Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-10 / 45. szám

nyír v I I) É K — Burmester Willy diadala. A világhírű hegedűművész, ki hangversenyét f. hó 24-én tartja városunkI an, a szerdai budapesti filharmóniai concertben fellepett , s páratlan sikerűt az egész fővárosi sajtó osztatlan tetszése, sőt elragadtatása kisérte. A .Budapest. Hírlap következőket irja: Rá" letűnt romantikus világba ringatta kepzele1 ünket" a mai koncert. Abba a korba, mikor sejtelmesen zengett mindenfelé Osszián poézise s nnkor Byron világfájdalmas, csapongó, buja, szer elen géniusza tartotta fogva a lelkeket. Osszián ködös levegője arad Mendelssohn Hebrida-uvertürjéből, Byron szelleme el Berlioz Symphonie fantastique-jában. Forrongó lazas kor lehetett, ebben a perczben csa* az exaltacioját kívánnám, a romantikus stilus föllengőss-gére volna szükségem, hogy magasztalhassam nem Berlioz Hektort es Mendelssohnt, sem a filharmonikusokat, hanem Burmestert, ezt a csodahegedúst, ki a mai estet ismét feled hetetlenne tette azokra, a kik játékát hallhatták. Szinte irigylem az egykori kritikusokai, a kik ilyen alkalmakkor marokszámra szórhatták a szóvirágot a műveszre Istenem, miket olvas az ember régi sárgult ujsagokban Paganiniről, Lisztről! Józanabb lett azóta a viiag s ha Burmester játékát ma részletesen kellene méltatnunk anatómuspontossággal bonczolnók a hegedűn csendülő bűbájos hangol pergő futamokra, gyöngyöző trillákra meleg kanlinelára ezüstös üveghangokra s egy csomó mas hivatalos mu vészi kellékre. Jó, hogy Burmestert nem kell bemutatnunk a upesti közönségnek és fölösleges részleteznünk, miképpen játszotta ma Csajkovszky hegedűversenyét, Bach szonataut és Paganini egyik darabjat. A közönségben Ircnetikus hatása volt jatékának s a taps majd fölverte a termet. A művész számtalanszor hajlongott a dobogón, a karmester már a kövelkező szám megkezdésére adta meg a jelet, mikor az emberek még mindig tombolva tapsolták a Burmestert.* A hangverseny iránt városunkban és a vidéken élénk érdeklődés nyilvánul, úgy hogy előreláthatólag telt ház fogja fogadni a nagy művészt. Jegyek ,6, 4 és 2 koronáért kaphatók a hangvers:nyrendező Ferenczy József könyvkereskedésében. — A l'rcdcálról Kolozsvárra éjjel 10 óra 46 perczkor érkezó 501 sz. gyorsvonat folyó evi november hó 10-étől kezdve utasok fel- és ieszállitása vegeit Apahida állomáson éjjel 10 óra 30 perczkor feltételesen meg fog állani. — Kincses Kalendárium. A Kincses Kalendárium legújabb 1902-re szóló kötetének tartalomjegyzéke közel ezerháromszáz a könyvben talalliató czikknek, közleménynek, hasznos es érdekes tudnivalónak sorolja fel a czimét. Kalendárium czim alatt soha és sehol se adhatott többet az olvasónak egy könyv sem, mint a mennyit ez ad. Maga a naptári rész magyarázata, históriája is tökéletes mintája a kalendáriumnak. Van benne örlök naptár, az esztendőnek egyh-togialt és honapok szerint tagolt kalendáriuma megjegyzésekkel, a po'gári élet minden képzelhető vonatkozására kiterjedő figyelmeztetésekkel, jegyzők lapokkal, rubrikákkal, házi és mezei, külső és belső tennivalókravonatkozo iduszerü útmutatással, vásároknak, b.