Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1902-02-23 / 8. szám
Nyiregyluíza lótenyésztése. Liptay Béla, megyénk lótenyésztési bizottságának elnöke, a mult csütörtökön megtartott ménvizsgálat alkalmával, sajnos igazságokat tárt eienk. A buzapiaezon körülbelül 60 darab mén várta a vizsgálatot. Gyakorlatlan emberek gyönyörködve szemlelték a viczkándozó, gondosan ápolt, jói táplált állatokat. Annál meglepőbb volt, hogy a vizsgálatra elővezetett 60 darab ménből csupán 8 darab lett a bizottság által köztenyésztésre engedélyezve. Gazdáink kifejezést adtak a csekély eredmény feleit érzett csalódásuknak. Ekkor Liptay Béla megmagyarázta amaz okokat melyek miatt csupán 8 darab mérit lehetett köztenyésztésre engedélyezni. Szavai, érvei oly meggyőzők voitak, hogy gazdáink belátták, miszerint az elnöknek igazsaga van. Belátták, hogy Liptay Béla alaposan érti a lótenyésztést, hogy éles tekintete nem kerüli el a lóban található kisebb hibákat sem. A bizot:ság elnöke látta, hogy gazdáink értelmesek, de a lótenyésztést nem érlik ugy, amiként első tekintetre hinni lehet, épen azért megígérte, hogy a jövő hón.pban Nyíregyházára jön éd gazdái , kkal értekezni fog arra nézve, miként lehetne hanyatlásnak indult lótenyésztésünket ugy föllendileni, hogy az valódi jövedelmi forrása legyen eme törekvő és a közhasznú intézkedések iránt fogékony gazdálkodó közönségnek. Azok, akik Liptay Bélának a lótenyésztés körűi szerzett tapasztalatait, a Közjóra irányuló nemes buzgalmát ismerik, hálás köszönettel fogadták abbeli kijelentését, hogy Nyiregyhazára fog oly czélból jönni, hogy itt lótenyésztésünk érdekében fáradozzék. Hiszem, meg vagyok arról győződie, hogy gazdáink számosan fognak részt venni ama tanácskozmanyon, mely az ő anyagi boldogulásukat, jövedelmük fokozását, lótenyésztésünk emelését czélozza. Minden ember, aki ismeri gazdáikodóink mostoha helyzetéi, aki tudja, hogy az okszerű lótenyésztés egyik legfőbb jövedelmi forrást képez azon birtokos osztályra, melynek jövedelmező földinivelése megfelelő jószág tartástól van föltételezve, helyesléssel fogadhat minden olyan lépést, melynek czélja sz állattenyésztés tökéletesbitése. A nyíregyházi gazdák régen belátták a lótenyésztés jövedelmes voltát, de eme jövedelem csak tűrhető és nem kielégítő. A nyíregyházi nép ugyanis féltő gonddal neveli, ápolja lovait. Ilyen körülmények mellett valóságos kincses bányává lehetne tenni a lónevelést. Nagy hiba azonban, hogy a szemnek tetszős, jól táplált, gondosan kezelt lovak átöröklött hibákban szenvednek, melyek katonai, kereskedői czélokra alkalmatlanná teszik. A mi gazdáink a csikó származási feltételeit nem ismerik. Ha ugyanis a mént megválasztani nem tudják, vagy rokonvérü apalovat alkalmaznak, az öröklött hiba a csikóba átültetve még nagyobb mértékben nyilvánul, vagy általános satnyulást eredményez. Sok gazda a ménnél a szint, vagy a szilaj mozdulatokat nézte s megtörtént, hogy gyenge csontozatu anyalovánál vékony testalkatú mént alkalmazott, mely erőtlen, igára alkalmatlan, csenevész, vagy szabálytalan kinézésű csikónak adott életet. Emez egy példa is világosan mutatja, hogy a gazdának ismernie kell lova testi