Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-06 / 1. szám
NYÍR • I D fc K & — Nyilvános köszönet. A nyíregyházi kölcsönös segélyző egyesület a jótékony nőegyletnek 30 koronát adományozott. A nemes szívű adományáért e helyen mond köszönetet a nőegylet elnöksége. — A házakat és földbirtokokat terhelő tartozások minden évben január hóban jelentendők be oly czélbói, hogy az általános jövedelmi pótadóból megfelelő levonás engedélyeztessék. Felhivatnak tehát mindazok, kiknek ingatlanát betáblázott kölcsön vagy életjáradék tartozás terheli, hogy azt a városi adóhivatalnál ingyen kapható vallomási iven a folyó január hó 31-ig jelentse be, vagy pedig vallomási ivének kiállítása czéljából a tartozás fennállását igazoló irataival ugyanezen határidő alatt jelentkezzék. Nyíregyháza, 1900. január hó 3-án. Városi adóhivatal. — A puszta-dobosi iQúság 1900. év deczember hó 27-én a gör. kath. iskola javára szini előadást rendezett, mely alkalommal a következő felúlfizetések történtek, Ngs. Tóth Miklós (Kótaj) 7 korona 90 fill., ngs. Jármy László (P.-Dobos) 5 kor., Keresztesi Sándor (Nyir-Mada) 2 kor., ngs. Péchy Béla (Nyir-Mada 1 kor 30 fill., Gsopey Gábor (Nyir-Mada) 1 kor 30 fill., Plesa János (Parasznya) 1 kor 30 fillér. Fogadják e nemes felúlfizetők ez uton is a gör. kath. iskolaszék hálás köszönetét. Puszta-Dobos, 1900. deczember 31. Az iskolaszék megbízásából Kovács János tanító. — Pályázat. A nagykárolyi Kölcsey egyesület pályadijat tűz ki a következő irodalmi munkákra: 1. .Kölcsey működésének hatása Szatmárvármegyére." \ A legjobb mű 20 db. 10 koronás aranynyal fog jutal- * maztalni. 2. Révay Miklós — a nagy nyelvtudós piarista emlékére, a nagykárolyi kegyesrendi társházon elhelyezendő emléktáblának 1901. év tavaszán történő leleplezése alkalmára irandó alkalmi óda. A legjobb mű 5 db. 10 koronás aranynyal fog jutalmaztatni. Mindkét jutalomra pályázhatnak az egyesületen kívül állók is; azonban a jutalom csak irodalmi színvonalon álló mű írójának adható ki. A jeligés levéllel ellátandó pályamunka 1901-ik év inárczius 15-ig küldendő meg a nagykárolyi Kölcsey egyesület irodalmi szakosztálya elnökének Nagykárolyba. Nagykároly 1900. deczember 6. A nagykárolyi Kölcsey egyesület irodalmi szakosztálya. Dr. Kovács Deesö, elnök. Néma Gusstáv, jegyző. — Knbeiik Jan hangversenyét e hó 9-én szerdán este 9 órakor okvetlenül megtartja a Korona dísztermében. Az esemény számba menő hangverseny műsorát lapunk legutóbhi számában már közöltük. — Korcsolyázás. A pazonyi úti korcsolyázó pályán víg és nyüzsgő élet folyik. Az uj év reggelére beállott s azóta folyton tartó hideg időjárás vastag jég réteggel vonta be a pálya vizét s ma már Halifax híveinek nagy száma iringál vígan a sima jégtükrön. Szezon jegyek Jakobovics Fáni kisasszony szivaros boltjában válthatók. — Patriarhalis állapot. A beállott hideg Idő meghozta a disznó ölesek évadját. Ebből az alkalomból fölhívjuk a rendőrség figyelmét arra a tűrhetetlen ulzusra, amely szerint itt Nyíregyházán még ma is nemcsak hogy bent a város területén, de egyes udvarokban is megperzselik a disznót. — Összeütközés — ló-halál. A mult vasárnap estefele Horváth András egy lovas bérkocsis és Balkó András taligás összeütköztek fogatjaikkal a vasúti uton. A taliga egyik rúdja oly erővel vágódott a konflis ló szügyébe, hogy a szegény pára azonnal megdöglött. A taligás lova is súlyosan megsebesült. — D ura tor által a czipőtalp egyszerű bekenése ötször oly tartós és vízhatlan lesz. E kiváló-hazai készítmény sok takarékos embernek szerez örömet és bizonyára kevés családnál fog hiányozni nemsokára. Ára 1 és 2 korona. Póstán 1. kr 20. fillér beküldése után bérmentve küldi a Durator gyár, Budapest, Lipótkörut 3. Kapható mindenütt. 