Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-05-25 / 21. szám

hivatalos ügynek tekintve, társadalmi uton, az illetékes tényezők bevonásival is igyekezzék mennél sikeresebbé tenni, hogy ez által ama mozgalom, melyet a törvényhatóság országszerte megindított, vármegyénk területén Szabolcsvármegye közönségéhez méltó arányban nyilvánuljon meg. A gyűjtés egyöntetűsége érdekében megfelelő számú gyűjtő-iveket mellékelek a községi elöljárók, testületek (kaszinók, társas-körök, iskolák) közt leendő kiosztás czéljából s felhívom a tek. ural, hogy a begyülendő összegeket a gyüjtő-ivek kapcsán terjessze be annak idején hozzám. Nyíregyháza, 1902. május 21. Mikecz Dezső, főjegyző, az alispán helyett. Kivándorlási kongresszus. A gazdasági szellem ama föllendülésének, mely néhány év óta oiszágszerte tapasztalható, e^-yik örvendetes tünete az a mozgalom, amely a kivándorlás okainak földerítése és az orvoslás módjának kijelölése czéljából megindult. Ósmereles, szomorú tény, hogy az ország határának jóformán mindenik pontján keresztül vándor csapatok távoznak a haza földjéről. Mintha földindulás rázta vo nt ki nyugalmából a népet, amely egy évezreden keresztül, vészben, viharban, kitartott hűségesen apai örökségén. A nagy és gazdag Amerika, melyről tündérképet fest magának a szenvedő nép, Németország, melynek virágzó tájai felé ismeretlen vágyak vonzzák a Délvidék százait. A kicsiny Románia, melynek a miénknél gyöngébb kulturája mellett fölényes szellemet képvisel székely vérünk, és Horvátország, mind-mind tőlünk szedi áldozatait. Számra kicsiny nemzetünk irtózatos emberadót fizet ma már az egész világnak. Kiszámították, hogy napjainkban körülbelől 800 -1000,000 magy ir él külföldön ! Tehát az ország lakosságának leörülbelől 'l,o része! Körülbelől. De hátha több? Mi lehel az oka e megdöbbentő változásnak? Mi űzi el közülünk ezt a rengeteg embert ? M<;gszünt talán teremni az ősi barázda? Avagy anynyit terein, hogy megfudlad zsírjában ? Nem nyujt-e érdemet a törvény jogainknak ? Lehetne nálunk kifosztani egymást büntetlenül? Más élvezi-e az én munkám gyümölcsét ? Avagy a magyar föld érzéketlen áruvá vált-e? Elvesztette delejes von/óerejét, mely tettekre heviti az ősöket? S az emberi kebelből elpusztult-e a fogékonyság, a hazaszeretet erényei iránt? Száz kérdés tolul ajkunkra és felelni nem mertünk idáig. Némán szemléltük a pusztulási, s nem láttuk sötétségét s nem hallottuk a búcsúzók zokogását, a panaszos siránkozását, a visszatérőket észre sem vettük. A jövővel nem törődtünk. Tétlenül várluk a „ma" elmúlását és álmosan talált a „holnap." Egyszer aztán valami kóbor szellő elűzte szemünk elől a mámoros közöny ködét. A kép, mely elénk tárult, S

;r>lmas. A züllésnek eg sz színskálája borította be. Mint nyári hajnalban a mezőn, mozgás támadt minden teren. Mi gjelentek a munkások szerszámaikkal. És megindult a munka. Igy terelődött a figyelem a kivándorlás mozgalmára. A kassai gazdakongresszuson megbízta a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége az Országos Magyar Gazdasági Eg>esületet, hogy a kivándorlás kérdését tegye tanulmány tárgyává, s azután indítson országos mozgalmat a fenyegi tő veszedelem moggátlására. A kivándorlásra vonatkozó adatok begyültek, ezek alapján az 0. M. G. E. elhatározta, hogy a különösen fenyegetett országrészeken kongresszusokat rendez a kérdés teljes tisztázása czéljából. Természetes, hogy elsősorban a felvidéki kivándorlás költötte fel az érdeklődést rendkívüli arányaival, melyek külöi.