Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-17 / 46. szám

> Y I B V 1 i, É K 3 Az a régi jó idő midőn a gazda ember trágyázás nélkül, egyszeri szántás mellett is bőven aratott már, elmúlt. Azóta nagyon megszaporodtak az emberek, és még a legjobb talaj is a hosszú éveken át tartó egyoldali kihasználás által erejében érezhetően meggyengült. Hogy a régihez csak megközelítő eredményeket elérjünk, az elvont tápanyagok szorgalmas visszapótlása mellett mégis kell munkálnunk földünket. Hogy igazam van, fölhozok egy példát. Megtörtént, hogy két gazda embernek, egy és ugyanazon a helyen, egy hajszállal sem nagyobb földön az egyiknek 14 kereszt, a másiknak meg 20 kereszt búzája termett. Midőn a kereszteket kicsépelték, kitűnt, hogy az elsőnek 7, a másodiknak meg 10 hl. tiszta búzája lett. Egy napon kiviszik a piaczra, egy és ugyanazon vevőtől az első 5, a másik meg 6 forintot kapott hektoliterenként. Mi tűnik ki ebből? az, hogy a második gazda nagyobb termése tisztább és súlyosabb is volt. Hogy utóbbi gazda jobban is munkálta földjét, alioz szó nem férhet. Tehát nem elég csak vetés alá szántani, hanem saját érdekében cselekszik a gazda, ha többször is megszántja földjét. De viszont azzal sem tettünk eleget ha 2—3-szorjól — rosszul szántoltunk, ez sem elég az üdvösséghez, kell hog. a szántás milyenségere is tekintettel legyünk. Ha kisebb szántó-vető gazdák szántási munkáját észszerűen vizsgáljuk, azon szomorú tapasztalatra jutunk, hogy szinte hihetetlennek hangzó hibát szoktak elkövetni. Beállítják ekéjüket 8 — 10 cm. sekélységü szántási munkára s ezzel a mélységgel szántanak mind addij?, mig csak ekéjük tart s arra, hogy mikor és mi alá szántanak, legkevésbbé sem ügyelnek. S mi hátránya van az ily egyforma mélységű szántásnak l Az, hogy a barázda feneke az eketalp által gyakorolt nyomás folytán majdnem kőkeménységű lesz, úgy hogy az elvetett magából kikelt növénynek gyökerei csak nagy erőfeszítés mellett tudnak áttörni a kemény földrétegen, kevesebb tápanyagot vehetnek fel, a növény gyenge, csenevész maradt. Mindezek után, azt kérdezhetné valaki ; hányféle is lehet hát a szántás, annak mélységét illetőleg s mikor kell az egyiket vagy másikat alkalmazni ? Megmondom azt is: 4 féle lehet és pedig megkülönböztetünk: 1-őr. Sekély szántást. 2-or. Közép mély szániást. 3-or. Közönséges mély szániást és 4-er. Mélyítő szántást. Lássuk ezeket egyenkint. Azt a szántást midőn a talajt 5—10 cmre szántjuk meg, nevezzük sekély szántásnak, sekélyen szántjuk a tarlót és trágyát, hogy a trágya, tarló valamint a gyökérmaradványok gyors felbomlásnak illetőleg elkorhadásnak induljanak, a tarlóban feltalálható gyommagvak pedig a levegő, nedvesség, melegség közvetlen hozzájárulása mellett minnél hamarább kikeljenek és egy másodszori valamivel mélyebben alkalmazott szántással elpusztíttassanak. Ellenkezőleg ha a tarlót 4s trágyát mélyen alá szántanók egy második szántás alkalmával a trágya csaknem ugyanazon módon kerülne felszínre, mint a hogy először alá szántottuk, mert a levegő hozzá nem férhetvén az elkorhadás akadályozva lett. Ugyancsak a gyomvagvak, ha mélyen szántanók alá, a csírázáshoz feltétlen szükséges levegő híjával, tőkéletlen volna, kelésök s csak később egy sekélyebb szántás alkalmával kerülnének felszínre vetéseink között mint annak kellemetlen vendégei. A jelzett okoknál fogva, ha gyepet, régi luezernást, lóherést stb. akarunk feltörni szintén csak sekély szántással érünk el biztos czélt. S miután a sekély szántás által a