Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-27 / 43. szám

N Y í R V I D E K 3 .Dalfin" név alatt árusítanak. E szűrő bizonyos ideig bakteriológiai szempontból kifogástalan vizet szűr. A megszűrt vízre mondhatjuk, hogy az elég bő. Bizonyos idő múlva azonban a szürőtesten visszamaradt baktérium nemcsak összegyülemlik, hanem tenyésztésre is indul. A szűrendő viz ezen baktérium fészken keresz­tül hatolván, mi sem természetesebb, minthogy baktériumot tömegesen ragad magával, mi által be áll azon sajnálatos eredmény, hogy a szürölt viz több baktériumot tartalmaz a szüretlennél. A dolog magyarázata az, hogy a szürőtest szer­kezete, illetőleg állománya annyira purósus, hogy a víz­ben lévő mekanikai piszok nem tömi el a szűrőt, hanem a felgyülemlett piszok ellenére tovább is működik. Ezen hátránya mellett a szürőtest kíizzasztásánál ugyanaz a veszedelem fenyegeti, mint az előbb ösmertetteket. A szűrő kő fémcsavarra van felszerelve, mi sem természetesebb, mint a fémcsavar a kihevitésénél a fizikai törvénynek hódolása közben a kiterjedésével szét­repeszti a kisebb kiterjedésű együtthatóval biró műkövet. Egy ilyen szűrőkő ára 4 korona lévén, egy-egy regene­rálási tehát számbavehelő költséggel járhat. Az ösmertetett szűrők bemutatásánál részben is­mertettem a jó szűrőnek második kellékét, a vízszolgál­tatás képességet. Jó szerencse, hogy ivási czélra aránylag kevés vízre van szükségünk, hozzátevőleg egy 6 —10 tagból álló családnak napi ivóvíz szükséglete alig tesz ki 6 — 10 litert. Könnyű feladat tehát e feltétel betartása. Ugyanis főzési czélokra egészen nyugodtan alkalmazhatjuk a nyers, de egyébbként tiszta vizet, mivel a 100 foknyi hőmér­sékletnélkivétel nélkül az összes baktériumok elpusztulnak. Ha tehát olyan vízszűrőt alkalmazunk, mely a napi ivóvíz szükségletet fedezi, hygenia szempontból nagy­részben eleget tettünk az óvatosság követelményeinek. Sokkal fontosabb e kérdésnél a harmadik kellék, mely a vízszűrő regenerálását van hivatva szabályozni és előírni. E regenerálásnál a következő fellételeket kell figye­lembe vennünk. És pedig: legyen a kezelés olyan egyszerű, hogy azt egy cseledleány minden előtanulmány nélkül el­veszhesse. Legyen a kezelés olyan, hogy a vízszűrő i isztán­tartása költségmentesen történhessek. Fontos továbbá, hogy a szűrő nyers, illetve baktérium tartalmú vizet akaratunk és tudtunkon kivül ne szolgáltasson, inkább automatikusan mondja fel a szolgálatot anélkül azonban, hogy a szűrő szerkezetében hasznavehetetlenné lett légyen. Ósmerjük el gyengénket és lássuk be, hogy míg a szűrő niüködesben van, nem fogunk arra gondolni, vájjon csirás, vagy csirmentes viz folyik e a szűrőn? Ellenben ha a szűrő önmagatól .vétót* mond, mint ezt a Pasteuer-Chamberland és Berkefeld-Celle teszi, kény­telen — kelletlen hozzálátunk a regeneráláshoz. Egy, ezen összes kellékeknek megfelelő vízszűrőt van szerencsím nagy ábrában, mint kivitelben illetőleg barom féle alkalmazásban bemutatni. Az első vízvezetékre alkalmazott szűrő, a második — mint látni méltóztatik — egy hordóra alkalmazható, s végül a harmadik egy hordozható szűrő. Ez utóbbinál legyen szabad megjegyeznem, hogy a hadsereg részere construáltatott, ugy vagyok informálva, hogy a hozzá­fűzött kívánságoknak mindenben megfelel. A szűrést az itt bemutatott keramit szürőtest végzi, mely keramit korong óriási nyomás alatt konip­riniáltutik. Szövete tehát igen sűrű és tömör és a mi fő, kiizzasztásnál semmiféle változást sem szenved. Maga a szűrő kezelése igen egyszerű. Innen nyerte .Simplex" elnevezését is. A szűrő test fémtokba akként helyeztetik el, hogy tökéletesen lömittetik annak kerülete egy kaucsuck gyürü és a 3 csavarorsó segélyével. A viz egyszerűen kénytelen keresztül hatolni a köven. Apa, anya gyermekéhez, barát barátjához, szerető szeretőjéhez siet. Az élők alusznak. Az eső szépen ki­kopogta az altató danát és álomban jön el az elsira­tott vendég. Alszik mindeaki. Talán magam vagyok ébren egyedül. Holnap majd elmondja mindenki, hogy kiről álmodott, borzongva vagy boldog fájdalommal. Miudenki a halottjaival lesz együtt ... azt hiszi majd, hogy á'om volt, hogy álom volt az egész. Egy fiatal ember megismer. Nem rég távozott el, még jól emlékszik rám. Hozzám lép kezet nyújt. Hideg a keze mint a jég, az enyém sem meleg. Azt kérdezi hogy vagyok ? Jól, jól felelem. — Hát te hogy érzed magad ? — Jól, feleli csendesen, nyugodtan. — Hová mégy ? — Megyek haza, feleli egyszerűen. — Mi újság a más világon? kérdém tovább. — Hogy érted? szól megütődve. A más világon? — No hát ha vissza tértél a sírból ilyen épen, hát csak tudod, hogy mi történik oda át? — A sírból térek vissza? Látod ezt nem tudom, nem tudtam. Igazán különös! Egy kis gyereket vezet­tem most haza, velem jött a temető felől, sírt. Nem tudta hol lakik. Megmondta a nevét hát elvezettem, aztán én is elindultam haza Régen nem voltam otthol, de hogy hol voltam, honnan jövök, arra nem gondoltam. Hát meghaltam? Ez érdekes! No majd óvatosan nyitok be, hogy fel ne ébreszszek senkit, meg ne ijeszszek senkit. — Beszélj hát valamit arról a boldog világról. — Nem emlékszem semmire. Végig simította a homlokát. Nem — emlékszem és ez oly jól esik. — Nem rémit el az a tudat, hogy halott vagy ? — Nem, oh nem. Nyugodt vagyok. Nem érzek sem fájdalmat, sem örömet, csak valami olyan végtelen megelégedést a mit kifejezni nem tudok. Érzem, hogy p hentem. A pihenés alatt kihalt belőlem a mit érzelem­nek neveztek, nem maradt meg bennem c<ak az érte­lem. Ebben a világban fehér ós tiszta minden. Nincí irigység, nincs ambició. Az ember megszabadul az állati A szürőtestet a lerakodásoktól az által kíméljük meg, hogy föléje szűrő papirost helyeztünk. Az egész szűrő felület alig 12.5 négyszög %,. E szűrő felület per­czcnként 1000—1500 tisztavizből pedig 2000 köbczenti­métert szűr. összesen tíz percznyi működés alatt meg­kapjuk azt a vízmennyiséget, amennyi egy családnak 14 órai, vagyis egy napi ivóviz szükséglete. Folytonos szűrésnél ajánlatos 10—15 perczenként a szűrőpapírnak kicserélése, 24 óránként pedig a szürő­testet is ki kell másikkal cserélnünk, ha csirmentes vizet akarunk kapni. Minthogy pedig a szűrő alkalmazásának tisztán ez a czélja, szabályként írhatjuk elő, hogy a szűrőt naponta és pedig egy-mindenkorra megállapítandó időben a csa- | varorsók meglazítása állat nyissuk ki. A kaucsuk kari­kát mossuk meg forró vízben, a szűrőket tegyük a taka­réktűzhely sütőjébe, s hagyjuk ott másnapig, a mikor az előző napi szürőtest felváltására fog szolgálni. A tiszta szürőkőre egy drb. szürőpapirost helyezünk, föléje a megmosott kaucsuk karikákat, s azután ugy a mint ki­nyitottuk a szűrőt, azonképen be is zárjuk. A szűrőn függőlegesen elhelyezett szelepcsap megnyitása által kap­juk a szürött vizet. A budapesti II-ik számú kórboncztaní intézet, me­lyet Dr. Pertik Ottó egyetemi tanár vezet, beható bak­teri jlógiui vizsgálat uton azt találta, hogy a szűrt viz köbczentiméterenként 2—4 baktériumnál többet nem tartalmaz. Tekintve Koch tanártól postulált számot, mely 100 baktériumra vonatkozik köbczentiméterenként, az ezen szűrőn szürött viz kitűnőnek minősíttetett. Vízszol­gáltatás'! képességét illetőleg az említett intézet ugy nyi­latkozik, hogy teljesen fedezi egy család ivóviz szük­ségletét. A szürőpapirosnak 10 perczenkénti kicserélése mellett a szűrő óránként 100—120 liter vizet szolgálta tott. Mi sem áll útjában annak, hogy a szürőtest inég­egyszer akkora legyen mint az itt bemutatott. Ez eset­ben a szürőtest átmérője 4 cm-rel nő csupán, a szűrő­felület mégis megnégyszereződik, mi által a vízszolgálta­tása is négyszer akkora lesz, az az óránként 4-500 liter vizet fog szolgáltatni. Tekintettel arra, hogy szűrőn vízszintesen elhelyezett szelepcsap megnyújtása állal szü­retlen vizet is kaphatunk, óránként 4 — 500 liter vízre igazán nincs szükség, ha csak nem kaszárnyában, vagy valamely nyilvános helyiségben (pl. kávéház, vendéglő). Ugyanezen elvek mellett és ugyanaz a szürőtest működik a hordóba és a hordozható szűrőbe alkalma­zott szűrőnél. Ezt az alkalmazott szivattyúk segélyével tesszük lehetővé. Nem érdektelen megemlíteni, hogy ezen kézi, illetőleg hordozható szűrő perczenként 2 liter vizet, tehát ugyanannyit, mint a vízvezetékre alkalmazott szűrő szolgáltat. A mi végül a jó szűrőnek harmadik kellékét, a könnyű kezelhetőséget és regenerálását illeti, mint több­szörösen előadni szerencsém volt, e szűrő kezelése igen egyszerű. A szűrő megnyitása és bezárása egy percznyi időt is alig vesz igénybe. A szűrő kő massiv és tartós. Értéke alig 4 — 5 fillér, tehát leltéve, hogy hamar tönkre megy, nagy anyagi áldozatba nem került a beszerzése. Ha kellően befödjük szűrőpapírral a szűrő leslet, két szűrő test hónapokig használható váltogatva, a mint azt fentebb előadtam. Forró vízben csak oly tökéletesen csii mentesíthetjük a szürőtestet, mint a takaréktűzhely sütőjének hőmérsékleténél. A baktériumok átnövése ese­tén kiizzasztással regeneráljuk. Egy ilyen .simplex" szűrő ára alig 20 korona, tehát valamennyi között a legolcsóbb, hozzá a hygiéniai követelményeknek a legjobban megfelel. E szűrőnek praktikus konstrukcziója —több olda'u használhatósága, de különösen ideális czélja bírt arra, hogy azt a Vándorgyűlésnek nagybecsű figyelmébe ajánl­jam, szent meggyőződésem, hogy ezz l a közegészségügy-! nek némi szolgálatot tettem. A tanító egyesület története. A szabolcsvármegyei általános tanító egyesületnek a napokban végbement 25 éves jubileumi ünnepe alkal­mából Werner Gyula, a kisvárdai polgári iskola igazga­tója, az egyesület igazgató választmányának megbízásá­ból megírta s nyomtatásban is kiadta az egyesület 25 éves történetét. Az érdekes munkából közöljük az egye­sület megalakulására vonatkozó fejezetet, a következőkben: Az a vészszel terhes borulat, mely a világosi vár­tól kiindulva, reltentő villámaival Aradon, Budapesten, Pozsonyban annyi nemes alakot lesújtott s dermesztő jegével hazánknak 1848-ban szép fejlődésnek indult tan­ügyét is letarolta a Pó és Elba völgyéből jötl szelekre oszladozni kezdett. 