Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-06 / 40. szám
IV Y'I B VIDÉK van: egy-két kereskedő, egy-két birtokos, meg a királytelki grófok azok bizony kitudják azt fizetni készpénzben is. Nem akarunk azonban mi ezekkel a képtelenségekkel — mert nem is lehet komolyan foglalkozni, csak rá akarunk mutatni, csodálkozván felette végtelenül, hogy még is akadt 158 ember Nyíregyházán, aki ezeknek a jelszavaknak hitt és felalt. A végbement választások eredményét közöljük a következőkben: Nagy-Kálló: Szunyogh Bertalan visszalépvén, dr.^ Mezössy Béla 4<3-as függetlenségi képviselőül megválasztatott. T-Lök: Korniss Ferencz szavazás közben visszalépvén, dr. Papp Zoltán 48-as függetlenségi képviselőül megválasztatott. Kisvárda: dr. Farkas Balázs 48 as függetlenségi egyhangúlag megválasztatott. Nyírbátor: dr. Mandel Pál szabadelvű párti 264 szótöbbséggel, Péchy Béla 48-as függetlenségi ellenében megválasztatott. N yirbogdány: Kállay Leopold 48-as függetlenségi, dr. Horváth József pártonkivüli jelölttel szemben 124 szótöbbséggel megválasztatott. Nyíregyháza: Bencs László 48-as függetlenségi 836 szavazattal, Simicska Endre párton kivüli 158 és Sütő Józseí szabadelvű párti 130 szavazata ellenében megválasztatott. Közöljük itt a következő sorokat: Xyilt levél Jármy Andrishoz. Kedves öcsém! Bizonyára emlékezel, hogy ámult hó 19. és 29. közötti időben — a mely szép napokat .procul negotiis'% de annál kellemesebben töltöttünk a Makovicza vaddús bérczein, — vettem Emil fiamnak m. hó 24-ről keltezett levelét, a melynek utolsó mondata igy szól: „Nagy meglepetés lese, ha olvassa kedves apa, hogy Horváth Józsi fellépett; ma tartotta Halászban programm beszédét. A mint hallom, mindenütt nagy lelkesedéssel fogadják, programmja sooiális eszmékkel van tele." Hát bizony e hir engem kétszeresen lepett meg; meglepett azért, mert Horváth Józsi a függetlenségiek sóstói értekezletén jelölve nem lett, s mert tőle elfajult és elcsépelt sociális frázisokat épen nem; de ellenkezőleg mindig azt hallottam, hogy a migyar nemes és birtokos osztályt minden áron talpra kell állítani. Ily előzmények után képzelheted, hogy mennyire megbotránkoztam a mai napon vett leveledben foglalt azon közléseden, hogy egyesek az én befolyásomnak és rábeszélésemnek tulajdonítják a Horváth Józsi fellépését, de annál nagyobb köszönettel azon vigasztalásodat, hogy te ezen czélzatos insinuatiót a legerélyesebben vissza utasítottad. Ne félj tehát attól, hogy én téged ez ügyben „desavouáljalak", mert hiszen nem csak hogy mind azt magamévá teszem, a miket védelmemre ama rosszhiszemű rágalomnak szeme közzé vágtál ; de kijelentem azt is, száudéka volt, hogy el fog-e menni a bálba. HÍ m»ga is ott lesz, akkor megyek. Holnap elutazom, de azért ott leszek s számot tartok az első négyesre. Ilona kezet adott rá és megígérte. A ligeti nyaralóban eleven volt a hangulat. A tánCZOB párok négyeshez készülve, szemben álltak egymással, mikor Kék Elek belépett. Ki voit pirulva az arcza a sietségtől, de amint ezét Dezett, elsápadt és viasza fordult, mintha bent Be lett volna. Ilona a középen állt, tánezosán.k egyik kezében csokor, a másikban legyező s el voltsk merülve a beszélgetésbe. Azon az éjjelen nagyon sok bús nótát hegedült a szigáuy az .Elefánt* vendéglőben. Elhuzatta Kék Elek valamennyi csak van a csalfa szőke és barna kis lányokról. Hajnalban pedig kért egy tollat a pinczértól a ott a márvány asztalon kiöntötte a haragját, a bánatát. Vigye el Sareges Ilonának, a saját kezébe adja — parancsolta a hordárnak. A levél minden sorában ctak úgy hemzsegett a vád, a szemrehányás és Ilona a helyett, hogy bebizonyította volna szavatartását és felvilágosította volna, hogy az első négyest senkivel se tánczolta, hogy az már a második volt, melyre megérkezett; a kemény vád okozta fájdalmat némán elszenvedte. Nem árulta el senkinek sem, hogy mi történt közöttük. A kis ház elől eltűnt a deszka pad, a fiatal akáczok nagyot nőitek, a kerités is megváltozott, alig lehetett rá ismerni, de az aratók dala, az mo9t is olyan édesen s?.