Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-15 / 37. szám

-I N V í R V I D Í: K utóbbit választotta. A kérdés csak az. hogy ezen feladatnak. az ügyvitel keretén belüli, oly módon való megoldása, a mint az nyilvánosan ismertetve van — csakugyan meg fog e felelni a sokak által hozzá fűzött várakozásnak? A magam részéről véleményt mondani nem akarok, s csak országos központi egyletünk választmányának, ezen pontra vonatkozó nezetétét hozom tudomására a tisztelt közgyűlésnek, a midőn kijelentem, hogy .nem fog megfelelni/ legalább a szükséges mérvben nem. Az időszaki sajtó egy része ezen véleményt s az azt nyilvánító választmányt élesen tamadta, lehet bogy azért inert a határozat alakjában közzétett ezen vélerueny nyilvánítás kellőleg megokolva nem volt. Engedtessék meg léhát nekem, bogy röviden felsoroljam önök előtt az országos központi egylet valasztmanyi tagjai által, az ?mlitett ülesen hangoztatott azon nézetekét, melyek ezen határozat substrátumát képezik. A választmányi tagoknak gyakorlati tapasztalatokon alapuló vélemenye az: hogy a községi közigazgatásiak, kormányrendeleti uton való egyszerűsítése által, az óhajtott czel, vagyis magának a községi adminisztiácziónak gyorsabba s alaposabba tétele el nem érhető; mert: 1-szór semmiféle kathedrai bölcsesség, velünk gyakorlati emberekkel, élnem hitetheti azt, hogy a községi közigazgatásnak gyarlósagai, nem az adminisztratió munka erő elegtelensegeuck s a községi hatáskörök nagy mérvű megszoritasanak a folyomanyai; s mert: -'-szór a községi elölj arosagok vagyis tulajdonképen a jegyzők idejének nagyobbik reszel az ál.ami funktiok, íókcpcn pedig az ailando gondot okozo adóügyek kótu le; — ebből tehát következik; 3-üZor hogy az adóügyeknek, vagy legalább is adóbehajtásoknak, a községi ügykezelés kóréból való kivonasa nélkül, a községeknek nem adatik idő arra, bogy adunmsztracziót gyorsan es alaposan végezzék; a halakkór tagita»a ne kül pedig nem adatik mód arra, hogy a mostani rendszerrel járó idő és pénz pazarlas elkerülcsevel, lehetőleg ki-ki a saját kózségeben juthasson a maga igazához. De ha áll mindez — mint a hogy áll is — akkor a közigazgatás egyszerűsítésére vonatkozó törvény távolról sem oldja meg ezen egető kérdést; s csak a megoldásnak bizonytalan időre való eltolását eredményezendő a mennyiben löl sem tehető, hogy ezen törvény egy-ket évre terjedő ideiglenesség czélzatával alkottatott volna. Hiszen már az országgyűlésen elhangzóit miniszteri nyilatkozatok szerint is, ezen törvénynek egyik bevallolt czélja az is, hogy a munka-apaszlás következteben fölöslegessé vall tisztviselők ily módon meglakarilott javadalmazasa — a megmaradt tisztviselők fizetésének javítására fordittassék. Már pedig maga az ezen tőrvény alapján való berendezkedes is éveket fog igénybe venni. De lessz e a községekben számbavehetö munka megtakarítás? A számba vehető jelzőt azért húzom alá; mert oly naivoknak talán csak meg sem tart minket senki, hogy azt akarná velünk elhit.tní, miszerint törvények módosítása nélkül, rendeleti uton, blanketták egységesitéaével, az időszaki beadványok kevcsbbitésével es egyszerűsítésével, a telefon igénybevételével a községi közigazgatasban, számottevő idő megtakarítás erelik el. Az eredmény előre látható. A jegyző marad a ki volt. Vezetője de nem első előljaroja a közsegnek, Mindenért felelős, de ónálló hataskörrel nem biró, nem dcfineálható hivatalos valaki. A kihágási, vétségi, rendőri, s örökösödési, bagatel ügyekben — aratás és hordás idején is — csak oly búcsújárás lessz szolgabíróhoz, járásbiróhoz, kir. közjegy zöhöz, mint ahogy eddig volt. S e miatt a paraszt ember rsak ugy fog elegedetlenkedni, mint ahogy eddig elégedetlenkedett, s okolni mindezért a jegyzőt. Egyszóval, a járási hivatalos bürókon kezdve, fel a miniszteri, bürökig, ezen törvénynek némi hasznát talán '•>tni fogjak az adminisztrálok — adminisztrallak nagy tömege de nem az az ország földmivelő népe. Melyen tisztelt közgyűlés! Jelentésemet im ezekben