. hogy hátralékos előfizetési dijaikat a hét folyamán beküldeni szíveskedjenek. Nyíregyháza, 1902. nov. 1. A „Nyirvidék" kiadóhivatala. Komor sötétség búsan szálló szárnyán A lelkem künn jár messze réteken. Hogy sirjon egyet hervadó virágján S az illatát elhozza énnekem. Ugy belejajdul valami szivembe, Hogy őszi szél szánt már az avaron, A mig szobámban álmokat temetve Az óra bus zenéjét hallgatom (Budapest.) Martos Sándor. & A lélek üdvössége. Irta: Roberto Bracoo. Filomena nővér oda tartotta az ajkát a gyóntatószék vasrácsához, s halkan, alázatosan igy szólt: — Atyám, nem tudom bizonyosan, hogy vétkeztem-e? Néha azt mondja a lelkiismeretem, hogy igen, máskor meg azt mondja, hogy nem. És különös, hogy mikor a lelkiismeretem nemet mond, jobban szenvedek, mint ha igent mond. A gyóntató atya ezt nem értette. — Beszélj világosabban, leányom. És emlékezzél vissza pontosan mindenre. Hisz még oly fiatal vagy! . Az embernek tizennyolcz éves korában még nem sokat beszél a lelkiismerete. . . . Bizd csak rám egész bátran hogy ítéletet mondjak az ügyben. Az Úr meg fogja világosítani az elmémet. . . . Beszélj! — Meggyónom a való igázd, atyám. Az ötös számú szobában, — amelyben Mária nővérnek a helyen vagyok, mióta a kórházba jöttem, — hétfőn éjfél tájon a hetes számura föladták az utolsó kenetet. A szolgálattevő orvos kijelentette, hogy a beteg fölgyógyulásában többé nem lehet reménykedni. Nekem azt mondta, hogy a haldoklás rövid ideig fog tartani, s a halál még a hajnali szürkület előtt bekövetkezik. .Nem lesznek nagy fájdalmai*, szólt az orvos, .de ha majd gondolja, hogy szükség lesz rám, clsak hivasson le. A többi beteggel nem sok baja lesz; sem magának, sem nekem nem sok munkát adnak.* És ezzel fölmsnt aludni. Nekem csak az volt a dolgom, hogy a betegnek minden fél órában ÚJDONSÁGOK. — II Ivatalvizsgálat. A vármegye alispánja által Nyíregyháza városánál hetekkel ezelőtt megkezdett s minden ré zletre kiterjedő hivatal vizsgálatot az alispán mult hó 31-én befejezte. — Uj ügy védek. A debreczeni ügyvédi kamara választmánya közhírré teszi, hogy dr. Propper Dezső ügyvéd, Nyíregyháza szekhelylyel, és dr. S$önyi Béla ügyvéd, Tisza-Lök székhelylyel az ügyvédek névjegyzékébe felvétett. — Jegyző helyettesítés. A választás folytán megüresedett keéki körjegyzői állásra a járási főszolgabíró Seikssay Gyula kenézlői jegyzősegédei helyettesitette. — Halálozás. Nyíregyháza város köz- és társadalmi életének egy tevékeny és közbecsülésben állott tagja: Szopkó Alfréd gyógyszerész a mult hó 28-án Budapesten, hol betegségének gyógyítását kereste — elhunyt. Holttestét hátramaradt családja hazaszállittatta s temetése mult hó 30 án nagy részvét mellett ment végbe a pazonyi utczai gyászházból. Elhunytáról a család a kővetkező gyászjelentést adta ki: Özv. Szopkó Alfrédné szül. Zoller Olga saját, valamint gyermekei Dr. Szopkó Dezső gyógyszerész s annak neje sz. Nádossy Erzsébet s kis fiók Ernő, Szopkó Olga s férje Dr. Korányi Endre ügyvéd, gyermekeik Gyula, Anni; az elhunytnak testvérei Szopkó Róbert kir. járásbiró családjával, Szopkó Irma Ozv. Gulden Lászlóné leányával; anyósa Özv. Kern Benjaminné sz. Varga Antónia s a nagyszámú rokonság nevében is fájdalommal tudatják, hogy a felejthetetlen jó férj, édes apa, nagyapa, testvér és vő Szopkó Alfréd gyógyszerész Szabolcsvármegye törvényhatósága, Nyíregyháza város képviselete, a nyíregyházi ág. ev. egyháztanács tagja, s a nyíregyházi ág. ev. főgymnasium pénztárnoka élete 57-ik, boldog házassága 32. évében súlyos betegség után Budapesten folyó hó 28-án d. u. 4 órakor elhunyt. A drága halott földi maradványai Niregyházára szállítva folyó hó 30-án, d. u. 3 órakor fognak az ág. ev. egyház szertartása szerint a vasúti sírkertben levő családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Nyíregyháza, 1902. október 29-én. Áldás emlékére! adnom kellett egy kanál orvosságot. Szokás szerint odaültem a beteg ágya mellé egy székre, s magamban imádkoztam a lelki üdveért! — Kinek a lelki üdveért? — A beteg ember lelkeért. — Tehát férfi volt? — Nem mondtam eddig, atyám? — Csak a hetes számúról beszéltél. Beszélj tovább. — Három óra lehetett, mikor gyenge, hörgő hangon igy szólt: .Filomena nővér oly messze van!* Halkan válaszoltam neki: .Bátorság testvérem, bátorság!* Aztán igy szólt, erőlködve, hogy minden szót tisztán kimondhasson : .Készen vagyok. Szomorú, ha az embernek huszonöt éves korában meg kell halnia, de megadom magam a sorsomnak. És talán jobb is igy. Elhagyatott voltam és szegény. Azt gondoltam, hogy költő vagyok, pedig nem voltam semmi. Azt hittem, hogy szeretnek, pedig nem szeretelt senki. Ha most maga nem volna itt mellettem, oly elhagyatottan halnék meg, mintha pusztába volnék.* Elhallgatott s én bátoritgattam : .Csak bátorság, testvérem, csak bátorság! Az Isten nem hagyja el.* Néhány perez múlva, láttam, hogy kék szemei megteltek könnyel. Igy szólt hozzám: .Akar valami nagy kegyben részesíteni Filomena?* Igy válaszoltam neki: .Testvérem, mindent megteszek, a mit csak tehetek.* Akarja, hogy igazán békén haljak meg? Akarja, hogy halálomban is áldjam azt, a ki teremtett?" Azt válaszoltam neki: hogy, hogy minden jó kereszténynek úgy kell meghalnia. . . . — Nagyon jól van! — A haldokló igy szólt szelíden: .Segítsen hogy, jó kereszteny lehessek.* — Hogyan segíthetnék, testvérem? — Ha akarja, akkor minden kesergés nélkül, elégedetten búcsúzom el az élettől. Csak magától függ, hogy a másvilágra valami kellemes emiékel vigyek el magammal. Filomena nővér, könyörüljön meg egy haldoklón. . . . Adjon egy . . . egy csókot!* — Egy csókot!? — Igy válaszoltam neki: .Csak bátorság, testvér! Készüljön az Isten csókjára 1* — Nagyon jól van! llngár Lipót női divat áruházában Nyíregyházán, Mosó bársonyok. Kész női fehérnemű. Menyasszonyi kelengye. Szőnyegek. 626-52-1 - Rendkívül gazdag; választékban kaphatók.