Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-06 / 40. szám

20S01 —1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. A járási főszolgablráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Hivatkozva a folyó évi szeptember hó 8 án 19853. sz. értesítésemre, lu lotnására ho/.om, hogy a Kisvárda községben Kricsfalussy Sándor udvarára lepfene miatt elrendelt zár f. évi szeptember hó 19-én feloldatott. Nyíregyháza, 1901. szeptembe.- 23. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 20-511 — 1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. Hivatkozva a folyó évi szeptember hó 5-én 18697 K. sz. értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Buj közegben Groák Lajos udvarára lépfene miatt elrendelt zár f. évi szeptember lb-an feloldatott. Nyíregyháza, 1901. szeptember 27. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 20'JG 1 — 1901. K. Szabolcsvarmegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi szeptember hó 5-én 19698. K. sz. értesítésemre, tudomására hozom, hogv a Berezel közsegben Tóth Imre udvarára lépfene miatt elrendelt zár f. évi szeptember hó 20-án feloldatott. Nyíregyháza, 1901. szeptember hó 24. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 2127-j—1091 K. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi juu'us hó 24-én 16491. K. sz. értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Pilis községben járványos jelleggel uralgott sertésvészt megszüntetem és az e miatt elrendelt zárlatot f. évi szeptember hó 21-én feloldattam. Nyíregyháza, 1901. szeptember 27. Alispán helyett.' Mikecz Dezső, főjegyző. 20810—1901. K. Szabolcs vármegye alispánja. Hivatkozva a f. évi augusztus hó 22-én 186(57. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy az Ibrány községben B rencsi János udvarára scrtésorbácz miatt elrendelt zár f. évi szeptember hó 19-én feloldatott. Nyíregyháza, 1901. szeptember hö 24. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 203:1—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Nagy-Kalló községhez tartozó Császárszállás legelőn 1 drb. szarvasmarha lépfeneben elhullott s ez okból a fertőzőit legelőn lévő és ezen betegség iiánt fogékony állatállománya 14 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1901. szeptember 24. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyő Sz.tb'j'csvármegye n-kállói járás szolgabírói hivatala. 11719—1901. K. Körözvény. N.-Kálló községben 1 drb. 3 korona értékű eső ernyő találtatott, melynek ha jogos tulajdonosa nem jelentkezik, mint gazdátlan tárgy el árvereztetni fog. N.-Kálló 1901 szept. 25. Zoltán, főszolgabíró. 20812—1901 K. Szabolcsvármegye alispánja. Értesítem, hogy Ibrány községhez tartozó Nagyerdő tanyán 1 drb. ló lépfenében elhullott s ez okbol a fertőzött tanya ezen betegség iránt fogékony állatállománya 14 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1901. szeptember 24. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 20804—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Gyulaháza községben a sertésvész feli pése megállapittatott s ez okbol a fertőzött község összes sertés állománya forgalmi korlátozás alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1901. szeptember 23. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 21008—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Cserepes-Kené,: községben Joó Andiás kárára 1 drb. ló takunykór miatt kiirtatott s ez okbol fertőzőit udvar ló állománya 60 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 199J. szeptember hó 25-án. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 21162—1901 K. Szabolcsvármegye alispánja. Hivatkozva a folyó évi augusztus hó 14-én 18189 K. sz. értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Berezel községhez tartozó Hermina tanyára sertés orbáncz miatt elrendelt zár f. évi szeptember hó 23-an feloldatott. Nyíregyháza, 1901. szeptember hó 29. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 19400—1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. A községek elöljáróinak. A községi segély alapokrol 171—901. Bgy. szám alatt alkotott s 70591—901. szám alatt á nagym. ^földmivelésügyi m. kir. minisztérium részéről jóváhagyott szabályrendeletet közhírré telel illetve alkalmazkodás végeit kiadom. Nyíregyháza, 1901. augusztus 31. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 171—1901. Bgy. Szabályrendelet a községi segélyalapokról. 1. §. Szabolcsvármegye közönsége a munkaadók és mezőgazdasápi munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló lö98. évi il-ik t.-cz. 71 §-a értelmében Njiregyháza rendezett tanácsú városban és a törvényhatóság minden egyes községeben segély alapos lététéit. A községi segélyalap bevételeit képezik: a) az 1898 évi II. t. cz. alapján kiszabott és befizetett büntetés pénzek. b) Ugyanazon törvény 3 §-a alapján az elveszett vagy megsemmisült igazolványok másolatának kiállításáért beszedett dijak. c) Az ugyanazon törvény végrehajtása tárgyában 200—98 eln. szám alatt kiadott fóldmivelésügyi m. kir. miniszteri rendelet alapján kiszabott pénzbírságok. d) A községeknek, a törvényhatóságoknak, vagy egyeseknek e czélra szánt adományai. 3. §. A közséyi segély alapok czélja: o) Az arra érdemes, igazolvánnyal biró s önhibájukon kívül segélyre szorult gazdasági munkások segé lyezése. b) A gazdasági munkások segély egyleteinek és szövetkezeteinek támogatásá. 4. §. A községi segélyalapok a községi szegényalaptól s egyébb község pénztáraktól elkülönítve minden tekintetben i közsági pénzkezelésről szóló 304—99 Bgy. számú vármegyei szabályrendelet rendelkezései értelmében kezelendők. A segély iránti kérelmek felett a 8 §-ban megjelölt bizottság meghallgatása után a községi elöljáróság (biró, jegyző) illetve a polgármester határoz s a megáltapitott segélyösszeget a segélyalapból kiutalványozza. 5. §. A segélyezésekre rendszerint a segélyalapoknak kamatjövedelme vehető igénybe. Szűkség esetén a községi elöljáróság, illetve polgármester előterjesztése alapján a képviselő testület megengedheti, hogy a segélyezésekre részben, vagy egészben a segély alap tőkéje is igénybe vétessék. 6. §. A segély rendszerint visszafizetés kötelezettsége melleit adatik. Egy munkásnak egy azon évben legfeljvbb 20 kor. segély adható. A segély után kamatot szedni semmi körülmény közölt nem szabad. A visszafizetésre 1 hónapnál rövidebb és 6 hónapnál hosszabb határidő nem szabható meg. Az elöljáróság illetve a polgármester a visszafizetésre még 3 hónapi halasztást adhat s indokolt esetben a 8 § ban megjelölt bizottság meghallgatása után a követeles törlése iránt a képviselő testül ,'thez előterjesztést tesz. A segély részletekben is vissza fizethető. Ha a segélyezett a segély vissza fizetése előtt meghal, örököseitől a követelés be nem hajtható s törlésé a képviselő testület által elrendelendő. 7. §. Segélyben nem részesíthetők-. a) akinek igazolványa nincs. b) aki az 1898, évi II. I. cz. vagy az 1S76. évi XIII. t. cz. alapján büntetve volt a büntelés kitöltésétől számított egy éven belül. c) a ki a segélyalapból visszatérés kötelezettsége mellett nyert segélyt halasztás illetve törlési engedely nélkül önként le nem fizette. 8. §. A képvisel - testűlet a helybeli igazolvánnyal biró munkások közül évenkint 4 munkást jelöl ki, s azokból véleményező bizottságot alakit. E bizottság két tagjának véleménye — minden segélyezési ügyben meghallgatandó. A bizottság véleménye az elöljáróságot illetve polgármestert nem kötelezi. Községekben a járási főszolgabíró Nyíregyházi r. t. városban az alispán a rendszeres hivatalos vizsgálatok alkalmával a segély alap kezelését is köteles megivzsgálni. 10 §. A segélyt kérő feleknek a segélyt megtagadó határozatok ellen a községekben a járási főszolgabíróhoz Nyíregyháza r. t. városban az aíispáuhoz 8 nap alait lehet felebezni. A segélye/.és kérdésében közölt másodfokú határozatok végérvényesek. 