ál ingózott a harmatos levegőben, mint akkor. A tornáczon égett a lámpa. Ilona az újságból felolvasott a csendesen bóbiskoló öregekDek. Az utcza aj ó nesztelenül nyílott s igy csak a köszönésre lettek fijyelmessé, de mentől jobban meggyőződtek a sötéthez nem szokott szemeikkel, hogy Kék Elek áll elót'ök, annál nagyobb volt a meglepetés. Az Ilona lázas piros arcza egy pillanat alatt elárulta, hogy elfojtott érieime felülkerekedett, de annyi ereje sem volt, hogy a köszönést fogadja. Azt jöttem megkérdezni — törte meg a csendet rezgő hangon Kik Elek, — hogy haragszik e még? Ó*zintén megbántam a gorombaságomat, engedjen meg éa ha tud a régi lenni, boldogítson ezzel a piczi kacsóval. Az öregek versenyt dörgölték a szemeiket, olyan káprázatosnak tünt fel a látomás és hallomás. Cial bámultak és mire rájok került a sor, már minden el volt intézve. A nagymamának teljesült az óhaja, megírta a fia lakadalmát. Sólyom. ° hogy mind azokat, a kik rólam felteszik azt, hogy a Horváth József fellépéséről előzetesen csak sejtelmem is lett volna, s fellépését képviselőül leendő megválasztatásom érdekében kihasználni akartam volna,; megvetem. Nyíregyháza, 1901. október 4. Barátod Kállay András. A körorvosok aiiiUU04túsa. Hazánkban nem mai keletű baj, hogy a diplomás emberek megélhetése biztosítva ninc . B c vágyó törekvő fiatal emberek komoly tanú mány, sok szorgalom éa éa nem kevesebb pénzáldozaiok árain megszerzik magukuak az egyetemi oklevelet s midőn már elérték czéljukat a a becses kutyabőr zseböuben van, ama kínos kérdés elótt állanak, hogy a sok idealizmusul kiküzdött okmányt mi módon lehessen az életben gyakorlatilag értékesíteni. Különösen ál ez az orvosi fakultásra nézve. Az orvosok mindenkor a humanizmus szolgálatában állanak és esküjök szerint kötelesek minden alkalommal a humanizmus parancsait követni, tekintet nélkül, vájjon e mellett saját érdekök előmozdittatik-e vagy sem. Az orvoa a beteggel nem alkudozhatik. Feltételeket nem szabhat. Éijal nappil embertársai egészsége fölött feltétlenül köteles őrködni a a melyik orvos ez ellen vét, keményen megbűnhődik, esetleg orvosi oklevelét ia elveszti. Megszokta a mai társadalom, hogy az orvos megélésének lehetőségét teljeaeu alárendelt kérdésnek tekintse. Inten van, hogy számos orvos vidéken, különösen szegényebb helyeken, folytonosan anyagi gondokkal kénytelen küzdeni. De mig az orvosok egy része igy a létért való küzdelem miatt a szokatlanul szükséges tanulmányoktól — éppen a közegészségügy rovására — elvouatik, addig másrészt a magyarországi lakosságn k jelentékeny hanyada nélkülözni kénytelen az orvosi kezelést, néhol azért, mert az orvos lakókelye távol esik a beteg tartózkodási helyétől, többnyire pedig a beteg szegénysége miatt. Ilyen körülmények köpött sok helyütt azabad tér engedretik a kuruzslásnak, mely hazánkban a köznép közölt még sokkal inkább el van terjedve, mint azt a mai felvilágosultak kor-zakában hinni lehetne. Az állam végre ügyet vetett e visszás helyzetre és a belügyminiszter — most miután már az állatorvosokat államosította — az orvosok államosításához is fog. Az államosítás czélja, hogy az orvosok megélhetését és a szegény vagy orvosi lakóhelytől eddig távoleső betegek gyógykezelését is biztosítsa. A körorvosi kerületek ujabban befognak osztatni éa a beosztásnál tekintettel lesznek arra, hogy minden községben vagy annak közelében körorvos legyen; másrészt az orvosok állami fizetése is olyan lesz, hogy abból magángyakorlat nélkül ia megélhessenek és csakis olyan vidéken, ahol az orvos magángyakorlata révén nagyobb jövedelemre számithat, lesz állami fizetés csekélyebb. A körorvosok helyes beosztásának meglesz az az előnye is, hogy pgyes helyeknek orvotokkal vaió zsúfoltságán segít, mtri