Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-20 / 42. szám

N T 1 lí T I Ii í; 3 forgatnák. Csak akkor jut eszükbe nevezett müvelet, mikor már késő és kukoriczájok már megdohosodott, esetleg meg is penészedet!, hogy a jószág is prüszszőg tőlle. Bizony gazd uram azt mondom neked, máskor jobban vigyázz kukoriczádra és legfeljebb 15—20 cm. vastagon teregesd el padlásodon s olykor ne feledd el, hogy azt még megforgatni is kell hibe-hóba. Ha nem teszed, magad vallod kárát. Azt hiszem nem mondok ujat, ha megemlítem azt, hogy sok kis gazda külön e czélra készült .goré'-ban tartja el tengeri termését. S mondhatom ez a legokosabb és legbiztosabb eltartási mód. Fő dolog az, hogy góré ne legyen tul széles legfeljebb 120—150 cm. és ne közvetlen a föld lelett épüljön, hanem feneke és a föld feletti tér legalább 0 5 méternyi magas legyen, a léczek 1-5 -2 cm.-nyire álljanak egymástól. Maga a góré álljon szabad szellős helyen, ugy azonban hogy az eső, hó és szél ne keresztben hanem lehetőleg hosszában érje. Bármily jó helye is a góré a kukoriczának, ne higyje a gazda azt hogyha a tengerit benne elhelyezte minden gondtól megmenekül!. Korántsem. Ez még nem elég ahhoz, hogy a tengeri ott egyenletesen száradjon, biz meg kell azt ott is többszőr forgatni, főleg ha a kelleténél több van_ össze halmozva egy helyen, mert különben olt is könnyen megpenészedik megromlanék a tengeri Rendes kezelés mellett körülbelül február vagy márczius hóban a szemek a csutkán annj ira megszáradtak, hogy a morzsoláshoz bátran hozzá foghatunk. Ezt is többféleképpen eszközlik a gazdák. Kis gazda kézzel morzsol a vagy a morzsoló székbe vert vason húzza végig a csövet. N.igyobb uradalmakban ezt is géppel eszközük. Ilyen gépok lehetnek kézi járgányos és gőzerő hajtásra berendezettek A kézzel való morzsolást, miután igen szaporátlan munka jelenleg kevés helyin alkalmazzák, kivéve a magnak való tengerit, mit — nagyon helyesen van — kézzel morzsolnak le. Itt megemlítem azt, hogy magul csak is a cső közepén levő teljesen érett, kifejlődött és ép szemek használtassanak, mert csak ilyenből fejlődhetik erőteljes növény. Miután a kereskedők mindenben csak a tiszta magot kedvelik, jó lesz ha a gazda tiszta mag megnyerés czéljából a lemorzsolt tengerit a benlévő csutka törmelék és polyvától megtisztítja. Igen jó szolgálatot 'esz erre egy jó szelelő gabona rosta, mely nemcsak a polyvástól, hanem egyéb törmeléktől szabaddá teszi a magol. Ne sajnáljuk ezt a csekély fáradtságot és munkát m?rt bizonyos, hogy a tiszta magnak szivesebben akadt több ós jobb vevője. A lemorzsolt mag bármilyen száraznak is látszik, korántsem olyan száraz, hogy minden rossz, uló következuiénytől menten zsákolni lehetne. Számtalan csalódott már ebben s elkövetett nagy hibáját csak akkor vette észre, midőn vevője egyáltalában nem akadt, vagy nagyon csekely árt kinál a termelésért. Azért mondom, jó lesz ha mindenki ugy tesz, mint István gazda ki eleinte legfeljebb 15—20 cm. vastagon halmozza lel a magot a magtárban s a mellett is hetenkint 1 — 2-szer megforgatja s ha már teljesen kiszáradt — mit kezünkkel is könnyen megtudhatunk, tudniillik ha nem meleg a halom közepe táján a tengeri — akkor hányatja nagyobb rakásokba minden utóbajtól menten. Ne hidd ám jó gazdám, hogy most már nyugodtan aludhatsz felette, bizony ott kell hogy legyen szemed inoat is, mert a garmadában fekvő kukoriczához a