Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-09-28 / 39. szám

N y t R T I D É K szembeszáll az élet bajaival, tapiszlalni fogja hogy azok, niinl a settenkedő gyáva vadállat elsompolyognak. Csak nézzen a férfi bátran szeme közé a bajnak és gondnak. Az élet küzdelmeiben, szintúgy mint a csatatéren a gyávák sorsa a dicstelen lekaszabolás, a bátrak győznek. A bátorság szülőanyja az önbizalom. Az önbizalmat a test ereje adja meg és fokozza, a test erejét pedig a gyakorlás szerzi meg és tarja üdén. Bár ennek a derék mozgalomnak teljes lenne a sikere és maradni fenn Nyíregyházán ál'andóan egy atlétikai társaság. A szomszéd Debreczenben e hónap elején avatta fel a torna és kerékpáros egyesület nagyerdei pályáját. Országos atlétikai versenyt rendezett az egylet a nap emelésére. Az ünnepen a civis város a társadalmának vezérférfiai mind részt veitek. Az egylet'el egy ült ünnepi lt az egész város. Ezer és ezer ember lolongolt a versenypálya körül. Komoly szavak hangzó'tik el a tes'i nevelés társadalmi jelentőségéről. Itt történt a szomszédban, tanulhatunk belőle. Ott már átérezték a sport nernes hivatását. Ko nolyan vették és lelkesedlek érte. Hisszük, hogy most mi is a helyes útra térünk. Az alakuló egyletbe GO-70 úriember lépett be eddig. Ez a szám elég hogy egy kisebb sport egylet fenállésát biztosítsa. Hisszük, hogy társadílmunk vezetői pártfogásukba veszik a nemes mozgalmat és gondoskodnak róla, hogy az alakuló sport egylet mindnyájunk javára, városunk di.-zére fennálljon és viiágozzék. Szabó Lajos. A Bessenyei-Kör közgyűlése. A Bessenyei-Kör, társadalmunk szépen fejlődő, közművelődési egyesülete szept. 21-ikén délelőtt 11 órakor tarlottaévzáió közgyül s t a vármegyeháza dísztermében oly érdeklődes mellett, a minőt az általa felkarolt ügy megérdemel. A közgyűlésen megjelent tagok a kimerítő titkári jelentésből nemcsak a lezárt egyesületi év működéséről alkothattak maguknak világos és áttekinthető képet, hanem a jövő feladatairól is tájékozást nyerhettek; igy aztán, mint a kör levekenységének hivatott és jogosított tényezői magok is kifjezésre juttathatták azt a helyeslést, a melylyel az egyesület tisztikara által követett irányt juta'mazzák. A gyűlés lefolyásáról különben részletes tudósításunk itt következik : Báró Feilitzsch Berthold főispán ur elnöklete alalt tartott közgyűlésen jelen voltak: Kovács István, Marlinyi József alelnökök, Geduly Henrik főtitkár, Halasi János egyes, ügyész, Moravszky Ferencz stgidlilkár, Balla Jenő, B nes László, Bodnir István dr., Kallay Rudolf dr., Kovácli Elek dr., Májer.-zky Béla, Popini Albert dr., l'opp György, Porubszky Pál, Prok Gyula dr., Somogyi Gyula, Szesztay Zoltán dr., Vietórisz József dr. igazgató választmányi tagok ; Bogár Lajos, Eltsehtr Simon, Flegmann B rtalan, Flegniann Jenő dr., Flegmann Lipót, Groszmann Samu, Ilofl uann Mór dr., Kelemen Adolf dr., Klár Lajos, Mészáros Ferencz, Rosenthal Ferencz, Stolle-Kunike II., Surányi Imre, Vajda Dezső, Várallyay Ferencz és Werni r László egyesületi tagok. Elnök a szép számmal megjelent tagokat szívélyesen üdvözölve nyitja meg a közgyűlést, melynek idejére vonatkozólag sajnalattal jelenti, hogy sok oldjlu elfoglaltsága miatt nem tűzhette ki korabbra a közgyűlés idejet; igy aztán, tekintettel a beállott hűvösebb időMilyen régóta buj losunk már ebben a vad világban ! . . . A felséges maganynak őshazája vau itt, a „Szivszakaszló" táján. A hold megvilágít egy-egy kis tisztás a komor hegyoldalon; ott niinthi nappal volna még a harmatos fü-zálal is látni. S egy lépéssel arrabb már fekete az eidő. Egyetlen egy sugár sem bir átfurakodni az ágak sötétlő szövevényen. Azon a ponton néhány sűrű lenyő emeli üstökét a holdvilág elé. Psz-pszl! Hangzik a hátam mögött. Megtorpanok a pisszegésre, mintha kővé meredtein volna. Hallom, hogyan igyekszik elfojtani ziháló lélekzését a nagybajuszu vadőr. De hallok egyebet