megl. ve, okat kell adnom annak, miért terjeszkedtem ki országos erdekű dolgokra is. Teltem ezt azért, mert meggyőződésem: hogy mindegyikünk, s igy egyletünk érdeke is ezen országos intézkedéshez oly erősen hozzá tan kapcsolva, hogy attól el sem választható. Nyilvánvalóvá akartam tenni, hogy a mostani, nagy arányú tisztviselői mozgalomtól különbözőleg, mi felszólalásainkban, folyamodásainkban, emlékiratainkban mindenkor a jó közigazgatás nélkülözhetetlen eszközét : a kellő munkaerő megadását kértük; s mellesleg aligalig érintettük a saját külön érdekeinket. Kiakartam mulatni, hogy figyelembe nem vett kérelmeink igazolási nyertek, a legújabb közigazgatási törvény inditó okában. Végűi, hogy szomorú kilátásaink daczára óva intsem a csüggedttől; s hogy a vigasztalan jövőben is, a nép r lek' vei azonos érdekünkben való ernyedelhn munkálkodásra, a lehető legszorosabb összetartásra, kartársi vállvetett ősszműködésre buzdítsam egyletünk minién egyes tagját erről a helyről, melyről utóljára van alkalmam szólni Önökhöz szeretett kartársiim. Moravek Gusztáv, e. elnök. 3. Az egyesület anyagi ügyeire vonatkozó végleges intézkedés. 4. Lengyel József egyesületi főjegyző felolvasása. 5. Kun Bertalan paszabi tanítónak értekezése a méhészet köréből. 6. Bán Lajos nyíregyházai tanitó s egyesületi könyv tárnoknak a magyar nyelvtan tanítására vonatkozó előadása. 7. Oly indítványok tárgyalása, melyek a közgyűlés előtt az elnökhöz bekúldettek. Olcsó és ízletes ebédről a már ismeretes jó hírnek örvendő Jurás-féle vendéglő helyiségében gondoskodva van. Kérem az egyesületi tagokat, hogy a mindnyájunkat érdeklő anyagi ügyek, iskolai nevelés és oktatásügy körébe tartozó előadások meghallgatása és tárgyalásara való tekintettel, e meghívott közgyűlésen minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Kelt Nyíregyházán, 1901. évi szeptember hó 14-en Lengyel József, Horváth I»tváu, egyesületi főjegyző. egyesületi elnök. A Sza olcsmegyei Általános Tanitó-egylet 25 éves fennállásának jubileumát — mely október elsó felében fog megtartatni — rendező-bizottsági első alakuló gyű léset szept. 10 én tartotta. A rendező-bizottság következőleg alakult meg. Elnök : Kubacska István. Pénztáros Ruhmann Andor. Ellenőr: Prisztauka Lajos. Jegyző: Fábián Ferencz. Szállást rendező es vendeg fogadó bizotlsag elnöke: Slotfan Lajo-, bizottsági tagok: Werner Lászh, Nandrassy Aurél, Fazekas János, ifj. Szabó Endre, Béler Gusztáv, Lengyel József Görgey István, Varga György, Bonis Menyhért, Fabian Ferencz. Koncert és bál rendezd-bizottság elnöke: Kubacska István, bizottsági tagok: Bogár Lajos, Sautroch Alajos, Bán Lajos, Kubik Katinka, Jéger Emma, Kubik Róza, Orsovszky Mariska, Boczkó Gizeila, L?schakné StofTan Sarolta, Melczer Margit. A bizottság a jubileum minden egyes lészlelét alaposan megvitatta. A munkálatok folyamaiban vannak Jövő számban a részletes tárgysorozatot közöljük. Felhívjuk már ez alkalommal a tanitó-Lgylet mm den egyes vidéki tagját — úgy szintén azon kartársam kat is, ukik meg nem tagjai a/ egyletnek, szívesen látjuk, hogy minél előbb jelenlkezzenek Kubacska István bizottsági elnöknél Nyíregyházán. Szükségünk van erre az elszállásolásnál, továbbá a kedvezményes vasúti jegyek megszerzésénél. Egy 4 filléres levelező-lap igen megkönnyíti az eLzállásolo bizottság munkáját. Az egy községben lakó kartársaink együtt jelentkezhetnek. Kedves kartársaink ! Jöjjenek minél számosabban! Buzdítsák az eljövetelre azon kartársainkat, a kik méj nem tagjai e szabad tanító-egyesületnek. Nagy számú megjelenésünk altal mutassuk meg, hogy mi tanítók egy hatalmas tábort képezünk. Disz elnökünk: Gróf üessewll'y Aurél; budapesti vendégeink: Péterfy, Lakics, Ujváry és a niég a gyűlésen resztvevő vendégeink lássák, hogy a Szabolcsmegyei tanítók hí válásuk magaslatán állanak, lelkesü nek a saját maguk ügyei iránt. A rendező-bizottság nevében Kubacska István, elnök. Érlesitcs. A nyíregyházi községi ismétlő iskolában a behatások szeptember hó 22. és 