ezektől a feles számú orvosokat, elvonja és olyan videkre helyezi át, ahol kevesebb az orvos. DJ ez előnyökkel szemben az orvosok kötelességei is szaporodni fognak, amennyiben nemcsak a reLdes orvosi gyakorlatot kell folytatniok, hanem közegészségügyi, közegészségreudőri közszolgálatot (hivatalos vizsgálatokat a korcsmákban, piaezokon, kutak, epületek stb. körül) is kell teljesíteai. Nem kell különösen hangsúlyozni, hogy az emiitett intézménynél helyesebb alig kerüit ki még a belügyminisztériumtól. Ezt az intézményt mindenkinek örömmel kell üdvözölni, mert czélja — a mellett, hogy egy művelt humánus társadalmi osztályon: az orvosi karon segít, az emberek legfőbb kincsét: az egészséget megfelelő .ipolásbin részesíteni. Kétség nem férh ;t hozzá, hogy ez a helyes intézmény mindenütt az országban megfogja teremteni az áldást. Lóverseny Kisvárdáii. A Kisvárda-Vidéki Gazdakör október hó 13-án d' u. 1 és fél órakor lóversenyt rendez. A versenyszámok a kővetkezők : I. Gróf Forgách László tiszteletdija. I-nek adva Gróf Forgách László által, II-nak adva a Gazdakör által. Síkverseny, Szabolcs, Zemplén, Szatmár, Beregmegyékben nevelt nyeretlen félvér lovak számára, lovagolva nyeretlen urlovasok által. Táv. 2400. m. Teher: kiegyenlítés nélkül. Tét. 10 korona, f. v. f. II. Asszonyságok dija. Gátverseny. Tiszteletdíj 1. II-nak III. tétét menti. Gazdaköri tagok tulajdonában lévő 3 éves és idősebb félvér lovaknak. Táv. 2400 m. Teher: 3 éves 70 kg. 4 éves 75 kg. idősebb 78 kg. nyertes ló 3 kg. több. Tét 20 korona, f. v. f. III. Földmivelésügyi m. kir. miniszter dija. Akadályverseny. Dij 1000 korona. Ebből 800 korona az I-nek, 200 korona a II-nek, 100 korona a III-nak a beiratási dijakból. 4 éves és idősebb lovak részére. Táv. 4800 m. Teher: 75 kg. versenynyertes 3 kg. löbb nyeretlen ló 5 kg. engedve, 4 évesnek 5 kg. engedve. Beiratási dij 10 korona, további 20 korona az indulóktól. IV. Lovaregyleti dij. Sikverseny 3 éves és idősebb lovaknak. Dij 1000 korona adva a magyar Lovaregylet által a földmivelésügyi miniszter által engedélyezett subventióból. Ebből 800 korona az I-nek, 200 korona a II-nak, 100 korona a beiratási dijakból a IH-nak. Táv. 24000 m. Teher: 3 éves 65 kg. 4 éves és idősebb 71 kg. 500 korona értékű verseny nyerője 2 és fél kg. több 7 és fél kgig, 1800 korona értékű vagy nagyobb verseny nyerője 10 kg. több, nyeretlen ló 5 kg. félvér ló azonfelül 5 kg. engedve. Beiratási dij 10 korona további 20 korona az indulóktól. V. Gazdakör i dij. Gát verseny. Dij 1000 koronaEbből 700 korona az I-nek, 200 korona, a II-nak 100 korona a III-nak. Táv. 2400 m. 3 éves és idősebb lovaknak. Teher: 3 éves 65 kg. 4 éves 70 kg. idősebb 72 kg. telivérre 5 kg. több, nyeretlen ló 5 kg. engedve. Beiratási dij 10 korona további 20 korona az indulóktól. Általános határoemányok. 1. Nevezési záridő október 5-én este 10 óra. 2. A versenyeknél a .Magyar Lovaregylet* versenyszabályai mérvadók. 3. Az Írásbeli vagy távirati nevezések dr. Vadász Lipót gazdaköri titkár úrhoz Kisvárdára intézendők, távirati nevezések írásban megerősítendők. 4. Nevezendő a ló tulajdonosa, a ló neve, kora, szine és származása; a ló terhe, melyet a versenyben vinnie kell szinte bejelentendő. 5 Minden dijból 10 százalék valamint a beiratási dijak a gazdaköri pénztárt illetik. 6. Lov.igolni csak színekben, vagy egyenruhában szalaggal lehet. Az ellen vétők 10 koronától 50 koronáig büntethetők az igazgatóság által. 7. A versenypályát a verseny napján Liptay Béla úr fogja hivatalosan megmutatni. 8. A versenytéren felállított akadályok használata a verseny napján reggeli 7 óráig van megengedve mikor is a zászlók kitüzelnek. Ezen rendszabály ellen vétők rögtön a helyszínén 10 korona bírságot tartoznak fizetni minden ugrásért. 