is. Különös egyhangú, últenies kattogás neszel az erdőben. Furcsa, hol halkan, hol erősebben csattanó ütés zaja. Mintha fütykössel kopogtatna valaki a nagylak derekát, meg a szirt tömböket. Mozdulatlanul állok. Itt vann ik az erdő koronás urai, a kik után t:rdig jártam le a labamat, a Szivszakaszto meredekein ! Ezek a szarvasbikák. Az a kattogó Iliiig ékesen szóló beszéd. Jeladás arra, hogy közel van már a lángolo hév évadja, a mikor minden agancsos dilia szivét szerelmi láz emészti. Most még együtt vannak az agancsosok, de mir ébred bennök a nyugtalanság, a nagy vágyak sejtelme. Már nem tudják egyruísl egészen közönyösen nézni. A ver megmozdult ereikben ; s valami vadító lázféle borzong végig rajlok; a mely a közelgő mámoros idők s jtésevel csiklandozza őket s igy minden társokban vetélytársat látnak. Eddig békésen lultik legelni s pihenni, egymás megszokott társiságában. Most el-elborul s merevvé válik a tekintetök, ha véletlenül szembe néznek. Mindjárt késze'; az öklelésre. Agancsuk egy szempillantás alatt összecsattan. Mint a vivópengék a roham előtt, ugy súrolják egymást remek, ágbogas ctontfegyvereik. Eoben m>g nincs igazi haraj, ez még félig játék; afele vivjbozke, ami

1 egymástól kötekedve, pajzánkodva veszjárásra, nem lehetett a közgyűlést a szokásos sótói kirándulássá! egybekapcsolva megtartani. Majd felhívja a főlitkárt jelenlésenek felolvasására. Geduly Henrik főtitkár jelentését előterjesztvén, a közgyűlés bőséges értesülést, oku ást es lelkesedést meríthetett az f gyesükt mult évi munkásságából a jövendőre nézve; valamintarról is meggyőződtek az egyesület tagjai, hogy mellan kitérik eideklődesükkel, támogatják pártfogásukkal azt az ügyet, a melyet ez a szépen fejlődő kör felkarolt: a közművelődés szent ügyét. A titkári jelentést lapunk részletesen közli, minek folytán felmentve érezzük magunkat az alól a kötelesség alól, hogy az erdekes eszmektől duzzadó fejtegetésekkel e helyült bővebben foglalkozzunk. A jelentésből csupán azokat a pontokat emeljük ki, melyek mint indítványok a közgyű'és intézkedései lettek szükségessé. Igy legi löbb a megüresedett választmányi tagsági helyeket töltötte be a közgyűlés. Részint lemondás, részint elhalálozás folytán meg üresedett négy hely az igazgató választmanyban, a melyekre Szikszay Fái, Májerszky Béla, Dr. Kotrthy Gyula és Klár Gusztáv választatott meg. Az irodalmi és zenészeli szakválasztmányban megüresedett ket helyre Popp Györgyöt és Inczédy Lajost választotta a közgyűlés. A magyarosítást terjesztő s akválaszlmányt illetőleg érdemes felemiilenünk, hogy a magyarosítás és magyar szellem terjesztésének czéljaira egy magát megnevezni nem akaró nemeslelkü ember barát egyszáz koronát adományozott, a miért is fogadja e helyütt az egyesület hálás köszönetét. A szinészeti szakválaszlinány elnöke tisztségéről leköszönvén, az elnökséget az egyesület elnökére: Br. Feilitzsch Bertholdra ruházza a közgyűlés. A személyváltozások kapcsán jelenli a fótitkár, hogy a rnult közgyűlésen Ui'y ő, valamint a segédtitkár is egy évre vállalták el inegbizatasukat, most tehát e tisztséget mind a ketten leteszik. Elnök e jelentésre a közgyűlés élénk helyeslése kö'ben kéri föl a titkárokat, hogy állásukban tovább is maradjanak meg, mire Geduly Henrik főtitkár, Moravszky Ferencz segéd-titkár nevében is a bizalmat megköszönve kijelenti, hogy lőlük telhetőleg tovább is végezni fogják titkári teendőiket. Kovács István indítványát, melynek értelmeben a titkári jebnlést a tagok névsorával együtt nyomassa ki a közgyűlés, utóbbi oda módosítja, hogy a jelentest hírlapi közlemény alakjában külön lenyomatban is elkészítteti, mint a mely sokszorosítási mód az egyesület jelenlegi anyagi viszonyainak leginkább megfelel. Ugyanis égető szükséggé vált egy kitűnő zongorának az egyesület részére való megvásárlása, mit a közgyűlés el is határoz oly módon, hogy Fopini Albert dr. javaslalát magáévá teszi s a lipcsei „Blüthner" czégtől megvásárolja az ajánlóit 1GG0 forintos zongorát 1350 lorintérl, melyből 1000 forintot az átvételkor, 350 forintot — az előzetes megegyezés értelmében — az 1003. évi julius 1 én fizet ki a kör pénztára. Végül még Porubszky Pál indítványára meleg köszönelet szavaz az elnöknek a kör lelkes és buzgó vezetéseert a közgyűlés, mely erre az elnök élénk éljenzése közölt oszlik szet. Szabolcsvármegye közművelőd sí egyesületének tehát nemcsak a részvéll ns