ösen az u'óbbi években valóban aggasztóan növekedtek. Az 0. M. G. E. felhívása ily körülmények között általános helyesléssel találkozott. A vármegyei gazdasági A ló is csupa vér. Andoes alatt vettük észre, hogy 40-50 főnyi török csapat jön velünk szembe Karád felől. — Koszrem bin Abduláhtól jöttek Kaiádról. Faklyákkal Megismertem Musztafa bin Mohammedet, nem hegédt meg be az arcza a vágástól, a mit te adtál neki. Megismei tem Dsafar Timurt, a kinek négy év előtt én vágtam le — az egyik iülét. Csupa ulufedzik (lovasok) voltak. Mogtámadtak bennünket, mi közre fogtuk a kocsit, ugy harczoltunk. Mind-mind elesett, csak én tudtam elváglatni, hogy hirt adjak, pedig ott szerettem volna meghalni az asszonyom védelmében, de eszembe jutott, hogy akkor nem tudod meg ho

1 vannak . . . — Megismerték az asszonyokat? — Minket ismertek meg, arról az asszonyokat is. Még láttam, hogy Dsáfar Timur kivette az összetört kocsiból a mi asszonyunkat s magához emelte a nyeregbe s mondta, hogy jó lesz Ibrahim basának. Magyar és Begetey felhördüllek. — Koppányba mentek ? A haldokló elmosolyodott. Diadalmas mosoly jelent meg ajkán. — Nem mentek. Musztafának én adtam egy vágást a másik pofájára, Dsafarnak pedig Bögöly Jóska vágott az állába. A/.onkivül mi g 10 emberük maradt. Azok is talán sebesültek. Mind levágtuk a többit, de minket is. Vissza mentek Karádra. Ezeket már csak ugy lehetett megérteni, hogy — Magyar a legény ajkahoz tartotta a fülét. — Van meg mondani valód, édes Laczim ? — kérdezte Magyar. A legény intett. Magyar oda tartotta a fülét egészen a legény ajkához. — Még az éjjel menjetek uram egész Karád alá, suttogott a haldokló s ekkor érezte Magyar, hogy a |. gény gyengen megcsókolta a fülét. S aztán leesett feje, meghalt. • — Édes katonám — szólt Magyar s köny ragyoQtt szemében — megbosszullak téged is. Feljutsz oda, NVlH V ! D É tt egyesületek, a közigazgatási hatóságok, a kulturális testületek, az iparkamarák, lelkes magánosok épen úgy, mint maga a kormány érdeklődést tanúsítanak a mozgalom iránt. Bátran elmondhatjuk, hogy az egész felvidéki magyar társadalom sorompóba lépett. A kongresszus rendező bizottsága, amely az öszszes hivatott tényezők bevonásával alakult meg a mult hó folyamán tartott ülésén a kongresszusra nézve a következőkben állapodott meg: A kongresszus Miskolcion folyó évi május hó 31. és junius hó 1 napjain fog lefolyni. Tagja lehet, a résztvevő és a vendégekül meghívandó testületek kiküldöttein kivül, mindaz, aki a 4 kor. részvételi dijat a kongresszusi irodánál lefizeti s fölvételre jelentkezik. A kongresszuson résztvehet mindenki, tanácskozási és szavazati joga azonban csak az iroda által kiállított igazolványnyal biró tagoknak van. A tagok a kongresszus összes kiadványait in?yen kapják meg. A kongresszus öt, párhuzamosan működő szakosztályban tárgyalja a fölvett anyagot. Ezek : I. Östermelési, II., Ipari, értékesítési