poezok és az egér szívesen ellátogatnak, a magtári zsuzsok meg ugyancsak megdézsmálja azt. Azért igen jól teszed ha a magtár ajtaján egy nyílást vágat, olyat melyen át a macska szabadon járhat, kellhet a magtárban ; a moly ellen pedig fölötte ajánlom, hogy magtárod mindig tiszta dóiybeu és csak kivételképen találnak hazánknak egyéb vidékéin. A muzeumok és könyviárak országos felügyelőségének előterjesztésére a n. m. vallás és közoktaiáiügyi miniszter ur a mi muzeumunkat is anyagi támogatásbau részesíti azon feltétellel, hogy a kiutalványozott összeg csupán ásatásokra ős vármegyénkben talált régészeti becsű tárgyaknak beszerzésére fordíttassák. Ezzel az ón csekély személyem van megbízva. Két bökkenő van, a mi miatt ezen megbízatásnak kellően meg nem felelhetek. Egyik az, hogy több oldalú elfoglaltságom a régé sr.et nemes sportjának élvezetére kevés időt enged. A másik pedig az, hogy az Úristen a földet nem átlátszó üvegből teremtette. Harmiocznégy éves tapasztalat alapján állithatom, hogy muzeumuuknak gyűjteménye, mely ősrégészeti tárgyakban hazánknak bármely vidéki muzt urnával bátran versenyezhet dijjért, nem rendszeres ásatásoknak eredménye, hanem a vármegye közön; égéuek az ősmult iránt tanúsított érdeklődéséé, a melynek figyelme kiterjedt a homok-szélhordásokra, a mélyen szántó Sackféle ekék által felszínre vetett rétegekre, valamint a szőiiótalaj rigoiirozás által előkerült tárgyakr?. Csak a vidéki muzeumok létjogosultságának érdekében hozom fel azon keserű panasza, hogy nz 1877 iki régészeti congressus alkalmával Bpeatre felküldött kevés tárgyainkat csak 8—10 év mu.va kaphattuk vissza, mert nem bíztak azoknak lelkiösmeretes megőrzésében. E miatt történt az, hogy az ezen időközben megtörtént Nyírvíz szabályozáskor, a mikor ötmillió köbméter földtömeg emeltetett ki, még egy őskori fogpiszkáló sem került gyűjteményünkbe, hanem valószínűleg rézöntők és aranyművesek olvasztó tégelyébe. Az elmondottak után senki sem csodálkozhatik azon ha f. hó 14. kirándultam Okolicsányi Menyus minden szépért és jóért lelkesülő barátomhoz az 1891-ben megkezdett ásatásnak folytatása végett. A csontvázak fogai kőzött az akkor itten talált érmek legrégibbje Szt. Istvántól, a legújabb Szt. Llszlótól származott, Szt.István 1038 ban László pedig 1095-ben ha tak el; tehát ha az István féle —Karászban talált — érem István uralkodásának utolsó, a Szt. Lászlóé pedig uralkodásának első évében 1077 ben veretett cs takaros legyen. A mi ir.ost már a termés nagyságát illeti, ne ijedj meg tőle kedves gazdám, mert valjuk be őszintén sokban te magad voltál a hibás. Ne mindig azt hangoztasd: .Hogyha az Isten megsegít' ! hanem magad segíts a bajodon, sőt még többet mondok, sie?d azt megelőzni. Igaz hogy ez évben nem valami kedvező idő járt a 1 ukoriczára és a roppant nagy hőség, meg esőt nélkülöző időjárás fejlődésében nagyban megakasztotta azt, de bizony valjuk be őszintén sokban mi is hibásak voltunk. Hany gazda földjén láttam, hogy az annyiszor hangoztatott arany igazságot a gazdálkodásnak mellőzte. Nem hogy közel egymáshoz álltak a sorok, hanem magában a sorban 2—3 sőt ennél is több kukoiicza tövet hagyott a gazda egy-egy helyen, abban a reményben, hogy ha az egyik nrm terem lesz a másikon. á bizonyára csalódott. Volt mindegyiken egy-egy cső, nem kételkedem benne, d hogy ki volt-e az eleggé fejlődve, az már más kérdés. Bizony nevet most az okos és