Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-10 / 45. szám

nyír v I I) É K — Burmester Willy diadala. A világhírű hegedű­művész, ki hangversenyét f. hó 24-én tartja városunk­I an, a szerdai budapesti filharmóniai concertben fellepett , s páratlan sikerűt az egész fővárosi sajtó osztatlan tet­szése, sőt elragadtatása kisérte. A .Budapest. Hírlap következőket irja: Rá" letűnt romantikus világba ringatta kepzele­1 ünket" a mai koncert. Abba a korba, mikor sejtel­mesen zengett mindenfelé Osszián poézise s nnkor Byron világfájdalmas, csapongó, buja, szer elen géniusza tartotta fogva a lelkeket. Osszián ködös levegője arad Mendelssohn Hebrida-uvertürjéből, Byron szelleme el Berlioz Symphonie fantastique-jában. Forrongó lazas kor lehetett, ebben a perczben csa* az exaltacioját kíván­nám, a romantikus stilus föllengőss-gére volna szük­ségem, hogy magasztalhassam nem Berlioz Hektort es Mendelssohnt, sem a filharmonikusokat, hanem Bur­mestert, ezt a csodahegedúst, ki a mai estet ismét feled ­hetetlenne tette azokra, a kik játékát hallhatták. Szinte irigylem az egykori kritikusokai, a kik ilyen alkalmakkor marokszámra szórhatták a szóvirágot a műveszre Is­tenem, miket olvas az ember régi sárgult ujsagokban Paganiniről, Lisztről! Józanabb lett azóta a viiag s ha Burmester játékát ma részletesen kellene méltatnunk ana­tómuspontossággal bonczolnók a hegedűn csendülő bűbájos hangol pergő futamokra, gyöngyöző trillákra meleg kanline­lára ezüstös üveghangokra s egy csomó mas hivatalos mu ­vészi kellékre. Jó, hogy Burmestert nem kell bemutatnunk a upesti közönségnek és fölösleges részleteznünk, miképpen játszotta ma Csajkovszky hegedűversenyét, Bach szonata­ut és Paganini egyik darabjat. A közönségben Ircneti­kus hatása volt jatékának s a taps majd fölverte a ter­met. A művész számtalanszor hajlongott a dobogón, a karmester már a kövelkező szám megkezdésére adta meg a jelet, mikor az emberek még mindig tombolva tapsol­ták a Burmestert.* A hangverseny iránt városunkban és a vidéken élénk érdeklődés nyilvánul, úgy hogy előreláthatólag telt ház fogja fogadni a nagy művészt. Jegyek ,6, 4 és 2 koronáért kaphatók a hangvers:nyrendező Ferenczy Jó­zsef könyvkereskedésében. — A l'rcdcálról Kolozsvárra éjjel 10 óra 46 perczkor érkezó 501 sz. gyorsvonat folyó evi november hó 10-étől kezdve utasok fel- és ieszállitása vegeit Apahida állomáson éjjel 10 óra 30 perczkor feltételesen meg fog állani. — Kincses Kalendárium. A Kincses Kalendárium legújabb 1902-re szóló kötetének tartalomjegyzéke közel ezerháromszáz a könyvben talalliató czikknek, közlemény­nek, hasznos es érdekes tudnivalónak sorolja fel a czi­mét. Kalendárium czim alatt soha és sehol se adhatott többet az olvasónak egy könyv sem, mint a mennyit ez ad. Maga a naptári rész magyarázata, históriája is töké­letes mintája a kalendáriumnak. Van benne örlök naptár, az esztendőnek egyh-togialt és honapok szerint tagolt kalendáriuma megjegyzésekkel, a po'gári élet minden kép­zelhető vonatkozására kiterjedő figyelmeztetésekkel, jegy­zők lapokkal, rubrikákkal, házi és mezei, külső és belső tennivalókravonatkozo iduszerü útmutatással, vásároknak, b.