Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-05-04 / 18. szám

XXIII. évfolyam. 18. szám, Nyíregyháza, 1902. május 4, VIDÉK. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és A SZA.B0LC3MEGYEI ÁLTALÁNOS TANITÖ-EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Égész évro H korona Fél évre 4 „ A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak négy korona. Egy szám ára 20 Altér. Az előfizetési pénzelt, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Élek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő csime alatt kéretnek beküldeni. Bérmentetlen terelek csak ismort kezektói fogadtatnak e'. A kéziratok csak világos kívánatra s az illeti költségére küldetnek viasza. Hirdetési dijak: Minden négyszer kisábozott petit sor egyszer közlése 10 fillér; töbtisijrl közlés esetében 8 fii. A nyllt-téri közieményak dija soronkint 60 fillér; Apró hirdetések 10 szóig 40 fii., minden tovibbi szó 4 Öl. Vastag bet&vel szedett ketszeresen számit. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Ecksten Bernát ós Altalános Tudósitó által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban Hivatalos rész, 10511 — 190Ü. K. Szabolcsvármegye alispánja. Miudcu bizottsági tagnak. Főispán Őméltósága Szabolcsvármegye törvényhatóságának rend s tavaszi közgyűlését folyó évi május hó 13-ik és kövi.tkező napjainak délelőtti 10 órájára Nyíregyházára a vármegyeháza nagytermébe özszehiván, arra a t. bizotts.ígi tag urat a tárgysorozat közlése mellett tisztelettel meghívom. Nyíregyháza, 1902. évi május hó 1-rn. Szikszay Pál, alispán. (A tárgysoiozatot külön mellékleten közöljük). 550—1902. sz. Szabotcsvármegye főispánja. Pályázati hirdetmény, A kormányzatomra bizott Szabolcsvármegye törvényhatóságánál évi 1100 korona törzsfizetés, 120 kor. jakpépzzel rendszeresített közigazgatási gyakornoki állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felliivom, hogy az 1883. évi I. t.-cz. 3 §-ában előirt minősitvényüket, valamint eddigi alkalmaztatásukat és életkorukat igazoló okmányaikkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó évi május hó 15-ig mint záros határidőig nyújtsák be. Nyíregyháza, 1902. április hó 28-án. 2—1 Báró Feilitzsch Burthold főispán. 9357 —1902. K. Szabolcsvármegye alispánja. A karczagi földuiíves iskolában megüres .dő 4 állami ingyenes alapítványi hely betöltése tárgyában kibocsátott paiya^ail hirdetmény egy példányát közhírré tétel vé'gett közlöm. Nyíregyháza, 1902. április hó 18. Szikszay Pál, alispán. 4Ü-'—1902. sz. Szabolcsvármegye főispánja. Pályázati hirdetmény. A karczagi in. kir. földmíves iskolánál a szabolcsmegyei kis gazdák fiai rész>re fenn'artott négy állami ingyenes alapítványi helyre ezennel pályázatot hirdetek. A „NY1RVIDÉK* TÁHCZÁJA. Adóról, bélyegről. Elmélkedésem annyiban különbözik hasonló komoly tárgyú felolvasásoktól, hogy ebbe mindenkinek szabad beje szólni . , . Tudományos és mégis népszerű tanulmány ez, mert az anyag könnyen érthető feldolgozásában alkalmazkodni igyekszem — tisztelt hallgatóim felfogásához. E szerény bevezetés után megkezdem : I. Adó! — Itt minden egyenes gondolkozású magyar ember azt hihetné, hogy ez nem is „valami", hanem „valaki" még pedig olyas valaki, a ki valamit ad. — Hiszen mindenki ugy tudja, hogy például „kenyéradó", ez e^y olyan becsületes ember, a ki valamely szolgálatért — vagy — ritkább esetben — ingyen — kenyeret ad. Noliat ilyen értelmezés nagyon téves volna, mort az az ad'í, a miről én beszélek, tényleg nem „valaki", hanem „valami" — és nem is olyan valami, a mit mi kapunk, h.nem valami, a mit adunk . . . Különféle sajátságainál fogva alig lehet meghatározni, ho^y az adó tulajdonképen