Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-29 / 39. szám

11171 ztrfe: léOl.SEP.29 fflsfftfolyam ^sz^ M 7Ty r • L szám, Nyíregyháza, 1901. szeptember 29, SZABOLCS VAR 1X1 IS G-YES HIVATALOS LAPJA, A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és A SZA.BOLOSMEGYEI ÁLTALÁNOS TANITÓ-EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenklnt egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: po8tán vagy helyben házhoz hordra : Egész <vr« 8 korona. Fii év 4 . Negyed érte . . 2 „ A községi jegyző éa tanító uraknak egész érre esak RéflTT korona. EKr száns Ara 20 fillér. Az előfizetési péntek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a sserkesztó ciime alatt kéretnek beküldeni. Bérmontetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak e'. A kéziratok csak világos kívánatra • as illető költségére küldetnek visaia. Hirdetési dijak: Minden négyszer kilUiutt petit s»r sjysisr közlése 10 fillér; tlbkszirl kdilis esetébe* 8 fii. • nyllt-tsrl közlemények dija soronkmt 60 111 ért Apró hirdetések 10 sióig 40 ül, minden további szé | i fii. Vastag bétával uedett kétsseressa salait Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstan Bernát és Általános Tudósiti által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Oorn L Comp. által Hamburgban. Hiratalos rész. 21365—1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. Minden bizottsági tagnak! Főispán ő méltósága Szabolcsvármegye tőrvényhatóságának rendes őszi közgyűlését f. évi október 8 és következő napjainak délelőtt 10 órájára Nyíregyházára a vármegyeháza nagytermébe ősszehiván, arra a t. bizottsági tag urat a tárgysorozat közlése mellett meghívom. Nyíregyháza, 1901. szeptember hó 26-án. Alispán helyett: Blikecz Dezső, főjegyző. (A tárgysorozatot lapunkhoz külön mellékeljük.) 1899. XV. 3. A legszigorúbb törvényeket ott alkották, a hol a legszigorúbb törvényekre volt szükség s az emberek nem is azért félnek a szigorú törvényektől, mert alkalmazásuk érzékenyen sújt, hanem azért, mert ok van az alkalmazásukra. Nem kell oda büntetési sanctio, a hol bűncselekmény nincs. Ha valahol szigorú törvényes rendelkezést látunk, egyszerre szinte megüti az orrunkat annak a sok minden „esef-nek a szaga, melyek a törvény meghozására kényszeritettek. Éppen ilyeu szigorú, az aprólékosságig preczizirozott rendelkezései vannak az 1899: XV. t. cz-nek is, mely az orsz. képvíselóválaszsok feletti bíráskodásáról szól. Ennek a 3 szakasza valóságos gyűjteménye a cselfogásoknak, hamisA „N YIR VIDÉK" TÁRCZÁJ A. Búcsú az agglegénységtől. (Petőfi után.) Budapest, 1901. szeptemberébea. Adom tudtára mindazoknak, Kiket sorsom tán érdekel, Hogy tiszta látkörét jövőmnek Sűrű, nehéz köd lepte el. Eddig csak szerettem, csalódtam És írtam róla verseket, De a minap megházasodtam . . . — Kalandok, isten veletek! — Szép élet a legényi élet, Ki még próbálja, tudja jól, Bár ellene a bal-itélet S a lányos mamák nyelve szól. Én rosszat mondani felőle Majd ezután sem engedek, De mégse kérek már belőle . . . — Kalandok, isten veletek! — Útszélen is öröm a rózsa, De csak útszéli mégis az; A házas lét se puszta próza S az anyós-élcz se mind igaz. Véget veték a dáridónak S ma házi lantot pengetek Házi sapkában — Anikónak . . . — Kalandok, isten veletek! — Mert nem lesz már nekem kalandom, Legföllebb úgy elvétve tán, Ha majd üdülni megy galambom S magamra hagy nyár derekán. De arról most még nem beszélek, S akkor majd — nem beszélhetek . . . — Isten veled, regényes élet ! Galambok! isten veletek ! — Ellenjegyezte: Irta: Révész Anikó Zeplénllrpád feleség. férj. Látták: Nyiregyházán Tállyán OÍV. Riszdorfer Jánosné özv. Imrey Andrásáé