9. Minden versenyben csakis gazdakőri tagok tulajdonába lévő és ilyenek által lovagolt ló indulhat. Tagok felvételre a verseny kezdetéig mindig jelentkezhetnek. A kisvárdai gazdakör verseny-intéző bizottsága nevében Liptay Béla, gazdaköri elnök. Lapunk e száma első lévén az évnegyedben, tisztelettel kérjük az előfizetések megújítását. A községek t. elöljáróságait, akik a „ Nyirvidék"-ért járó előfizetési dijat még mind ez ideig nem küldték meg, tisztelettel kérjük, hogy október hó végéig a hátrálékos összeget küldjék be, mert e határidőn túl hátrálékban levőkkel szemben jelentést tenni leszünk kénytelenek. Nyíregyháza, 1901. szeptember 28. a ,,Nyirvidék" kiadó-hivatala. ÚJDONSÁGOK. — A király n* venapja. ő felsége a király nevenapján, e hó 4-dikén d. e. 9'/, órakor ünnepi mise volt a helybeli r. kath. templomban, melyet ft. Vereár István esperes plébános celebrált. Az ünnepi misén a vármegyei tisztikar báró Feilitzsch Berthold főispán vezetése alatt, továbbá a városi, kir. törvényszéki, kir. pénzügyigazgatósági s a többi állami hivatalok testületileg vettek részt, valamint a helyben állomásozó cs. és kir. és m. kir. honvédségi tisztikar is. Általános kinos feltűnést keltett az a szokatlan dolog, hogy a mise vegeztével az orgonán a Gott erhaltet játszották. — Október 6. A nagy nemzeti gyász nap évfordulóját, mint minden évben, ugy ma is ünnepli meg a helybeli ág. hitv. evang. egyház. Az istentisztelet délelőtt »|« 11 órakor lesz, a mikor is Leífler Sámuel felszentelt lelkész, gimnáziumi tanár mond alkalmi beszédet, ée a városi dalegylet énekel. — Jubileumi diszgyülés. A szabolcsvármegyei általános tanítóegyesület f. hó 9-ikén Nyíregyházán az ág. ev. népiskola dísztermében 25 éves fennállása megünneplésére gróf Dessewflfy Aurél elnöklete alatt diszgyülést tart, melyen Budapestről a magyarországi tanítók országos bizottsága képviseletében Lakits Vendel, az országos Eötvös-alap egyesület képviseletében Péterfy Sándor és Ujváry Béla egyesületi elnökök is megjelennek. Ezen gyűlésre, valamint az nap este részben az Eötvösalap, részben az egyesület czeljaira, a „Korona* vendéglő dísztermében tartandó hangversenyre a meghívók már szétküldettek. — Kirendelés. A igazságügyminiszter a nyíregyházi törvényszék területére vizsgálóbírói állandó helyettesül Borbély Sándor törvényszéki birót rendelte ki. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Adler Adolf mátészalkai kir. járásbirósági telekkönyvi betétszerkesztői írnokot a nyíregyházi kir. törvényszékhez helyezte át. — A közigazgatási bizottság folyó havi rendes ülése a folyamatban leendő őszi közgyűlés tárgyalásaira való tekintettel, folyó évi október hó 2l-ének délelőtti 9 órájára halasztatott el. — Az állandó biráló választmány a vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékét megállapító igazoló választmányi határozatok ellen beadott felszólamlások felülbírálása czéljából e hó 21-én a főispán hivatalos helyiségében délután 3 órakor ülést tart. — Névváltoztatások Windt Lajos, László, István és Margit mándoki lakosok „Szél 1 1-re, Klein Lajos szintén ír ándoki lskos ,Mándoki" ra, Grósz Miksa, Miklós, Emil L<joa és József kálló-semjéni lakosok pedig vNagy"-rt változtatták vezetéknevüket belügyminiszteri engedelylyel — Óvoda megnyitás. Szép lélekemelő és hazafias ünnepély volt a szentgyőrgyábrányi állami óvoda ünnepélyes megnyitása alkalmából szeptember 29-én, vasárnap. A részben román ajkú kicsinyek pár heti óvodába való járás után megkapó szabatossággal és tiszta magyar kiejtéssel verseltek, énekeltek, imádkoztak s ugy ezzel, mint kedves és élénk játékukkal gyönyörködtették, az örvendező szülőket és a megjelent intelligens látogatókat, a kik között ott volt Gróf Szapáry György nagybirtokos ifjú nejével együtt. A gyermekeket Dessewffy Aurél gond. elnök és Kasztl Dezső róm. kath. lelkész urak bőkezüleg megvendégelték. Reiszig Irma állami óvónőnek az eddigi sikerhez igazán gratulálunk. Csak tovább ez uton! A siker el nem maradhat. Az ünnepélyt a kicsinyek tánczmulatsága zárta be.