Íratásoknak, sorsjegyek huzasának, névnapoknak, törvénykezési szüneteknek, minden felekezet ünnepeinek, és csillagok járásainak dátumaival. Közben elmés és tanulságos, gyönyörködtető és ismeretterjesztő megjegyzések. Ez azonban a Kincses Kalendáriumnak csak egyik része, A másik része, a mely az ismeretek terjesztését szolgaija legelső sorban, egy nagy erényeért érdemel meg minden elismerést. Azért mert fényes példa rá: hogyan kell komoly ismereteket ugy közölni, hogy az elsajátitásák nedves, kellemes és kívánatos élvezet legyen. A hogy például a Kincses Kalendárium a számvetés tudományáról szól, képes népszerűvé tenni magát a magasabb matézist is és a hogy a /."iietudoniány elemeiről szól, beláttatlja velünk, hogy nincsen elvont tudomány. De a Kincses Kalendárium olvasója abban is szerencsés, hogy csupa olyan dolgot kap, arni mindnyájunk érdeklődéséhez nagyon közel van, a mit tudni azért jó, inert hasznos es szúséges, Es ezekhez as ismeretekhez valóságos elvezettel jutunk a Kincses Kalendáriumból. Van ebben a könyvben geogratia és história, kultúrtörténet, természetrajz, nyelvlan, gótai almanak, gazdaságtudomáay, ismertetese minden kellemes testedző és divatos sportnak, csillagászat, meteorológia és százszámra a különböző hasznos ismertetés. Kitűnő a tizen égy oldalas kismagyar nyelvtan, a Föld czimú czikk a pompás geografu, gazdag és tömör. Nagyon érdekes czikkely A tenger ismerete. Égisz képsor disziti A pápák és a p ipaság történetét. Németország története bizonyára mindenkit érdekel. Nagyon ügyes ötlet volt bemulatni Írásban és képben Európa uralkodóinak trónját, koronáját és jogarát. Sok éulekes és magyarázó kép dicsőíti A bútorok történetét, a melynek tömérdek ember lesz az olvasója. Külön fejezet szól Az emberi testről; a rengeteg élvezetesen földolgozott és szemléltető rajzokkal, alakokkal illusztrált statisztikai adatot, fölsorolni se lehet. Nagy becse minden közlemény nek, hogy az ismeretek mai állasa, a haladas legújabb vívmányainak s a legmodernebb alakulásoknak, legkisebb eseményeknek figyi lem bevételévelértő ember e kiváló penna irta valamennyit. \an a Kincses Kalendáriom-nak még egy érdekessége: az ara. Ez az ötszáz oldalas, tartalmában előkelő és páratlanul gazdag, gyönyörűen kiállított és számtalan képpel diszes könyv kemény, színes borítékba kötve két kor. angol vászonba kötve 3 korona, franczi szatlyánbőrkölesben 4 korona 40 fillér. Nem lehetne olcsóbb akkor se. ha egy százmilliós nemzet nyelvén íródott volna. Ha egy ilyen magyar könyvet két koronáéét lehet adni, az följegyezni való dicsősége a magyar könyvnek, a magyar olvasóközönségnek s a Kincses Kalendáriumnak. — UJ termésű (friss) tengerinek soronklvüli elszállítása a magy. kir. államvasatakon. Veit »! tesités szenn- a magy. kir. áilanmmtak igazgatósága a olyó évben is intezkedett arra nézve, hogy az uj t -rmésü (frifs) tengeri morzsolt állapotban, akár zsákok han, akár ömlesztett (alla rinfme) állapotban került f adásra, t évi november hó 5 tói kezdve visszavonásié, azonban legkésőbb jövő évi február hó végéig, soron kivil minden egyéb hocsirakvmányt képező áru é9 fí<!'ona szállítmány előtt első sorbin, de az uj termésű i ngeri sorrendjében rakassék kocsikba és asáiiitassék el. — UJ személydíjszabás életbeléptetése a Lonjavölgyi h. é. vasúton. Eien vasúton 1902. évi január hó 1 én uj személydijizabás lép életbe, mely által a menetdíjak nagy része némileg felemeltetik. Az uj díjszabás, melylyel az 1900. évi május hó 1-ón életbelépett díjszabás érvényen kivül helyeztetik, a uugy.kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (Budapest, Csengery