10—5 — A gazdasági monkáspénztár érdekében Darányi IgnáCi föidmivelésűgyi miniszter a magyar birtokosokhoz felhívást intézet, arra kérvén őket, hogy mint alapító tagok támogassák az intézményt. A fölhívásnak szép sikere is van, mert nemcsak a nagyobb uradalmak birtokosai, hanem a középbirtokosok tömegesen lépnek be alapító tagul. — Nyilvános köszönet. A visi ev. ref. egyház tanácsa 1898-ban uj templomok befejezése után nagytisztéletü Bartha József lelkész úr és Bodnár János főgondnok úr indítványára, lelkiismeretes munkánk elismerése jeléül, 200 kor. tisztelet dijat szavazott meg részünkre, mely összeget 1900. deczember hó 10-én voltak is kegyesek kezeinkhez juttatni, miért is a nemes szivü egyház tanács és annak kiváló vezetői, névszerint Nagytiszteletü Bartha József lelkész úr és Bodnár János főgondnok ur, fogadják e helyen leghálásabb köszönetünket. Simon Elek és Csendes Ference, társ-vállalkozók. — Az utazó közönség figyelmébe. Egy előfordult eset alkalmából a kir. curia, a budapesti kir. ítélő tábla ítéletét helybenhagyó, legutóbb hozott 4110/* sz. döntésével kimondotta hogy azon utas a ki a rendes közlekedési utat mellőzve a felállított figyelmeztetőkkel is tiltott és rendes átjárással nem biró pályatesten önkényüleg bármi ok által indilva hatol át és e közben a pályatesten áthaladó vonat által elttttetik és életét vaszti, halálát csak saját hibája által idézte elő, s as a vaspálya terhére auuál kevésbbé róható," mert a vaspálya alkalmazottjainak nem áll módjában mindea egyes utast a fennálló tilalmakra figyelmeztetni. — UJ Idők. Hetedik évfolyamába lép január elsejével Herczeg Ferencz lapja, az üj Idők. Változatlanul oda törekszik ez a gyorsan páratlan népszerűségre szert tett újság, hogy beváltsa azt a várakozást és érdemessé tegye magát arra a szeretetre, a melyet a magyar olvasóközönség bozzá füz, s a melylyel kitüntette. Szépirodalmi, művészeti társadalmi rovatai egyaránt élénkek, tartalmasak és változatosak. Egész esomó szép kép díszíti mindjárt az első számot is. A lehető legszebbet és érdekesebbet uyujtani ez az Uj Idők programmja. Az uj évfolyamot Herczeg Ferencz uagy hatású regénye a .Pogányok" nyitja meg. Osarnok. Szegény Benedek. 0 t lakik a külső Dob-utcza egyik rozzantabb házában, bent a házmester tőszomszédságában. Becsületes czipész. Tőkéje mellett ül viradattól késő esti?; előtte a kapta, dikics, sörte, fonál, bőr: a láb szij is a lábán, a szemüveg is a szemén; de kezében czipö vagy csizma helyett könyv vagy újság van. Dolgozik mindig, de ritkán szab és varr, annál többet olvas. A keskeny ablakon beszól a nehézkes testű házmesterné könnyen pergő nyelve: — Már megint oivis? — E'kopott már ez a figyelmeztetés, annyiszor mondta az élemedett asszonyság. Benedek föl is üti fejét, olvas tovább. Azaz, hogy jó ideig