Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-08 / 49. szám

N • I B V I D FC K 3 hazánk polgári erényekben gazdag, igaz és hű fiát vesztette el. Midőn részvétünk jeléül gyászunkat jelző koszorúnkat a ravatalra elhelyezni kérjük, fogadja a tekintetes tisztikar a nyíregyházi kir. pénzügyigazgatóság őszinte és igaz részvétének kifejezését mélyen tisztelt alispánjuk elhalálozása alkalmából, kinek emlékét az évek hosszú sora sem fogja keblünkből kitőrülni. M. kir. pénzügyígazgatóság. Nyíregyházán, 1901. deczember 6-án. Popp György, kir. tanácsos, pénzügyigazgató. A kisiparosok bajai. A „haza bölcse" Deák Ferencz egy alkalommal a képviselőházban egy elhibázott dologról szólván mondta, .hogy ha az ember mellényét ugy gombolta be, hogy egy gomb kimaradt, annak nincs más orvossága, mint újra kigombolni az egészet s helyesen gombolni újra !? Az elhibázott fundamentumra emelt épület elhibázott alkotás lesz! Igy van ez mindenben, s igy van az iparnál is! Egy alkalommal egy beteg orvoslást keresvén egy híres professorhoz folyamodolt. Elpanaszolja neki, hogy rnily szörnyű fájdalmakat érez gyomrában. A doktor lelkiismeretesen megvizsgálván betegét igy szól hozzá: .Önnek egy jó szemüvegre van szüksége!" .Hogy-hogy?" — kérdé mosolyogva a beteg — .Természetesen! Hiszen azt látom, hogy ön nem tudta megkülönböztetni az éretlen gyümölcsöt az érettől s ennek valószínűleg gyenge szeme volt az oka!" A doktor felismerte a gyomorbajt; de szükségesnek tartotta a betegnek egy kis leczkét is adni, hogy jövőre jobban vigyázzon! Beleg a kisiparos nagyon; nemcsak nálunk, de az egész világon! Súlyos kórjelek mutatkoznak rajta, melyeknek egyike-másika gyógyíthatatlan is; egyik másik baj mélyenfekvő s a beteget nem lehet s nem szabad elaltatni; mert több mint valószínű, hogy az elaltatásba bele halna 1 Sok az orvos, sok a kuruzsló! Sok a hivatott, de kevés a választott! Igen sok az ajánlott orvosszer is; de ki merné biztosítani a hatásukat!? Njm érzek magamban elég hivatást a gyógyításra. Azt is tudom, hogy nem én vagyok az az újkori Messiás, ki elválasztatott arra, hogy hazánk kisiparosait minden nyavalyájuktól megmentse! S ha mégis, az elmondottak után is van bátorságom ahhoz, hogy keressem a betegség okait s meg

r próbáljam egyúttal azokra a gyógyító eszközöket is ajánlani : nem csupán a pályatétel sarkal erre, hanem ennek az elhagyatott osztálynak megható vergődése, s az az állandó érdeklődés, melylyel sorsukat nemcsak figyelemmel kisértem; de a hol lehetett csekély erőmmel együtt működtem társadalmi helyzetük javitásaért! Az egész nemzet egy súlyos átok alatt küzd csaknem ezer esztendeje! Első szent királyunk, ki mindent oly bölcsen intézett, hogy munkájával, útmutatásaival ennek a keresztyén Magyarországnak lét alapját vetette meg s első sorban neki köszönhetjük, hogy ma ís vagyunk, és magyarok vagyunk; egyben nagyot hibázott: német leányt vett feleségül! Ez a — különben derék, jószívű — királynő magával hozta német udvarát. Ebből bőven tellett magas egyházi és politikai állásokra! Ettől kezdve állandó lett hazánkra a német befolyás s csak ideig-óráig tudtunk tőle szabadulni. Ki ne ismerné Bánk-bán szomorú históriáját, melyet egy lézengő Ritr ter okozott? Hát Zrínyi Frangepán kivégeztetése? Ugyancsak politikai okokból végezték ki