Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1902-05-18 / 20. szám
M V 1 U v i r> fr k voltak a közgyű'ésnek. Mindkét határozatát egyhangú lelkesedéssel hozta meg a közgyűlés, melynek lefolyásáról adjuk itt a következő tudósítást: Báró Feilitzsch fíerthold főispán kevéssel 10 óra után nyitotta meg a közgyűlést s bejelenti, hogy neh. Iloránszky Nándornak a vármegye közönségéhez intézett irata, melyben kereskedelmi miniszterré történt kineveztetését tudatta, időnözben történt elhalálozása következtében nem vétetett a közgyűlés tárgvsorozntíba. Tudatta továbbá, hogy az alispán az elhunyt miniszter özvegyéhez részvét táviratot inté/e't s a részvétért az özvegy köszönetét nyilvánította Bej"len!é továbbá a fő ;spán ur őméltósága Iványi János g. k. főesperes, bizottsági tag elhunytát, amely fölött a közgyű'és részvétét jegyzőkönyvében fejezte ki. A vármegyei pénztátaknak aközgjűlés tartama alatt leendő megvizsgálását a közgyűlés — a főispán előterjesztésére — elrendelvén, a vizsgálat megtételére Popp György, dr. Kovdch E'ek és Bleuer Lajos biz. tagokat küldötte ki. Ezután a vármegye alispánjának időszaki jelentését vette tárgyalás alá a közgyűlés s annak rendén elfogadta az állandó választmánynak a marha-só áru.-itására vonatkozó — lapunk legutóbbi számában már iímertetett javaslatát, ugy szinten azt a javaslatot is, hogy a vármegyei muzeum gyarapítóinak köszönet szavaz tassék. A pénzügyminiszternek — a vármegyei pénztári és számvevőségi hivatalok államosítása folytán lölszab.iduió helyiségek igénybevételére vonatkozó leiratára a már fentebb ismertetett határozatot hozta a közgyűlés, megokolván azl, a már ugyancsak fentebb felsoroltakon kivül azzal is, hogy a kerdéses helyiségek a kir. pénzügyigazgatóság vezetőjének s a kir. adóhivatai főnökének véleménye sz 1 rint is a kir. adóhivatal és számosztály elhelyezésére különben sem lennén k elegendők, a törvényhatóság pedig abban a nézetben van, hogy nem csak az adóhivatallal gyakran érintkező közönség érdeke, hanem a pénzügyi közigazgatás h lyes menete is megkívánja, hogy az adóhivatalok s az ezek működésével szoros kapcsolatban levő számvevőségek egy helyen legyenek s ez állal a közvetlen szóbeli irintkezés és ellenőrzés lehetővé tétessék. Egyébként is Nyíregyházán a kir. pénzügyigazgalóság és kir. adóhivatal elhelyezésére szolgáló épület ez idő sz rint áll épités alatt s ez az épület a kir. pénzügyigazgatónak a közgyűlésen tett kijelentése szerint a beolvasztandó vármegyei pénztár és számvevőség befogadására is megfelelő lesz. A honvédségi Ludovika akadémián megüresedett gróf Butller-féle alapítványi helyre csak egy pályázó jelentkezett: Szakács Lajos, kit a közgyűlés ajánl a honVidelmi miniszternek. Heves vármegyének, a Thökölyt, Rákóczyt és Bjrcsényit hontalanitó és difl'amáló törvények eltörlésére, Kossuth Lajos és a 48—49-diki honvédek érdemeit törvényben való megörökítésére irányuló átiratát s e kérdéssel kapcsolatosan a vármegye főjegyzőjének a Ilikóczy szobor felállítására vonatkozó indítványát, az allandó választmánynak lapunk legutóbbi száma vezető czikkében közölt javaslata alapján egyhangú lelkesedéssel elfogadta a közgyűlés. Arad sz. kir. város közönsége megkereste Budipest főváros törvényhatósági bizottságát a Kossuth szobor sürgős felállítása iránt. A