és közlekedési, III. Birtokpolitikai, adó- és hitelügyi, IV. Közművelődési és munkásügyi és V. Ki- és bevándorlási szakosztályok. Minden szakosztálynak elnöke és jegyzője lesz: a s-akosztályokon belül csoportosított kérdések tárgyalásait az osztályelnökök vezetik, magukat a kérdéseket pedig az előadók terjesztik elő, s kapcsolatosan határozati javaslatokat nyújtanak be. A szakosztály által elfogadott javaslatok a kongresszus teljes ülése elé fognak terjesztetni. A kongresszus határozatai hozzájárulás végett a szeptemberben Pozsonyban tartandó országos gazdakongresszus elé kerülnek, a hol alkalma nyilik az egész magyar gazdaközönségnek állást foglalni a felvidéki társadalom jogos kívánságai mellett, s ezáltal mint elutasithatlan nemzeti követelményeket állítani az ország minden vezető tényezője elé. Imi, ebben áll a kongresszus nagy jelentősége! Olyan gazdasági és társadalmi programm fog fölállittatani, mely biztossággal rámutat arra az irányra, amelyen a jövőben haladnunk kell. És ha ez irányhoz hívek maradunk, megritkul a kivándorló sereg, benépesül újra az elhagyott tűzhely, remény költözik a csüggedés nyomába. Senki se maradjon tehát el a nemes munkától. Vegye ki mindenki a maga részét belőle. Legyen az a kongresszus az, aminek lennie kell: találkozóhelye minden tettrekész és lelkes hazafinak. A kongresszusi iroda (Budapest, IX. Köztelek) elfogad jelentkezéseket s a részvételi dij ellenében megküldi a tagsági igazolványt, valamint a kongresszus részletes programmját, mely az előadók által előterjesztendő határozati javaslatokkal együtt e hó második felében jelenik meg. A Miskolczon alakítandó helyi bizottság gondoskodik a tagok elhelyezéséről és ellátásáról. Hogy ez irányban semmi fennakadás ne álljon be, kívánatos, liogy a részvételre való jelentkezés lehetőleg mielőbb megtörténjék. Fölhívjuk e körülményre olvasó közönségünk szíves figyelmét. Tanitói gyűlés. A „Szabolcsmegyei Általános Tanitó-Egyesület* nyiregyházi járáskörének f. évi május hó 14-én Nyíregyházán tartott közgyűlésének folytatása. 6. Morvay Margit, uj-fehértói tanítónőnek a phonomimikai módszer bemutatása után Lengyel József a Sloll Ernő nyiregyházi tanitó által irt „Mikép és mily terjedelemben tanittassék a népiskolában az egészségtan" czimü vitatételet olvasta fel, melyre a következő határozati javaslat hozatott: a) Miután az iskola nem lehet a gyermek testilelki javának egyedüli fejlesztője s ápolója s igy az iskolai nevelés csak akkor lehet tökéletes, ha a szülők részéről is támogatásban részesül. Mondja ki ajkör a szülői értekezletek fontosságát s léptesse életbe. a hol helye van az ilyen jó katonának: meg lásd, hogy bosszullak meg. Katona volt akkor mindenki. Készen volt mindég, hogy Inrczolni kell a törökkel. Még az éjjel 30 emberre egészítette ki lovas csapatát Magyar és Begetey és el is indultak; — két szakállos ágyú is volt velük, a miket magukkal vonszoltak. — Jól mond'a a Laczi, — szólt Magyar — hogy egész Kaiád alá menjünk. Ott legkevésbbé gondolnak támadásra. Karád nem az erősebb várak közé tartozott s az őrsége ritkán ment felül a száz emberen. Ház a váron kivül miud össze 34 volt. Még virradat előtt a házaktól