Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-07-13 / 28. szám

IS Y li O K ... A mondott napok közötti est n hónom alá csaptam „Flammarion" .Urániáját", s mint jó riporter­hez illik — a tárczámba tiszta papirost tettem, melléje czeruzát, s kiindultam a Tiszi pírtra, megfigyeléseket tenni. Útközben Hamleti tépelődés vett erőt rajtam. . . . Hát 1< het a világnak, ennek a végtelen föld­gömbnek vége is? Ili-zen ez pradoxon ! Aztán különösen ugy, mint a hogyan mi várjuk, — bogy részleges világbomlásról beszélünk. Igazán furcsa ! Miéit lesz vége éppen most a világnak, s ha már ez a sorsunk, miért nem kiváltságos ebben a mi édes magyar bazánk ? (Mert hiszen nekünk talán több a privilégiumunk, mint az adósságunk! Oh mi igen szerencsések vagyunk! Aztán egész önkénytelenül sóhijtoltam fel és inint egy öntudatlanul tévedt tekintetem a merinyboltozalra. Megvallom őszintén, aggodalom vett rajtam erőt. (Hogy még a világfelfordulás el en nem lehet bizto­sitódni!!) Az ég sötét volt és komor. •Sőt mo.ndh itrám, komorabb, mint valaha. Sehol egy cs llag; mindenütt sötét, vészes fellegek tornyosulnak . . . Megborzadtam. Merengésemből és rémületemből egy csepp, egy valóságos esőcsepp zavart föl, a mely éppen az orromra pottyant. Felhúztam az esernyőmet és tova iramodtam. Körüliem mindenütt csend ... Az egész minden­ségre a melanchólia bus némasága borult. . . . Netn is léptem, de beestem szobámba. A kisbiió éppen akkor szerelte fel az asztalt boros és sörös üvegekkel. Borzasztó szomjúság gyötört. Nohát iszom, egész a rogyásig . . . Legalább mámoros fővel rohanok az örök megsemmisülésbe. Közéig oz éjfél . . . A kisértetek rémületes órája ! . . . Egyszerre hatalmas szélroham rázza meg abla­komat. A távcsövet szemeimhez emelem és az ablakon át nézek ki a siket éjszakába. Nem látok sem nit ... Az eredmény csak annyi, hogy szédül a fejem . . Persze a Jókus ... a Jókus! , . . Szinte düledt szemekkel lesem, hogy mikor lobban lel a mérges gázok lángja, mikor hallom a rémes pukka­ná'st, a mint kelte szakad ez a vén kiszolgált föld . . . A becsodálkozott kisbíró kedélyesen kadencziáz : Akkor lész a világ vége, " Ha nem lesz bor, szomjas gége. Nincs az égnek olyan eke, Mint a babám szeme fénye . . . Akkor lesz a világ vége, Ha nem lesz lány, szomjas gége ! I)o erre már kifutottam a sötét éjszakába, mert láttam, hogy a trobadour — torkát köszörülvén — ujabb nni-merényletet akar elkövetni. Zene-hangok csapták meg a füleimet . . . A hang után indultam s hamarosan egy misztikus fénnyel világitott lonibsátoiban találtam magamat, a hol a falu liini és nőnemű fiatalsága rakta vígan a ropogós csárdást . . . Persze, persze . . .! Itt mindenesetre kelle­mesebb lesz bevárni a rettenetes pillanatot ! . . . Ugy látszik, ezek mind együtt akarnak menni a halálba . . . Felszínre vergődött bennem a társas lény, de eszembe jutóit a hírrovatok förtelmes meltatlankodása, hogy miért kívánkozik minden szerelmes együtt rohanni a halál karjaiba. De a szerelemről való gondolkodás mégis vigasz­talt. üli ezek itt mind szerelik egymást . . . Talán engem is. Most már mehetünk a kárhozat infeinájaba! . . . * * * ... Az órámra pillantottam. Tíz perez múlva éjfél! . . . Oda kiáltottam a czigánynak, bogy: Ácsi! Aztán a remény és kétség szomorú tremolóján indítványoztam, bogy miután a világ tíz perez múlva ugy is elmúlik — játsszunk csókos társas játékot. Egy öreg anyó szigorú arczczal, „hadkötöző" tekin­tettel m rt végig. De azért nem reliráltam. — Hát mit, hogyan játszunk? — Kérem, ugy fogjuk játszani, bogy egy fiatal embert közbe vesz két-két lany. A kire a fiatal ember szeme sugara 45"-nyi szög alatt téved, azt csak egyszer csókolhatja meg, a