29-én délelőit eszközöltetik. Figyelmeztetnek az érdekelt szülők, hogy 13—14 és 15. eves tanköteles gyermekeiket a törvényes következmények terhe alalt pontosan beíratni siessenek. A tanév okt. 6-án veszi kezdetét. lluzsa Endre, isin. isk. ig. tanító. Magyar minisztertanácsunk előterjesztésére elhatároztuk, hogy az ország főrendeit és képviselőit a folyó évi október havának 24-ik napjának megnyitandó országgyűlésre Budapest székes fővárosunkba egybehívjuk. Miuekfolytáu Nektek ezennel komolyan meghagyjuk, hogy haladéktalanul megtegyétek mindazokat az intézkedéseket, a melyek a törvény értelmében szükségesek arra, hogy az 1874. év XXXIII. éa az 1S99. évi XV. t. czikkek által rendelt m dou és a fennálló törvények által meghatározott számban megválasztandó képviselőitek ezen országgv&léseu megjelenhessenek ós a tórvéuyhozás működése a mondott napon és helyen akadálytalanul megindulhasson. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmflnkel kegyesen hajlandók maraduuk. Kelt Budapest székesfővárosunkban ezerkilenczszázegy év szeptember havának 9-ik napján. Ferencz József. Széli Kálmán. A legfelsőbb királyi leirat meghirdetése czéljából a vármegye közönségét báró Feilitzsch Berthold főispán e hó 17-én delelőtt 9'l, órára rendkívüli közgyűlésre hivta össze. A központi választmány összehívására vonatkozó meghívó a következőleg szól: O cs. és apostoli kir. Felsége a folyó évi szeptember hó 9-én kelt s törvényhatóságunkhoz mai napon érkezett legmag.sabb elhatározásával az 1901 — 1906-ik országgyűlést f. évi oktober hó 24-ik napjára egybehívni méltóztatván, a m. kir. belügyminiszter ur ó nagyméltósága az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 56-ik -.zakaszában foglalt rendelkezés alapján az általános képviselő választásokra a f. év október hó 2-ik napjától október hó 11-ik napjáig bezárólag lerjedő 10 napi időközt tűzte ki határidőül. Miután a fent említett legmagisabb királyi leirat a tőrvényhatóság szeptember hó 17-ik napján tartandó rendkívüli közgyűlésen leend kihirdetve : az idézett t.-cz. 58 §-ában foglalt rendelkezéshez kepest a központi választmány ülését a királyt leirat kihirdetését követő szeptember hó 18-ik napjának reggeli 10 órájára a vármegyeháza kistermébe ezennel kitűzöm s a központi választmány tisztelt tagjait felkérem, hogy a választás határnapjának megállapítása, a választás vezetésével megbízandó elnök és jegyzők megválasztása s a választás foganatosítása körül felmerülő egyébb teendők elrendelése czéljából a mondott időben és helyen megjelenni szíveskedjenek. Nyíregyházán, 1901. szeptember 11. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző, miut a közp. vál. h. elnöke. Nyíregyháza város képviselőtestülete e hó 17-én délután 3 órakor, a királyi leirat meghirdetése czéljából közgyűlést tart. A városi központi választmány, a választás napjának kitűzése s a további szükséges intézkedések meglétele czéljából 18-án délután 3 órakor tartja ülését. Minden valószínűség szerint a vármegyei és városi központi választmányok abban fognak megállapodni, hogy a vidéki kerületekben a választás október 2-dikán, Nyíregyházán pedig 3-dikln tartassék meg. * • * A nyíregyházi szabadelvüpárt e hó 2-án népes értekezleteit tartott, melyen a megjelent összes tagok egyhangú lelkesedéssel ismét volt képviselőnket dr. Ferlicska irverési hirdetmény. Alantirott elöljárók a képviselőlestület folyó évi augusztus hó 22-én tartott gyűlésében hozott határozatából kifolyólag ezennel közhírré teszik, hogy a Rohod község halárán gyakorolható vadászati jog az 1902. évtől kezdődóleg hat egymásután kővetkező évre a folyó évi szeptember hó 19-én Rohod községházánál délelőtt 9 órakor tartandó nyilvános árverésen haszonbérbe fog adatni. Az árverési feltételek Rohodon a községházánál megtudhatók. Kikiáltási ár 10 korona. Kelt Rohodon, 1901. augusztus hó 29-én. ILilka István, kjegyző. Ujlaky Gyula, főbiró. TASCGY. Meghívó. A felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegyei tanitók • fyesül'te folyó 1901. évi szeptember hónap lft-dikén Nyíregyházin az uj iskolai épület egyik tantermében rendes közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjait van uerrncaém tisztelettel meghívni. A közgyűlés délelőtt 9 órakor veszi kezdetet. A közgyúUa tárgyat : 1. A közgyúb-s megnyitasa után, az utóbbi közgyűlés jegyzökönyvének felolvasása és hitelesítése. 