közgyűlés hasonló szjllemü megkereséssel fogja az átiratot támogatni. A vármegyei központi választmányban Szikszay Palnak alispánná történt megválasztasa folytan egy tagsági hely megüresedvén, arra Fejér Imre főügyész választatott meg. Az Erzsébet közkórház alkalm izottainak fizetését a következőleg emelte föl a közgyűlés : az igazgató őorvosét 2G00 ról 3200-ra, az osztályorvosét 1800-ról 2200-ra, a gondnokét 1800-rol 2000-re, az ellenőrét 1100-ról 16 0-ra, az Írnokét lOOO-ről 1200 ra, az alorvosokét 800-ról 1000-re, a kertészét 48 >-ról 600 koronára. A nagy mérveket öltött kivándorlás megszüntetése érdekében a közgyűlés feliratot intéz az országgyűlés Béni földjét. Aztán ezért a kis szívességért száz forintot kér . . . De hál minek is volna az kelmednek, ahol annyi a föld? Csurgóé csak par hold lehet. — Tudja az enyém most két részben van. — Értem, értein : No de sose bosszankodjék, majd megpróbálom én. — Jó lesz kánlor uram; egy jó kis malaczot megeresztek, ha sikerül a vásár. Csak nézzen utánna. Kántor uram pidíg rágyújt a szebbik pipájára, azután indul egyenesen C-urgó Béni alacsony haza felé. Csuigó ippen a lovakat fogja ki; elbámul a nagy megtisztelt tésen, ilyen szegény ember házában kántor . . . — Mivel lehetik szolgálaljara mester uram ? — Hogy adja a löldjél? — Csuigó elbámul, meglepi a dolog ; már a második alkuszik a földjere. — Hát bizony magam se tudom. Müot lép be a bíró. — Adj Isten . . . — No még ilyen szerencse nem érte a házamat. — Hogy adja a földjét. — Csurgó Béni horn'okára bök a mutató ujjával, Elgon !o kodin : köl a dologban lenni valaminek, hogy ugy r.ij un ik a földemre. De nem megy kutatni. Szép, csendes alazallal vi szateszi kalapját. — Már megköveti m, sehogy biró uram. Kán or uram mosolyra vagja s-zája szélét: — Hat nekem V — Soi.ogy, kánlor uram; már csak megtarlom magamnak. VI. C urgó Béni újra befogja a lovakat, kihajt a földjére, a faluban pedig ketlen innen, kelten túlnan veiik ököllel a korcsma asztali: Mi a ménkű leli azt a C-urgól ? Totli Kálmán. képviselőházához és a kormányhoz, a következő intézkedéseknek törvényhozási uton való életbeléptetései kérve : 1. Az egyén és család megélhetéséhez szükséges minimum megállapiltassék és az minden adóztatás, minden köz és magán lefoglalás és árverés alól teljesen kivétessék. 2. A jelenlegi adóztatási rend-zer progressió alapon változlassek át, a legsíükse^esebb fogyasztási czikkek, melyeknek adó alá vonása a szegényebb sorsú embereknél a meg lhetést annyira megnehezítik, minden adó alól tiljesen, vagy legalább is mentől nagyobb mérvben mentesittessen.k, a szeszes italok szeszfok szerint adóztassanak mr-g, ellenben a luxus tárgyai arányosan növekedő adó alá vonassanak. 3. Az egyenes leszármazók és hitvestársak öröksége GOO korona értékig teljesen illetékmentes legyen, azon felül pedig a jelenlegi törvényes illetéknél tetemes csekélyebb °/,-kal rova-sék még. 4. Tétessék az igazságszolgáltatás olcsóbbá, egyszerűbbé, a közigazgatás pedig minden ágazatában, de különösen a községi előljáróságn il, szolgabírói és adóhivataloknál közvetlenebbé, egyszerűbbé gyo^sá és ingyenessé. 5. A paraszt birtoknak minimuma mindennemű felosztásra nézve megállapittassék. 