takaros gazda! Azért mondom soha se hallgassunk a szomszédra, ki apjától tanulta a mesterségei, hanem kövessük a tanult, tapasztalt és okos gazda példáját. Mert r< gi sark igazság maradt: hogy egy növény számára szánt helyen csak az az egy fejlődhetik ki tökéletesen, kettő-három ugyanazon helyen mindig csenevész maradt. Fére tehát azon hittel a ki azt hiszi, hogy ha egy helyen é= egymáshoz közel 2—3 esetleg ennel is több lövet hagy, több termést fog kapni, mert az nagyon csalatkozik! A felesleges növényeket eltávolilani ideje korán még pedig az első kapálás alkalmával ez legyen fő gondnak a kukoricza müvelésnél. A mi most már a termés nagyságát illeti az az időjárás és talajviszonyok, de főleg a gondos műveléstől lügg es a szerint igen különböző lehet. Csekely termés a 10 — 12 hli'er, de lehet 25—30 hl. sőt ennél is több egy kat. holdon. A mag súlya minőség szerint 74—82 kgr. közt váltakozik. Átlagos suly ha hektoliterenként 75 kgr.-mol nyom a tengeri. Kauimcl Ferencz, gazd. szak. tan. Szüreti mű ais

.it,'. A nyíregyházi jótékony nőegylel a város társadalmi életének fellendilésa körül újra szerzett egy b.ibérkoszoiut a 12-én lezajlott szüreti mulatság M >g artás IVJI. Az őszi saison igen egyhangú Nyíregyházán. Színészet nincs, a mi a legtöbb vidéki város életében pezsgést lamaszl ilyenkor. A jourozás még nem kezdődött meg. Sivár egyhangúság mindenütt, és im egyszerre ebbe a temérdek szükes<'gbe egész világos kerlet fakasziolt a nőegylet egy jo ideával. Az az igazán sok fáradtság, a mit a nőegylel vezetői : Básthy Barnám elnök, Dr. Flegmann Jenöné alelnök, ifj. Soltész Gyuláné és Dr. Sarvay Jánosné úrnők és a mulatság főrendezője Dr. Keresztessy Gyula ;i doztak, megtérült sokszorosan a mulatság erkölcsi és anyagi sikerében. Báró Feilitzsch Berthold főispánnal az élén képviselve volt Nyíregyháza egész uri tarsadalma. A hangulat olyan derült, az elvegyülés olyan intim volt, mintha nein is nyilvános mulatságon gyűlt volna egybe az a fényes társaság, hanem valami előkelő és népszerű család szalonjaban. A kis terem egy része szinpadi díszletekkel és mogyoró-lombbal volt el rekesztve, a két oszlop közölt pedig ékes felírás hirdette a. konvencionális gydlirforgács mellől, hogy ez ilt a .becsali csárda." A bejáró mellett két oldalt az élelek és italok árai di.-zlettik. volna, azon esetben is jogosult azon feltevés, hogy (zen helyen 57 éven át temetkeztek. Tudjuk azt, hogy ma Szabolcsvármegyóben 1000 lakos közül óvenkint baramcznál több egyén hal el évenkint, és ha feltesszük, hogy az árpádházi királyok idejében nem 30, hmera csak 20 halt el, akkór is valószínű hogy a karászi temetőben 154 tetem fekszik, ha a falunak csak 100 lakosa volt in. Mondjuk, hogy Fülöp Jenő 20 sírt talált, mi pedig 1901. őszén ötöt, még akkor is 129 sírra kellett volna akadnunk f. év 15-én, mikor az ásatásnak reményteljes folytatása végett a leihelyre rándultam. A hegy egeret szül. Kót napig 27 emberrel dolgoztunk. Oliolicsányi Menyhért bárátommal oki, 14-én és 15-én kót napig 27 napszámossal dolgoz'uak. 21 kutató árkot huztunk egy 214 méter hosszú és 128 méter széles területeD. Az egy méter széles és 1—1., méü r mély árkoknak összes hossza 562. métert tett ki. Ciak a második napon találtunk egyetlen csontvázat hanyat fekvá bolygatatlan helyzetben, fejj l njugotnak, lábbal keletnek 45 ctm. mélységben miDdon legkisebb sir melléklet LÓ kttl, a Vecse