anyósok. Ságoknak,'^ erőszakoskodásoknak, a melyeknek összehordását csak 3 évtizednek gyönyörűen változatos és gazdag tapasztalata tette lehetővé. Hát ennyi mindenféle betegsége volt az eddigi választásoknak ? Ennyi ostort kell mutogatni a jelölteknek, korteseiknek, rokonaiknak, választóknak, ezek családtagjainak, valóságos és tiszteletbeli hivatalnokoknak, hogy a tiszta választások megközelíthetők legyenek ¥ Ez a 3 szakasz, mely a választások érvénytelenségének eseteit sorolja fel, nem is ostor, hanem már valóságos mumus, reszket tőle, a ki elolvassa. Vagy azért reszket tőle, mert nem értette meg, annyira halmozott és aunyira zavaros a túlságos preczizitásra való törekvés miatt; vajry azért reszket, mert mintha megkötve érezné azt a rettenetes szabadságot, a mely eddig dúlta választás levegőjében. Szörnyen szigorú egy szakasz, no hiszen lesz dolga a nagyméltóságú kúriának, nem marad talán egy mandátum se szűzen! Pedig, ha jól megnézzük, nem is oly rettenetes ez a pont. Hiszen a választások tisztasága érdekében büntető törvénykönyvünk eddig is igen szigorú rendelkezéseket tartalmazott. A leggyakorlatibb esetek, mint az erőszak és fenyegetés, a hivatalnoki pressio, a megvesztegetés, etetés-itatás a büntető jogban eddig is ismert alakzatok voltak, de vájjon voltak-e gyakorlatban ezen cselekményeknek büntetései ? Az élet útjai. i. Szépen csörgedező hegyi patakok folytak ősjze Görgő felső végén s futottak keresztül házai előtt két oldalt az alvégig, a hol is egyesülve a két ág — s miután a község közepén egy természet alkotta tojásdad alakú szigetet képez — csakhamar nyugatnak fordul. A hanyatló nap még egyszer megaranyozza az utána futó patakocska kristálytiszta vizét, a mely a felette elelsurranó sugarakat egész lényével igyekszik felfogni. A játszó napsugár ugy látszik nemcsak a csillogó szemű kristály patakocskának tetszett meg, hanem annak lakói, a virgoncz pisztrángok is oly örömest mulatnak aranyszínű fényében s viszont a játszi napsugár is azért keresi fel még haldoklásában is a csobogó patakocskát, mert talán mélabús zugásában tovább gyönyörködhetik. A folyócska feneke apró halacskákkal, partja széle lomha békateknőkkel van tele. A fenekén szétszórt — vagy mit mondok! — a nagy természet által ide rendelt kavicsok a vizén átszűrődő és megtört napsugár hatása alatt e pillanatban még mind, megannyi drága kőként csillámlanak, hogy a másik pillanatban eltűnő nap szivárványszinüket alaposan megváltoztassa. „Te Lajos! szólott át a túlpartról egy 12 éves, göndőrhaju fiu a nála egy évvel idősebb társához: .szedd fel horgonyodat s vitorlázzunk hazafelé, mert ime a nap már bukófélen van, meg aztán tudod hogy naplement után ugy sem fogunk több pisztrángot." ,Jó! felelt a folyócska innenső partján horgászó barna, nyúlánk termetű 13—14 éves serdülő ifjú, de megtudnád e mondani, miben hasonlítasz te most a naphoz?" .Hát miben?" — álmélkodék a kérdezett?! .Hát abban, hogy te is, meg a nap is bukik. Te a latinból már megbuktál, a nap pedig most bukik le az ég pereméről." .No-no! csak ne keseríts, neked is lehet még csikód, te is foghatsz még egyet-kettőt, hogy most oly fennen beszélsz. Jobb ha megvársz míg a palló felé kerülők, hogy átmehessek hozzád. Pár perez múlva vígan haladtak egymás mellett a hazafelé vezető ösvényen a nélkül, hogy folytatták volna az imént félbeszakított, ama göndörhaju, latinból beszekundázolt ifjú múzsára nézve kissé kényes thémát. A falu alsó végén kétfelé váltak. Ligethy Bandi jobbra, az urasági kúria felé igyekezett. Szitha Lajos barátunk pedig a helység baloldalán fekvő parochiának Fordultak talán elő esetek, de gyakorlatban nem voltak, daczára