kire 180" alatt, azt háromszor, s igy tovább, az egyenletben geometriai haladvány szerint. . . Újból az órámra nézlem. Tizenegy óra 53 perczct mutatott. Felalltam tehát egy üres hordóra és szólásra nyíl­lak ajkaim : Tisztelt gyülekezet ! Keszlenbaum Samu, Falb Hudolf és mások kétségbe­vonhallanul azt állítják, hogy hét perez múlva vége lesz a világnak . . . Mielőtt vége lenne, azt proponálom, hogy — felbe hagyva a társasjátékot csokolodzunk ö;sze. A mennyire opponált a rohamra kész ifjúság el­járása ellen a gyönge nem ; épen annyira — ragaszko­dott a fent mondottakhoz a férfi népség. Aztán lön: mosoly, nevetés, kaczagás, honiézi hahotázás, fütty, üvöltés, sípolás, csók, puffanás, csatto­gás, öröm és fájdalom . . . Csak ugy sziporkáztak az üstökösök ! . . . * * * . . . Másnap reggel a postás fiu világfaj lalrnas aiczczal mondja nekem : — Nincs a teremtésben \esztes, csak én ! . . . — M ért ? kérdeztem tőle részvéttel. — A tekintetes ur a világ végén csókokat kapott — pofonokkal ... én azonban csupán — pofont. KÖZGAZDASÁG. A növények sápkórja. Cserépben tenyésztett növényeinknél igen gyakran tapasztalhatjuk azon jelenséget, bogy a kezdetben fejlődő levelek halványzöld szinüek, majd a későbbiek sárgák s végül az ulolsók egészen fehérek. Ha e jelenséget cons­tataljuk, azt mondjuk, hogy a növények sápkorban szen­vednek. A sápkórnak okat pedig az képezi, hogy a klo­rofil ti stek képződéséhez hiányuk a növények zöld szi­liére befolyást gyakorló vas. Próbáljuk csak meg a növényeket nem földh.n, ha­nem oly vizben felnevelni, a melyben sók alakjában megadtuk a növenyek kifejlődésére szükséges tápanya­godat, a vas kivételével. Lilni fogjuk a fentebb vázolt fejlődési menetet, — s ha most a lenyészoldalba esik m hány csepp vasoldat sót csepegtetünk, nemsokára ész­lelhetjük a levelek zöldüleset. A cs.Tépben tenyésztett növényeknél észlelt e«.eu jelenség megfigyelésre indította a gazdaság teren buvar­kodókat arra is, vájjon kinn, a szabad mezőn nagyban termelt növényeknél tapasztalható e ugyanezen baj ? s különösen lapasztalh:tó-e a gyümölcsfáknál? A megfi gyelés eredményét igen érdekesen írja le egy neinet me­zőgazdasági szaklap legutóbbi száma, a melyből érde­kese k véljük a gyógyítás módját a következőkben közölni. Gyógyítható a sápkorság vagy ugy, 1) hogy a föl­det vasoldatokkal öntözik 2) vagy ugy, hogy a lombo­zatot permetezik be 3) hogy a fasnövények megfúrt tör­zsébe öntik az oldatot. Mivel a sápkóros növények gyökeiei csak igen gyenge tevékenységgel birnak. rajtuk az által, bogy a talajt vasoldatokkal m 'güniözzük, nem vagynnk képesek segíteni, mert a gyökerek nem bírják a vasoldalokat absorbeálni. Ezért tanácsosabb a vasat közvetlenül a lombozatnak nyújtani és pedig egészen ugy, mint ahogy a rézgálicz és mészből a bordeaui keveréket szokták készíteni, csakhogy természetes ;n a rézgálicz helyett vas­gálicz veendő. Az igy kezelt növényeknél már néhány nap múlva észlelni lehet a klorofil képződését, még pedig azon helyeken, a melyeket a megszáradt vasold.it cseppek fedtek. Tekintetlel arra, hogy a sápkóros növény nagyon gyenge termést szokott adni, előforduló esetben ajánljuk a közölt gyógymód alkalmazását. A buza páczolás legjobb módja. A buza páczolása, a mint ismeretes, az üszög el­leni védekezés czéljából történik. Alábbiakban a páczolás egy oly módját ismertetjük, mely gyakorlatilag legjob bari beváltnak tekinthető. Veszünk 2 kg. rézgáliczot s azt egy kevés vizben felolvasztván, a páczolásra szánt kádban előkészített 100 liter vizliez öntjük, vagyis 2 J/ 0-os oldatot készítünk. Ezután a vetésre szánt búzát vessző­kosárba öntve, a rézgáliczoldattal felig öntött kádba mártjuk egyformán, bogy a