a világi teremtmények melyik fajához tartozik ! . . . Először tartozik az, az állatvilághoz. — Mert önfentartáíára élő emberek szipolyozásából, sőt némelyek szerint véres verejték megemésztésével táplálkozik; megeszi a loval, ökröt, szamarat és tetszés szerint tud felemelkedni ; másodszor tartozik a növényvilághoz, mert buja kinövéscinek legdúsabb ágai a földbirtokban gyökereznek, s mert elvitázhatlanul gomba módra szaporodik ; h irmadszor tartozik az ásvány világhoz, mert jegeczesedett hátralék alakjában ugy nyumja az ember szivét, mint a kő, mert csak ugy hasznos, ha kellően ki van aknázva, és mert forgalmának testesülése — végül is — leginkább aranyban és ezüstben lel anyagi alakot ... Az adót némelyek „közteher" -nek nevezik, pedig elég rosszul; mert minél többet raknak abból valakire, — az illető annál könnyebb lesz. Az iskola czélja, hogy a két évig tarló tanfolyamra beiratkozott ifjak a mezőgazdaság minden ágában, legfőképen gyakorlatilag kiképezve, hogy majdan az iskolából kilépve, ugy saját kis gazdaságuk okszerű kezelésére képesek, vagy nagyobb birtokban a munkák felügyelésére, vezetésére mint munkavezetők alkalmazhatók legyenek. Ezen állami ingyenes alapítványi helyre felvett tanulók az oktatáson kivül díjtalanul kapnak jó élelmezést, reggeli, ebéd és vacsorát, lakást, bútor és ágyneművel, fűtést, mosást és világítást. A földmivelésügyi m. kir. Miniszterhez czimzett folyamodványok folyó évi augusztus hó l-ig nyújtandók be hozzám a következő okmányokkal felszerelten: 1. keresztlevél (17 évnél fiatalabbak nem vehetők fel); 2. iskolai bizonyítvány arról, hogy az illető irni, olvasni s a négy alapmüvelettel számolni tud; 3. a pályázó vagyoni állapotáról szóló hiteles bizonyítvány, vagyontalanság esetén szegénységi bizonyítvány ; 4. illetőségi bizonyítvány ; 5. orvosi bizonyítvány arról, hogy a pályázó ép és egészséges s hogy mezőgazdasági munkák végzésére alkalmas testalkattal bir; 6. ujraoltási bizonyítvány ; 7. erkölcsi bizonyítvány, s ha az illető 3 korosztályt kiszolgált katona, a katonai igazolvány; 8. kiskorúság esetén szülői vagy gyámi engedélyről szóló nyilatkozat, hogy az illető földmíves iskolába léphet. A felvett tanulók köteleztetnek arra, hogy ruházatokban a megyéjükben használt népviselethez alkalmazkodni fognak. — A felvett tanulók az iskolába belépve magokkal tartoznak hozni: egy ünneplő és egy hétköznapi felső ruhát, 6 inget, G lábravalót, 4 törülközőt, 2 darab kötőt s megfelelő csizmaruhát. Végre megjegyzem, hogy a felvettek belépéskor 10 korona biztosítékot és 4 korona olvasótermi dijat tartoznak befizetni az iskola pénztárába. Származásának különfélesége szerint elnevezése is annyi, hogy az eddig már felfedezett alakjainak keresztnevei végig sétálnak az ABC minden betűjén, sőt ezek egyikét másikát többszörösen is veszik igénybe. Így betűrendben: A — Általános jövedelmi pótadó — ásványolajadó ; B — Bányaadó, betegápolási adó, beszállásolási pótadó ; C — Czukoradó, cselédadó; D — Dijjak, czimek, rangok, kinevezésekért; — Dohány fogyasztási adó; E — Ebadó, értékpapír forgalmi adó, egyenértékadó, egyházi adó: F — Földadó, fegyveradó, fogyasztási adó ; G — Gabonavám; H — Ilázadó, hadmentességi adó, húsadó, halászati adó; I — Italadó, iparkamrai adó ; J — Játékkártya, járdaadó, járadékadó, K — Keresetadó, községi adó; L — Lottóadó; M — Megyei pótadó; N — Nyilvános számadásos vállalatok adója ; O — Oskolaadó; P — Pénzintézeti adó; R — Rabt irtási dij; S — Söradó, sóadó ; Sz — Szállítási adó, szeszadó, T — Tökekamatadó; U — Útadó ; V — Vadászati adó, vám vízszabályozási adó; Z — Zsidó templomszék adója. Igy összehoztunk hamarjában vagy 43 féle adót, I