Martinovicsot és társait s ezen összeesküvésből kifolyólag Kazinczy koszorús költőnk 7 évig viselt nehéz rabságot Munkácson és Kufsteinban. Mindig és mindenütt a német rossz tanácsadók! A török-tatárjárás ideje alatt hazánk, nemzetünk védbástyája volt nyugatnak s kivált-képen a német szomszédnak. S mig apáink félkézben karddal, másik kézben ekével szánták hazánk mezeit: szomszédaink a béke áldásait élvezve haladtak a művelődés utjain s gyarapodtak nemcsak szellemileg, de anyagilag is. Ez a német átok a Habsburg-ház trónra léptével súlyosbodott. Valahányszor a Habsburg királyok erőszakkal akarták nemzetünket elnémetesiteni, vagy szent koronánk egyik-másik értékes darabját kitördelni: szemben találták magukat nemes uraink hatalmas ellentállá savai s kudarczot vallottak, De midőn III. Károly 1722ban megcsinálta a pragmatica sanctiót vagyis az őrőkösö4£si rendelkezést s utána Mária Therézia, ki a nemzet íovagiasságára apellálva szép szerével fel- és lefegyverezte ku^ucz .nemességünket: azóta s kiváltképen az .1867 ik évi kiegyezés óta valóságos adófizető gyarmatává , sülyfdtjink a németnek illetve az osztráknak! Az alatO' rnos német politika legnagyobb ártalma azonban abban rejlik, hogy főrangú és nemes uraink az udvar iránti tekintetből levetkőzték magyar erkölcseiket, elnémetesedtek. Ennek pedig az a szomorú következése lőn, hogy a nagy uraknak mindenki majmolója lett s aztán lenéztünk mindent, megvetettünk mindent, a mi magyar; ellenben az egekig magasztaltunk mindent, a mi idegen ! Általánosan tudott dolgokról beszélek. A mi tőrvényhozásunk nem hozhat oly törvényt, mely Ausztriára sérelmes lehetne! ők — t. i. az osztrákok — soha sem hoztak egyetlen törvényt sem, a mely ránk nézve kedvező lehetett volna! Magyarországnak ezelőtt 35 évvel s mmi állami tartozása nem volt; ma, a kiegyezés után 4 miliárd koronával vagyunk adósai a külföldnek. Ez az ősszeg apadni soha; de abban az arányban fog nőni, a mint a közős kiadások növekednek! Azt kérdem én, hogy nemcsak a kisiparos, de minden más ember hogyan boldogulhat ilyen óriási közteher mellett? Ez a német átok fog elkísérni nemcsak miiiket, de valószínűleg utódainkat is a sírig! Eit nevezem én általános csapásnak hazánkra nézve. Ebből természetesen a leginkább sújtó rész a kisiparost terheli a közös vámterület által! Ha elmondtam a betegség fő syuiptomáját elmondom az orvosszert is: Migyarországot, külön vámterületté kell tenni, s vissza kell adni nemzetünknek önrendelkezési jogát! Szólani fogok most már a kisiparosok különleges betegségeiről, bajairól. Mikor a 70-es években eltörölték a czéheket nem gondoskodtak eléggé az átmenetről a szabad iparba! A czehrend-zer megvédelmezte a czéhek tagjait a kontároktól, a svindlerektől. A szabadipar ezt nem teheti. A czéhrendszer idejében nem volt elég az iparos tanulónak 3—4 évet inaskodni; de ha mesterré akart lenni, be kellett bizonyítania, hogy a mesterségét érti is. Remeket csinált, a mit ugyancsak megbíráltak! Hogy mi van ma? Erről talán jobb hallgatnom! Eltölt az inas 3—4 évet s ha tudja a mesterségét, !ia nem: gazdája kénytelen felszabadi tani. S ha megváltja az iparengedélyt nyomban versenytársa is lehet volt gazdájának. Ez nem volna baj! A baj azonban ott rejlik, hogy kellő tudás, kellő tőke hiján — mert kenyeret kell szerezni