6. A holt kéznek ingatlan szerzési tilalma újból életbe léptessék és kivétel nélkül szigorúan fentartassék. Ujabb hitbizományoknak felállítása az erdős területek hazáuk felvidéke és Királyhágón tu'i részei kivételével egyatalán meg ne engedtessék, az alföldi birtokok és latifundiumoknak kis paraszt birtokokra való felosztása törvényileg lehetővé tétess.'k. 7. A kis ember ixistenciája közmunkával, az uzsora kiirtásával, a nép földeségének lehető kielégítésével, a pálinka mérését számának kori Hozásával, a nép gazdasági nevelésével, takarékossági hajlamainak felébredésével, termény értékesítő és fogyasztási szövetkezetek létesítésével megteremtessék. 8. Az idegen országból, főleg Galicziából beözönlő vagyontalan földmivesi vagy iparosi kézi munkát nem folytató idegeneknek bevándorlása megakadályoztassék. 9. Az államnak saját pénz.eleslegei ne a fővárosi nagy bankokban helyeztessenek el, hanem ugy ezek mint a megyei összes köz- és áiva pénzek kellő biztosíték mellett egész hazánkban a hitel- és termelési szövetkezeleknél lehetőségig közvetlenül, vagy közvetve a vidéki nagyobb és teljesen megbízható pénzintézetek ulján olcsó kamatozásra kiadassanak. 10. Az emberi egészség, a gyógyszertárak ügye mielőbb államosittassék, a közművelődésre, népiskolákra az állam évenkint az eddiginél is nagyobb összegeket áldozzon és szegényeknek teljes tandíj mentességet biztosítson. 11. Magyarországot közgazdaságilag és kereskedelmileg Ausztriától teljesen függetlenné és e tekintetben az egész külfölddel szemben teljesen önjoguvá, szabaddá tegye az által, hogy az ezen czélt biztosító intézkedéseit már a legközelebb ujabban megkötendő váraszövetségnél és kereskedelmi szerződéseknél mulaszthatlanul ervényre juttassa. 12. Tekintettel arra, h igy a nyomásos paraszt gazdálkodás megszüntetése, a mi az 1894. évi XII. t.-cz. rendelkezéseiben nem csak megengedte, de protegálva van az úrbéres töipe és zsellér birtokok gazdasági üzemére és az azzal kapcsolatos állattal tásra semmi előnynyel nem, de gyakorlatban felette sok nehézséggel jár, sőt azokra nézve végzetetessé válhatik, másrészt pedig azok óhajtása is lehet jogosult és minden esetre figyelembe veendő, a kik az úrbéres birtokokban nagyobb területet birnak és igy külön váltan belterjesebb gazdálkodást óhajtanának szintén gyakorolni, kéressék fel a kormány, hogy az idézet törvény végrehajtásának tövényhozási uton leendő felfüggesztése vagy modositása melleit, az úrbéres birtokoknak újra tagosítása lehetővé tétessék, a kis termelők tevékenységét igénylő termelési ágak fokozott mérvben való czéltudatos fejlesztését, kerti gazdaság megteremtését, gyümölcs, zöldség termelését, az azzal összefüggő iparágak támogatását, dohány termelés kiterjedését, baromfi tenyésztést, ezek termékei értékesítésének államvasutaink utján való megkönnyítését, a házi ipar fokozottabb propagálását pedig tegye tanulmányá és sürgős intézkedések tárgyává. 13. A kisebb vagyonnal rendelkező társadalmi osztályok tűzhelyeinek és letfentartasának biztosítása czéljából törvény alkoltassek annak kimondására, hogy az 1881. évi LX. t. cz. alapján a végrehajtás alól kivett ingóságokon kivül, senkinek semmi féle tartozása, adósságáért egy szobából álló bútorzata és a házban található élelmi szerei, a háziparosok nyers anyaga 400 korom értéiig lefoglalható ne legyen. 