rézgálicz-oldat a kosárban levő búzát egészen ellepje. A kosárban levő búzát egy faág segélyével jól felkavarjuk, hogy minden egyes buza­szern jól megnedvesedjek ; majd a kosarat búzástól együtt kiemeljük s azt egy másik kisebb kád felső peremére fekte'ett két faágra helyezzük, hogy a felesleges páczlé lecsurugjon. E közben egy másik kosárba öntött búzát már­tunk a rézgáliczoldattal megtöltött kádbi s inig ezt egy ággal felkavarva a páczból kiemeljük, addig az első ko­sáiban levő búzáról a felesleges paczié lecsurgott. Most az első kosár tartalmát kiöntjük egy ponyvára, a máso­dik kosarat pedig az első kosár helyére teszszük a páczlö lecsurgásá czéljából, s igy folytatjuk a páczolást mind­addig, mig a keszlet tart. Mihelyt a paczié annyira fogy, hogy a kosárba bemártott búzát nem lepné el a rézgá­liczoldat, egészen akkor a kádba egy harmadik kádban előre elkészített 2 J/o-os rézgáliczoldatból a kívánt m;ny­nyiséget ismét beleöntjük. A páczolást legjobb a szabadban végezni, mert itt szárad meg legham irább a buza ; egyébként a szaradást siette!hetjük az^al, hogy a páczbol kikerüli s vékony rétegben elteregetett búzát fagereblyével nieggereblyézzük. A páczolásnak ezen módja más páczolási módok­kal szemben azon elönynyel bír, bogy a páczoláshoz nem szükséges sok nagy űrtartalmú faedény; továbbá, hogy a vetőmag minden egyes szeme tökéletesen érintkezik rézgáliczoldattal, végül, hogy a buza szárítása sokkal gyorsabban keresztülvihető. Vasúti iisryek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 73174-902. sz. Pályázati hirdetmény. Alulírott igazgatóság a niagy. kir. államvasutak műhelyeiben 1903. évben, esetleg 1901. és 1905. évek­ben szükséges kenőpárnák és paszományezikkek szállítá­sára ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A pályázat tárgyát képező anyagokat feltüntető ajánlati űrlap, valamint a szállításra vonatkozó és az ajánlattételnél kötelező részletes módozatokat tartalmazó ajánlati felhívás valatnennyi hazai kereskedelmi és ipar­kamaránál megtekinthető és az alulírott igazgatóság .Anyag- és leltárbeszerzési szakosztályánál" (Budap st, VI. Andrássy-ut 73. sz. II. emelet, <6. ajtószám) díjtala­nul kapható. Az előirt módon kiállított, ivenkint egy koronás magy. kir. okmánybélyeggel ellátolt ajánlatok a 6 1 filléres magy. kir. okmánybélyeggel ellátóit és aláirt ajánlati felhívással együtt lepecsételve legkésőbben folyó evi augusztus hó 5-ének deli 12 órájáig a fent említett szakosztályánál benyújtandók vagy posta utján odakül­dendők. Az ajánl t boritéka e f-lirallal látandó el! ,Aján'at 73174—902. számhoz." Bánatpénz gyanánt az ajánlandó czikkek értékének 5'/„-ka legkésőbben folyo évi augusztus hó 4-ikének déli 12 órájáig, a m. kir. államvasutak budapesti fő­p nzláránál, akár készpénzben, akar állami letétekre alkalmas érlékpipirokban leteendő. Bánatpénz nélküli és később benyújtott ajánlatok, valamint az olyanok, melyek nem az előirt módon tétet­nek. vagy a melyek az aláírandó ajánlati felhívás nélkül nyújtatnak be, figyekmbe nem fognak vétetni. Budapest, 1902. julius hóban. A magy. kir. államvasutak igazgatósága. 17959/1902. Pályázati hirdetmény. A Nagy-Kikinda állomáson megüresedő p. u. ven­déglő bérlelere ezennsl nyilvános pályázat hirdettetik. A bérlet fenti vendéglőre nézve 1902. evi december hó l-ével veszi kezdetet és tart ezen időponttol számított három éven al vagyis 1905 évi november 30-ig. Bérlőnek a következő helyisegek bocsállatnak rendelkezére: l—11. oszt. eltereui, 1 tálaló helyiség a földszinten 1 talaló helyiség a pinczeben, főzőkonyha és mosogató helyiseg, uiosó konyha, éléskamra, padias, 3 pincze, jég­verem, lovábba lavasul: 2 szoba, cselédszoba. Haszná­latra