utcza 33. sz.) 20 fillérért kapbató. — A kézbesithetlen és fölös szállítmányok a vasúti üzletszabályzat 70. §-a értelmében nyilvános árverés utján d. e. 9 órakor az alább felsorolt állomások teheráru raktáraiban a következő napokon kerülnek eladásra, melyhez a t. közönség ezennel ineghivatik. Kolozsvár Pécs Miskolcz Göm. p. u. Szabadka Arad Pápa Budapest dunapart Szeged Pozsony Debreczen Békés-Csaba Győr Eszék Kassa Nagy-Várad Zágráb Budapest ny. p. u. Szatmár-Németi állomáson november hó 19-én. 19-én. 19-én. 20-an. 20-án. 20-án. 21-én. 21-én. 25-én. 25-én. 2ó-én. 26-án. 26-án. 26-án. 27-én. 27-én. 28-án. 28-án. Csarnok. Három éves történet, i. „A ki sohasem szeretett, Az nem tudja mi az élet; A ki sohasem csalódott, Szerelemről nem beizélhet." Bátori Bela falujának köztiszteletben álló, pontos jegyzője már vagy harmincz éve, Bezdefi Károly pedig hű lelkipásztora itt-ott negyven esztendeje. E két család kepviseli a falu intelligentiáját a tanitóékkal egyefemben. A komor, téli napok egyhangúsága gyakrabban hozta össze a Bátoriék családját Bezdefiékkel mint máskor. A társaság tagjai, nemükhöz, koiukhoz méltó szórakozással, foglalkozással fűszerezgetik a hosszú téli estéket; a férfiak — az öreg Bátori a szent atyával közbe csipve a tanítót — pipa szó mellett kalabriász;zal ülik agyon az unalmassá vált órákat, a „kávé nénikék" is rendszerint megtalálják szórakozásukhoz a tárgyat: vitatva a kolbásznak az öregek szája ize és egyéniségűk szerinti töltését, a kihúzott bélesek csinalaii módját, elbeszélik a sertésölés körül kifejtett munkásságukat elejétől végig s azuián a mi legfőbb: eldicsekszik egymásnak, lio^y melyikük piodukált I öbb zsirt a sajat hizlalásu sertésekből. Ott találjuk még az öregek árnyékában, — mint szerény . . . nyíló ibolyák, félre húzódva a százados tölgyek tövében — Bezdefi Ernő malurandust es leendő papnövendéket, ki a jegyző leányának Leukenek kedvéért, vakácziókban gyakran tesz látogatásokat. Az ő csevegési módjok egészen más. Ritkán beszélgetnek ók napi eseményekrő' vagy más közönséges dolgokrol, legfeljebb Lenke kisasszony ad számot arról, hogy egy kézimunkáját ismét bevegezett, mit aztán rendesen ineg is mutat Bezdotinok biralás végett. No meg egy kis bókolás ... ez elmaradhatatlan csemege nálok ; juttat ebből Bezdefi akar annyit, hogy egy hétig törheti rajtok fejecskéjét Lenke kisasszony. Ez a Bezdefi mint afféle furfangos diák ember sok jó órát szerez a házi kisasszonynak, pár év előtti, különösen u véle megtörtént események elbeszélésével. Mielőtt elbeszélésébe kezdene, megmondja annak czimét, útánna teszi, hogy valóban igaz volt. Csakhogy elbeszélései rendszerint abban a hibában szenvednek, hogy nincs meg bennök a hűség, sokat hazudik s a mi még fonlosabb: sajat szerelmi kudarczainak az elbeszélése alkalmával még az önnön személyiségét is megtagadja, holmi idegen névvel cseréli fel nagy kegyesen. S a miket beszél, az az ártatlan Lenke szentül hiszi. Ha valaki csak annyi fáradtságot venne magának, hogy leirogatná Bezdefi elbeszéléseit: itt-ott egy kötetnek jutna birtokába; tehát lehet gondolni, hogy minő fabulátor ő. Elbeszélései sokszor órákig tartanak ugy, hogy ha valaki a késő esti órákban a lámpa halvány fényét látja átszűrődni a jegyzőék ablakán, s megkérdezi a kapuban szunnyadozó éjjeli őrtől, hogy mit csinálnak ott fent ily