kútjától 217 aKsrászLing tanyai útból a tagba vezető délfelé vezető dűlő u?n :k kezdetétől 391 méter távolságban. Kőrü ő'.te más sirokra eredménytelenül kutattunk. K^porsőmk nyomai nem látszottak. A fői fi csontváznak részben szétnyomott feje gerincz oszlopa keresz'csontja medecezéje, ezomb és síp csontja, a jobb lábnak sarok ós ugró csontji a bal láb nagy ujjának közép csontja elég épek voltak. A többi C3ontok annyira elenyésztek, hogy azok helye még sziuben sem kü ömbözött a sírnak homokfőid tőmé gétól. A csontváznak hossza a sip c ont alsó végétől a fejtetóig 160 ctm. Az elenyészett lábfejet bele számiiva 168 ctm. lehetett. A fej közép hosszú, egyenss arczélü (mescctphilns orthognatus) volt. A koponyának legnagyobb hossza az orrtőtői hátrafelé 158 mm, háráot átmérője 140, az állkapocs aisó vége a fejtetőtől 210 mm. A fülnyillás az orrfő'ől 108, a felső metsző fognak éléig 80, a fejtetőig 106 milliméter. Nyíregyháza, 1901. okt. 18 án. • Dr. Jósa András. A csárdában tűzről pattant uri csapiárosnők hordták fel a vendégeknek a száz itce bort. A teremben zöld galyból font lugasok álltak virággal dekorálva. A sok virág és tölgy-lomb közölt a város legszebb asszonyai és leányai gyümölcsöt, süteményeket, szivart árullak. A terein közepén élősövény körítette pódiumon pergeti a szerencsekerék és szorgalmatoskodtak a világposta bájos hivatalnokai. Ez egészen uj volt Nyíregyházának, beszélték is, hogy a Brennus vezér esete óla még nem volt olyan nagyobbszerü sarczolas a teremtett világon, mint a milyen azon a mulatságon lesz. A rendezőség erre az árulóhelyek árjegyzékeit sokszorositlatta és szétosztotta a varosban, ez volt a válasza a híresztelésekre. Az árakat be is tartották m nden sátorban és daczára a tekintélyes bevételnek, a közönség hangulatát egy szemernyivel sem apasztotta a jótékony mu'atságokon szinte akcidens jellegű pumpolás, annak ilt híre sem volt. A vásár lagymatagon indult, a mi természetes, mert ezt az újdonságot nem ismerte még a közönség, de 10 óra tájban már teljes lett az elevenség. Érezte mindenki, hogy a gondosan előkészített újdonságot a legteljesebb siker fogja ko:onazni. Egy statisztikus a következő adatokat szolgáltatta szerkesztőségünknek a mulatságról. Az összes bevétel 1000 korona (távol a farsangtól meglepő eredmény). A/, első ügyest 40 pár tánczolta. A táncz '1,10-től reggeli 5 óráig tartott. A szüreti mulatságot a nőegylet minden évben megfogja isméielni. Ilt közöljük a jelenvolt úriasszonyok és leányok névkoszoruját, egyben tolmácsoljuk a nőegylet köszönetét a becsali csárdában, a pénztárnál, a szivarárulásnál, a ezukrázdában, a gyümölcs sátorban, a szerencse-keréknél, a világpostánál, a virágárulásnál, a rendezés körül elfoglalt hölgyek és urak buzgó fáradozásáért és a nőegylet mindazon tagjainak áldozatkészségéért, a kik hozzájárulásukkal lehetővé tették a mulatság sikeres megtartását. Jelenvoltak: Asszonyok : Ballay Győzőné, özv. Básthy Barnáné, Bencs Lászlóné, Csapkay Jenőné, Csapkay Gézáné, Eltscher Simonné, Flegmann Jenőné, Flegmann Sándorné, dr. Gara Leóné, Juhász Elélné, Jóba Elekné, Kovács Győzőné, dr. Kovách Elekné, özv. Kovács Jánosné, Keresztessy Istvánné, Keresztessy Gyuláné, özv. Kubassy Arthurné, Kubassy Gusztávné, dr. Korányi Endréné, Moravszky Ferencznó, Molnár Pálné, Nikelszky Sámuelné, Nóvák Gyuláné, Oltványi Ödönné, Pavlovics Imréné, ifj. Pazár Istvánné, dr. Petrich Elemérné, dr. Sarvay Jánosné, Soltész Gyuláné, Somogyi Gyuláné, Szopkó Alfredné, Schőn Nándorné, dr. Trajtler Soruáné. Leányok: Ballay Iza és Gizi, Básthy Berta, Bencs Etelka, Csapkay Ilonka, Demjéni Edith és Ilma (Késmárk), Fényes Adrienne (N.