1867-ben kisütött a rég nem látott nap s új életet keltő melegének egyik legnemesebb gyü­mölcse az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. É cznél maradandóbb emléke az áldott nevű Eötvös­nek, nsmesak azért, mert e törvény alapvetője, a többi igazi, népoktatási tőrvénynek, nemcsak azért, mert millió, nem testet, hanem lelket tett szabaddá, hanem azért is, mert ez teremtette meg a már népoktatásunkban fontos tényezővé vált tanitó egyesületeket, viszont ezek nevel­ték a mostani inlra muros el extra muros hazánk alap­vető nevelése körül buzgólkodó munkásokat. Az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 147. §-a rendeli: ,A községi nép- és polgári iskolai tanítók kötele­sek nnnden tankerületben tanítói testületté alakulni.' ,A tankerületi tanítói testület annyi körre oszlik fel, a hány járása van a megyének." „A járási körök a községek segélyezésével kötele­sek évenként kétszer, az egész testület pedig évenként egyszer tanitői értekezletre egybegyűlni. A tanítói érte­kezletek szabályozására a közoktatásügyi Minister rende­letet bocsát ki." Négy évvel később meg is jelent az 1872. évi szept. 14. kelettel a 23., 201. sz. Szabályrendelet a tanítótes­tületek alakítása tárgyában. E rendelet kővetkezőképen határozza meg a testületek alakulásának és működésé­nek czélját: „a) Az iskolai nevelés és tanítás előmozdítására tartozó ismeretek gyarapítása és tanítások módszerének megvitatása s mindkettőnek a tanítók közötti s általános terjesztése. b) Az iskola belső élete tökéletes kifejlesztésére tartozó iskolai rendtartás és fegyelem gyakorlását illető tanulságos értekezések tartása. c) A tanítási eszközök javítására, szaporítására és terjesztésére czélzó véleményes javaslatok megállapítása. d) A tehetetlenségre jutott tanítók, a tanítók özve­gyei és árvái sorsa javítása előmozdítására szolgáló se­gélyegyletek alapítása s ez ügy iránt a tanítók közt és a nagy közönségben, a munkás részvét felkőltése és ébren tartása s a segélyek ez uton való gyarapítása. e) Munkálkodásuk rendje és módja meghatározása s ezek eredményei egybeállítása és közrebocsátása. Meg volt adva az egyesülés szabadsága, kijelölte­tett az út, a melyen szabadon haladni lehetett. A nagy Eötvös szava nem volt a pusztában elhaló szó; mint valami varázserő, ugy szállta az meg a sziveket, tettre, munkásságra szólította a nemzeti kultura még mai nap sem eléggé méltányolt napszámosait. Szabolcsvármegyében, a szabad eszméket, a hala­dás tenyezőit mindenha istápoló földön, a buzdító szó termékeny talajra akad, lelkes munkások fáradozása mellett a mustármag terebélyes fává nőtt. A szervezkedés munkája már 1871-ben kezdődött a mikor Tokaji Nagy Lajos, a Hajdú kerület első tan­felügyelője (Szabolcsvármegye még akkor a hajdukerü­leti tanfelügyelőségnek volt kiegészítő része) vármegyénk akkori székhelyére Nagy-Kallóba hívta a megyei és hajdukerületi tanítókat, hogy megalakítsa a .Szabolcs­megyei és hajdukerületi felekezet nélküli tanitó egyletet." A gyűlésen jelen volt 78 tanitó helyeselte az eszmét és kiküldte az alapszabályokat alkotó bizottságot. Ez mi­salaktól a mivel életében Ö3sze volt keverve. Nem szeret és nem gyűlöl. Az elmúlás megtanította a lét nagy titkára