annak, hogy ezen erimináliáknak valósággal köztudomás esetei voltak. Akadt olyan község, melynek minden egyes adófizető polgára a választás után egyenlően 10 — 10 frtot vágott le az adóhátralékból. Azt pedig már igazán fölösleges is említeni, hogy mennyi evés-ivás volt a jelölt egészségére. Erre a két leggyakorlatibb esetre azt rendeli a büntetótörvénykönyv, hogy a megvesztegetés hat hónapig terjedhető fogházzal és 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, az etetés-itatás pedig 3 hónapig terjedhető fogházzal és 500 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezeknek a cselekményeknek a meghatározása, körülirása megegyezik az uj törvény körülírásával, sót az új törvény még egy-két körülményt vett föl, a melyek ezen bűncselekmények tényálladékának megállapításához szükségesek. Ezzel azonban még szaporította a karakterisztikus ismérvek számát, a mi azt jelenti, hogy szaporította azon elemek számát, melyek mindegyikének együttesen kell jelen lenniök, hogy a bűncselekmény megállapítható és büntethető legyen. Tehát még nehezebbé tette azt, hogy valakire a megvesztegetés vagy etetés-itatás alaposan ráfogható legyen. A megvesztegetés megállapításához t. i. bebizonyítása szükséges annak, hogy magának a választónak vagy hozzátartozójának adassék tartott. Jó távol lehettek már egymástól, midőn Bandi még egyszer átkiáltott Lajoshoz: .miben is hasonlítasz a naphoz"? Majd engesztelésképpen ezen szavakat: .holnap délután 4 órakor a .kis-mélyben — érted ?• Értem — volt a neheztelő hangon kiejtett válasz. Másnap, harmadnap, tizednap míg az aranyszabadság tartott az áldott vakáczió így folyt le. Egy nap horgászni, másnap fürdeni a hegy alatti .kis-mély

u-ben, majd az erdőre, mezőre madártojás, lepke és növénygyűjteményhez szükséglendő tárgyakat, rovarokat beszerezni tartották főgondjuknak. így telt el a vakáczió, lassan elérkezett .Egyed* napja, a mely éppen szeptember 1-ére esik, igy be kellett vonulniok az intézetbe. Egy erdei kirándulásuk alkalmával, midőn a jó kedvében lévő Bandi bánat felhőt vett észre a Lajos arczán, vagy inkább homlokán, kérdezősködött szomorúsága oka felől. Lajos, — minthogy őszinteséghez volt szokva, — nyíltan kimondá: hogy ha a latint ki nem javitom, édes apám tovább nem taníttathat, mert szegények vagyunk, nem lesz miből." „Csak ennyi a bajod — veté oda Bandi — ,ne félj, ha ki nem javítod, pár év múlva felfogadlak ispánomnak." De Lajos kijavította. A IV-ik latin osztályban már első eminens lett, ugyan akkor Bandi csikót fogott, még pedig kettőt. Most Lajoson lett volna a sor, a gúnyolódás sora. De Lajos nem azért volt nagytiszteletü Szitha Ignácz görgői lelkipásztor jol nevelt fia, hogy a rosszat, rosszal, a gúnyt gunynyal viszonozta volna. Ellenkező' leg. Bandit hazajövetele után mindjárt biztatni kezdé: „Ne szomorkodjál Bandikám! meglásd te is kijavítod a két sekundát, mint én tavaly, s jövőre te is az V-ikbe léphetsz. De bizony nem javította ki. Bennmaradt a IV-ikben. Nem is volt csoda, hisz* édes atyja Ligethy Nándor uram azzal biztatta fiát: .no nincs semmi baj fiam, hisz' eddig nem volt még egy sekundád sem." Mikor pedig az V-ikben ismételésre utasíttatott, akkor a derék apa azzal állt elő: „Bodonyi tanár ur ismételte az V-ik osztályt, mikor velem járt, mégis tanár lett belőle. Ne félj fiam a rabustya üsse meg a dolgát I rá se nézz arra a kevély amicére, (értvén alatta a pap fiát) hogy felnyílt a szeme, milyen nagyra lát, hogy ő már a VH-ik osztályba jár, te pedig csak az V-ikbe. Pedig dehogy látott nagyra. Csak az ő irigy szemük nézte nagyralátónak. Össze is gabalyodtak, az apa az apával, a fiu t, fiúval. Nem is jártak együvé,