fogyatkozásait s a men megválasztásánál oda kell törekednie, hogy az anyaló testi logyatkozása megfelelő mén által pótoltassák s az anyánál jobb testalkatú csikóban nyerjen kifejezést. Amennyiben pedig eme kérdést rövid hirlapi czikben kellő magyarázattal tárgyalni nem lehet, nagyon ajánlatos, hogy gazdáink mennél többen látogassanak el amaz értekezletre, melyet Liptay Béla néhány nap múlva összehivatni fog. Lótenyésztésünk hátrányára van az is, hogy a csikónevelés, a takarmányozás sem aként történik, mint ahol kifogástalan, katonai cz Ira alkalmas lókereskedőknek tetszős lovakat nevelnek. A csikók szűk udvarokon neveltettek, igy nem sajátítottak el szilajabb mozgást. Az istállón való téli tartás pedig a lábak ferde állását eredményezte. A lovak elhízottak, puhák, mert sok nyers takarmányt esznek. Innen van, hogy a nyíregyházi jóltáplált ló, ha kereskedő kezére jön, kizabolják, más mozgást vesz, más járlattal többszörös áron elkél, mint a mennyiért a gazda eladta. Sokat, nagyon sokat tudnék lótenyésztésünk fogyatkozásáról irni, de nem czélom azon hibákra mutatni, melyek lótenyésztésü k hátrányára szolgálnak. Eme czikkem czélja inkább az, hogy gazdálkodóink figyelmét arra hívjam fel, miszerint Liptay B.la lekötelező szívességet tesz, ha hozzánk jő s gazdag tapasztalataival rámutat lovaink hibáira s jó tanácscsal szolgál a jövőre nézve. Erre annál nagyobb szükségünk van, mert gazdáink anyagi helyzete, a közterhek folyton való növekvése arra int, hogy jövedelmeiket lehetőleg okozzák. Nálunk a jövedelem fokozásának pedig egyik legfőbb alapja a tenyészanyag megjavítása, értékes, hibátlan lovak nevelése, mely csak ugy érhető el, ha a város, a kormány és jóakaróink támogatása mellett szakítunk a mostani lónevelési rendszerrel. Ha gazdálkodóink megértik, megérteni akarják, hogy mindez az ő jól felfogott érdekükben történik, akkor a polgárság javát, szivén viselő polgármesterünk támogatása, Liptay Bélának közbenjárása, jó tanácsai folytán fellendül azon lótenyésztés, melytől sokat várhat e városnak gazdalkodó közönsége. Ha ugyanis a C 00 darabra tehető lóáilományunk mai körülbelőleges értéke 2400000 koronára teli tő, okszerű lótenyésztés mellett emez érték bizonyára megkétszereződik és lovaink olyan keresletnek fognak örvendeni, hogy szorgalmas, takarékos, a lótenyésztést kedvvel űző népünk a lótenyésztésben fogja feltalálni legfőbb jövedelmi forrását. Kínálkozik az alkalom, mely gazdáink javát előmozdítani kívánja, nem szabad gazdáinknak ezt kicsinyeim, vagy elszalasztani, mert netáni közönyük nagyon U megboszulbalná magát. Sípos Lajos. N Y 1 R V I I i fc j < Az apagyi hitelszövetkezet, mint az országos központi hitelszövetkezet tagja működéséről. Az 1899. év folyamán, — midőn vármegyénkben a szövetkezetek, a kormány felügyelete alatt álló országes központi hitelszövetkezet álddsos munkálkodása következtében — alakulni kezdettek, irtam e becses lapokban röviden arról, hogy a kezdet nehézségeivel küzdve mily nehezen sikerült községünkben a hitelszövetkezet megalakítása. Annak bizonyságául, hogy a kezdet a legnehezebb és mért talán a szövetkezetek iránti érdeklődést s lelkesedest némileg ez által is sikerült fokoznom — a Tek. Szerkesztő Ur becses engedelmével s igazgatóságunk megbízásából — szövetkezetünk 2 '/j évi fennálása alatt elert eredmenyéről, működéséről, különösebben pedig a mult 1901. évi ügymenetről a következőkben óhajtok röviden beszámolni. Az 1901. évi ügymenet adatai a következők: Vagyon: Készpénz 145 K 56 f 298 drb kötvény értéke . . . 