Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-09-28 / 39. szám

N Y I II T T> K „Simon Judit" cz. költemény<it. Ugyancsak sikerrel, mély hatással interpretálta Füredi Sándor hegedűtanár úr Mendelssohn: „I fgedű-versenyének" I. és II. részét és Wieniavszki „VValse Caprice" cz. zenemüvét. Tartozó kötelességem megemlékezni Tarnay Alajos zongoraművész úrról is, ki ez alkalommal is a legfényesebben megfelelt ama várakozásoknak, melyeket Lindh Marczella úrnő és Füredi Sándor úr számainak zongorakiséretét illetőleg fellépéséhez fűztünk. íme, ennyit nyujtottunk hát tagtársainknak a lefolyt esztendőben. Igaz, hogy alapszabályaink értelmében kötelezve leltünk volna ingyenes házi estélyek rendezésére is. Azonban részint a kör pénzlárának helyzete, részint a tisztújítás következtében beállott változott viszonyok egyelőre lehetetlenné tették ily házi jellegű estélyek rendezését s ezt az igazgató-választmány is belátva, felhatalmazást adott arra, hogy a legközelebbi időszakon és a lefolyt működési évben beállított estélyekéhez hasonló módon és jelleggel rendezze továbbra is az eslélyeket, — annál is inkább, mert mint az alábbiakból is ki fog tűnni, — egyelőre ez látszik körünk érdekei szempontjából a legczélravezetőbbnek. Áttérve az estélyek anyagi eredményének ismertetésére, őrömmel jelenthetem, hogy a három estére a kör pénztárából rendelkezésünkre bocsátott 700 koronát teljesen nem kellett felhasználnunk, a mennyiben a három estély 2G40 korona 74 fillér kiadásával szemben 2205 korona 84 fillér bevételt tudtunk felmutatni s igy a pénztárból fedezendő huny mindössze 434 korona 90 fillért tett ki, — másszóval: ennyi volt az az összeg, a melyet körünk a maga 3 szakválasztmánya közül a természetszerűleg legagílisabbnak, az irodalmi és zenészeti szakvál isztmánynak czéljai eléré-ére rendelkezésére bocsátott. Megemlítettem a három szakvál iszlmányt. Meg kell léhát emlékeznem a másik ket szakválasztmány működi St-ről is A szinészeti szakválasztmány f. évi április hó 18-án tartott ülésén hozott határozatai alapján érintkezésbe lépett Makó Lajos színigazgatóval s a tárgyalás eredményéül örömmel jelenthette, hogy körünk tagjai számára úgy a bérletárakból, mint a napi helyárakból tetemes engedményeket sikerült kieszközölnie; viszont elhatározta, hogy a nemzeti színészet ügyének alapszabályszcrü támogatása végeit a kör pénztárából 300 K. segélyösszeget javasol kiutalványoztatni, a mi az igazgató-választmány idevonalkozó jóváhagyó határozata alapján már m g is történt. Ugyancsak itt említem meg azt a két köriratot, melyet tagtársainkhoz a kör nevében a színészet buzgó pártolása végett elnökünk ü Méltósága intézett. A magyar nyelvet és magyarosodást terjesztő s a magyar nemzeti szellemet ápoló szakválasztmány ülést nem tartott. Elnöke tudomásul vette főtitkár azon bejelentését, liogv az igazgató választmány a vármegyénk idegen anyanyelvű növendékéi közt működő tanítók sikeres magyar nyelvi oktatásának jutalmazásira és egyéb, a szakválasztmány oltalma alá eső czélokra 100, szükség esetén további 100 koronát szavazott m g s hogy ez utóbbi 100 koronát körünk egyik buzgó, helyi társadalmunk egyik kiváló tagja a saj Ujából volt hajlandó rendelkezésre bocsátani. I la még fölemlítem, hogy a mull év oktober havában rendezett Burmester concertre nézve is sikerűit tagtársaink számára 25% engedményt kieszközölni s hogy általában azon igyekeztünk, hogy a „Bessenyei-Kör" mindenütt, mint a helyi társadalmi mozgalmak vezető tényezője érvényesüljön, — szorosabb értelemben vett köri működésünkről kimerítően beszámoltam. És hozzátehetem, hogy mindezzel sikerült elérnünk azt a czélt, hogy körünk egész működése 3. társadalmi