munka szaporább, az állatok nem kínoztatnak, földünk a tarló tövis után nem lesz hantos, az évelő' és gyökeres gyomok pedig könnyen kipusztíttatnak, — kivált ha föidünket a szántás után meg is fogasoljuk, a Ezen két körülményből jogosan lehet következtetni, hogy azok a kik a halom tetejére, mint a sík környékből kimagasló helyre lettek eltemetve, a tatárok által konczoltattak fel. A tatárok elvonulása után visszatért mtgyarok csak két ép tetemet találtak, a többieknek fejét a tatárok levágták, diadalul magukkal vitték. Az igy megcsonkított hulláknak megmaradt részeit őseink az ép hullák mellé tisztességgel a környéknek legszebb pontján eltemették. A halomnak mélyebben fekvő rétegei bolygatatlanoknak látszottak. A felülettől számítva egy méter mélységben és egy méter vastagságban olyan kemény, hogy ásóval igen nehezen lehetett lejebb hatolni. Azt azonban, hogy a halom a közvetlen környékből lehámozott földtömegből lett felhordva, az átmetszet tarka színéből kétségen kivül felösmerhető volt. Találtunk itt-ott elvétve apró durva cseréptőredéket, egy kis érczsalakot, a Névtelen halomban nagyobb számmal talált kréta vagy mészhez hasonló gesztenye mekkoraságu darabot, egy ember czombcsontjának fejecsét. Négy és fél métertől öt és fél méter mélységig a halom függélyes tengelyétől nyugot felé két és fél méter távolságra 2 méíer széles és hosszú területen minden rend nélkül lapjára élére különböző irányban elhelyezett tölgyfa-deszka korhadékok voltak. Négy méter mélységben a központtól nyugotra 2 méternyire egy alaktalan emberfejnél jóval nagyobb Aluminit kődarab, a trachytnak egy leginkább Beregszász és Muzsaly körül található válfaja; ugyan ilyen egy fél méterrel mélyebben az előbbitől északnyugotra 2 méter távolságban. Közvetlenül ezen utóbbi kő mellett nyugotra és keletre egy-egy szétmállott lófej. Ettől északnyugotra egy lépésnyire sok apróra töredezett, kivül feketére fényezett, hornyolt cserép edény maradványok, melyek nem egy helyen a föld súlya által össze horpadva, hanem nagyobb területen szétszórva találtattak. Egy itt talált kis bögre-fül hornyolt díszítéssel a bronzkornak fénykorára vall. Ezea halom tehát már az ősidőkben alaposan ki volt fosztva. Az eddigi sikertelen ásatásokért a kisebb Gyulaházi halom-bm talált bronzkori tárgyak eléggé kárpótoltak. Dr, Jósa András. sekély szántás fölötte nagy fontosságú tényezője szokott lenni az okszerű talaj művelésnek. Midőn talajunkat 12—15 cm. mélyre megszántjuk, munkánk középmély szántás nevet nyer. Miután a növények gyökerei kellő mélységű és porhanyó főidben sokkal több tápanyagot vehetnek föl, fejlődésök arányában az általuk táplált növények is erősebbek fejlettebbek lesznek; innen van az, hogy vető alá mindig a közép mély szániást használjuk, mi által termésünk mindig szebb és nagyobb leend. Van eset, midőn a közép mély szántás veszélyes is lehet vetésünkre, nevezetesen ha a feltalaj — a jó föld — vékony rétegű, alól pedig kavicsos, vasas vagy egyébként rossz minőségű a talaj. Ha ez az eset forogna fenn, jól teszi a gazda ha a rendesnél valamivel sekélyebben szánt, nehogy a talajt elrontsa, termését koczkáztassa. Alkalmazzuk továbbá a kőzépmély szántást minden mély és sekély szántás után. A harmadik vagyis a közönséges mély szántást (16—20 cm.) alkalmazzuk ősszel ugaroláskor és ősszel ha tavasziak alá szántunk. A középmély szántást alig lehet eléggé figyelembe ajánlani a kisgazdáknak; különösen előnyös ott, a hol a talaj kötöttebb s a talajuak mélyen való