mindenáron s lopni csak nem mehet! — derüre-borura vállal munkát még oly áron is, hogy csak pénzt láthasson! Az árut hitelbe veszi s nem ritkán megkárosítja a hitelezőt; a megrendelőt pedig ugy szolgálja ki, bogy annak ugyan őrökre elmegy kedve a honi iparpártolástól! Nem szólok a pontatlanságról, mely szintén hozzá járul ahhoz, hogy a megrendelő bizalmát csökkentse! Vegyük csak sorra, hogy kik és mily mértékben hibásak? Az első hibát mindenesetre a törvényhozás követte el, midőn nem számolva iparosaink alacsonyabb fokú képzettségével a czéhrendszer biztos kikötőjéből a szabad ipar veszélyekkel teljes tengerére dobta ki iparosainkat ! Hibás a mester, ki megelégszik akár milyen hiányos képzettségű ifjúval s — tisztelet a kivételeknek — a tanulót nem is csupán azon erkölcsi okból fogadja fel, hogy nála az ipar tudományát elsajátítván, üzletének hasznos munkása legyen; de szüksége van a háztartásában gyermekgondozóra, kerti munkásra, cselédre s néha még arra is, hogy ha valakire megharagszik, hogy legyen kin bosszúját kitöltenie. (Vége következik.) TANÜGY. Jegyzőkönyv. Felvétetett Nyíregyházán 1901. év deczember hó 5-én a Szabolcsvármegyei Tanitó-egyesület választmányi ülésén. Jelenvoltak: Orsovszky elnök, Lengyel Józsaf, Bán Lajos, Fazekas János jegyzők, Pazár István, Sesztay János, Szabó Endre, Ruhmann Andor, Stoffan Lajos, Szombaíhy Imre (F.-Litke) választmányi tagok. Elnök a megjelent választmányi tagokat szívélyesen üdvözölve az ülést megnyitja. Elnök napirend előtt szomorú részvéttel emlékszik meg egyesületünk egyik tiszteletbeli tagja, a vármegye közéletének is egyik kitűnősége dr. Rézler György kisvárdai ügyvéd haláláról. Midőn egy részről kötelességet teljesít akkor, midőn nevezett tiszteletbeli tag halálát bejelenti, másrésről felkéri a választmányt, hogy emlékét jegyzőkönyvben örökítse meg s egyben a gyászoló család előtt is jegyzőkönyvi kivonat alakjában adjon kifejezést mély részvétének. Választmány elnök eme jelentését részvéttel veszi tudomásul s határozatilag kimondja, hogy dr. Rézler György, egyesületünk tiszteletbeli tagjának nevét e helyen megörökíti s ugyanakkor a gyászoló családot ezen határozatáról mély részvétének nyilvánítása mellett jegyzőkönyvi kivonaton értesiti. 1. Elnöki jelentések során valasztmány tudomására jött annak, hogy az utóbbi választmányi ülés határozatához képest a jegyzőkönyv minden pontja a 18-ik kivételével végrehajtatott, illetve annak érvény szereztetett. Csupán a „Kállay András"-íéle 2000 koronás alapítvány tárgyában nem történt még végérvényes intézkedés, a mennyiben a családban előforduló betegség mialt elnök, illetve bizottság nevezett alapitónál nem tiszteleghetett. Azonban megnyugtatásul kijelenti, — miután alapitóval személyesen beszélt — hogy ez szívesen beleegyezik abba, miszerint az alapítvány kamatainak odaítélésénél választmányunk ajánlata is figyelembe vétessék. 2. A jubileumi disz és közgyűlésre elkésve bár, de még két üdvözlő távirat érkezett, mit elnök jelen választmányi ülésen felolvastatott. Egyikét ezeknek Nagytiszteletü Gőrömbey Péter nagykállói ev. ref. lelkész, f. szabolcsi esperes, másikát a szepesi tanítóegyesület elnöke Dobó N. küldötte; mindketten áldást, sikert és szerencsét kívánnak egyesületünk közhasznú munkálkodására. 