téren kitörölhetetlen nyomokat hagyott bálra. Dicsekvés nélkül, — de fáradozásaink egyetlen igaz jutalma gyanánt mégis öntudatosan tnondhaljuk, hogy helyi társadalmunkban a szokottnál élénkebb életet támasztottunk, — élénk érdeklődés kisérte körünk minden élelnyilvánulásait, feltűnő rokonszenvvel foglalkozott velünk s az általunk kezdeményezel t, reszben megvalósítóit eszmékkel a sajtó, estétyeink belépő-jegyeiért valóságos harcz lolyl a közönség sorában, — a kritika a leghizelgőbb hangon foglalkozott előadásainkkal, — a szomszéd Debreczen város sajtója körünkben irigylésre méltó példáját latta a tirsadalmi élettevékenységnek . . . szóval, minden arra mutatott, hogy körünk az eddigi vezetők czél.udatos munkája altal leküzdve a kezdet nehézségeit, virágzása korának küszöbéhez jutott el ... . Legyen azért hála mindazoknak, kik mint alapítók, vezetők, tiszttársak, szakválasztmányi és igazgató-választmányi tagok, szereplük, előadok munkánkban önzetlenül támogattak s ezzel társadalmi életünk örvendetes kifejlődésének alapjait egy-egy alapkövei megvetették. A fent elmondottaknak egyik bizonysága: 4. A tagmozgalmi kimutatás is. Az l'JOl-ik év végéig, illetve 1902-ik év első felében tagtársaink közül elhaláloztak Illyés Gyula, Kr^csáh Lajos, Láng Zsigmond, Mikecz János, Pauer Vilmos, R-zler György és Kovács 1'. Pál. Vármegyénk területéről eltávoztak: Konrád Gyula, Liszkay Károly, Szamuely Barna, Sípos Gyula, Szopkó Dezső és özv. Fiicdl Jánosné, — úgy, hogy a tagok száma az 1901 - ik év végével az előző évi 278-ról az időközben kilépettek beszámitá ával 20l-re szállott alá, — mig a folyó évben ezen szám 2'J2-re emelkedett, a mi azt hiszem, eléggé hű fokmérője és bizonysága a társadalom részéről körünk iránt eimlkedő érdek.ődésnek. 5. Állandó jellegű beruházások czinie alitt meg kell emlékeznem arról, hogy részben az évről-évre ism tlődő és igy aranyiig nagyobb kiadások kevesbitése, részben a rendezés megkönnyítése czéljából egy praktikusjn szerkesztett állandó pódiumot vettünk, — továDbá szekrényt készíttettünk a kör szaporodó iratainak, zenejegyeinek, könyveinek ni'gőrzé-ére és végre, hogy az igazgatóválasztmány határozatából most am törekszünk, hogy egy a művészi szempontoknak minden tekintetben megfelelő zongorát vásáro'junk. — Ebben támogat 6. Körünk pénzügyi helyzete is. Ugyanis a f. évi május hó 2G-án tartolt számvizsgáló bizottsági ftlés jegyzőkönyve szerint körün'c 1901. évi pénztári marad ványa 330 korona 23 fillérrel volt kedvezőbb, mint egy é.vel azelőtt, — a számvizsgáló bizottsági ülés napján pedig 628 korona 73 fillérrel, úgy, hogy ha a folyó év végéig a künnlevő tagdijakból várható bevétel'el együtt 2G00 korona összbevételt előirányozhatunk, mig ezzel ellentétben a kiadási tételekbe: a Vörösimrty szoborra 50 korona a tagdijak behajtása utáni jutalékra . 50 korona vegyesekre 100 koronát állítunk be, még mindig marad 2400 korona feleslegünk, mely összegért minden tekintetben megfelelő zongorát vehet ink, a mely évek hosszú során keresztül mint a körnek jövedelmező magánvagyona fog szer pelni, mert rnegkimél a folytonos zongora bérelés és hangolás évi legalalib 200 koronára tehető kiadásaitól. Meg kell itt említenem, hogy a számvizsgáló bizolt-ág a könnyebb kezelés czéljából azt javasolja, bogy az évi kö tségvetés mindig januártól-januárig szóljon, — és köveik-zéskép innr a fo.yó évi költsegvelés is a fenntvázoll alakban alolyó évre megállapítottnak mondassék ki. 7. A jövő programmja. T. közgyűlés! A körnek élete akkor is, hi a tisztikar egyes tagjai lekerülnek a vezet i polczról, folytonos lévén, e végre mi, jelenlegi vezetők is tartozunk tájékoztatni a t. közgyűlést arról, hogy mily keretekben gondoljuk mi a kör jövő evi működésének vázát megalkolhatónak. Még a nyár elej m jutott tudomásunkra, hogy Shiratori japán tudós még ez év őszén városunkat felkeresni szándékozott. Azt hiltük, nem lett volna c/éltalan ezzel összefüggésben egy japán-estély rendezése, faj ialom azonban, minden igyekezetünk daczára — rajtunk kivül álló okoknál fogva — tervünk kivihető nem volt. Továbbá, felbuzdulva a tavalyi nagy sikeren, Vita estélyt is vettünk tervezésbe, még pedig a „párbaj* eszméjenek megvitatásával, ezzel kapcsolatosan az estély művészi részén Ráthonyi és Maróthy Margit fővárosi művé zek bevonásával és a teljesen modern talalmány, a ongoragép érdekesnek Ígérkező bemutatásával. Megfontolandónak tartjuk továbbá, hogy nem volna-e czélravezető egy színházi estély rendezése, a mennyiben Makó igazgató úr szíves volt kilátásba helyezni, hogy e czélunkban támoga'ni kész, —a mit úgy gondolnánk, hogy esetleg Griegtől egy kisebb dalművet, továbbá egy rövid egyfelvonásos vígjátékot a debreczeni színészek — és az „Apolló jouit ad" kezdetű kedves apróságot pedig helybeli műkedvelők adnák elő. A tavalyi feledhetlen emlékű szép est benyomása alatt negyedik estének gondoltuk végre a Lindh Marczella úrnővel az élén Kemeny hegedű-, Dienzl Oszkár zongoraművészek közreműködésével szervezendő művész-estélyt. A mennyiben pedig az első helyen tervezett estély a mondolt okoknál fogva elmarad, tervbe van véve egy, „a magyar zene" bemutatását czélzó estély dr. Vietórisz József tagtársunk felolvasásával, G. Ziyné Bárdy Gabi művésznő énekevei, melyben a magyar nép- és műdalt mutatná be, Lányi Ernő dalszerző zongora, Recht Sándor művész hegedűjátékával, Popini Nándor úr cziinbalomjátékával és a mennyiben kivihető lesz, a tárogató bemutatásával is. Az e.őni'inkálatok teljesítésére máris felkértük dr. Popini Albert igazg. válasz

1 mányi lag urat, ki készséggel vállalkozott az ez iránt szükségessé lett budapesti útra. Igen természetes, hogy az igen t. közgyűlés tagjai nagy hálára köteleznék a tisztikart, hogy akar a rendezendő estélyek jellegét kifejező eszm;kre, akár a közreműködők személyére nézve saját javaslataikat előadni, esetleg a tisztikart az elfogadott tervek kivitelében támogatni szíveskednének. Idején valónak tartjuk továbbá már most hírlapi közlemények útján felhívni a vármegyénk idegen anyanyelvű növendékei közölt működő tanítók figyelmet a rendelkezesie álló 100—100 koronás jutalomdijakra; nemkülömben a t. közgyűlés figyelmébe ajánljuk azt is, hogy a nemzeti színészet végtelenül fontos ügyének felkarolásai illetőleg már most méltóztassék megbízni a szinügyi szakválasztmányt a jövő nyári saisont előkészítő intézkedések megtételével. — Végre 8. Személyi változások czime alatt meg kell említenem, hogy az egyes szakválasztmányok és az igazgató választmány megürült tagsági helyeit betölteni alapszabályaink értelmében az igen t. közgyűlés feladata leend és a mennyiben titkár-társammal együtt a titkári teendők végzését csak egy évre vállaltuk el és én, viszonyaim le kiismeretes mirlegelése után ezen terhes, — hogy ugy mondjam, egész embert megkívánó feladatot továbbra nem vállalhatom, — megköszönve a t. közgyűlésnek eddig irán'am tanúsított tűrő bizalmát és 0 Méltóságának, szeretve tisztelt elnökünknek azt, hogy gyengeségeim daczára valóban lekötelező módon fogadott inunkat irsául, — Moravszky Fercnez titkártársamnak és különösen dr. I'opini Albert igazgató-választmányi tag úrnak igazán példátlanul me'eg, odaadó, öntetlen támogatását, tisztemet és megbízásból titkirtársamét is leteszem és jelentésemet azzal a hő óhajjal zárom, hogy a Bessenyei emlékezetének szelleme adjon továbbra is ihletet, erőt és