;g jegét sikerült megtörni, hanem azon az utun van, hogy már nevének varázsa is mind erősebben és hatalmasabban hat; általa a vármegye szivében a műv lődés vérkeringése igazi életerővel lüktet és olyan pezsgő elevenséget áraszt a társadalom elkülönült rétegeibe, a minőről az egyesület alapítói csak álmodtak, de ily rövid idő alalt történendő megvaló=ulására még a legvérmesebb reménységgel sem mertek gondolni. Kossuth emlékezete. Kossuth Lajos szülelésének századik évfordulóját nagy lelkesedéssel ünnepelték meg mindenült a vármegyeben. A lapunk legu óbbi szamaban közölt tudósítások kiegészítéséül kőzöl,ük itt a következő jelentéseket: Kemecsén e hó 21-én ünnepelték meg Kossuth Lajos születésének 100 éves fordulóját. Az ünnepélyen a bogdányi járás összes községei résztvettek, minthogy e jáiás közönségének hazafias áldozatkészsége tette lehetővé, hogy a járás szekh lyén, Kemecsén, Kossuth Lijosnnk szobrott állítsanak. Az ünnepély d. u. 3 órakor az ev. ref. templomban vette kezdetét, liicz Gyula halászi ev. ref. lelkes* szép imája után Vitéz Jgnác* ev. ref. lelkész mondolt nagy hatasu beszédet. Ezután az egész ünneplő közönség a községháza elölt felállított Kossuth szobor elé vonult. Dr. Horváth József földbirtokos lelkesült hangon tartott itt emlékbeszédet, vázolván Kossuth Lajos életét s fólszóllitva Kemecse község lakosságát, hogy minden hazalias érzésük oyilvánulásául zarándokoljanak el ehez a szoborhoz. A nagy telszessel fogadolt ünnepi beszéd után Pethö Gábor községi főbíró K mecse község nevében átvette a szobrot, ünnepies ígéretet téve, hogy Kossuth Lajos nevet mindég imáikba foglalják s a sz >brot megőrizni legszentebb kótele-ségükn-k tartják. Kallay Leopold, a bogdányi kerület orsz. képviselője mondott ezután nagy lutásu beszedet, fólhiva az egybegyűlt polgárságot, hogy — amit Kossuth Lajosnak a szobra képvisel — a s'.abadsagnak, egyenlőségnek, testvériségnek hivei legyenek mindenkoron. A kerület orsz. képviselője mély értelmű beszédének hatása alalt oszloti szét a közönség. A szobrot, a járás hölgyközönsege nevében Simák Gizella kisasszony megkoszorúzta. A szép ünnepély jelentőségét emelte, hogy olt volt a vármegye közszeretetben és tiszteletben alló alispánja Szikszay Pal es Megyery Géza kir. törvényszéki elnök is. a tisza-polgári 48-as és független pártkór lagjai is megünnepeltek Kossuth L íjos nagy hazánkfia 100 éves születési évfordulóját. D lelőtt 10 orakor a református templomban Istentisztelet volt, ft. Nyakas Balazs lelkész ur mondott alkalmi imái, a közönség el 'nekelle a Szózatot és Kossuth Lajos 100 éves (Hyranus) ddlamara Nyiry Zsuzsánnától. Délután a 48-as és független pártkör saját helyiségében díszközgyűlés volt, hol tagjain kivül hölgyek is részt vettek. Partell István elnöki megnyitója méltatva nagy hazánkfia érdemeit, ft. Nyakas Bilázs lelkesz ur által előadva Fohász, Rákossy Viktortól, közben énekelték Szózat, llymnus, és Tav.sz elmúlt és Porlell István elszavalta Dr Pap Zoltán pályanyertes alkalmi ódajat, beszéllek még Dely Mátyás és Piszkor Lajos urak. Végül gyűjtés rendeztetett ez itt élő 48-as honvédek javára. Közben beszélt Pali igi Mihály alelnök hatásos alkalmi beszédet. Vencscllő község lakossága Kossuth századik szülelésnapja alkalmából igen szépen ünn> pelt. Szept. l'.)-én este a község ablakai ki voltak világítva, szept. 