3. Velkey Pál nyug. kir. tanfelügyelő szép levél kíséretében — melyben volt munkatársai jóra törekvő munkásságára Isten áldását kéri — 10 koronát küld az Önsegélyző Egyesület számára. 4. Kapcsolatosan a fenti ponttal — elnök jelenti, hogy Gróf Dessewffy Aurél megemlékezve egyesületünk önzetlen és hazafias munkásságáról levél kíséretében ugyancsak az Önsegélyző-Egyesület czéljaira 40 koronát volt szives adományozni. 5. Elnök a választmány egy korábbi határozatához híven eljárva jelenti, s egyszersmint bemutatja a tisztelet beli tagok számára Koós Lajos, volt nyíregyházi razjtanár által készített dísz-oklevél mintáját s indítványozza, hogy a minta elfogadása esetén Koós Lajos rajztanárnak a 40 korona tiszteletdijat választmány utalja ki. 6. Végül elnök jelenti, hogy az egyesület választmányának megbízása folytán Werner Gyula volt egye sületi főji győ megírta a „Szabolcsmegyei Ta íitóegyesület" 25 éves történetét s azt 500 példányban ki is nyo matta; kéri a választmányt, hogy főjegyző eme eljárását vegye tudomásul s a megirt munka 180 koronába kerülő nyomtatási költséget s beküldött számla alapján utalja ki. Elnöki jelentés első és második pontja tudomá sul vétetett; az üdvözlő táviratokért nagytiszteletü Gőrömbey Péter esperes és Dobó N. szepesmegyei tanitóegyesületi elnök uraknak szives megemlékezisükért választmány köszönetet mond. A harmadik és negyedik pontra vonatkozólag választmány akként intézkedett, hogy — miután Szabolcs vármegyében ez idő szerint két Önsegélyző egyesület működik az Általános Tanító-egylet kebelében s nevezett ado mányozók nem jelölték meg, mely önsegélyző Egyesület számára küldték adományaikat, az együttesen 60 koronát kitevő összeg fele, vagyis 30 korona a nyíregyházi, a másik 30 korona pedig a Kisvárdai jáfáskör kebelében alakult önsegélyző Egyesületek pénztárainak utalta ki. Egyben nevezett nemes adakozóknak szives adományaikért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. Az ötödik pontra vonatkozólag választmány a diuolclevél minta baloldali alsó sarkának a kívánt módon való kijavítása után a 40 korona tiszteletdijat nevezett rajztanárnak kiutalja. A hatodik pontban foglaltakra nézve következőképpen határozott: Werner Gyula volt egyesületi főjegyzőnek ezen sok időt és fáradságot igénylő munkálkodásáért köszönetet szavaz s a műnek a 180 koronába kerülő kinyomatási költséget a beküldött számla alapján kiutalja. II. Az elnöki jelentések után felolvastatott a) a diszgyűlés b) a kőzzgyűlés és c) a tisztújító gyűlés jegyzőkönyve; melyre vonatkozólag választmány egyhangúlag határozat gyanánt kimondja ugy a disz mint a közgyűlés jegyzőkönyvének újbóli kidolgozását, mely munkálattal elnök és a jegyzői kar bízatott meg. Egyben a közgyűlési jegyzőkönyv 2 pontja értelmében a pályanyertes dolgozal tulajdonos Fisch Ármiu kisvárdai tanitó részére az 50 koronás Eötvös-alap részjegy megvételére szükséglendő összeget is kiutalja választmány. III. Olvastatott a „Magyar Tanítók Országos Takarék és Hitelszövetkezeté "-nek felhívása és körlevele, melyet választmány áttekintés és véleményezés végett a nyíregyházi járáskörnek adta ki. IV. a) A vármegye kir. tanfelügyelőjének U01|901 sz. a. megkeresése, melyben Germán János zilahi lakos bőr labda gyáros .Magyar Csatajáték" és Budavár ostroma" cz. magyar játékok árusításáról