Íratásoknak, sorsjegyek huzasának, névnapoknak, tör­vénykezési szüneteknek, minden felekezet ünnepeinek, és csillagok járásainak dátumaival. Közben elmés és tanul­ságos, gyönyörködtető és ismeretterjesztő megjegyzések. Ez azonban a Kincses Kalendáriumnak csak egyik része, A másik része, a mely az ismeretek terjesztését szolgaija legelső sorban, egy nagy erényeért érdemel meg minden elismerést. Azért mert fényes példa rá: hogyan kell ko­moly ismereteket ugy közölni, hogy az elsajátitásák ned­ves, kellemes és kívánatos élvezet legyen. A hogy pél­dául a Kincses Kalendárium a számvetés tudományáról szól, képes népszerűvé tenni magát a magasabb maté­zist is és a hogy a /."iietudoniány elemeiről szól, belát­tatlja velünk, hogy nincsen elvont tudomány. De a Kin­cses Kalendárium olvasója abban is szerencsés, hogy csupa olyan dolgot kap, arni mindnyájunk érdeklődéséhez nagyon közel van, a mit tudni azért jó, inert hasznos es szúséges, Es ezekhez as ismeretekhez valóságos elve­zettel jutunk a Kincses Kalendáriumból. Van ebben a könyvben geogratia és história, kultúrtörténet, természet­rajz, nyelvlan, gótai almanak, gazdaságtudomáay, ismer­tetese minden kellemes testedző és divatos sportnak, csillagászat, meteorológia és százszámra a különböző hasznos ismertetés. Kitűnő a tizen égy oldalas kis­magyar nyelvtan, a Föld czimú czikk a pompás geografu, gazdag és tömör. Nagyon érdekes czikkely A tenger is­merete. Égisz képsor disziti A pápák és a p ipaság történetét. Németország története bizonyára mindenkit érdekel. Nagyon ügyes ötlet volt bemulatni Írásban és képben Európa uralkodóinak trónját, koronáját és jog­arát. Sok éulekes és magyarázó kép dicsőíti A bútorok történetét, a melynek tömérdek ember lesz az olvasója. Külön fejezet szól Az emberi testről; a rengeteg élveze­tesen földolgozott és szemléltető rajzokkal, alakokkal illusztrált statisztikai adatot, fölsorolni se lehet. Nagy becse minden közlemény nek, hogy az ismeretek mai ál­lasa, a haladas legújabb vívmányainak s a legmoder­nebb alakulásoknak, legkisebb eseményeknek figyi lem be­vételévelértő ember e kiváló penna irta valamennyit. \an a Kincses Kalendáriom-nak még egy érdekessége: az ara. Ez az ötszáz oldalas, tartalmában előkelő és pá­ratlanul gazdag, gyönyörűen kiállított és számtalan kép­pel diszes könyv kemény, színes borítékba kötve két kor. angol vászonba kötve 3 korona, franczi szatlyánbőr­kölesben 4 korona 40 fillér. Nem lehetne olcsóbb akkor se. ha egy százmilliós nemzet nyelvén íródott volna. Ha egy ilyen magyar könyvet két koronáéét lehet adni, az följegyezni való dicsősége a magyar könyvnek, a ma­gyar olvasóközönségnek s a Kincses Kalendáriumnak. — UJ termésű (friss) tengerinek soronklvüli elszállítása a magy. kir. államvasatakon. Veit »! tesités szenn- a magy. kir. áilanmmtak igazgatósága a olyó évben is intezkedett arra nézve, hogy az uj t -rmésü (frifs) tengeri morzsolt állapotban, akár zsákok han, akár ömlesztett (alla rinfme) állapotban került f adásra, t évi november hó 5 tói kezdve visszavoná­sié, azonban legkésőbb jövő évi február hó végéig, so­ron kivil minden egyéb hocsirakvmányt képező áru é9 fí<!'ona szállítmány előtt első sorbin, de az uj termésű i ngeri sorrendjében rakassék kocsikba és asáiiitassék el. — UJ személydíjszabás életbeléptetése a Lonja­völgyi h. é. vasúton. Eien vasúton 1902. évi január hó 1 én uj személydijizabás lép életbe, mely által a menetdíjak nagy része némileg felemeltetik. Az uj díj­szabás, melylyel az 1900. évi május hó 1-ón életbelépett díjszabás érvényen kivül helyeztetik, a uugy.kir. állam­vasutak díjszabás elárusító irodájában (Budapest, Csen­gery utcza 33. sz.) 20 fillérért kapbató. — A kézbesithetlen és fölös szállítmányok a vasúti üzletszabályzat 70. §-a értelmében nyilvános árve­rés utján d. e. 9 órakor az alább felsorolt állomások teheráru raktáraiban a következő napokon kerülnek eladásra, melyhez a t. közönség ezennel ineghivatik. Kolozsvár Pécs Miskolcz Göm. p. u. Szabadka Arad Pápa Budapest dunapart Szeged Pozsony Debreczen Békés-Csaba Győr Eszék Kassa Nagy-Várad Zágráb Budapest ny. p. u. Szatmár-Németi állomáson november hó 19-én. 19-én. 19-én. 20-an. 20-án. 20-án. 21-én. 21-én. 25-én. 25-én. 2ó-én. 26-án. 26-án. 26-án. 27-én. 27-én. 28-án. 28-án. Csarnok. Három éves történet, i. „A ki sohasem szeretett, Az nem tudja mi az élet; A ki sohasem csalódott, Szerelemről nem beizélhet." Bátori Bela falujának köztiszteletben álló, pontos jegyzője már vagy harmincz éve, Bezdefi Károly pedig hű lelkipásztora itt-ott negyven esztendeje. E két család kepviseli a falu intelligentiáját a tanitóékkal egyefemben. A komor, téli napok egyhangúsága gyakrabban hozta össze a Bátoriék családját Bezdefiékkel mint más­kor. A társaság tagjai, nemükhöz, koiukhoz méltó szó­rakozással, foglalkozással fűszerezgetik a hosszú téli es­téket; a férfiak — az öreg Bátori a szent atyával közbe csipve a tanítót — pipa szó mellett kalabriász;zal ülik agyon az unalmassá vált órákat, a „kávé nénikék" is rendszerint megtalálják szórakozásukhoz a tárgyat: vi­tatva a kolbásznak az öregek szája ize és egyéniségűk szerinti töltését, a kihúzott bélesek csinalaii módját, el­beszélik a sertésölés körül kifejtett munkásságukat ele­jétől végig s azuián a mi legfőbb: eldicsekszik egymás­nak, lio^y melyikük piodukált I öbb zsirt a sajat hizla­lásu sertésekből. Ott találjuk még az öregek árnyékában, — mint szerény . . . nyíló ibolyák, félre húzódva a százados tölgyek tövében — Bezdefi Ernő malurandust es leendő papnövendéket, ki a jegyző leányának Leukenek kedvé­ért, vakácziókban gyakran tesz látogatásokat. Az ő csevegési módjok egészen más. Ritkán beszél­getnek ók napi eseményekrő' vagy más közönséges dol­gokrol, legfeljebb Lenke kisasszony ad számot arról, hogy egy kézimunkáját ismét bevegezett, mit aztán ren­desen ineg is mutat Bezdotinok biralás végett. No meg egy kis bókolás ... ez elmaradhatatlan csemege nálok ; juttat ebből Bezdefi akar annyit, hogy egy hétig törheti rajtok fejecskéjét Lenke kisasszony. Ez a Bezdefi mint afféle furfangos diák ember sok jó órát szerez a házi kisasszonynak, pár év előtti, külö­nösen u véle megtörtént események elbeszélésével. Mielőtt elbeszélésébe kezdene, megmondja annak czimét, útánna teszi, hogy valóban igaz volt. Csakhogy elbeszélései rendszerint abban a hibában szenvednek, hogy nincs meg bennök a hűség, sokat hazudik s a mi még fonlosabb: sajat szerelmi kudarczainak az elbeszé­lése alkalmával még az önnön személyiségét is megta­gadja, holmi idegen névvel cseréli fel nagy kegyesen. S a miket beszél, az az ártatlan Lenke szentül hiszi. Ha valaki csak annyi fáradtságot venne magának, hogy leirogatná Bezdefi elbeszéléseit: itt-ott egy kötet­nek jutna birtokába; tehát lehet gondolni, hogy minő fabulátor ő. Elbeszélései sokszor órákig tartanak ugy, hogy ha valaki a késő esti órákban a lámpa halvány fényét látja átszűrődni a jegyzőék ablakán, s megkérdezi a kapuban szunnyadozó éjjeli őrtől, hogy mit csinálnak ott fent ily későn, azt fogja