2. A kisvardai jmmakörnek a legutóbbi közgyűlés, rői elmaradt indítványának tárgyalása. ÚJDONSÁGOK. A választások. Egész terjedelmében közöljük alább a királyi rendeletet, melylyel <3 felsége feloszlatván az 1896—1901. évre összehívott országgyűlést, az uj országgyűlést, f. evi október hó 24-dikérc összehívja. E legfelsőbb királyi leirat következtében a m. kir. miniszterelnök a képviselőválasztások idejut október hó 2—11 napjaira tü/.te ki. Az országgyűlést feloszlató s az uj országgyűlést egybehívó királyi leirat igy hangzik : S/. tbolcsvármegye KjzOnségének. Kedvelt Híveinknek ! Mi Elsó Ferencz József Isten Kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország, királya, stb. éfl Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Híveink! Uralkodói kötelmeinkhez tartozván az ország törvényeinek hü és pontos végrehajtása fölött őrködni: Minthogy az 1848 évi IV-ik t.-cz. az országgyűlést évenként Budapestre hivatni rendeli és minthogy számos függőben 1 levő kérdés mielób'ii m-goldisát a nemzeti er- I kölcai és anyagi érdekei sürgősen követelik: I I I I I I -só g-a I egybe- I | Kálmán ügyvédet jelölték, s tekintettel arra, 'hogy dr. Ferlicska még a tavasz folyamán felajánlott jelöltséget meggyengült egészségi állapotára való hivatkozással nem fogadta el, az értekezlet egy öt tagu küldöttséget választott, s ennek utján kérte föl újból volt képviselőnket a jelöltség elfogadására. Dr. Ferlicska Kálmán meghatva fogadta a szabadelvű part küldöttség.:!, mely a választó polgároknak s pártnak iránta érzett szeretetét s bizalmát tolmácsolta, a felajánlott jelöltséget azonban még teljesen helyre nein állott egeszségi állapotára való tekintettel — mely megakadalyozta abban, hogy a város és az iparosok erdekeben megkezdett nagyszabású akczióját befejezésre juttassa — cl nem fogadta. Az ennek folytán a következő napra összehívott értekezlet mely sajnalaltal velte tudomásul dr. Ferlicska kijelentéseit, s elhatározta, hogy a jelöltség elfogadására a párt kipróbált vezér emberét, volt főispánunkat Kállay Andrást kéri fel, a ki azonban a jelöllseg elfogadására hajlandónak szintén nem nyilatkozott. Értesülésünk szerint a helybeli szabadelvüpárt végrehajtó bizottsága ma vasárnap délután 4 órakor a Korona szálló kistermében ülést tart, mely előreláthatólag az ujabbi jelölés kérdésében dönteni fog. A vidéken már teljes erővel megindult az alkotmányos harcz. Beérkezett jelentéseink szerint a nagykállói kerületben Mczósty liela dr. és a bogdányi kerületben Kállay Leopold Kossulh-pártiak ellenjelölt nélkül állanak, egyhangú megválasztatásuk csaknem bizonyosnak tekinthető. A tiszalőki választó kerületben Komis Ferencz szabadelvű párti jelölttel szemben dr. Papp Zoltán budapesti ügyvéd vette föl a harezot, ki a Kossuth Ferencz vezetése alatt álló függetlenségi párt zászlaját viszi a ' küzdelembe. Érdekes válaszlasnak néz elébe a kisvárdai választó kerület is, hol a volt képviselő dr. Farkas Balázs ellenében, ki már 20 év óta képviselte e kerületet, a kerület választóinak egyrésze Liptay Bcla földbirtokost lépteti föl párton kívüli programmal. A nyírbátori kerület függetlenségi érzelmű választóinak egy része a függetlenségi es«mék kipróbált bajnokának Bory Béla földbirtokosnak személye körül csoportosult, ő azonban a jelöltséget nem fogadván el, a kerület függetlenségi párti választói Péchy Béla madai földbirtokos jelöltségében állapodtak meg. A szabadelvű párt Mandel Pál budapesti ügyvédet, volt orsz. képviselőt léptette föl. A bogdányi kerület függetlenségi párlja e hó 17-dikén délelőtt, a képviselő j dőlés kérdésében értekezletet tart,