későn, azt fogja rá felelni hogy: a tiszteletes úrfi ii esél. A szoba lány, néha a tekintetes úrhoz bevetődő kisbíró, éjjeli őr látva nem egyszer, hogy a liszleleles úrfi mesél a kisasszonynak, — kik az öregektől jól félre húzódva egymás mellett ülnek — könnyen megcsinálhatták a falu szájába e közmondást: a tiszteletes úrfi mesél. * * * Három év.s történet az egész, de valóban igaz volt . . . Tudja nagysád kérem olyan dolog az, hogy mindig volt, mindig lesz. Nincs, nem lesz hatalom, mely ennek a különös Uremtésnek az embernek belső rejtekében azt a kis valamit sarkaiból kibillentené ; fészkelődik az szüntelen míg helyét nem taláija s ha megtalálta: ujabb mozgásra vágyakozik. Ez az én szerény véleményem, vagy talán nom követek el véle vaskos túl/.ást, ha azt mondom, hogy ez az én életbölcseleti tapasztalatom. Megesik az mindenkivel, hogy tapasztal, csakhogy nem tudja vagy legalább is nem veszi észre. Tapasztaltam én is de nem tudtam, csak most vevém, hogy a felejtkezés leple boritá kissé tapasztalataimat. Miket az imént mondottam nagysádnak: az tény, meghamisitallan. Tudja nagysád kérem bennem egy szolid fiút lát a társadalmi félszegségeknek hő ostorozója, a kor kinövéseinek rendületlen nyesegetője vagyok. Kérdi hogy mik voltak a tényezők, melyek ily korán kezdenek menteni az uralkodó kóros állapotok hullámaiból ? Higyje meg egész őszintén, szívem utolsó dobbanásáig csak azt mondom, hogy: a tapasztalatok. Szép dolog — szólt közbe a házi kisasszony — ily nemű tapasztalatok birtokába, egy könnyen bizonyára nem jut mindenki. Gondolkozni látszott egy kissé Bezdefi, töredelmesen mondá : hát bizony kérem mint mondani szokták, minden ember saját szerencséjének kovácsa, az az hogy sokszor szerencsétlenségének is ... s nem ritkán azokból ébred sajnos tapasztalatokra. Egy ilyen kis históriának voltam a kovácsa én is, egy kis hamis közreműködésével habár a főszerepet inkább ő játszotta mint én . . . — csak ugy mellesleg mondva még is csak én voltam a fujtató a szerelem műhelyében. Hallgassa meg, magának mint nézetem s tapasztalataim helyeslőjének röviden ugyan de őszintén elmondom. Bizony furcsa egy kis szerszám az a sziv ; . . . tudja azt nagysád is bizonyára nagyon jól, legyen meggyőződve már én is megtanultam tudni, mondanom is felesleges hogy, hogy ... a tapasztalat. Egy kicsit olyan tragikus forma, no de meg volt, megesett az máson is; jóllehet nem olyan zsánerben mint rajtam. Folytatása köTetketik. Közönség koréból.*) Az országos magyar kölcsönös biztosító Szövetkezet ezen közhasznúnak ígérkezett, de utóbbi időben teljes válsággal küzdő intézmény úgy látszik most egész tevékenységet az alapszabályokban állítólag mult 1900. év márczius 6 iki gyűlés határozmányaként felvett pótdijak beszedésére fordítja, és azt volt tagjaitól — mert ujakat alig ha kap — behajtani törekszik. A mi végett — mint a .Magyar Hírlap" írja — számtalan panasz merül fel ellene az országban. Itt Nyiregyházán s bizonyára a vidéken is egyremásra kapjak a nála biztosított felek a 100 perczentes pótdíj után fizetési felhívásokat, azok is, kik mar fél evvel ezelőtt kilépve kötelekeből, más intezetnd biztosítottak volt. — Nyomtatott czédulán küldi a Szövetkezet ügyvéde a fizetési meghagyásokat, miként 2 korona 10 tiiler behajlási illetékkel megnövesztett pótdíjat az illető 5 nap alatt befizesse, ellenkezőleg minden további