14 Törvényileg kimondassák, hogy földbirtokokra végrehajtás akként legyen csupán vezethető hogy a tulajdonosnak 5 hold terjedelmű föld, az ennek megművelésére szükséges igavonó barom, gazdasági eszközök, az ennek bevetésére szükséges vetőmag a család nagyságához képest 6 hónapi élelem, a barmok ellátására szükségelt G hónapi takarmány érintetlen maradjon. 15. A kivándorlás ügye törvényileg szabályoztassék és bár a személyes szabadság és szabad akarati elhalározis jogának elveit tiszteletben tarlani, a jog es igazság szempontjából elengedhetlen követelmény, mégis tekintve a kivándorlás n gy arányát és az ezzel játó súlyos következményeket, szükségesnek ve jük, hogy az utlevel' k kiadása kellő halások közzé szoritlassJk azoknak kiadásánál a katonai kötelezettség teljesítésének mérve figyelembe velisék, és mindazok részére, kik valamely személyes szolgáltatásra szerződésileg kötelezve vannak, ebbeli kötelezettségűk teljesítése elölt útlevél ki ne adassék. 16 A kültöidi államok polgárai részéről azon fondoilattal eszközölt visszaélések megtorlasa iránt nemzetközi szerződésben gondoskodtassék. 17. Törvényhatóságiig elrendeltessék, hogy minden törvényhalóság és község a kivándorlókról törzs könyvet veze-sen, melybe a kivándorloüak személyi viszonyai feljegyeztessenek. Hogy a kivandorlottak te'jesen 3 magukra ne hagyassanak hanem az a konzulátusok és a z. e z, t' n f l! lr a tervezett ügynökségek utján az állam részéről felügyeletben es gondoskodásba., részesillessenek, bennok a nemzet, összetartozás érzete ápoltassék, a hazatérni k.vankozoknak ennek kivitele megkönnyítessék és a konzulátusok utján a kivándorlók személyi viszonyai nyilvántartassanak, figyelemmel kisértessenek. A t. főügyésznek a közigazgatási bizottságban való helyetlesitesével a közgyűlés dr. Pili S Sy István alügyészt bízta meg. J A másodnapi közgyűlés tanácskozásai közben a varmegye főispánja bemutatta Láng Lijos kereskedelemügyi miniszter levelét, melyben keresked-lmügyi miniszterre történt kineveztetését tudatja, kérve a törvényhatóság támogatasát. A közgyűlés az uj minisztert üdvözli. A C obaj községben megtartott jegyző választás ellen felebbezes adatván be, a közgyűlés a választást megsemmisítette, még pedig azért, inert a választást vezető főszolgabíró a 17 szavazatot nyeit Berzeviczy Andort megválasztott jegyzőnek jelentette ki, holott nem nyerte el a tőrvény altal megkívánt absolut többségét, mert a másik két pályázóra együttesen szintén 17 szavazat esett. Megsemmisítette továbbá a közgyűlés a választást m ;g azért is, mert a fószol/tbiró a választás tartamara bizalmi férfiakról nem gondjskodoit. A járási orvosok kérelmére a közgyűlés megszüntette azt az anomáliát, hogy ők lakber-illetménynyel nincsennek ellátva, s a járási orvosok részére, a szolgabirókéval egyenlő összegű lakbér illetményt szavazott meg. A nyíregyházi ev. ref. leány-internjtu-ban, a vármegye közönsége által létesített .Erzsébet királyné* alapítványon neveltetendő növendékek kijelö ésére alakítandó bizottságba a közgyűlés Lázár Kálmánt, Görö.nbei Pétert és Bleuer Lajost választotta meg. Velenczey Irénnek, Márkus Péternek és Bariba János nagy-káilói ev. ref. tanitó súkel-néma leányának 200—200 korona neveltetési segelyt szavazóit meg a közgyűiés. Szerdán délben 12 7, órakor főispán ut őméllósaga a közgyűlést berekesztette. tfyíregylTzft egíszsígügyc ápr ilisban. Egészségügyi jelentés. A folyó év április havában az egészségügy viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkönyvek adatait, sokkal kedvezőtlenebbek voltak, mint a mull év megfelelő huvában. — Az elmúlt ev ápril havában elhalt 57, addig ez év április havában a halálozás 80-at mutat, több tehát 23-al. Nem szerint elhalt fi 44, nő 36. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 31, töldmíves gazda 17, iparos és kereskedő 29, értelmiségi 3. Ezeken kivül halva született 4, kora szülött volt 1. Idegen határbeli el lelt Nyíregyházán temetve 1. Törvénytelen ágyból származó elhalt 4. Élve született 116, és pedig 56 fi és 60 nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 8, és pedig 4 li, 4 nő. Az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 36-al. Házasságot kötött 12 pár. Vallásra nézve elhalt: róm. kath. fi 8, nő 13 21, ág. ev. fi 26, nő 19 = 45, helv. hitv. fi 4, nő 2 6, gör. kath. fi 5, nő 2 7, izraelita fi 1, nő — 1. Életkor szerint 0—1 évig - 29, 1—7 évig 15, 7—20 évig = 11, 20—30 évig =?= i, 30—40 évig 3, 40—60 évig — 9, 60 -80 évig == 8, 80 éven felül 1 ; összesen 80. A város belterületén elhalt 52 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 27, kik közű' nem lett gyógykezelve 2, 7 éven felüli volt 25, ezek közül nem lelt gyógykezelve 2. A város belterületén elhalt 52 egyén közül tehát nem lett orvosolva 4 egyén. A város külterületén elhalt 28 egyén, kik közül 7 éven alól volt 17, ezekből gyógykezeles nélkül elhall 4, 7 éven felül volt II, ezekből nem lelt gyógykezelve 3, a külterületen elhalt 28 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 7. Az összes 80 elhalt közül tehát 11 nem lelt gyógykezelve. Orvos rendőri hulla szemle öt esetben volt, és pedig egy öngyilkos, egy lóragás, egy megégett egyén, és két hirtelen halállal kimúlt gyermek hullája fellett. Sem tőrvényszéki sem orvos rendőri bonczolás nem volt. Orvosi látleletet egy súlyos sértésről adtam ki. Piacz és élelmi szerek vizsgálatánál semmi rendellenességet nem tapasztaltam. Nyíregyháza, 1902. évi május hó 10-én. Dr. Trajtler Soma, városi tiszti orvos-főnök. Tanitói gyüfés. A .Szabolcsmegyei Tanító-Egyesület' nyíregyházi járás köre folyó évi május hó 14-en a tagok és tanügybarátok nagy részvétele melleit Nyiregyháíán az ág. hit. ev. központi elemi iskola dísztermében tartotta gyűleset. Jelen voltak: Kubacska István elnök, Seszták János (Buj), Tekésházy József (Balsa), Bárt ch Bobért (Felka), Kovács J. nos (P.-Dobos), B >ruch G }ula (P. Dobos), Bomch József (Karasz), Tóth György (Kó'aj), Józan József (Kótaj), Nagy Ign cz (Kótaj), Horváth Imre (Ibrany), Dr Horváth Jó'sef (Besztereczi vártanya), Lukács Feírncz (B. Szt.-Mihály), Mándy Gyula (B.-Szt.-Mihály), Mindy Ilonka (B.-Szt.-Mihály), Délczeg Sándor (Kemecsei, Szombathy Ilo-.a (Gégény), Szabó Antal (Nagy-Kálló), Vitéz Ignncz ref. leik SÍ (Keinecse), Szabó Joz-ef (KallóSemjén), Szabó Gyula (Uj Fehértó), Pethő Zsigmond (Szekely), Eperje^sy Barna (Berkesz), S/.abo íren (UjFehértó), Morvay Margit (Uj-Fehértó), ifj. Bindar Miklós (Ibránv), liaskó Viktor (Timár), Pávay Andor (Gava), Hadzsega G.,ula (Timár), Bakos István, Pataky Lajos, Béler Gusztáv, Pr.szlauka Lnjos, ifj. Szabó Endre, Nandrássy D. Aurél, Petrikovics Pál, Halasz Mor, OzvaldJa-