megporhanyitása, illetve megjavítása czélul kitűzve. Attól, hogy a talajt az esetleg felhozott nyers föld miatt elrontanánk, legkevésbé sem kell tartanunk. Sőt ellenkezőleg, a tavasziak alá az ősszel végzett szántásnak számos előnye van; nevezetesen a szántás a téli fagy hatásának lévén kitéve, a talaj elmálásával a növényi tápanyagok szabaddá tétele elősegitletik, az őszi esők, a tavaszi hóléből a talaj sok nedvességet képes magába szívni, miért is az ily főidbe vetett magból kikelt növények erőteljesebb növésnek indulva, a tavaszi száraz szeleknek jobban fognak ellentállani. Az ilyen talajon a tavaszi vetést sokkal hamarább, tehát a téli nedvesség fentartásával korábban lehet eszközölni. — Tavaszszal kevesebb lesz vele a munkánk, mivel a talaj tavaszra kelve omlós, porhanyós lőn, annak másodszori szánt :sa elmaradhat, mert egy könnyű fogas borona, nem ritkán egy jó tövis borona is rónára tudja húzni. Nagyobb uradalmakban és ott, hol vastag a feltalaj, hol megfelelő eke, nem különben erős igavonó jószág állanak rendelkezésre, 30 sőt 40 cm. mélyen is szántanak őszszel, az ilyen szántást nevezik aztán mélyítő szántásnak. Ha ezen szántás kellő körültekintéssel történik, fölötte kedvező eredménynyel szokott járni. Az il) en mivelt földön a termés mindig nagyobb és jobb minőségű szokott lenni. A talaj mélyebb .n lévén porhanyós, a növények gyökerei jobban szétterjeszkedhetnek, a növények erőteljesebb fejlődéséhez több ásványi tápanyagokat vehetnek fel. A talaj termő ereje is fokoztatik, mert a felhozott nyers anyagok a téli fagy hatása alatt megszelídülnek, a feltalajt értékesebbé teszik. Hogy mennyi ásványi tápanyag lesz akkor szabaddá, a növények erőteljesebb fejlődése mutatja legjobban. Oly anyagok, melyek eddig hasztalan pihentek a föld mélyében s legkevésbé sem javítottak talajunkat. Mint fentebb emlitém, a talaj ilyetén való mély megművelése csak kellő óvatosság és körültekintés mellett eszközölhető sikerrel. Igen, mert számtalanszor megesik, hogy ezáltal a gazda több kárt, mint hasznot csinál magának. Nem szabad alkalmaznunk a mély mivelést ott, a hol a talaj túl nedves, vadvizes. Ilyen helyen a fölösleges viz levezetése, lecsapolása legyen első dolgunk, mert különben talajunk rövid idő múlva ismét vissza esik eredeti tömött állapotba. Nem szabad mélyen szántanunk ott, hol az altalaj ro sz, például nagyon kavicsos vagy vastartalmas; ilyen esetben legjobb, ha a rendes szántás mellett, a barázda fenekét altalaj porhanyitóval porhanyitjuk meg. — Ott, hol a feltalaj és altalaj összetétele által kedvező talaj származnék, a talajnak mélyen való szántása mindig a legszebb eredménynyel szokott járni. Igy megesik, hogy a feltalaj homok, az altalaj pedig agyag, a keverés által származott talaj homokos agyag lévén, a mély szántás fölötte ajánlatos. Miután az esetleg felhozott nyers talajt csak a trágya képes legrövidebb idő alatt megszelídíteni, kívánatos, hogy talajunkat kellő mennyiségű és minőségű trágyával jól megtrágyázzuk; mert csak az ily módon keresztül vitt mélyítés mellett lehet reményünk, hogy talajunk évrőlévre jobb, vastagabb és termékenyebb lesz. Miután az okszerű talaj mivelésnek egyik legfontosabb munkáját — a szántást — csak jó ekével végezhetjük, szükségesnek tartom, hogy ezen nevezetes főldmivelési eszközről is egyet-mást elmondjak. Régi dolog, hogy jó, szép és tartós munkát csak jó szjrszámmal lehet végezni. Lehet valaki a legügyesebb mesterember a földön, ha praktikus szerszámmal nem rendelkezik, tartós jó munkát végezni nem tud. Igy van az a gazda munkájával is. Jól szántani rossz ekével nem lehet. Miután a helyes módon és időben keresztül vitt szántás a gazdák tiz parancsolatának első parancsolata, nagy 8 jó minőségű terméseket csak jól megművelt földről várhatunk, önként következik, hogy az eke jóságára nagy súlyt kell fektetnünk. Helyesen mondja egy régi jó gazda: .Mutasd meg ekédet és megmondom, milyen vagy." Sajnos, a gazdák kevés kivétellel, daczára a mai nehéz megélhetési viszonyoknak, az eke jóságával mit sem törőduek. Megmaradnak a rossznál, mert azt tartják: ha apánk tudott vele szántani és jó volt a szántási munka, mi is megmaradnánk mellette. No de meg nincs is pénzünk, hogy ujat vehessünk! Én meg azt mondom, ha másra telik, erre is fog telni. A régi faeke ma már a legroszszabb valamennyi között. Egyrészt gyenge, vele a kívánatos mély szántást végezni nem lehet. Törékeny, gyors kopásnak van kitéve, folyLn igazítani kell, a mi pedig költséggel szokott járni; hátránya továbbá az is, hogy a jószágot sokkal jobban megsinli, mint a vaseke. Azért ki csak teheti kedves gazdatársaim közül, küldje penzióba, nem való az a 20-ik századba. A jó gazda mindig számítással éljen. Ha kiszámítjuk az évenkint ráfordított költségeket — különféle reperácziókban — és latba vesszük termésünk silányabb voltát, úgy mennyiségileg, mint minőségileg, lehetetlen, hogy a régi faekének kiküszöbölését el ne határozzuk, Azt szokták mondani: ha nem csurran, cseppen. Inkább mástól vonjuk meg a garast, teszem fel kevesebbet járjunk korcsmákba pálinkázni, mindjárt együtt lesz az ax összeg, melylyel egy jó eke megvásárlásánál rendelkeznünk kell. Ott van a közönséges magyar eke, avagy a ma már nagy elterjedésnek örvendező úgynevezett Schak-féle eke, egyik sem olyan drága, hogy kis gazda embei meg nem szerezhetné, a mellett még csodát lehet velük művelni. A munka szaporább, az igavonó jószágot megkímélik, ügyesen és gyorsan beállíthatók, ha egyes részek elkopnak, könnyen pótolhatók stb. Egyébként akárhogy nevezik az ekét, hogy a „jó eke

u elnevezést megérdemelje, a kővetkező tulajdonságokkal kell bírnia: 1-ör. Kevés igavonó erő mellett jó munkát végezzen. 2-or. Hogy a barázda szeletet a csoroszlya a szántatlan oldalról függélyesen felhasítsa. 3-or. Az ekevas a íelhasitott szeletet viszintesen levágja. 4-er. A kormánylemez a szabaddá tett föld szeletet a lalaj minőségének megfelelőleg fordítsa és porhanyitsa meg. 5-ör. Hogy az eke a különböző — sekély, mély. keskeny és széles barázdáju szántásokhoz könnyen beállítható legyen; és végre : 6-or. Hogy mind ezen jó tulajdonságok mellett az eke erős, szilárd és aránylag olcsó legyen. Ezek azon fő kellékek, melyeket az eke megvásárlásánál soha sem szabad szem előtt téveszteni, mert csak akkor remélheljük azt, hogy az erre fordított költség nem lesz kidobott pénz, hanem egy tőke, mely állandóan, azaz évről-évre jó kamatokat hoz a gazdának. Adja az Isten, hogy úgy legyen! Kammel Ferencz. ÚJDONSÁGOK. — Gróf Dessewffy Marianna urnő és a nőipariskola. Dessewffy Marianna grófnő egy bőr