21-én dtlelőlt az ev. ref. templomban hálaadó isteni tisztelet volt, a melyen László Gyula lelkész az ő hatalmas érczes hangján előadott remek beszédével teljesen elragadta s könnyekre inditá a halig dóságot. A tulajdonképeni ünnepély aznap délután folyt le a községháza előtti, ez alkalomra eruclvénynyel ellátott, igen ízlésesen feldíszített téren, a következőképen: A mintegy harmadfélezernyi közönség kalaplevéve elénekelvén a HynmUft Smied Károly köz-égi főbiró nek. Amint két bika szemközt fordul, már görbíti is a nyakát, már lujtja le a fejét. Térde megfeszül, csülke belemélyed a laza talajba, a melyen taszít már egyetegyet, bár még csak gyöngéi. Még nem hányja ugy fel erővel a földet, csak ugy próbálgatja. Hallom a halk moszatolást, ami bent az erdő mélyen folyik. Milyen óvatosan, hilkan lépegetnek! Most még ugy teszi le a lábát a hatalmas testű s mégis lepkekönnyű állat, miniha tojás közölt járna. M

;g nincs itt az az idő, amikor döng a föld, a szerelmes szarvasbika vigyázatlan, nehéz lépése alatt, de mar nincsen messze. Mi gmondja azt a folytonos kattogás, a nem szűnő mozgolódás, amely mintha hozzám közelednék. Ha nappal volna, bizonyosan tisztán látnám a lovagi mérkőzés e kezdő próbáit. A? ajancsok összeverődésének a han^jábál kitalálom, hogy a bikák legfeljebb ha hetven-nyolezvan lépésnyire lehetnek tőlem. De odabent a sürüb n sötét van. Tíz lepésnyire sem lehetne megkülönböztetni a szarvast a sziklatömbtől. Eíy ilyen kőoszlop mögül lesem a titkos játék végét. Ili erre jönnen-k a patakon át, keresztü kellene menniök a keskeny tisztáson, a mit a hold szépen megvilágít. Néha ugy tetszik, miniha egyenest felém tartananak. Két ilyen enyelgő viaskodó parnak kell itt lennie legalább is, olyan gyorsin követik egymást a kattogó ütések. Az egyik par viaskodása mind messzebbről hallik. O.t bizonyo an egy vén bika tasz'gal arrabb egy nilánal gyöngébbet. A többi is húzódik lassacskán utánok. Halkan, ahogy a csöndes erdő lakosaihoz il ik. Nem tudok lemondani róla, hogy hillgassam azt az izgató zajt. Elhagyom búvóhely-met s visszafordulok a cserkész-utoi; lélekzeb met visszafojtva csúszom a távolodó bikák irányába. A szél felölök fuj, nincs mit tartanom attól, hogy egykönnyen észrevesznek. Mist újra megallanak, újra elkezdik a játékos birkózást tülekedést. A cseriés'.-ut rabbá lesz, arról letérnem nem szabad, az ava'oa, a haraszton, nagyobb zijt ütnék a legavatosabb lépéssel is, semhogy a bikák meg ne Inllanak. Már nem kövelhele.n ő»el tovább, már bizonyos hogy útban vannak, ki a vágásba, ahol az egész éjszakát legelve töltik. Ilijnalban aztán visszajönnek megint a nagy erdőbe, a hűs, cseades árnyékba, de ezt a berkei, azt a völgyet, ahol imjl megpihennek, ki lu Iná előre ?! Már csak a képzeletemmel megyek utánuk, ameddig hallom az egyre gyöngülő kattogást. Elm ihk az is, nemsokára. A hold hoss/.u fe iyes savót t -rit elém az erdő rilkásabb részén, mintha csúfolódnék velem: .No tessek, itt a gyönyörű cserkész-u', talán még elérheted őket!' Moszatoló lépések neszére fordulok meg. A?t hiszem, a nagybajuszu vadőr jött utánam. Odaszólok hívom. Bull! Ifuhh ! hangzik e pillanatban, erős szuszanással a bokrok közölt. Aztán rohanó, nehézkes futás zij» támad. Misodperczek alalt, hihetetlenül g/osin, elmúlik a; is. Ugy állok a sötét erdőbe bimulva, mint a bálvány. A nagybajuszu helyeit egy kószáló agyarast szólítottam meg. Oda készülhetett a nagy kan a hegyi patak roedencZ' jébe, amely alattam volt a völgyben. A hold odafordult .irczczal a Szivszakasztó sziklás erdős oldalara; mintha enjem keresett volni, ugy nézett arra, ahol alltam. Átellenben egy másik hegy fényes gerincze látszott. Lent a gyepes völgyben, mintha m

;:iió igazgyöngyöt szórtak volna el az erdei tündérkék, akik a nagy világosság elöl a lombok sitra alá menekültek. Minden néma volt. Csak fáradt lépésünk zavarta meg a felséges magányt, amin: a Szivszak iszLo oserdőjeből kifelé igyekeztünk.