áldó hatást e kör életének! . . . Nyíregyháza, 1902. évi szeptember hó 2-án. Geduly Henrik, főtitkár. A bor és szöllö kiá lilás megnyitása. A vármegypi gazdasági egyesület állal rendezett I bor és szőllő-kiállitás e hó 27-dikén délelőtt 11 órakor nyilt meg a vármegyeháza nagytermében. A kiállítás, melynek eredményeiről lapunk legköze lebbi számában számolunk be, várakozáson felül fényesen sikerült, s a rendező gazdasági egyesületei a nagy fontosságú kezdeményezés kitűnő rendezéseért a legnagyobb elismerés illeti meg. A kiállítást délelőtt 11 órakor Megyery Géza kúriai birj, kir. törvénysz ki elnök nyitotta meg, rövid beszédben jelezve e kezdeményezés nagy jelentőségét. A megnyitás előtt megalakult a jury, dr. Jósa András korelnök vezetése alatt, elnökéül választván Szabó Lajos debreczeni nagybortermelőt. A kiállításon a következők vesznek részt: Nóvák Gyula Nyíregyháza, bor és szőllő, Rácz Lipót Gelse. bor, Szikszay Sándor Thass. bor, Vinnay Géza sóstói szőllő telep, bor és szőllő, dr. Trajtler Soma Nyíregyháza bor, Kun Mátyás Nyíregyháza bor és szőllő, dr. Haas Emil Nyíregyháza bor és szőllő, Mikecz József Nyíregyháza bor és szőllő, Nozdroviczky Jenő Ujfehértó bor és szőllő, özv. Rézler Györgyné Kisvárda bor, Horváth Ferencz Buj bor, Bogáthy József Bogai bor, özv Znvolinszky Baniszlávné sóstói telep bor, Klár Gusztáv Oros bor es szöllö, Jármy Marton Kótaj bor és szőllő, Lipthay Jenő l'azony bor es szőllő, gróf Forgách László Mandok bor, Kalmár Ödön Nagy-Kálló bor, Bory Béla Puszta-Bánháza bor, özv. Tisza Kálmánné Szakoly bor, grof Andrássy Gyula Tisza-Dob bor és szőllő, Mezey Pál Nyíregyháza Lor és szőllő, Kovács Gerő Nyíregyháza bor és szőllő, Kavách Győző Nyíregyháza bor es szőllő, Váralyai Ferencz Balsa' tanya" bor,, Csanak János l'j-Fehértó bor es szőllő, Szabó Aladár Apagy bor, Kempinszky Oltó sostoi-telep bor és szőllő, bleuer Beli Kállo-Serajén bor és szőllő, Újhelyi Tannsné Bilkány bor és szöllö, Teleki imtnunisz-telep szo.lő, Palalicz Lajos Nyíregyháza bor, B >ni gyártelep Nyír-Bátor bor es szőllő, Gróf Vay Ádám Vaja bor, Róth Ferencz sóstói-telep szőllő, Kubassy Gusztáv Nyiregyhaza bor, Orasz Miklós Vaja bor, Viragli Kálmán Nyíregyházi bor, Krayzel Ottó sóstói telep szöllő, Dr. Prok Gyula Ny regyháza bor és szőllő, Rosenthal Ferencz Nyiregyha'za bor es szőllő, L -ff er Sámu I Nyiregyhaza bor és szőllő, Oláh Gyula Nyiregyhaza uor es szöllő, Teleky László sóstói telep bor, Mandy Samu Kékese bor és szőllő, Özv. Basihy Barnane Nyíregyháza bor es szóliö, lijabb Szunyogh Bertalan Uj-Feüerto bor es szöllő, Macsanszky Lajos Nyiregyhaza bor é> szőllő, Grof Pongracz Jenő Bashalom bor és szőllő, Burger Pal Oros bor es szőllő, Ifjabb Orbán Karoly Nyiregyhaza bor es szőllő. A kial' tas hétfőn d. u. 5. óráig lesz nyitva, amikor is a bor s szöllő készletet elárverezik. A jury íteletet hétfőn d. . 11 órakor hirdeti., ki. Nevelés és poiitiku. M.nden tanév kezdetén tóbbé-kevesbbé beható módon foglalkoznak a lap >k a nevelés és iskoláztatás ügyével. Buzdító, korholo és útbaigazító szavak száll- . nak ilyenkor a szülőkhöz és tanárokhoz, rámutatva nevelési és tanügyi állapotaink visszásságára, fonákságára és számos fogyatkozásaira. Kivaltképen a pályaválasztás kérdése az, amely élénken fog alkottatja a szellemeket. E tekintetben meg mindig nagy fejetlenség, tájékozatlanság és rendszertelenség mutatkozik. Síjto és parlament folyt on hang íztatja, hogy a nemzeti munkaerőnek az ipar és kereskedelem teren kell nagyobb érvényesüléts keresni, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy intelligensebb ifjuságunk idegenk dik mindazoktól a pályáktól, melyek másutt a nemze i jolel megteremtésének legfőbb emeltyűi. Nemcsak, hogy ujabb és ujabb rajok nem állnik a termelő munka szo'galalába, de még azok az ifjak is, kiknek szülei kevesebb intelligencziával s sokkalta kedvezőtlenebb viszonyok mellett is iparral, kereskedelemmel szert tudlak tenni nagy vagyonokra, a lateinerek czifranyomoruságos táboraba tódulnak. Kutatva a baj okát, azt találjuk, hogy a pályaválasztások helytelen iranyzata nemcsak onnan van, mivel úrhatnám hajlamú népűnk általiban irtózik az ipari és kereskedelmi pályáktól, hanem mivel a középiskolákból kilépő ifjúság es az érdekelt szülők nincsenek kellőképen tájékoztatva a szellemi munkaértékesités viszonyairól és eselyeiről. Tarthatatlan allapot az, amidőn egyrészt az alsóbb rendű munkaerő jelen'ék ny resze kivándorolni kényszerül, - mezei és ipari munkások, — másrészt meg az intelligensebb erő javarésze a helytelen irányítás következtében nem jut me

cfelelő szellemi munkához. Amely nemzet ily helytelen módon használj i fel, vagyis inkább tékozolja el szellemi és anyagi erejének javarészét, az a nemzetek retlenetes világvers rnyében sokáig meg nem állhalj i helyét. Ám de a pályaválasztás kérdésének szerencsés megoldása, vagyis az érvényesülést kereső ujabb inunkanemzedékeknek helyesebb irányba való vezetése m g nem nyújt kellő biztosítékot egy életerős és munkabíró nemzeti társad ilom megteremtésére. Mert elvégre is, mit ér az, ha ifjaink elfurdulmk a hivatalnoki, az ügyvédi es orvosi pályáktól, ha seregestül tódulnak is a kereskedői és ipari terre, ha ezekben az iljukban nincs meg a kellő értelmi és erkölcsi erő s ha nincs meg bennük a testi munkabírás és az eszményibb szárnyalás, mely arra képesiti őket, hogy minden tekintetben méltóan betöltsek azt a hivatást, melyet az állami és társadalmi szervezetben magukia vállallak. E kérdésnek miként való megoldása azonban nem annyira a pályaválasztó ifjúságtól, mint inkább a tanároktól és a szülőktől fű'g. S amily örömmel konstatáljuk, hogy a kultura térfoglalásival a lesti nevelés tekintetében igen nagy javulás és lnladás tapasztalható, ép oly mértékben elszomorító lény az, hogy az erkö'csi nevelés tekintetében a szülői házban csakúgy, mint az iskolában, rettenetes a visszaesés. Egész társadalmunk az élv- és kéjhijhászat jegyében él. Mindenki csak mulatni akar. Csalások, sikkasztások, sőt a legnagyobb bűntények napirenden vannak és mindez majdnem kizárólagosán, vagy legalább is túlnyomó részben az élvezetek, a képzelt és valósagos gyönyörök kedveért. Kétségtelen, hogy a testi nevelés terén mutatkozó helyesebb irány szoros összefüggésben van azzal az erkölcsi elfajul issal, m lynek társadalmunk valamennyi rétegében tanúi vagyunk A felületes szemlélő, abból az örvendetes körülményből, hogy a kisdedek ápolására és azok jobb táplálkozására, a lakások egészségesebb berendezésére, a testgyakorlatok és lornászat általánosítására fokozódó gond fordittatik, igen könnyen arra a következtetésre juthatna, hogy a testi erőn-k ez a czéltudatos fokozzása arra való, hogy minél több és minél hasznavehetőbb munkaerő szolgálatára álljon a termelő munkasságnik. Valójában pedig ugy ál' a dolog, hogy az ifjúság testi erej n;k a fejlesztésében csak arra keresünk biztosítékot, hogy a kéjelgéssel járó tobzódásban ne merüljünk ki oly hirair s minél tovább bírjuk a léha eletet. Ebből a szomorú tényből pedig az következik, hogy nemesik a szellemi, de a tesli nevelésbe is bele kell vinni az eszmmyibb szempontokat. A léiért való küzdelem is a természettudományok nagy vívmányai minél inkább rákényszerítik az emberiségre az anyagiasság nyűgét, annál inkább kell, hogy lelkünket és agyunkat az eszményiség vértjével megvédjük az anyagiasság túlsúlya ellen.