re himzendő kézimunka készítésével bízta pár hét előtt meg az ipariskolát, melynek vezetősége, a kitüntető megbízás elkészítéséért — hivatkozással a nemes grófnő évek hosszusorán át a nőegylet iránt tanúsított nagylelkűségére — nem fogadott el munkadijjat. A grófnő pedig, a tökéletesen sikerült munka feletti megelégedésének jeléül, 2 drb. 20 koronás aranyat küldött Czesznák Margit kisasszonynak, a ki a munkát igazán művészi tökéletességgel készítette el. Fölösleges mondanunk, hogy mig a kivitel a kisleány ujjacskáit az eszme, az ízlés, az intézet kitűnő igazgatónéjét Kégly Serene úrhölgyet dicséri. — A Bessenyei estély. A mult számunkban is jelzett Bessenyei estély rendezőinek elismerésünk jeléül pár sorral ma is adózunk azért a buzgalomért, a melylyel ez az általán s érdeklődés közt várt estélyt megvalósítják. A részletes programmot jövő számunkban közöljük. Az est rekvizitumainak megszerzésére tegnap Moravszki Ferencz és Popini Albert dr. tanár urak Debreczenbe utazlak, hogy Komjáthy János színigazgatóval tárgyaljanak. — Küldöttség a miniszternél. ' A tiszapolgári izraelita hitközségnek egy küldöttsége tisztelgett e héten Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszternél, kérve a minisztert, hogy a hitközség tanítóit állami segítségben részesítse. A küldöttség, melyet dr. Popp Zoltán orsz. képviselő vezetett a miniszter elé, biztató választ nyert. — A gróf Buttler-féle alapítványi hely betöltése. A m. kir. honvéd Ludovika Akadémia I-ső évfolyamába a gróf Buttler János-féle két alapítványi helyre a vármegye közönsége által bemutatott Trajtler Tibor véglegesen, Nozdroviczky Elek pedig egyelőre próbaképen vétetett fel. — Dalestély. A városi közönség azon részének, a mely a városi dalegylet működését figyelemmel kiséri, még mindig kedves emlékű azon estély, melyet évekkel ezelőtt rendezett az egyesület Gaál estély czimen, amely alkalommal a műsor kizárólag a Gaál Ferencz darabjaiból volt összeállítva. Jelenleg azon alkalomból, hogy Szentirmay Elemér a magyar népdalköltők legnevesebbje a városi dalegylet részére egyik ujabb alkotását a „Léni és a három Béni" czimü humoros férfi kart felajánlotta, az egyesület iránta érzett tiszteletének és hílájának tolmácsolása czéljából .Szentirmay estély* tartását határozta el, mely alkalomból a felajánlott kart először fogja bemutatni, a műsor többi számát pedig a Szentirmay Elemér közkedvelt, gyönyörű szép magyar dalaiból válogatta össze. Az estély a legközelebbi alkalmas időben tartatik meg, melynek határideje függőben van téve Szentirmay Elemér úr válaszától, kit a dalegyesület ez estélyre való megjelenésre felkért s a ki eljövetelét még a nyár folyamán kilátásba is helyezte. E nagyszabású dalestélyt már előre is melegen ajánljuk olvasó közönségünk pártfogásába. — Az izr. nőegylet az ez idei társas estélyét a mint értesülünk nem január 4-én hanem január 18-án fogja megtartani. — Hirek a nöipariskolából. A helybeli nőipariskolában, mint lapunkat tudósítják, szorgalmasan készülnek a decz. végén rendezendő tombola-estélyre, melyre, a szebbnél-szebb kézimunkák egész sorozata fog ezúttal a közönség rendelkezésére állani. Az intézetet ugyan veszteség érte, mert megválasztott rendes tanítónője Száríts Karolin, k. a. végleg eltávozni volt kénytelen rövid működése után s őt Csesznák Margit intezeti végzett növendékkel helyettesíteni volt szükséges. De a felügyelő bizottság már most elhatározta, hogy a pályázatot 1902. január 1-én kiírja, melyen csak okleveles tanítónők vehetnek részt. Még csak annyit emiitünk meg, hogy a ruhavarró tanfolyam a legszebb eredményekkel kecsegtet s hogy az első félévben az intézetnek 37 növendéke van a mely szám a második félévre mint az eddigi tapasztalatok igazolják, lényegesen emelkedni fog. Érdeklődéssel figyeljük az intézet mindemez igényeit, miután városunknak ez intézet egyetlen nőiparoktatási tényezője. Kívánjuk, hogy törekveseit mindenekben a legszebb siker koronázza !