Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-04-27 / 17. szám

XXIII. évfolyam. 17. szám. Nyíregyháza, 1902. április 27, IDÉK SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABÜLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZÓK és A SZABOLCSMEGYEI ÁLTALiNOS TANITÖ-EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik: hetenbint egyszer, vasárnapon. -f£S A lap szellemi részét képező küldemények, Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől e . Egész évre . Ml évre 4 „ lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos fogadtatok Negyedévre 2 „ könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám . . t .. , „- ­A községi jegyző és tanító uraknak egész évre í TánÁ^I™ jai, .,, A kézi r»tok csak világos kivanatra i csak uéyy korona. Egy szám ára 20 fillér . (Janoszky ház) intézendók . illető költségér e küldetnek v. s 8za. Hirdetési dijak: Minden ntgyuer bisábozott petit sor egyszer köxlése 10 fillér; töbtrszírl közlés esetében S fi 1. A nyllt-teri közlemények dija soronkint 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fii., minden további szó 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Hirdetesek elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Ecksten Bernát es Általános Tudósilí" által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Nemetország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban Hivatalos rész, 9357 —1902. K. Szabolcsvármegye alispánja. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A karczagi főldniíves iskolában megiircs idő 4 állami ingyenes alapítványi hely betöltése tárgyában kibocsálotl pályázati hirdetmény egy példányát közhírré tétel végett kö/löm. Nyíregyháza, 1902. április hó 18. Szikszay Pál. alispán. 402—1902. sz. Szabolcsvárnu'gye főispánja. Pályázati hirdetmény. A karczagi m. kir. földmíves iskolánál a szabolcs­megyei kis gazdák fi.i részére fenn'artott négy állami ingyenes alapítványi helyre ezennel pályázatot hirdetek. Az iskola czélja, hogy a két évig tartó tanfolyamra beiratkozott ifjak a mezőgazdaság minden ágában, leg­főképen gyakorlatilag kiképezve, hogy majdan az iskolá­ból kilépve, ugy saját kis gazdaságuk okszerű kezelésére képesek, vagy nagyobb birtokban a munkák felügyelé­sére, vezetésére nvnt munkavezetők alkalmazhatók le­gyenek. Ezen állami ingyenes alapítványi helyre felvett ta­nulók az oktatáson kivül díjtalanul kapnak jó élelmezést, reggeli, ebéd és vacsorát, lakást, bútor és ágyneművel, fűtést, mosást és világítást. A földmivelésügyi m. kir. Miniszterhez czimzett folyamodványok folyó évi augusztus hó I-ig nyújtandók be hozzám a következő okmányokkal felszerellen: í. keresztlevél (17 évnél fiatalabbak nem vehetők fel); 2. iskolai bizonyítvány arról, hogy az illető irni, olvasni s a négy, alapmüvelettel számolni tud; i 3. a pályázó vagyoni állapotáról szóló hiteles bi­zonyítvány, vagyontalanság esetén szegénységi bizo­nyítvány ; 4. illetőségi bizonyítvány ; A JÍYIRV1DÉK* TÁHCZÁJA. Drauiolclt. — A „Nyirvidék" eredeti tárczája — — Irta: Beth. — II. Másnap levelet irt az urának; az valahol bent szán­k ázott az Ural hegységben. Fát vásárolt, éjjel-nappal járta az erdőket s valahányszor olt szorongatta a kezé­ben az illatos lila borítékot az asszony Írásával, ugy érezte, hogy egyszerre olvadni kezd körülötte a sok fehér hó és jéghegy s napsugaras boldogság költözik a három inedvebörös bundán kérésziül a szivébe. Pedig ezek a levelek nagyobbára egyszerűek voltak, főtárgyukat a gyermekek képezték, aprólékos kicsiségek és egy elnyomott sóhajtás az örökös egyedüllét felett. A legutolsóban a Sándor esetét is megírta körülménye­sen; mindent elszokott volt mondani az urának s most is szinte könnyebbséget érzett. Pár nap múlva megérkezeti a válasz; „Csak bánj jól a szegény fiúval" irta a becsületes Faragó ur irón­nal a jegyzőkönyvéből kiszakított iapra ; az apja az a lel­ketlen gép ugy sem törődik soha vele, aztán te is olyan egyedül vagy. Talán elszórakoztat. És még sok minden következett