de bátran elhihetjük, hogy szorosabb kutatás mellett l ennél sokkal többet is fedezhetnénk fel, — sőt egészen meg lehetünk nyugtalva arról is, hogy ha a német kultura terjesztésének ujabbi lendülete folytán édes nyelvünk ABC-je szaporodik, ugy az adó a haladás és nemes verseny terén bizonyára nem fog hátramaradni. Es most — miután tudjuk, hogy mi az adó, átA biztosítékból a gazdasági eszközökben szándékosan tett károk téritlelnck meg, betegség esetén pedig gyógyszerek szereztetnek. Az olvasótermi dijakból szaklapok rendeltetnek a tanulók részére. Nyíregyházán, 1902. április hó 17-én. 2—2 Báró Feilitzsch Bertliold, főispán. A fagy. Mély megilletődéssel, aggasztó fájdalommal látjuk a szeszélyes természetnek romboló munkáját. A tavasz fejlődéseiben diszlő, szép reménjekre jogosító növényzetet leforrázta a szokatlanul erós fagyás, A csapás nagy, a pusztulás kiszámithatlan. Azon gazdálkodókat, akik jó termést reméltek, akik a fukar természet kényére vannak utalva, annál jobban megrendíti e csapásnak évekre kiható sajnos következménye, mert a mult évben aszály, azt megelőzőleg szintén fagyás tette tőnkre terményeiket. A különféle kiadásokkal megterhelt, csapásos évek mostohaságától látogatott gazdálkodók azt hiszik, hogy egy kedvező esztendőnek áldása kimenti őket sanyarú helyzetükből s ime mintha a gondviselés végpuaztulásra kárhoztatta volna emez agyonsanyargatott nemzetet, érzékeny csapásként küldé rá a kiszámithatlan kárt okozó fagyást. Ilyenkor, csak ilyenkor láthatjuk igazán, hogy a gazdálkodó közönség jóléte mennyire a természet önkényétől vau függővé téve. Sokan irigylik a gazda szabadságát, függetlenségét s azt, hogy munkálkodását a szabad, az éltető természetben folytathatja, de ilyenkor szánalommal tekintenek reá, mert eszükbe jut, hogy térhetünk annak politikai, társadalmi és irodalmi szemponttól való méltatására. Politikai legfőbb kincse minden honpolgárnak — a szabadság, s e szabadságból kifolyó egyéni önrendelkezési jog. Nos tehát! az adó a szabadság előharezosa, — mert az önrendelkezési jogot minden egyéb törvényes intézménynél legjobban kiterjeszti: mig ugyanis valaki csak 24 éves korában nagykorú, katona csak 20 éves korában lehet, házasodni 18 éves korban szabad, addig adót fizetni már 16 éves korban van megengedve. Az adó tehát a legszabadelvübb politikai intézmény s ennek alapja a legnagyobb politikai garantia: a polgári becsületszó; — ergó polgár becsület — becsület politika — és politika adó nélkül — tehát Mocnik egyenleti elmélete szerint polgár politika és adó nélkül nem lehet. Ezt, azt hiszem, érthetőleg demonstráltam. Társadalmi szempontból az adó a legnagyobb védeszköz, a fenyegető szoczializmus ellen, mely tudvalevőleg minden (elsőbbséget és rendi fokozatot romba akar dönteni: Mert az adókulcs tele van fokozatokkal, melyekbe a honpolgárokat osztályozza, s ez által a socialistikus törekvések megsemmisitével sokkal jobban mint a főrendiházi törvény — örök jogon — megkülönbözteti az embereket s megállapít a jelen és jövő kornak megfelelő uj társadalmi osztályokat. Az adó tudnillik grófot, polgárt és parasztot összekeverve — felosztja őket virilis, kisebb és hátralékos adófizetőkre. E felosztásnál különös pedig, hogy ezen uj társadalmi rendszerrel nem éppen a magasabb rangot nyert egyének — mint inkább a harmadik fokozatba jutott hátralékosok vannak megelégedve s ezek kőzzül is leginkább az ismeretlen helyre eltávozottak vagy vagyontalanul elhaltak. Az adónak társadalmi fontos szerepe és különös befolyású hatása abban a csodálatosnak tetsző körülményben is nyilatkozik, hogy mig egyrészt, — mint emiitettük — egy korszerű kasztrendszert teremt; másrészt