csak a betűket és sorokat bámulja. Szive megmozdul erre a kopott hangra s elvezeti szegény Benedeket messze időkbe. Míg innen haza nem kerü\ addig szemével és kezével olvas. Hát igen. Az öreg „hand é" mé„' emlékszik arra, mikor Benedek is, a házmesterné is fiatal volt. Az ignz, hogy akkor a .handlé* is keményebben hangzott. De •gyébb nem változott. A lakás ugyanaz, Benedek most is ott olvaB a háromlábún, Zsuzsi most is ott lakik tőszomszédságában s most is bekiálltja mindennap; — Már megiut olvas? Hanem valami még sincs ugy mint régen volt. Rígen régeu Benedek erre a szóra letette a könyvet, felállott a háromlábúról s kimeresztett szemekkel gyönyörködött a leányzó szépscgébe. Szólni uein szólt; mikor a leány vigan elugrándozott szeme elő', akkor nagyokat sóhajtott, leült és olvasott tovább. Egy szép uap tn azonban beszólította a bandlét, megvette ennek legdivatosabb öltözetét, legmagasabb czilinderét, félbehagyta az olvasást és átmeut Zsuzsiékhoz. Zsuzsi is, anyókája is érezték hogy itt rengeteg nagy dolognak kell történnie. Mikor meglátták Benedeket könyv és újság nékül s mikor látták, hogy száját mondókához illegeti, Z uzsi leejtette a lábast, anyókája pedig leejtette a kötőtűt. Benedek nyelve nehezeu indult. Z uzsika segített: — Ugyan micsoda szél fú ta erre? — Nagy járatban vagyok! — Talán könyvet akar venni? Rosz helyre jött. Niucs nekünk csak e^y kalendáriumunk, azt is a tűzbe dobjuk újévkor. Pedig a könyv sokat ér! — Igen drága jószág annak, a ki egész nap sem esz egyebet, mint falja s ha valamicskét keres azt is könyvre adja. — Hát izé; kérdjék már, miért jöttem. — No, ugyan miért? Benedek jól bemagolta mondókáját s elhadaita annak rendje és módja szerint: — Szerelmes szivem háborgó indulatainak tajtékzó lovai szájában immár gyenge zabla a betű; tisztességgel kérdem meg asszonynénémet, hajlandó volna-e nékem adni ZSUZBÍ lányzót, had fürödjék az végtelen mélységű szerelmem mézédes tejében. Zsuzsika a száját tömte kis ökleivel, nehogy elkaczagja magát; az öreg asszony pedig csak er.nyit mondott: — Leányom ma vált jegyet Juhász Miskával. Siegeny Benedek majd lerogyott; a lázbetegek erőtlenségével tántorgott haza. Elővette könyvét és olvasott tovább. Mikor Juhász Miska tréfálkozva faggatja feleségét, mőrf. nem ment Benedekhez? Z uzsika csak anynyit mond; — Hiszen szegény, az olvasástól nem ért volna rá semmire sem! És szegény Benedek nem ér rá beszélni, nem őr rá czipőt várni, nem ér rá házasodni sem, mert olvas, egyre csak olvas. Ei a nyavalya ujabb keletű és gyógyíthatatlan. Szerencsére a vidéken még ismeretlen. Egy naplóból. Oh mily csöndes, merengésbe, szomorú ábrándba vagy teljes álomba ringató ősz van! Azok a víg, dalos madárkák, csicsergő ereszalji fecskék oly bánatosan néznek a hervadva haldokló, szomorú világra . . . Fáj tán a válás? fáj a búcsúzás? — Ugy maradnának, de mikor az a fagyos leheletü, nyirkos ószi szél oly kíméletlen kuszálja toll ruhájukat; menni menni kell. Emézem hosszan, mint hullanak sürüu, fájdalmas zizegéssel a fák haldokló, sárga levelei, mint kapja el egyiket másikat a forgó szél s viszi mesze, mesze . . . ki tudja, hová? Ott egy pár halvány őszi virág imádkozva tekint az ég felé, csak még egy kis életet, csak még egy p irányi boldogságot könyörögve a