a gyermekekre vonatkozólag, és aztán haladt ollhon minden tovább, a megszokott kerékvágásban. Sándor beállított pontosan minden délután, leült a kis pouffra az asszony labaihoz s nézte annak ujjai járá­sát. A fehér damaszt, a fehér selyem szálak az asszony fehér ujjai egészen lekötötték. Ritkán beszélgettek, de ilyenkor Sándor előadta a legújabb híreket, már kevesebb keserűséggel beszélt róluk, mert a dolog nem maradt annyiban az apja nem tűrhette az ilyen szamárkodáso­kat és éktelen dühbe jött. Különösen a gyémánt karpe­recz sorsa bőszítette fel. Levelet is irt nekik, Sándor pedi; szívszorongva leste a postát, de ez mindazonál­tal nem gátolta abban, hogy délután szinte türelmetle­nül leste a perczet s hármat ugrott a lépcsőkön, hogy mentől előbb becsengethessen az első emeleti ajtón, hol a Faragó ur nevét fényes réz betűk hirdették. Az asszony 5. orvosi bizonyítvány arról, hogy a pályázó ép és egészséges s hogy mezőgazdasági munkák végzésére alkal­mas testalkattal bir; 6. ujraoltási bizonyítvány; 7. erkölcsi bizonyítvány, s ha az illető 3 korosz­tályt kiszolgált katona, a katonai igazolvány; 8. kiskorúság esetén szülői vagy gyámi engedély­ről szóló nyilatkozat, hogy az illető földmíves iskolába léphet. A felvett tanulók köteleztetnek arra, hogy ruháza­tokban a megyéjükben használt népviselethez alkalmaz­kodni fognak. — A felvett tanulók az iskolába belépve magokkal tartoznak hozni: egy ünneplő és egy hétköz­napi felső ruhát, C inget, G lábravalót, 4 törülközőt, 2 darab kötőt s megfelelő csizmaruhát. Végre megjegyzem, hogy a felvettek belépéskor 10 korona biztosítékot és 4 korona olvasótermi dijat tartoz­nak befizetni az iskola pénztárába. A biztosítékból a gazdasági eszközökben szándé­kosan tett károk téríttetnek meg, betegség esetén pedig gyógyszerek szereztelnek. Az olvasótermi dijakból szaklapok rendeltelnek a tanulók részére. Nyiregyházán, 1902. április hó 17-én. 2—1 Báró Feilitzseh Bcrthold, főispán. 8838 —190z. K. Szabolcsvarmegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város pol­gármesterének cs a községi elöljárságoknak. Az eperjeskei körjegyzői állás betöllése tárgyában kibocsátott pályázati hirdetmény tartalmát közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1902. április hó 12-én. Szikszay Pál, alispán. Pályázati hirdetmény. Lemondás folytán megüresedett eperjeskei körjegy­zői állás választás utján 1902. év május hó 31. napján ha néha hirtelen benyitott az ajtón, összerezzent, a gyer­mekek hang03 kiáltásokkal rohantak eléje. A [nagy fiúnak meghallgatta a leczkéit, olykor még magolt is vele, jobb ügyhöz méltó buzgalommal; a kis leány a nyakiba ka­paszkodott és bajuszát ránczigálta, épp olyan puha fehér bőre volt mint az ai yjának. Aztán egyedül maradtak, hamar besötétült, csak a kandallóban lobogtak kékes piros lűznyelvecskék. Mind a ketten a tűzbe bámullak s ha szóltak akkor is halkan tették. Lassanként akaratlanul, szinte öntudatlanul meg­lepte őket egy érzés, mintha öl öktől fogva ülnének ott a puha elnyújtott karszékeken, s a kandallóban zizeg a parázs s odakint rázza a szel az ablakokat. Végre megérkezett a várva várt levél, s Sándor megdöbbenve érezte, hogy nem okoz neki semmi külö­nösebb boldogságot. Egyenesen futott vele az asszony­hoz, s hogy az éppen kimenésre készen találta, bekísérte a városba. Boltról-bollra járlak; a tolongásban az asszony gyakran belekapaszkodott a karjába. Téli keztyüket vásá­roltak a gyermekeknek s egy puha selyem kendőt a Faragó ur nyakába, a ki egy kicsit asztmatikusan lélek­zett ha tél idején nem pólyázta be elegendően a nyakát. Sándornak fel kellett próbálni ott mindjárt a boltban, vájjon meleg lesz-e és az asszony igazgatta aj nyakánál, a keztyüs ujjai amint hozzá értek a kemény ingallérhoz, forrósággal öntötték el a testét. Utóbb betértek egy ezukrászdába, valami számlát fizettek s oda bent a félhomályos langyos levegőjű be­nyílóban megittak e^y csésze theát. Szorosan egymás mellett üllek az apró asztalkánál, a kezök összetalálkozott a süteményes tálezán és az asz­szony elkapta s feldöntötte vele a csészét, mert úgy érezte mintha megsütötte volna hideg fehér kezét a férfi érintése. A forró thea végigömlött a Sándor kezén és az asszony nevetve szégyenlősen kezdte törülgetni parfümös batisztkendőjével. A mint igy egymásra hajolva ültek s az asszony egy elszabadult iiajtürtje megcsapkodta a férfi arczát, szemük összetalálkozott a nagy tükörben, mely az átellenes falon függött. Az asszony elpirult s izgatottan ugrott fel; alig szóltak aztán egymáshoz, mig hazaértek. Eperjeskén a községházánál fog betöltetni délelőtt 10 órakor. A kör székhelye Eperjeske, hová tartoznak még Mogyorós, Tisza-Szent-Márton és Zsurk községek. A körjegyző fizetése évenkint 1000 korona, azaz Egyezer korona. Mellékjárulékok szabályrendelettel van­nak megállapítva, még pedig természetbeni lakás, fűtés­világitási átalány 90 korona, irodaátalány 08 korona, utiátulány 150 korona, ezenkívül Eperjeskén 2 hold 400 • öl, T.-Szt.-Mártonban 1 hold 1070 Qöl, Zsurkon 2 hold 400 Döl szántóföld használata. Pályázni óhajtók az 1893. évi I. t.-cz. 0. g-ában jelzett minősítést és okmányokkal felszerelt kérvényeiket a tiszai járás főszolgabírói hivatalához 1902. év május hó 25-ig beadhatják. Később érkezett kérvények figye­lembe nem vételnek. Mándok, 1902. április hó 9-én. Vidovlcli, főszolgabíró. 8313—1902. K. Szabolcsvármegye alispánja. A járási t'öszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva a folyó évi márczius hó 23-án kell 0512. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, ha a Mező-Ladány községben Koleszár Mihály udvarára lép­fene miatt elrendelt zár folyó évi április hó 3-án fel­oldatott. Nyíregyháza, 1902. évi április hó 16. Szikszay Pál, alispán. 3706/902. K. Körözvény. Üveges Sándor petneházai lakosnak f. hó 12-én reggelre 1 darab 8 éves, sötét pej kancza lova a petne­házai „Grósz'-féle tanyához tartozó legelőről elveszelt. Nyomozandó s feltalálás esetén ezen hivatal értesítendő. Kisvárda, 1902. április 17. Virányi, főszolgabíró. Csak az ajtónál, mikor elváltak jutott Sándornak eszébe, hogy neki most nagyon boldognak kellene lennie, nem azért, hogy megcsókolhatja a Faragóné kezét, de mert a levél ott a zsebében alapos kilátást nyújt, hogy lehető legrövidebb idő alatt megint rendbe jöhetnek a dolgai. A hosszubajuszu kapitány ugyanis miután egy egész délután valezerezett Annuskáva! a jégen s másnap ugyanaz az Annuska kigyúlt arczczal jegygyűrű nélkül, helyezte kezébe az ő kezecskéjét, végigvágott a lovagló ostorával a lakkcsizmáján. Ezután a bevezetés után a legényei és kutyái hangtalanul bújtak össze az istállóban. ü házasodásra épp oly kevéssé gondolt, minthogy kifizette az adósságait. Különben is otthon valami tenyér­nyi nagyságú német herczegségben már kilőn számára választva a papája a még hosszabb bajuszu nyugalma­zott őrnagy altal egy lenhaju kenderviragszemü contess, a ki azonban még egy esztendőt volt eltöltendő a régi traditiókhoz híven abban a zárdában, melyet a megbol­dogult nagypapája alapitolt. Másnap nriulán el is búcsúzott egy rövid lélekzetü kártyán, családi körülményeket emlegetve, s Annus mér­gében sirva lakadl, mikor a szemtelenül vigyorgó legény fütyörészve távozott. Aztán kerek egy óráig sirt, reá borulva a Sándor arczképére, és másnap igen halványan jelent meg a reggelinél. Harmadnap pedig a jóravaló malomigazgató levelet irt a Faragó úr társának, melyben jóvátehető félreértéseket, kis lányos bolondériákat emleget. Egy perczig tusakodott magával, vájjon odaadja-e, aztán megint visszadugta a zsebébe. Mi az, mi zörög ott a kezében? kérdezte az asszony s utána nyúlt ösztönszerű kíváncsisággal. .Semmi semmi* dadogta zavartan s elvörösödött a szeme fehéréig. Még egy két szót váltottak, aztán hanyat-homlo k kávolygó tejjel rohant le a lépcsőkön. Órákig elcsalangolt a néptelen utczákon, valami űzte, kergette szakadatlanul, valami mohó szomjú vágy, melyet mind őrültebbé tesz az elérhetetlenség biztos képzete.

Next

/
Thumbnails
Contents