49620 K 52 f 1 drb központi üzletrész . . . 200 K — f Oisz. központ folyó számlán . 1244 K — f Felszerelés 75 K 26 f Központi betét 1400 K — f Összesen 52685 K 34 f Teher: Központi kölcsön .... 35730 K — f Takarék betét 6036 K — f Betétek kamatai 167 K 02 f Befizetett Üzletrész 8600 K — f Tartalék alap 281 K 90 f Központi előleg számla . . . 442 K 12 f Össze"sen 51257 K 04 1 Belépett az 1901. év folyamán 65 tag 81 üzletrésszel 4050 K értékben. 1900. év deczember 31-én volt 2 17 tag 390 üzletrésszel 19500 K Összesen 232 tag 471 üzleiresszel 23550 K értékűen. Az 1901 évben kilépettt 1 1 tag 46 üzleti ésszel 2300 K értékben. Maradt az 1901. év vegen 271 tag 425 üzletrésszel 21250 K értékben. Az 1901 év folyamán befizettek 2995 K 70 f üzletrész. , „ „ Kiadatott. 22726 K - f kölv. köles. , „ , Visszafizettek 11527 K — f , „ „ , Betét volt 7645 K 34 f „ „ „ Visszafiz. betét 3372 K 86 f Az év folyamán a központtól kölcsön kértünk .... 14708 koronát. A központnak visszafizettünk . 8473 koronát. ' Betevő volt 24 egyén s testület 25 drb könyvecskén. A legnagyobb betét volt 2000 kor. a legkisebb 1 korona. A legnagyobb kölcsön volt 3000 korona. A nagyobb kölcsönöket betáblázás mellett adtuk. Jelzálogos kölcsön 60 drb kötelezvényre adatott 15602 korona értékben. Alapszabályaink értelmében is, de meg a nép jól felfogott érdekeben is a kölcsön kérők kérelmeit, körülményeit mindenkor beható vizsgálat alá veszi az igazgatóság, ügyel arra is, mi czélra kéretik a kölcsön s csakugyan arra a czélra fordittalotf-é a mire kéretett. Ez által eleje vétetik annak, hogy a felvett kölcsönök könnyelmű módon, haszontalanul fecséreltessenek el. Kölcsönt kap a legszegényebb munkás ember is megfelelő összegig s megfelelő Kezesek mellett, ha különben becsületes, szorgalmas, józan életű ember. Gsakis kötelezvényre adunk kölcsönt, mert a váltó lebonyolítása a jó reszben irni nem ludó, egyszeü kölcsön kérő néppel szemben ig n nehézkes volna és soic kellemetlensegre adhatna okot. A lejáratokat félévenkint szorgalmasan rendezik, fizetik, valamint az üzletrészeket is. Idáig csupán egy esetben volt szükség ügyvédi megintesre. Fennálásunk óta a lefolyt 2 '/» év összforgalma a következő volt : 189J. évi augusztus 1-től . . 9^51 K 03 f 1900. év folyamán . . . . 37710 K 83 f 1901. év folyamán . . . . 52798 K 20 f Általában a két és fél év alatt azt tapasztaltam, hogy a szövetkezet jótékony hatása már is meglátszik lakosságunkon. Könnyebb feltételek s olcsóbb psrezent mellett jutván a pénzhez, szükségleteit, beruházásait könnyebben fedezheti, melyek alapját képezik további boldogulásának s e mellett üzletrészei révén még egy kis tőkét is gyűjt össze magának. Adja Isten, hogy a szövetkezeti eszme minél szélesebb talajon verjen gyökeret s okosén felli isználva és vezetve — nem feledve ki a dologbol az erkölcsi czélt sem — vesse meg erős fundamentumát jó magyar népünk jövendő fejlődésének, előhiladásának. Apagy, 1902. febr. 12. Szabó Aladár, ig. elnök s ügyvezető. Irodalom. Aprópénz. Elbeszélések. Irta: Szoma'iázy látván. Megjelen ek az Egyetemes Regénytálban. Singer ea Wolfner kiadásiban Szoiuaházy elbeszéléseiben van valami lappangó kedvesség, ami azokat kívánatossá teszi az olvasó előtt. Egy neme a derűs életJlozófiának az, amely még a legszomorúbb dolgoknak is vidám szint ad. Az élet úgyis elég szomorú, vegyük hát ki belőle azt, ami élvezhető, mondják mások, ő azonban igy állitja fel a formulát: — Az életben van elég öröm, vegyük hát ráadásul azt a kis szomorúságot. Vegyük például most megjelent kötetenek mindjárt a legelső történetét. Két nővérről van szó : az egyik egészseges és boldog, mert szeret, a másik halálosán beteg és boldogtalan, mert ugyanazt a férfiút szereti, akit az egészséges nővére. S az utóbbi megtudja ezt, ra is beszeli a szerelmesét, hogy kérje meg a beteg Huga kezet. Az egesz csalas nem fog tovább tartani pár hét4 rV SZ C?n" y k' Sleány bol d°g a« hunyja le a szemét. im í? n a ZJM enÍeS cse lekedetre, a szegény beteg előtt a véletlen földerít, az ámítást, de aíért mégis boldogan hal meg. D Szépen, kedvesen finom egyszerűséggel mondja el Szomahazy ezt a kis történetet, melyet lehetetlen megilletodes nélkül elolvasni. Szerettünk volna minél többet ebből a zsánerből a kötetben. Ott van még az Elhibázott elet czimu dialóg, egy öreg házaspárnak beszélgetése azon a napon, mikor egyetlen lányuk nászúira indult Az öregek meg nem értették egymást és zokogásszerüen tőr ki belőlük a sóhaj: ,C<ak most a s r küszöbén tudjuk meg, hogy az eletünk csupa boldogság lehetett volna!" Hanem az asszony megvigasztalja, a gyermekeire gondol es mondja: — Talán ők. Vidám, jóizü történet jóval több akad a kötetben, ahol a jókedv fölkap egy szutáciot és derűsre kiformálja. Ilyenek: Stella Maritiuia, Gandia alkotmánya. Az őrnagy felesege. A szakaszjegy. Négyes (pompás szatíra a minden áron való donjuanoskodásra), Maróth hőstette stb. Aprópénz nek nevezte el Szomaházy a legújabb kötetet. Elfogadjuk ezt az elnevezést a történetek terjedelmere, de nem azok értéke szempontjából. Ajólczilezált, finomul kiformált csecsebecsék benyomását teszik. A könyv ára bekötve 1 korona. Felhívás előfizetésre. „Fiu-e vagy leány?' czitníí orvosi szakmunkámat sajtó alá rendezem. A könyv mindenki által, a nem szakember által is könnyen érthető nyelvezettel van irva és mint olvasmány is érdekfeszítő, mert olyan világba vezetem az olvasót, a melyről még ma is azt hiszik, hogy emberi elmének hozzáférhetetlen. A jövő meg fogja mutatni az-c ? Ezen könyv előállítási költségeinek fedezhetési czéljából nyitok előfizetést. A könyv ára előfizetőknek 7 korona. Bolti ára 10 korona. Az előfizetési ár hozzám küldendő posta-utalvánnyal. Tisza-Roff, 1902. január hó. Teljes tisztelettel Dr. Bodnár Sándor. Egyetmás Lindh Marcelláról. A Bessenyei-Kör küszöbön álló nagy művészestéjének kiemelkedő fénypontja tagadhatatlanul Lindh Marcella asszony, a daléneklés művészetének egyik királynője, a ki Amerikából szakadt ide közénk, hogy