rá felelni hogy: a tisztele­tes úrfi ii esél. A szoba lány, néha a tekintetes úrhoz bevetődő kisbíró, éjjeli őr látva nem egyszer, hogy a liszleleles úrfi mesél a kisasszonynak, — kik az öregektől jól félre húzódva egymás mellett ülnek — könnyen megcsinál­hatták a falu szájába e közmondást: a tiszteletes úrfi mesél. * * * Három év.s történet az egész, de valóban igaz volt . . . Tudja nagysád kérem olyan dolog az, hogy mindig volt, mindig lesz. Nincs, nem lesz hatalom, mely ennek a különös Uremtésnek az embernek belső rejtekében azt a kis valamit sarkaiból kibillentené ; fészkelődik az szün­telen míg helyét nem taláija s ha megtalálta: ujabb mozgásra vágyakozik. Ez az én szerény véleményem, vagy talán nom követek el véle vaskos túl/.ást, ha azt mondom, hogy ez az én életbölcseleti tapasztalatom. Megesik az mindenkivel, hogy tapasztal, csakhogy nem tudja vagy legalább is nem veszi észre. Tapasz­taltam én is de nem tudtam, csak most vevém, hogy a felejtkezés leple boritá kissé tapasztalataimat. Miket az imént mondottam nagysádnak: az tény, meghamisi­tallan. Tudja nagysád kérem bennem egy szolid fiút lát a társadalmi félszegségeknek hő ostorozója, a kor kinö­véseinek rendületlen nyesegetője vagyok. Kérdi hogy mik voltak a tényezők, melyek ily ko­rán kezdenek menteni az uralkodó kóros állapotok hul­lámaiból ? Higyje meg egész őszintén, szívem utolsó dobbaná­sáig csak azt mondom, hogy: a tapasztalatok. Szép dolog — szólt közbe a házi kisasszony — ily nemű tapasztalatok birtokába, egy könnyen bizo­nyára nem jut mindenki. Gondolkozni látszott egy kissé Bezdefi, töredelme­sen mondá : hát bizony kérem mint mondani szokták, minden ember saját szerencséjének kovácsa, az az hogy sokszor szerencsétlenségének is ... s nem ritkán azok­ból ébred sajnos tapasztalatokra. Egy ilyen kis históriá­nak voltam a kovácsa én is, egy kis hamis közreműkö­désével habár a főszerepet inkább ő játszotta mint én . . . — csak ugy mellesleg mondva még is csak én voltam a fujtató a szerelem műhelyében. Hallgassa meg, magának mint nézetem s tapasz­talataim helyeslőjének röviden ugyan de őszintén el­mondom. Bizony furcsa egy kis szerszám az a sziv ; . . . tudja azt nagysád is bizonyára nagyon jól, legyen meg­győződve már én is megtanultam tudni, mondanom is felesleges hogy, hogy ... a tapasztalat. Egy kicsit olyan tragikus forma, no de meg volt, megesett az máson is; jóllehet nem olyan zsánerben mint rajtam. Folytatása köTetketik. Közönség koréból.*) Az országos magyar kölcsönös biztosító Szövet­kezet ezen közhasznúnak ígérkezett, de utóbbi időben teljes válsággal küzdő intézmény úgy látszik most egész tevékenységet az alapszabályokban állítólag mult 1900. év márczius 6 iki gyűlés határozmányaként felvett pót­dijak beszedésére fordítja, és azt volt tagjaitól — mert ujakat alig ha kap — behajtani törekszik. A mi végett — mint a .Magyar Hírlap" írja — számtalan panasz merül fel ellene az országban. Itt Nyiregyházán s bizonyára a vidéken is egyre­másra kapjak a nála biztosított felek a 100 perczentes pótdíj után fizetési felhívásokat, azok is, kik mar fél ev­vel ezelőtt kilépve kötelekeből, más intezetnd biztosí­tottak volt. — Nyomtatott czédulán küldi a Szövetkezet ügyvéde a fizetési meghagyásokat, miként 2 korona 10 tiiler behajlási illetékkel megnövesztett pótdíjat az illető 5 nap alatt befizesse, ellenkezőleg minden további érte­sítés nélkül