álengedletik a 111. oszt. váró- es étterem és a felv. epület elöiti veranda egy része. Az egy koronás belyeggel ellátott és .Ajánlat a m. k. államvasutak fönt kiirt Nagy-Kikinda állomása pá­lyaudvarán levő vendéglő üzletre" leliratlal ellátott lepe­eseteit, borítékba zart, nemkülönben kellő okmányokkal leiszerelt ajanlatok 1902. éii augusztus hó 8-án déli 12 óráig az aiulirt üzletvezetőség áhalanos osztalya főnőké­nél (Üzletvezetőségi palota 1. emelet 21. sz. ajtó) vagy szemelyesen, vagy kir. pósla uljan benyújtandók. Bánatpénz fejében a bérletre 200 azaz kettőszáz korona készpenzben vagy allami letétre alkalmas érték­papírokban, a szegedi uzletvezelőseg gyüjtőpénztáiánál 1902. évi auguszlus hó 7-en deli 12 oraig vagy szeme­lyesen vagy kir. posta utján beküldendő. Megjegyeztetik, bogy vendeglő 111. osztályú váró es étterem tűtese és világításának felél a m. k. államvasu­tak viselik. Az értékpapírok a bpesli vagy bécsi tőzsdén leg­utóbb jegyzett 11- napnál nem régibb, a napi ériekét incg nem haladó napi árfolyam csak 90.,° szerinti érté i­be n számíttatnak. Készpénzben letett összeg után kamat nem fizettetik. x\.z ajánlatban a lététől megtörténte megemlítendő u^yan, de a leletről nyert elismervény nem csatolandó. A vendéglő bé,leiére vouatkozo felfelelek a neve­zeti üzletvezetőség forgalmi és kereskedelmi osztályban (1. emelet 12. sz.) a hivatalos órák tartama alatt m-g­tekinlhelök, miért is az ajánlattevőről feltétele, tetik, hogy a feltételeket ismerik s azokat magukra nézve egész terjedelműkben kötelezőknek elfogadjak. A fentebbi feltételeitől eltérő, vagy a kitűzött határidőn tul beérkezett ajánlatok, továbbá olyan ajálalok, melyek táviratilag léteinek s végül olyanok, melyekre nézve az előirt bánatpénz le nem tétetett, figyelembe vetetni nem fognak. Az ajánlatok közölt a választás szabidon, a bér­összegre való tekintet nélkül történik. Szeged, 1902. junius hóban. Az üelctvcsetőscg. í'90GG —C. II. Délnémet—osztrák—magyar vasúti kötelék, Karesztes-Nyarád állomás felvétele a fa és ké­regre fennálló kivételes díjszabásba. A fenti kötelékben 1900. évi február hó 1 - tol érvényes kivételes díjszabás (IV. rész, 2 füzet) C. fejezetébe f. évi julius ho 15 tői kezdődő érvénynyel Keres'-tes-Nyárád állomás is felvéte­tik. A C. fejezet B. csotnóponli hibája tehát (a díjszabás •J5 oldalán) következőkép egészítendő ki. A csomópont­tól az alábbi állomásig Keéesztes-Nyárád Részdijtételek 100 kg.-kint márkában 1. szakasz 092. 11. szakasz 092. 839G1—1902. szhoz (Uj szemelydijszabás élelbe­léétetése a Magyar—Északnyugati h. é. vasúton) Ezen vasúton f. é. szeptember hó 1-én uj személy díjszabás lép éleibe, melyben a menetdíjak részben felemeltetnek részben leszabhatnak. Az uj díjszabás, tnelylyel a nyitra jablonicz—brezovai vonalrész megnyitási nipjával éleibe lépett díjszabás érvényen kívül helyeztetik, a magy. kir. államvasutak dijszabas elárusító irodájában (Budapest, Csengery utcza 33 szám.) 20 fillérért kapható. 10G386 —1902. sz. F. évi augusztus hó 1-től való érvénynyel Barczról Berlinbe, (Auh. Dresd, Görl és L' hl Bhf.) gyorsáruként szállítandó vajra 100 kg.-kint 10GS fennig közvetlen díjtétel lép életbe. Piac/J árak. Njlre?yhára, 1*0*. ítI jnllim hó 12-ín. A nyíregyházi terménycsamoknál b»j»nvr-«tt torm»ny Buza 50 kgram 7.50-től 7.70-ig. Rozs 50 . G 70-től G 80-ig. Árpa 50 . 5.50-tői 5.G0-ig. Zab 50 . 6.20 tói G.30-ig. Tengeri 50 . 4.90-től 5.00-ig. Szesz literenkint 39 fillér adóval 1 kor. 42 fill Felelős szerkesztő: INCZÉOY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér legjobb hajtószer Kapható minden gyógyszertárban és (193-20-12) fűszer-kereskedésben.

Next

/
Thumbnails
Contents