bucsut intő meleg napsugártól. Miért telik meg a szemem könynyel? Fáj tán a természet nagy htldoklását látnom? Éu is imádkozva tekintek az ég felé, egy kis meleget, egy parányi életet, boldogságot könyörögve a távozó napsugártól. — Oly hideg önző, hiu, kárörvendő a rossz világ: oly édes volna a te hűen dobogó sziveden elfelejteni az egész világot, érted ismeretlen, rég várt s fel nem lelt napsugara sivár életemnek: óhajtott boldogságom . . . Hol, merre vagy? Keressük egymást s nem leljük föl talán soha ... Én meg csak el elpengetem azokon a síró húrokon : »Csak én nekem nincsen senkim .. .< Sí * * Visszajöttél, bujkáló hamis napsugár. Miért mosolyogsz? — Újra éltek ti is, zöldülő levelek? Dalos madár, csicsergő fecske, visszajöttetek? nem ismertek rám ? Hiszen én vagyok? — Én mégsem ón ! Te pajkos szellő, mond meg igazán. 0 küldi sóhaját. Ó küldi forró csókját ajkamra, szememre, hajamra?... Vagy csak incselkedel velem, remónyt vágyat, hitet akarsz csepegtetni dobogó érző szivembe, hogy gúnyolhass, kaczaghas hamár rabod vagyok? ... Nem, nem; neked jönnöd kell. Te is jösz már szomorú életem remónyvirága: édes szerelem! H nem ti zengő hurok, sirtok-s még? Hadd halljam tud ok-e egy ódes-bus nótát, el tudjátok-e zengni szivem féltve őrzött, vágyteljes álmait ? . .. .. .»Cserebogtr, s&rga cserebogár . . .« • * • Forró, perzselő nyár van, mint a mi szerelmünk... Elmúlt, elillant, forró napsugarával, mint egy pillinat! Megláttalak, megtaláltalak, eljöttél, megértettél megsértettelek: egyetlen boldogságom ! Szemed édes sugara teszi-e oly meleggé, oly vonzóvá a földet? Élek e? Éa vagyok-e, vagy csak csalékony, röpke álom, tűnő délibáb üzi velem véiztjósoló játékát ? * * • Nem! — Hiszen újra ősz vau, újra búcsúzik a fecske s hullanak zizegve a fák sárga haldokló levelei. A mint eljárok közöttük, keresve a fonnyadó haraszton haldokló falevélen az ó lába nyomát, — mintha az a bánat js édes volna... hiszen a természet is pihenni tér. 0 meg az enyém, én az övé vagyok. Ugy telve vau a szivem üdvözítő, mámorító boldogsággal; azt hiszem, el sem bírhatom .. . A',tán a szemem, ajkam mosolygása, arczom derűje nem azt mondja e, amit az a zengő hur valahouuau a Sziv a legtisztább mélyéből visszaver: • üyujyiira szép .ilaJér orszig szerelem. Azt hittem hagy nem lellek föl sohasem, Jártam érted, bolyongottam eleget. . . Míg egy legény igaz útra vezetett l« KÖZGAZDASÁG. Az istállótrágya órtókónek megállapítása. A magyar gazdák lőbbaégenek az a nézete, hogy az iscailotrágya érteke mint bevételi tétel a gazdaság számadásában nem szerepelhet, mivel az állat tenyésztésnek elkerülhetetlen hulladéka. Ezen nézet azonban a fejlettebb gazdasági irányzat előtt meg nem állhat, mivel a trágya jelentékeny használati értékkel bir tehát piaczi áriáik iikull lenni, annál is inkább mer az istailótrágya hiányában az abban levő növényi táp 1 anyagokat piaczi árral bíró műtrágyákkal kell pótolni Ép ez okból a trágya értékét mint jövedelmi tételt kell a gazdaság számadásába beillesztenünk. A trágya értékének megállapítására többféle módszer van alkalmazásban. Legegyszerűbb trágyaérték kiszámítási mód az, a mikor a trágyának helyi piaczi árát vesszük tekintetbe ha pl. egy I. m. trágya a gazdasági táblára kiszámítva 60 fillérbe kerül, akkor a gazdaságban levő trágya értőkét megkapjuk, ha ezen 60 fillérből levonjus a táblára való fuvarozás költségét, a mi a körülményekhez képest változó. így ha ezen fuvarozási költség mélermázsánként 20 fillért tesz ki, akkor a trágyának tényleges értéke 40 fillért tesz ki métermázsánként. Vannak a kik a trágya hatása alapján állapítják meg a trágya péuzérteket t. i. a miut az terméstöbblet alakjában jelentkezik. Ezen módszer azonban nem jó egyrészt mivel a terméstöbblet nemcsak a trágyának, de az éghajlati visszonyoknak is lehet eredménye s máskülönben sem lehet praecis megállapítani azt a többletet, a melyet a trágya alkalmazása idéz elő. Vannak ismét mások, a kik a trágya értékét a gabona értékével hozzak viszonylatban, nevezetesen 1 q rozs árát 20—25 q. trágya arával teszik egyenlővé, vagy pedig a jól elkészített istállótrágya értókét a rozs árának 6 V| 0 ával teszik egyenlővé pl. 10 korouás árakat feltételezve I q. istállótrágya értéke 50 fillér lenne. Szokásos a reális alappal bir azon trágyaérték kiszámítási mód is, a mely a műtrágyákat veszi számítási alapul. A piaczi árral biro műtrágyákban foglalt aitrogéu, foszfor és káli 1 mázsában való meuuyisgge kű/.ött te lévén ismeretes, e^utáu vegyelenués utjáu kisiámiijuk, hogy a műtrágya 1 gr. foglak nitrogén, fos/fur, káli, háuy mázsa istállótrágyában találtatik fel. Ha ezt kiderítettük az egy mázsa műtrágya árát elosztjuk az istállótrágya azou mennyiségével, amely a megfelelő mennyhégű anyagokat tartalmazza s i^y nyerjük az istállótrágya píuzértékét. így p 1. ha azt találjuk, hogy egy metermázsa guauo, nitrogéu foszfor és kali tartalma 56 mázsa istállótrágyábau található fel ós a guánó ára gazdaságuukba szállítva volna métermázsánként 26 korona akkor 26: 0. 5B —'2600: 56 — 46. 4 fillér vagyis 1 mm. istálló'rágya értéke lenne 46 fillér. Kiszámíthatjuk a trágya eriékét az állattenyésztés alapján is ugy, hogy ha valamely állal tény észtéi, i ágra fölszámítjuk az összes kiadásukat és bevételeket a mikor is az esetleges kiadási többlet képezi azon összeget a mennyibe a trágya a gazdaságnak kerül. Ezen trágya kiszámítási mód azonban nem megfelelő, mivel ha az állattenyésztés tényleges haszonnal járó akkor az istállótrágya értéke a gazdaságnak teljesen ingyen marad. Van ezen felül még nagyou sok trágyakiszámitási mód, de a melyek részint nagyon bonyolultak, részint nem megfelelők. A különböző módszerek egybevetéséből és sokszoros kísérletekből a gyakorlat azon következtetést vonta le, hogy az istáliútragya értékét a feletetett takarmány piaczi árának 15%-át teszi ki. Ezen százalék a trágya kezelése szerint módosulást szenved uay hogy 1. a jól kezelt trágya értéke takarmány árának 20%, ara 2.) közepesen kezelt trágya értéke a takarmány árának 15%-ára 3.) rosszul kezeit trágya értéke a takarmány arának 10*/ t-ára tehető. Tehát ha a széna ára 4 korona mázsánként és 1 m. szénával lesz 170 kg. érett trágya s a trágya jól kezeltetett akkor a 170 kg. trágya ára a feletetett széna árának 4 koronának 20°/ i-a vagyis 400 x 20 80 fillér a miből l métermázsa trágya áraként 58 fillér fog kikerülni. E; a lehető legegyszerűbb trágya kiszámítási mód s a való értékhez is legközelebb fog járni. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÚBA ELEK.