Budapsstnck egyik nevezetessége legyen. A .mexikói csalogány"-ról (a mint Európa-szerte hívják) előtiünk van a budapesti és külföldi sajtónak egy csomó kritikája, a melyekben az elragadtatás és rajongás kikeresi a leghízelgőbb szavakat, hogy elhalmozza velük ezt a csodálatos asszonyt, a kit a stílszerű daléneklés legihletettebb lángelméjü művésznőjének hirdet és magasztal világgá. Ezt az igénytelen, törékeny kis teremtést, ha dalra nyitja ajkát, ez a dal Isten kegyelméből való dalos madárrá varázsolja, a mely 2'|, oktávát (a kis As-tól a háromszor aláhúzott Es-ig) játszi könnyűséggel csicsereg keresztül. Lássunk e szűk kis téren legalább egy-két sort e krititákból. „Csupa szív és csupa ideg ez a mindenképpen érdeke, asszony, a ki hol csöndesen, szinte magának csicseregve, hol ábrándosan elmélázva, hol kitörő ujjongással, hol meg kaczéran turbékolva tölt be édes szavával minden szivet-lelket." — „A finom és csapongó hangulatok, a mely érzések és lobogó szenvedélyek, a szelid epedés, az érzelmes évődés, a bánatos emlékezés, az emésztő sóvárgás, a mámoros ujjongás, az önfeledt elmerülés — mind kifejezést találnak Lindh Marcella apro dalaiban." — „A mit a cikornyás énekművészet régi mesterei, a rafinált velencei és firenzei iskola kitalált: a trillák minden fajtája, a gyöngyöző, a pattogós, a kettős rövid trilla, szédítő koloratúra, kicifrázott futamok, fioratúrák stb. mesés pompában kápráztatnak el bennünket ennek a nagy nőnek bűvös énekében." A művésznő, a ki szülőhonát is diadallal járta be, kedves apróságokat mesél el ámerikai élményeiből. Íme az egyik legérdekesebb: „Ámerikai hangverseny-körutamon Los Angelosban, a hangverseny után, két fiatalember lép be a szobámba egy éltesebb úrral eme szavakkal: ,Asszonyom, kegyed éjjeli csendháboritásról van vádolva. Hangja nagy esődületet támasztott a haz előtt. Kövessen röglön!' Én megrémülve engedelmeskedtem. Komornámmal zárt kocsiba ültetlek, és pár perc múlva egy fényesen kivilágított pa'ota előtt állottunk meg. A barom úr udvariasan egy fényes terembe vezetett fol,a mely tele volt ékesen öltözött hölgyekkelés urakkal Erre az öreg úr bemutatta magát, hogy ő Smith Ralph Ward a két fiával. Aztán íjy folytatta : ,Asszonyom, bocsásson meg ezért a kis államcsínyért, a melyet azért követtünk el mert tudtuk, hogy meghívást nem fogad el. — Engem a ki már közel voltam a síráshoz, ez a váratlan fordulat olyan rózsás hangulatba hozott, hogy egy feledhetetlenül kellemes estét töltöttem köztük. Távozásomkor a ház úrnője egy igen értékes spanyol cs.pke-salt akasztott a nyakam kóré, hogy a .torkomat k.meljem . A salt az est emlékére kegyelettel őrzöm." Ez a híres asszony szerencsélteti most városunkat jövetelével: reméljük, hogy Szabolcs naüírtó közönsége szívvel-lélekkel azon lesz, hogy szép emiekekkel távozzék körünkből! . ÚJDONSÁGOK. Bessenyei-Kör. Soh nem látott, soha sem hallott érdeklődés nyilatkozik meg az immár mindenekfölött népszerű Körünk közelgő nagy művészestéje iránt. Mi sem tanúsítja ezt szembeszökőbben, mint hogy a jegyeknek kel harmad része a kibocsátásnak első napján elfogyott. Am a legfényesebb éremnek is van hátsó lapja: ez a hatso lap