-Várad), Juhász Adélka, Jóba Éviké, Kubassy Berta, Kubassy Jenny, Lám Helén (Késmárk), Lukács Margil és Irma, Molnár Olga és Maliid, Palicz Gizella, Pavlovics Rózsika, Ituzsonyi Kató, Sarvay Ilonka, Szabó Laura és Kata, Szturovits Emma, Takács Edith és Ilonka, Trajtler Anna, Tőrök Anna. Paholyokban asszonyok: Brust Sándorné (Budapest), Csernik Andrasné, Ilalbrod Adolfné (Budapest), Koczog Józsefné. Leányok: Csernik Ilonka, Dobos Anna, Fehér Juliska, Kozma Irma, Orsovszky Mariska, Tuláts Gizi, Szamuely Ilonka, Zoltán Boriska, Zoltán Lenke, Az ivóvizek szűréséről. Irta és felolvista »z orvosok éa természetmagálók XXXI-ik váud(irg) ülésén Bártan Orosz Samu gyógysxeréss. Méltóztassanak megengedni, hogy egy sajnálatos tény konstatálásával kezdjem meg különben is rövid felolvasásomat. Társadalmunk idolentiáját vagyok kénytelen panasz tárgyává tenni. Azon idolentiáját, a melylyel különösen az egészségügy iránt viseltetik, s a mely ugyanezen teremben már tegnap is szóba került. Nem teszem kutatás tárgyává az okot, csupán a végső eredménnyel kívánok foglalkozni. Mig az államhatalom, az egyes hatóságok ernyedetlenül és tőlük telhetőleg mindent elkövetnek a közegészség javítása érdekében, addig a magánosok részéről alig tudunk valami olyast felsorolni, a mely akár a köz — akár a magán — egészség megóvását czélozza. A legközönségesebb és legprózaiabb testről az ivó vízről kívánok a panaszszal kapcsolatban szólani. A 80-as évekre Ira vissza tekintek, sokkal több óvatosságot látok az ivóvíz megválasztása körül. Alig volt uri asztal, melytől az ásványvíz, vagy a drótozott szódavizes üveg hiányzott volna. Annak idején az ásványvíz kereskedelmünk távolról sem volt fejlett. Az ásványvíz szállítása s igy annak beszerzése számottevő összegbe került. Másrészt azt se mondhatjuk, hogy a borkősav és kettedszénsavas nátriumból elállított szódavíz olcsóbban, vagy kényelmesebben lett volna előállítható; mindazonáltal a családfő nem kiméit költséget, vagy fáradságot, hogy asztalát jó vízzel lássa el. Sajnos ez idők elmultak s vele együtt eltűntek az ásvány vizes palaczkok, a hű drótozott szódavizes géppel egyetemben. E helyett kedvesen mentegeti magát a ház asszonya, hogy bizony rosz zavaros a viz, pedig messziről hozzák. Vigaszképen azt is elmondja, hogy ennél jobbat az egész környéken nem isznak. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a tisztelt szakülés előtt nem kell bebizonyítanom s elegendő csupán íelemlilése annak, miszerint a legtöbb kórt okozó baktériumot a vizzel visszük a szervezetünkbe. E veszedelem indította 1895-ben dr. Chyzer Cornél ő méltóságát, az cgyészségügyi osztály vezetőjét s jelen vándorgyűlés lelkes elnökét arra, hogy elrendelte a pénzért áruba bocsátott szódavízhez alkalmazott víznek megtisztítását, megszűrését. Az ő érdeme az is, hogy a vallás és közoktitásügyi minisztérium elrendelte azt is, hogy a fővárosi i-kolában vízszűrők alkalmaztassanak. Ugyanezen okból a világvárosok temérdek vagyont fektettek be azon czélból, hogy a lakosságot tiszta vizzel lássák el. Páris pl. 170 kilométerről vezeti a Vanne vizét, csakhogy forrás vizet adhasson lakóinak. Nem érdektelen