szóló s felvilágosítást nyújtó körlevelét a tanitó egyesületi gyűlésen való ismertetés esetleg terjesztése czéljából megküldi. b) Ugyanannak 1548—1901. sz. a. átirata, melyben a Nagymélt. vallás és közoktatásügyi m. kir. minis ter urnák f. évi junius hó 18-án kelt 40.144—1901. számú magas rendeletével megküldött siketnémák, vakok s beszédhibában szenvedők utasítási könyvecskéjét, nemkülönben a magas rendelet másolatát megküldi a közgyűlésen való ismertetés czéljából. c) Ugyanannak 1759- 1901. sz. átirata, melyben a nagymélt. vall. és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák f. évi julius hó 26-án kelt 52002—1901. számú magas rendeletének másolatát (az iró és rajzszerek bevásárlása tárgyában) az egyesületi közgyűlésen való ismertetés czéljából megküldi. d) Ugyanannak 1772—901. sz. átirata, melyben a Békésvármegyei közművelődési egyesület" által szerkesztett s kibocsátott .Történelmi képek 1 példányát a közgyűlésen való bemutatása, ismertetése, esetleg terjesztése czéljából megküldi. e) Ugyanannak 1863—1901. sz. átirata, melyben Horovitz Lajos budapesti könyvkereskedő által ajánlott ,Ma?yarország czimer'-nek stb. rajza és leírása cz. képek megrendelését czélzó körlevelét a közgyűlésen való ismertetés czéljából megküldi. A IV. pont alatt foglalt kir. tanfelügyelői átiratok és megkeresések ismertetés, megvitatás és véleményezés végett áttétetnek a járáskőrökhöz. V. Elnök felhívja választmány figyelmét az évenkint kitűzendő pálya munka, illetve a járáskőrök által kidolgozandó vitatételek jelölésére. Választmány — tekintettel a 'f. évi rendkívüli kiadásokra, takarékossági szempontból kimondja, hogy az 1902. évre pályakérdést nem tűz ki, csupán a járáskörök számára a következő 3 tételt tűzi ki kidolgozásul : a) „Egy szabadon választandó olvasmány (erkölcsi elbeszélés) tárgyi kezelése". b) ,A népiskolai rajz oktatás feladata a középiskola és gyakorlati életre való előkészítés szempontjából. c) „Mikép és mily terjedelelemben tanittassék a népiskolában az egészségtan. ?" VI. Olvastatott s tárgyaltatatt a torda-aranyosvármegyei általános tantestület Elnökségének megkeresése melyben 5 drb felhívás s ugyanannyi gyüjtőiv csatolása mellett felkéri egyesületünket a Tanítók-Házánál létesítendő „Benedek Elek alap"-ra való gyűjtésre. Fenti megkeresést, — minthogy egyesületünknek a Tanítók-Házában tett egy 4000 koronás szoba alapítvány kifizetése is gondot ád, — választmány egyszerűen tudomásul veszi. VII. Elnök felhívja Szabó Endre egyesületi pénztárost az egyesület pénztárának állásáról szóló időszaki jelentése előterjesztésére. Egyesületi pénztáros jelentését részletesei előadva kitűnik, hogy egyesületünk vagyoni mérlege a következő: Bevélel 1901-ben: 2484 kor 83 fill. Kiadás 1901-be

n: 2127 . 72 , Készpénz maradvány: 357 kor. 11 fill. Tudomásul vétetett. Nyiregyháza, 1901. decz. 6. Bán Lajos, Lengyel József, egyesületi jegyző. egyesületi főjegyző. Fazekes János, egyesületi jegyző. Folytatáia következik. Lapunk mai számához hátralékos előfizetőink, valamint a községek tek. Elöljárói részére a hátralék kitüntetésével utalvány lapokat mellékeltünk. Tisztelettel kérjük, hogy e tekintetben minél előbb intézkedni szíveskedjenek hogy a lap szétküldése fennakadást ne szenvedjen. Tisztelettel: Jóba Elek, kiadó tulajdonos.