és ez a tudás egyen-ranguvá tesz minden kit. A siron tul és azt hiszem, még sokáig csak a siron tul, megtalálja mindeki azt a mit az életben annyi tiszta sziv hiába óhajt, az eszményi demokráciát. Szavai egyszerűen hangzottak el, menten minden pózolástól, de olyan hatással mintha olyan ember imá­ját hallgattam volna, a ki hiszi, hogy a jó Isten minden szavát hallja. Újra kezet nyújtott és gyors léptekkel tünt el az éjszakában. A szavak még ott csengtek körű öttem, mikor tovább indultam, keresni az én balottaimat. SUrün talál tam a sötétben embert. Egy lépéssel előttem ki vált a homályból és a másik momentumban már eltűnt. Egy sem volt az enyém. Mentem tovább unszoló vágyó' dással. A templom előtt fehérhajú ember állt meg mellet tem. Egyenes tartású szép fehér hajú ember. Tisat nézéssel szelíd mosolygással. Reszketett minden tagom a hogy meg láttam é3 össze estem hang nélkül előtte Megismertem a kit kerestem. Gyengéden felemelt. A szemembe nézett. — Te vagy ? Nem szóltam, Nem tudtam szólni. Szerettem volna a mellére borulni és zokogni ... de csak álltam. — Hogy fel nőttél! Ki állód a nézésemet, tiszta maradtál. Megvannak a többiek is ? Fejemmel intettem az igent. — Nines semmi bajotok ? — Nincs. — Ne is legyen. Hideg erős kezével egy pillanatra a homlokomat illette aztán eltűnt. 01* dűltem a temp'om kerítésnek. A mellem zihált, a szemem égett, de szó nem jött az ajkamra, köny nem jött a szemembe. A hűvös éjszaka, a pjrgő esőcseppek lecsendesí­tettek. A két öklöm a két hálántékomra szorítottam és megindultam támolyogva a szállongó elmaradt hárs levelek között. Lassacskán lecsendesedtem egészen. A lépésem szilárdra vált. Az emberek még mindig jártak keltek körülöttem. Nyugodt szenvtelen arezok. Rég elhalt isme­rősök, nyugodt és boldog arezok. Néha meghatva emeltem kalapot és köszöntem egy egy elgyászolt ismerősnek. Rám néztek, de nem válaszóltak, sem szóval, sem taglejtéssel. Az őszi virradat nagy kék madarakat eresztett az égre. A sok madár keresztül kasul repkedett a sötét égen és röptük után világosabb lett az ég. Az eső elállt. A hajnali hűvös szellő ezernyi apró ránezot vetett az utak mentén megállott esővíz tetejére. Az éjjeli vendégek nesztelen léptekkel surrantak vissza a temetők felé. Az utcza fordulóján újra ismerős jött felém. Lenge leány alak. Tudtam, hogy ki, tudtam hogy tálilkozDom kell vele is. A szivem verése elállt. Fájó gyönyörűséggel néz­tem, hogy közelit. A fák tarlott galyai összesúgtak fölöttem. A suttogásban édes melódia lüktetett. Ijedteu néztem a zenére körül, mert a librettó egy név ismét­lése volt csupán. Meg ne hallja valaki! Jött a leány. A virradat sötét kék baldakint hor­dott a feje fölött. Szőke hajában virág volt, piros és fehér. Fehér fátyol omlott végig a termetén. A szellő bele bele kapott, meg-megrázta, meg meg libbentette. Ment a leány.^ Kis lába a földet alig érte. Rám nézett és ment. Az arcza nem árult el meglepetést. örömöt sem egy szemernyi, egy sugárvllla­násnyi örömet sem. Egy piros virág maradt utána az utczán. Egy piros virág, a sárban elejtette. Az égen mind sűrűbben repkedtek a nagy kék mada­rak. Most jnár olyan gyorsasággal, hogy a szárnyuk sem látszott csak a terjedő kékségrői tudtam hol jár­nak. Vissza tért sírjába az utolsó éjjeli vendég is. Megvirradt.

Next

/
Thumbnails
Contents