nem messze helyezkedett el a tabi csapat egy elhagyatott szőllőnél. Sem a faluban, annál kevésbé a várban nem tudhattak az elhelyezkedésről, de nem is gondolhatták, hogy egy csapat az ágyukkal jól ellátott vár alá merészkedjen. Meg se láthatták őket. A két szakállos ágyú mindenféle vasdarabokkal megtöltve egymás közelébe ugy volt elhelyezve, hogy a töltés az uton seperjen cl. Alig világosodott, midőn a var felöl zaj hallatszott, majd a falun keresztül a lovak dobaja volt kivehető. Ekkor a faluból kiért 10 lovas, ezek előtt ment a két oldalról megvágott Musztafa bin Mohammed. Magyar a fogait csikorgatta. Gyanította, hogy Musztafa ma még elmenekül előle. A lovasok után kevés távolságra egy kocsi bukkant elő a faluból. A két ur megismerte, hogy feleségeik ülnek benne. A kocsi ulán ismét két lovas ment. E kettő után egy lovas. Ez volt a félfülű Dsafar Timur. Mindjárt utána jött négyesével vagy 40 azáb (gyalogos). Dsafar néha visszajött az azábokhoz s azokat figyelemre intette. Most is ott van a gyalogosok mellett, a midőn a tömeg az ágyú vonalába ért. — ,

„...-- ...

. , 3 b) Mondja ki az egészségtani ismeretek terjesztésének fontosságát a nép közt s gondoskodjék példákkal illusztrált nepszerü, egészségtani tartalommal biró olvasókönyvek szerkesztéséről. c) Fordítson a tanitó, nevelő nagyobb gondot a gyermek testi javak fejlesztésére. d) Mondja ki az egészségtan tanításának fontosságát a népiskolában és tanittassék az I-ső osztálytól a 6-ig, még pedig: Az I-II-dik osztályban a beszéd ért. gyakorlat alapján, a III-dik osztálytól pedig olvasokönyvek alapján. 1 7. Ezek után StofTan Lajos felolvasta és szakszerűen ismertette Bakos Istvánnak ,A népiskolai rajzoklatás feladata a középiskola és gyakorlati életre való előkészítés szempontjából* czimü vitatételét. Erre nézve a közgyűlés a következő határozati javaslatot fogadta el: Az elemi rajzoktatás 2 csoportra osztható u. m. az előkészítő és a tulajdonképeni rajzoktatásra. Az előkészítő oktatás tart az I II. osztályban. Melyekben eddig népiskolai tanterv szerint rajz nm&> felvéve, s a tulajdonkepeni rajzoktatás a III—Vl-ik osztályokban. Előkészítő oktatás az I-ső osztályban. Függelékes, vízszintes, ferde vonalak. A koczka lapjai egyénként. A koczka lápjáról lefejtett papirnégyzet elen és csúcson álló helyzetben. Függélyes felerész. Vízszintes felerész. Teglány kétszeres és háromszoros hosszúsággal álló és fekvő helyzetben — a fekete táblán — ugyanez gyakorolva a palatáblán, majd rajzfüzetben. II. osztály. Az I-ső osztály tananyagának ismétlése. Függőleges vízszintes és ferde vonalakbol alakított egyszerűbb alakok, szalagminták (meanderek) csekély árnyékolással — pontozott rajzfüzetben. III. o. Nagyobbszerü négyzet és szalagdiszitmények a hajlított és ívvonalak függő, vízszintes, jobbra, balra dűlő helyzetben — pontozott rajzfüzetben. IV. o. Ékitményrajz, színezés. Mértani rajzból a mértan elemeinek rajzolása — pontozatlan rajzfüzetben. V.—VI. o. Az eddig tanultak általános ismétlése nagyobb szabású minták — pontozatlan rajzfüzetben. 8. A ,Tanítók Országos Bizottsága" által kitűzött tételek közül „A tanitói fizetés emelése ügyében" a jkör Varga György, kótaji tanitó javaslatát fogadta el. Kezdő fizetés: 1200 korona. 5 év múlva 1400 korona. 10 év múlva 1600 kor. 15 év múlva 1800 kor. 20 év múlva 1900 korona. 25 év múlva 2000 kor. 30 év múlva 2100 kor. 35 év múlva 2200 korona. Igy eléri minden tanitó a X-dik díjosztály legmagasabb fokozatát s ez körülbelül megfelel annak a kívánságnak, hogy a képesítésnek megfelelőleg nyissák meg előtte mindazon díjosztályokat, melyekbe eljuthatnak érettségi bizonyitványnyal a tisztviselők. Hogy a IX-dik díjosztály is nyitva álljon a tanitó előtt az igazgatói tiszteletdijat osztjuk 3 részre : 200, 400 és 600 koronára; akkor némelyek elérik a IX-dik díjosztály 2800 koronás fizetését is. Az itt felsorolt fizetési módozatok ne csak az állami tanítókra vonatkozzanak, hanem a felekezeti és községi tanítókra is. Követelje a törvény, hogy a község és felekezet törvényszabta fizetést adjon a tanítónak. Ha erre nem képes, ugy egészíttessék ki fizetése az állam által, mert valamennyi tanitó egy nemzetet szolgál, egy hazát szeret, a magyar haza szeretetére oktat, szóval mindnyájan édes gyermekei vagyunk a hazának. 9. „Az ifjúság erkölcsi életének megóvása" czímü tételre nézve ugyancsak Nandrássy L>. Aurél, előadónak a következő javaslatát fogadta el a közgyűlés : a) A törvényhozás feladata oly törvényt alkotni, mely kimondja, hogy nemcsak a részeges, de az is, ki a részegséget előmozdította szigorúan büntetendő. Miután vasúti várótermeink legnagyobb részt nem egyebek piszkos korcsmánál, onnan a szeszes italok elárusitása kizárandó. — Tüzet! — ordított ekkor Magyar, — ide nézz Laczi, hogy mit csinálunk most! A két szakállos ágyú eldördült, utánna vagy 20 puska. A füst eloszlása után holt törökökkel volt fedve az ut. A harmincz lovas pedig kiugratott a szőllőből s egy része aprította a még meg maradottakat, a másik része pedig száguldott a lovasok után. Elől Magyar Bálint. A mint a kocsihoz értek. Magyar Bálint csak intett felesegének, de Begetey ott maradt mellettük. Dsafar megismerte Magyar Bálintot, gondolta, hogy itt élet halálról van szó, ütötte-verte lovát s kiabált az elől vágtatókra s biztatta, hogy forduljanak vissza és üssék agyon a gyaur kutyát. De a gyaur kutyának a lova már közelébe ért, Dsafar sötéten nézett vissza. Látta, hogy Magyar 30—tO lépéssel megelőzte a többi lovast. Ha ezt megölhetné, megmenekülne. Pisztolyát vette elő futtában, elkészítette s midőn közelbe ért Magyar, rálőtt. Magyar balkarja leesett de azért kaczagott. — En csak ezzel — kiáltott s egy buzogányt suhogtatott kezében. S azzal már döngette Dsafart. Dsafar egy ideig védekezett kezeivel, de az ütések mindkét kezét letörték s aztán, midőn még egy ütést kapott nyakára, lebukott a lóról. A Magyar lovasai ekkor száguldottak el mellettük, űzte-hajtva a többi törököt. Magyar leugrott lováról. — Ez a Vas Lacziérl — szólt Magyar s a lezuhant buzogány összetörte Dsafar állát. A törők üvegesedő szemmel nézett Magyarra. Eddig is elég volt már neki mindörökre. — Ez meg az asszonyokért — szólt Magyar s még egyszer lezuhant a buzogány. Ezután a Dsafar fejére a mamája sem ismert volna rá. Aztán Magyar a nyereg mellé akasztotta a buzogányt s megállt az uton, mig a kocsi oda érkezett . . . .