perelve lesz. Ugyancsak egyidejűleg csatolt körözvény-iven a sajtó ellen kel ki, mely a közönséget a Szövetkezet ellenében védi és igyekszik annak állításait megdönteni és a pótdij szedésre való jogosultságát okudatolni; nem mulasztva el még mindég a Szövetke­zet ügyének áldást hozó jövőt igérni és a benne hívőket azzal bíztatni. Hát hisz az üdvös és kívánatos lett volna a hazai bizlosiió közönségre, ha a Kölcsönös biztosító Szövetke­zet olcsóbb dijak mellett biztositolt s kait szenvedett feleit mindenkor rendesen kielégítve fennállhatott és gyarapodhatott volna. Ámde — a mint a következés mutatta — sajnos, ez nem ugy történt. Mert még egy­részt biztosított lagjait — mint számtalan esetek tanu­sitak — karok e;e>én előbbi években nagyon szűken, utóbbi időben pedig — folytonos válsággal küzdve — éppen nem teljesité. — Ilyen körülmények közt nagyon almormis eljárás az, hogy a nala biztosítva volt tagok a már befizetve volt dij tartozásaikat most ujolag utan fizessék. Igaz, hogy egy-egy tagra eső ilyetén uijköveleles — miután jobbára a szegényebb birtokos osztályból kerültek ki tagjai — nem sok; de a szegényebb ember­nek 8 — 10 koronát is összehozni sokszor nagyon terhe­sen esik, a mai szűk keresetű világban; de hát csak kénytelen-kelletlen a legtöbb része befizeti, mert fél a pereskedéstől. Amiben a Szövetkezet vezetőségének ké­nyelmes helyzete van, miután ő Budapesten perel, a vidéki fél pedig semhogy ott magát képviseltesse, annak költséges volta miatt, habár tudja is, hogy a követelés jogtalan, inkább beküldi azt. De még legfurább a dologban azok helyzete, kik a Szövetkezet kötelékéből már jóval ezelőtt kiléptek és máshol biztositoltak. Mert még a biztosítási alapszabá­lyok egyik sarkalatos pontja az, hogy két helyen nem szabad egy és ugyanazon realitásnak biztosítva lenni; nem méltán apszurdum és igazságtalan követelés, hogy az, a ki már kilépett és más intézetnél biztosított vala­mely értéket, ugyanazért a Szövetkezetnek is — tehát két helyen fizesse. Nagyon, de nagyon kívánatos lenne, ha ezen, a szegényebb osztályra annyira sérelmes, rendetlen álla­potok a törvényhozás által mielőbb rendeztetnének. Azoknak pedig, kik a Szövetkezet általi követelést nem hajlandók teljesíteni, csak úgy lehet védekezniük sikerrel, — ha többen, legalább húszan összeállva — közösen vállalnak a megidézés esetére Budapesten egy megbízott ügyvidet. Mert ily esetben egyre-egyre csekély költség esik, és a Szövetkezet — nem lévén az általa kivánt követelés jogosultsága, mint szavahihető szaklapok tudatják, — a felsőbb biroság által szentesítve, kénytelen attól elállani. Minthogy pedig husz félnek is közös eljárásra össze­állani kissé bajos dolog, ezennei felhívom mindazokat a városi és vidéki feleket, kik a Kölcsönös biztosító Szóvet­kezet ügyvéde utján a 100°/„ s pótdij és 2 korona 10 fillér behajtási dij fizetésére felhívást kaptak, s attól menekülni akarva — közös eljárásra hajlandók, jelent­kezzenek nálam alább jelzett lakásomon a fizetési fel­hívással, esetleg egyéb okmányaikkal, hogy neYökben egy a .Magyar Hírlap* szeikesztősége által ajánlott budapesti ügyvédet megbízhassanak, amit is érdekökben minden önhaszon nélkül szívesen megteszek. Kelt Nyiregyházán, 1901. november hó 6-án, Takács tiéza, Lakásom: Nádor-utcza 32. nyugalm. gazdász. K rov»t alatt közlőtte!.ért nc-ro felelőn a »«erkt»ílő>éí

Next

/
Thumbnails
Contents