1 §. Az elöljáróság illetve polgármester és a képviselő testület azon segély összegekért amelyeknek engedélyezése vagy behaitasa körül könnyelműen s a köteles gondosság nélkül járnak el, anyagilag felelős. 12. §. A jekn szabályrendelet által érintett üayben beadott kervények és felebbezések mi iden hatósági fokon soron kívül tárgyalandók és intézendők el. E szabályrendelet Nyíregyháza r. t. városra s a vármegye minden községére kölelező kormányhatósági jóváhagyás és kö'hírré tétel után az 1902-ik év január hó 1-en eleibe lép. Kell Szabolcsváruiegye közönségének báró Feilitzsch Berthold cs. és kir. kamarás főispán elnöklete alatt, Nyíregyházán az 1901. evi május hó 15-én folytatólagosan tartott tavaszi rendes közgyűléséből. Kiadta: Nagy, aljegyző. 70691—VI. 3 szám Jóváhagyom. Budapest, 1901. augusztus *0-án. A miniszter megbízásából. Nádassy, s k. (P. H.) 0405 -1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróságoknak. A magyar kir. balügy miniszter 76215—VI. száinu rendeletének másolatát tudomásulvétel alkalmazkodás és a legszélesebb kőrbjn leendő közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1901. szeptembsr 18. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Magyar kir. belügyminisztei. 76215—VI. b. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A hulláknak kiásatása és szállítása tárgyában. 1875 évi junius hó 18-án 24194 sz. alatt e helyről kiadott szabályrendelet 3 pontjának második bekezdésében foglalt azon intézkedést mely szerint „oly esetekre nézve midőn valamely hullának elszállítása a monarchia másik felébe avagy külföldre kívántatik, az engedélyezést a belügyminiszter magának tartja fenn" ezennel hatályon kivül helyezem s a jelzett esetekre vonatkozólag a következőket rendelem: az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területére kérelmezeti hullaszállitásoknál ezentúl az engedélyt az illető törvényhatóság első tisztvisejője adja meg, mely törvényhatóság területén az illető egyén meghalt vagy eltemettetett. Fiúméban ugy mint eddig az Ausztriában való hullaszáliitást a kormányzó engedélyezi. Az engedély megadásáról azonban nemcsak azon I. fokú politikai hatóságot (kerületi kapitányságot vagy önkormányzati joggal felruházott városok tanácsok) köteles értesíteni, ha nem azon község elöljáróságát is, a mely községnek területére a hullaszállitás történik. A német birodalom területére szándékolt hullaszállitásra az engedélyt a jövőben ugyancsak a törvényhatóságok első tiszsviselői s Fiúméban a kormányzó adjá-< meg, miért is utalva az e tárgyban 1890 évi márczius hó 23-án 18334 sz. a. e helyről kiadott körrendeletre, az ennek végén foglalt azon kijelentést, mely szerint „a hulla szállítások engedélyezése mint eddig ugy ezután is a belügyminisztériumot illeti meg" szintén hatályon kivül helyezem. A külföld többi országaiba szóló hulla szállításokra az engedély akként adandó meg, az illető törvényhatóság első tisztviselője s Fiúméban a kormányzó által, hogy csak a Magyarország területén át való szállithatásra szóljon, tehát Magyarország határára, vagy ha a hulla még oiztrák államterületen is át volna szállítandó valamely külföldi állani területére bele nem értve a német birodalmat ugyanakkor a hullaszállitási engedély az osztrák állam valamely határ állomására lesz megadandó. Az ilyen külföldre való hullaszállitásnál az illető határállomásról további szállithatasra szóló engedélyt a hullaszállitási engedelyt kérő magánfél köteles az erre illetékes külföldi hatóságtól leghelyesebben a Budapesten székelő illető állambeli konsulátus utján megnyerni és csak ha ezen engedély megnyerését előzetesen igazolta, adható ki a határállomásig szóló hullaszállitási engedélyt. Ezek szerint tehát minden az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok s a német birodalom területére vagy a külföld más orszagaiba szóló hullaszállitásra az engedélyt a törvényhatóságok első tisztviselőitől s Fiúméban a kormányzótól kell kérni. Az