értesítés nélkül perelve lesz. Ugyancsak egyidejűleg csatolt körözvény-iven a sajtó ellen kel ki, mely a közönséget a Szövetkezet ellenében védi és igyekszik annak állításait megdönteni és a pótdij szedésre való jogosultságát okudatolni; nem mulasztva el még mindég a Szövetkezet ügyének áldást hozó jövőt igérni és a benne hívőket azzal bíztatni. Hát hisz az üdvös és kívánatos lett volna a hazai bizlosiió közönségre, ha a Kölcsönös biztosító Szövetkezet olcsóbb dijak mellett biztositolt s kait szenvedett feleit mindenkor rendesen kielégítve fennállhatott és gyarapodhatott volna. Ámde — a mint a következés mutatta — sajnos, ez nem ugy történt. Mert még egyrészt biztosított lagjait — mint számtalan esetek tanusitak — karok e;e>én előbbi években nagyon szűken, utóbbi időben pedig — folytonos válsággal küzdve — éppen nem teljesité. — Ilyen körülmények közt nagyon almormis eljárás az, hogy a nala biztosítva volt tagok a már befizetve volt dij tartozásaikat most ujolag utan fizessék. Igaz, hogy egy-egy tagra eső ilyetén uijköveleles — miután jobbára a szegényebb birtokos osztályból kerültek ki tagjai — nem sok; de a szegényebb embernek 8 — 10 koronát is összehozni sokszor nagyon terhesen esik, a mai szűk keresetű világban; de hát csak kénytelen-kelletlen a legtöbb része befizeti, mert fél a pereskedéstől. Amiben a Szövetkezet vezetőségének kényelmes helyzete van, miután ő Budapesten perel, a vidéki fél pedig semhogy ott magát képviseltesse, annak költséges volta miatt, habár tudja is, hogy a követelés jogtalan, inkább beküldi azt. De még legfurább a dologban azok helyzete, kik a Szövetkezet kötelékéből már jóval ezelőtt kiléptek és máshol biztositoltak. Mert még a biztosítási alapszabályok egyik sarkalatos pontja az, hogy két helyen nem szabad egy és ugyanazon realitásnak biztosítva lenni; nem méltán apszurdum és igazságtalan követelés, hogy az, a ki már kilépett és más intézetnél biztosított valamely értéket, ugyanazért a Szövetkezetnek is — tehát két helyen fizesse. Nagyon, de nagyon kívánatos lenne, ha ezen, a szegényebb osztályra annyira sérelmes, rendetlen állapotok a törvényhozás által mielőbb rendeztetnének. Azoknak pedig, kik a Szövetkezet általi követelést nem hajlandók teljesíteni, csak úgy lehet védekezniük sikerrel, — ha többen, legalább húszan összeállva — közösen vállalnak a megidézés esetére Budapesten egy megbízott ügyvidet. Mert ily esetben egyre-egyre csekély költség esik, és a Szövetkezet — nem lévén az általa kivánt követelés jogosultsága, mint szavahihető szaklapok tudatják, — a felsőbb biroság által szentesítve, kénytelen attól elállani. Minthogy pedig husz félnek is közös eljárásra összeállani kissé bajos dolog, ezennei felhívom mindazokat a városi és vidéki feleket, kik a Kölcsönös biztosító Szóvetkezet ügyvéde utján a 100°/„ s pótdij és 2 korona 10 fillér behajtási dij fizetésére felhívást kaptak, s attól menekülni akarva — közös eljárásra hajlandók, jelentkezzenek nálam alább jelzett lakásomon a fizetési felhívással, esetleg egyéb okmányaikkal, hogy neYökben egy a .Magyar Hírlap* szeikesztősége által ajánlott budapesti ügyvédet megbízhassanak, amit is érdekökben minden önhaszon nélkül szívesen megteszek. Kelt Nyiregyházán, 1901. november hó 6-án, Takács tiéza, Lakásom: Nádor-utcza 32. nyugalm. gazdász. K rov»t alatt közlőtte!.ért nc-ro felelőn a »«erkt»ílő>éí