idézett 1875 évi 25194 és 1890 évi 18554 szám alatt kiadott két körrendelet minden intézkedései a fónnebbi hatályon kivül helyezett részletek kivételeivel továbbra is érvényben maradnak s azok minden egyes pontja szigorúan betartandó. Végül kijelentem, hogy a hullának Magyarország területére vagy annak területén az való szállítására nézve az 1893 évi julius 6-án 52344 sz. a. e helyről kiadott körrendelet alapjain fennálló intézkedés változott semmiféle tekintetben sem szenved. Ennek értelmében ugyanis az osztrák és magyar területre szállítandó hullák részére szóló hullaszállitó levelek kiállítására felhatalmazást nyertek az összes cs. és kir. követségek, a Németországban székelők kivételével, valamint a Európában lévő cs. és kir. főkonsulátusok és konzuálusok ugyancsak a németországiak kivétélével, továbbá az Európán kívüli országokban a valóságos konsulátusok és az ezen területeken létező tbeli főkonsulátusok. Mindezekről a törvényhalóságot tudomás, közhírré tétel s megfelelő intézkedés czéljából oly megjegyzéssel értesítem, hogy az engedélyezési eljárás folyamán felmerülő távirati költségeket a hullát szállíttató fél köteles fedezni Jelen rendeletem folyó évi október hó 1-én lép hatályba. Budapest, 19)1. szeptember hó 5-én. A miniszter helyett. Gulner, s. k. államtitkár. : 21168- 1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától Érlesitem, ho^y Nyirbogdány községben a sertésvész megállapittatott s ez okból a fertőzött község összes sertésállománya forgalmi korlátozás alá helyeztetett. Nyirfgyháza, 1901. szeptember 29. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 20972—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától A járási főszolgablráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Nyir-Mada községben Tóth József kárára 1 drb. szarvasmarha lepfenében elhullott s ez okból a fertőzött udvar ezen betegség iránt fogékony állatállománya 14 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1901. szeptember 24. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 21086 — 1901. K. Szabolcs vármegye alispánja. A járási főszolgablráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nagykállói járás főszolgabirájának 11937/901. szám alatt beter esztett körözvényét szabályszerű nyomozás és intézkedes végett közlöm. Nyíregyházán, 1901. szeptember 25-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 11937—1901. K. Körözvény. A nyírbátori szolgabiróság által Nagy-Kállóba továbbítás végett tolonczolt Kreps Berti Blazova Galiuzia és Steinhard Mihály jeruzsálemi lakos foglalkozás nélküli csavargásért letartóztatott egyének Nagy-Kállóból megszöktek, köröztetnek, elsőbLinek cselédkőnyve, másodiknak egy okmánya maradt vissza franczia nyelven, személyleirások a következők: Kreps Berti Blazova Galiczia származású, 32 éves, izraelita, nős, foglalkozása metsző, öltőzele kopott, szürke nadrág, fekete mellény, fekete hosszú ruk, fekeb; kalap, termete magas, arcza hosszas, haja fekete, szeme kék, orra rendes, bajusza barna, ismertető jele nincsen, beszél németül és héberül, csavargáséri és engedely nélküli koldulásért toloneztattak. Steinhard Mihály jeiuzsálemi lakos szülőhelye Deninvurg oroszországi, illetőségi helye Jeruzsálem, 57 éves, vallása izr., állipota nős, foglalatossága könyvkötő, öltözete barna nadrág, barna mellény, fekele hosszú rok, sötét pepita koczkás, czipő rosz, termete alacsony, arcza barna, haja fekete, szeme barna, orra rendes, bajusza barna, ismertelő jele nincsen, beszél németül és héberül is csavargás és koldulás miatt tarlóztatatott le. Nagy-Kálló, 1901. szeptember 21. Főszolgabíró helyeit: Horkovics, szolgabíró. 21396—1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. Hivatkozva a folyó évi junius hó 18 án 12449. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Pilis községben sertésorbáncz miatt elrendelt zár f. évi szeplember hó 26-án feloldatott. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző.