Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-18 / 33. szám

A. felavató ünnepélyt a református daltársaság éneke nyitotta meg Boán Lajos karmester vezetése alatt. A szabatosan előadott jóhatásu vallásos ének után dr. Bartók Jenó a dalegylet elnöke ünnepi beszédet tartott, majd keresetlen szép szavakkal megáldotta és átadta a lobogót. A lobogó kék szövete fehérrel -van hímezve. Két azép szalagot is kötöttek rá rögtön. Az egyikei Bogár Lajos, a városi diltársulat nevében, a másikat Suták Rónika kisasizony, bátran csengő szavak kíséretében a nyíregyházi lányok nevében. Ezután énekelt a városi dalárda, majd a református daltársaság. Az ének elhangzása után dr. Szabó László jelent meg a szószék előtt és elszavalta ez alkalomra irt ódáját. Abból a szép világból, a mit Szabó László poéta lelke teremtett magának, szivet andalítóan csendült meg egy pár izép akkord az elhangzott ódában. A művészi tudással összeválogatott sorok és a keresetlen előadás elbájolták a hallgatóságot. Az utolsó verssor után tekintettel a tisztes helyre, mint a visszhang zúgott fel tompán az elismerés moraja. Sikerült megszereznünk a szép költeményt. Itt láthatják kedves olvasóink, akik a szavalást nem hallhatták, hogy még a holt betűk is milyen elevenen beszélnek, ha a tudás és lelkesültség vezetik a tollat. Zászlóf el avatásra. Öszszhang! Kit az Ur alkotásiban Az örök forgás törvénynek jelez! Kiben a bánat az örömöknek Csak szükségképi alkatrésze lesz! öszszhang! ki a nemeshez a rosszat Sötét háttérnek bölcsen rendeled, Te ! a teremtés művészetében Rendező eszme! Hódolat neked? Öszszhang ! Te törvény ! Hatalmas ! Örök ! Ki látva s látatlan uralkodol! Tied ez ünnep! Tied ez óra! Tied a dal, mit ajakunk dalol! A naprendszerek forgatagában Vezérlő eszme, gondolat te vagy! Égen és földön benned találkozik Száz változással forma és anyag! A te erőd szól hozzánk a dalban, A mely fogamzik szivünk rejtekén, Méhe zümmögésbcn, orkán zugásiban Te szólsz mindenütt a széles föld tekén. A te beszeded az ének, a dal! A dal, ha viraszt bölcsőnk álmainál, A dal, a gyermek kis játéki közt s az Ifjú ajkán, ha szívért szivet ajánl. És legyen átok, vagy áldás a hazán, Legyen: miért zeng, vész, vagy diadal; Mely honfiajkon, a hazáért zendül, Nem a te hangod-é a komoly honfidal?! S nem te szólsz-e a zsoltár szavában, Ha ajkunkra vesszük Isten szent nevét! Ha áhítattal ragadja az ének Az Ur trónjához lelkünk ihletét!? Öseszhang a dalban ! A forma — tökély! Ihletünknek könnyű szárnyat ád ; A földi rög s a hit világa közt A tátongó űrt igy hidaljuk át! És jöjjön éltünkre bármi változás! Törjön sandítva örömünkre bű S reményeink sugáros tájait Fedje borulat, sötét szomorú : Avagy vigadjunk az örömnek karján, Ziháljon mámortól fáradt kebelünk; — Dalba fürösztve szivünk szenvedélyit — A ritmusban harmóniát lelünk! Öszszhang a dalban ! Ihletett ajakkal Szolgálatodra kész im e kis csapat, Mely neveddel és szóddal az ajkán Az Ur házában most lobogót avat. Lobogót, mely nem a harczi tűzbe visz, Zászlót, mit látva polgársziv hevül, Mely diadalra nem vérnyomokon, De szellemharczban, dal szárnyán repül! E lengő zászló nem kér harczi bért, Alatta mi másért imádkozunk: — Uj időknek uj az ideálja — öszszhangot a létbe s békét szomjazunk ! A társas létbe, melynek szellemét, A tagadás már-már lenyűgözé, Az anyag s a szellem ölelkezésihez S összhangot, békét a nemzetek közé! Ezért kel útra ma e lobogó! Ez most a jelszó itt ez ünnepen ! Ezért könyörgönk az Ur kegyelmihez, Hogy beteljék a hit! Óh! hogy ugy legyen, Óh ugy legyen! Hogy a merre zendül, Összhangot teremtsen a szivben a dal! Óh! mert az a czél! Az a feladat! És ha teljesül, — az a diadal! . . . összhang! Te törvény! Hatalmas! Örök! Ki látva s látatlan uralkodol! Tied ez ünnep ! Tied ez óra! Tied a dal! mit ajakunk dalol! Bezárásul a két dalárda együtt a szózatot énekelte el. Az ünneplő közönség állva hallgatta meg a hatalmas karéneket. Ilyen volt a református daltársaság zászló felavatási ünnepélye. WYlRVIDfe

K Legyen az uj lobogó varázserejü. A dalosok szereplését kísérje mindig a siker és fáradozásuk váljék mindenha lobogójuk becsületére. Páfrány. TANÜGY. Értesítés. A kisvárdai államilag segélyezett községi polgári fiu iskolánál — melynél a küszöbön álló tanévvel már a IV. o. is megnyílik — a beiratások az 1901—1902. tanévre aug. 30. és 31. napjain d. e. 8—12. a felvételi magán és javító vizsgálatok ugyanazon napon d. u. 3 órájától fognak megtartatni: Az I. osztályba csak oly tanuló léphet be: a) ki életének 9. évét betöltötte; b) kinek az elemi (nép) iskola IV. osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van s ebbeli ismereteit e végre elrendelt fölvételi vizsgálat utján igazolja. (Az elemi iskola IV. osztályát legalább jó ercdménynyel végzett tanulók vizsgálat nélkül is felvehetők.) A második, harmadik és negyedik osztályba csak oly tanulók vétetnek föl: a) kik valamely hazai polgári vagy középiskolának (gymnasium vagy reáliskola) I. II. III. osztályát legalább elégséges eredménynyel végezték és erről iskolai bizonyítványt tudnak felmutatni: b) a polgári fiú-iskola bármely osztályába fölvehető minden oly tanuló, ki koránál fogva az általa kijelölt osztályba beillik és az azon osztályban megkívántató előkészültségről vizsgálat utján bizonyságot tesz. A nm. vallás- és közokt. m. kir. miniszter 1889. május 12-én 63C4. számú magas rendeletével a középiskolából a polgári iskolába való átlépést a következőleg szabályozta: a) A középiskolából (gymnasium vagy reáliskola) a polgári iskolába átlépni kivánó tanulót fel lehet venni: a) elsőrendű bizonyítványa .alapján, ha az illető tanuló gymnasiumban görög nyelvből, vagy latin, reáliskolában franczia nyelvből kapott elégtelen osztályzatot, de a többi tantárgyból legalább elégséges eredményjegye van. b) Oly tanuló, ki a középiskolában az 1. §. b) pontjában említett tantárgyakat leszámítva egy vagy legfeljebb két tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, szintén fölvehető a polgári iskola magasabb osztályába, ha azon tantárgyakból, melyekből elégtelen osztályzata van, a polgári iskolában a fölvételt megelőzőleg sikeres vizsgálatot tesz. Ez esetben azonban a felvételi vizsgálatra bocsátáshoz a kir. tanfelügyelő engedélye szükséges. c) Valamely polgári iskolánál elégtelen osztályzatot nyert tanuló rendszerint csak ezen iskolánál tehet javitó vizsgálatot. A javitó vizsgálatnak más polgári iskolánál való letehetése csak rendkívüli körülmények között, ez utóbbi (fölvevő) iskola fölött álló kir. tanfelügyelő engedélyével történhetik meg. (Jegyzet. A felvételi vizsgálatkor a tantervi különbőz- ti vizsgálatért tantárgyankint 4 korona fizetendő. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszternek 1900. évi 40,863. sz. rend 16 pontja.) Minden tanuló a felvételre személyesen és rendszerint atyja, anyja vagy gyámja kíséretében tartozik az igazgatónál jelentkezni. Azok a szülők vagy gyámok, kik nem laknak az intézet helyén, gyermekük vagy gyámfiok felvételekor alkalmas helyettest tartoznak bejelenteni, kire a házi ftlügyelet és nevelés tekintetében kötelességüket és jogukat átruházzák, hogy a gondviselésre bizott tanuló felől az igazgató vagy osztályfőnök értesítését elfogadhassa. A szülők és gyámok e részben minden változtatást személyesen vagy Írásban tartoznak bejelenteni oz igazgatónál. Hogy a t. iskoláztató szülők gyermekeiket megbízható családoknál helyezhessék el, a szállásadókat az igazgató összeírta A saját érdekükből folyólag figyelmeztetnek tehát a t. szülők hogy gyermekeik számára csakis az igazgató közbejöttével fogadjanak lakást. A beiratás alkalmával minden tanuló tartozik bemutatni keresztlevelét, az előző osztályról szóló bizonyítványát s ha 12 évét betöltötte újra oltási bizonyítványt. Ezek nélkül be nem iratik. Tandíj 60 korona, melynek fele a beiratáskor, másik fele febr. 1-én előre fizetendő. A latin vagy franczia nyelv tanitás dija évi 40 korona, mely félévi részletekben a tandíjjal egyszerre fizetendő. Ezenkívül tartozik minden tanuló 4 korona beiratási dijat s ha még be nem töltötte 15 évét 30 fillért az országos tanítói nyugdíj-alapra fizetni. Azon szegénysorsu, jó előmenetelü tanulók, akik magukat részben vagy egészben a tandíj fizetése alól fölmenteni óhajtják, folyamodványukat — iskolai és egy évnél nem régibb szegénységi bizonyitványnyal felszerelve — a polgári iskola iskolaszékéhez czimezve a beiratás alkalmával az igazgatónál nyújtsák be. Később beadott folyamodások nem fognak tekintetbe vétetni. Az arra érdemes szegénysorsu tanulók — a készlet szerint — ingyen kapnak használatra tankönyveket. A tanév szept. 2-án (hétfőn) istenitisztelettel és törvényolvasással reggel 9 órakor nyittatik meg. A rendes tanitás szept. 3-án (kedden) reggeli 8 órakor kezdődik. Tájékozásul a szülőknek megjegyzem, hogy a polgári iskola négy osztályát végzett tanuló beléphet: 1. felső kereskedelmi. 2. gépészeti, 3. közép ipar-iskolába, 4. tanitó képzőbe, 5. bányásziskolába, 6. m. kir. iparművészeti iskolába, 7. mechanikai tanműhelybe, 8. az országos mintarajziskolába, 9. a m. kir. honvédségi hadapród iskolába. 10. a cs. és kir. hadap ód iskolába. 11. a cs. és kir. tengerészeti akadémiába. 12. a posta- és táviró segédtiszti tanfolyamra. 13. a szini és zeneművészeti akadémiába. 14. a gimn. v. reáliskola V. osztályába, ha a külömbözeti tárgyakból ott vizsgálatot tesz. 3 A polgári iskola hat osztályát végzett tanuló előtt következő pályák állanak nyitva: a) alkalmazhatja magát vasúti gyakornokságra, postai, táviróikezelő szolgálatra, számtiszti hivatalokra a minisztériumoknál, pénzügyőri; fogyasztási, adói, pénz és adóőrségi, dohánybeváltási, gyártási és eladási, bélyegző és sóhivataloknál, a megyéknél segéd és kezelői állomásokra : b) ipari, kereskedelmi, biztosító társulatoknál, pénzintézeteknél. Ha a VI. o. bevégzése után tovább akar tanulni, átléphet a) a gyógyszerészeti tanfolyamba, (a latinból kiegészítő vizsgálat leendő) b) gazdasági tanintézetbe; továbbá c) a vallás- és közokt. miniszternek 45781 — 1900. számú rendelete értelmében fölvehető az elemi tanitó-képző harmadik évfolyamába, ha az I. és II. és tantárgyainak különbözetéből felvételi vizsgálatot tesz. Ezen vizsgálat díjmentes. Kisvárdán, 1901. aug. 16-án. Werner Gyula, igazgató. Tanügyi értesítés. A nyíregyházi statusquo izr. bitközség iskolaszékének határozatából közlöm, hogy az 1901 —1902. tanévre szóló beiratásokat az izr. elemi iskolában f. hó 26-átói f. hó 30-áig délelőtt 8—12-ig tartjuk, míg a fölvételi-, javitó és magánvizsgálatokat augusztus hó 29-én d. u. 3—5-ig kiküldött vizsgálóbiztos jelenlétében eszközöljük. A tandíj egy negyedévi részlete a beiratások alkalmával fizetendő. A kitűzött határidőn tul csak iskolaszéki engedélylyel vesszük föl a tanulókat. Szeptember hó 1-én rendes előadás. Nyíregyházán, 1901. augusztus hó 18-án. Dr. Kelemen Adolf, igazgató. Felhívás! A szabolcsmegyei gazdasági egyesület a nm. főldmivelésügyi m. kir. miniszter ur által adományozott pénzdijakkal s a rendező egyesület által kioszlando oklevelekkel a debreczeni m. kir. állattenyésztési ker. felügyelőség közreműködésével 1901. izeptember 23-ik napján d. e. 10 órakor Nyírbátorban a piacz téren magyar szarvasmarha kiállítás s tenyész díjazást rendez, az alábbi feltételek mellett. I. Kis gazdák tulajdonát képező borjas tehenek után. 1. dij 60 korona. 2. dij 40 korona. 3. dij 30 korona. 4. dij 20 korona. II. Kis gazdák tulajdonában lévő 2 éves üszök. 1. dij 60 korona. 2. dij 40 korona. 3. dij 30 korona. 4. dij 20 korona. III. Kis gazdák tulajdonában lévő 1 éves üszők. 4. dij 20 korona. 5. dij 10 korona. 1. dij 50 korona. 2. dij 40 korona. 3. dij 30 korona. IV. Nagyobb tenyésztők s birtokosok által kiállítandó tehenek, 1 és 2 éves üszök. Általános szabályok. -1. Pénzdijakra csak is kis gazdák pályázhatnak, nagyobb tenyésztők — birtokosok állatai — az egyesület által kiosztandó Elismerő oklevéllel tüntettetnek ki. 2. Dijjazva csakis magyar fajta marhák lesznek. 3. Dijat a kis borjas teheneknél csakis olyan állat nyerhet, mely a borjú ellése előtt már a kiállítónak birtokán volt, a többi dijjazandó állatnál megkívántatik, hogy azok legalább a kiállítást megelőzőleg 3 hónappal a kiállító tulajdonát képezzék, mit a tulajdonos esetleg kívánatra igazolni köteles. 4. Egy csoportbeli állatnál egy kiállító csakis egy pénzdijat nyerhet, a többi esetleges díjra érdemesített állatai, elösmerő oklevelet nyernek. 5. Ha valaki dijról lemond a felett a bíráló bizottság dönt. 6. A bíráló bizottság a kiállítás előtt a helyszínén lesz meg alakítva. 7. Bejelentések a nyir-bátori járás főszolgabirájához Nyírbátorba szóval vagy írásban, esetleg a kiállítás megnyitása elölt 1 órával a gazd. e. Titkárságnál a helyszínén eszközölhetők. 8. Mindennemű felvilágosítások s levelezések Szalánczy Bertalan g. e. alelnök v. m. közgazdasági előadó úrhoz intézendők Komoróba u. p. Fényes-Litke. Nyiregyháza, 1901. augusztus hó. Szalánczy Bertalan, titróf Vay Tibor, g. e. alelnök, v. m. kőzgazd. előadó. g. e. elnök. Bartha István, m. kir. állattenyésztési felügyelő. Irodalom. Elófizetési felhívás! Több mint nyolez éve annak, hogy legelső tárczaczikkem napvilágot látott a .Budapest* képes politikai napi lapban. Azóta bokros teendőim közepette is minden esztendőben több tárcza-czikket bocsátottam közre részint a helyi, részint a fővárosi és más vidéki sajtóban. Nem mondom, hogy ezen tárcza-czikkek mindenike, de merem remélni, hogy egyike-másika megnyerte a nagy közönség becses tetszését. Ez okból kifolyólag bátorkodom eddig megjelent és egy pár kéziratban levő tárcía-czikkeim közül egynehányat sajló alá rendezve : „Tárcza novellák* czim alatt közrebocsátani. Minthogy azonban saját költségemen e szerény művet nincs tehetségemben kiállittatni, a nagy közönség szives pártfogásába helyezem bizodalmam, midőn tiszteletteljesen arra kérem, szíveskedjék művemre előfizetni. A finom papírra nyomott, körülbelül 10—12 ivre terjedő füzet előfizetési ára 1 Korona. Gyűjtőknek 5 előfizető után 1 tiszteletpéldányt adok. Szívesen kérem tehát mindazokat, kik ez „előfizetési felhívás*-ómmal kapcsolatos „gyújté-ivet elfogadni kegyesek, hogy azt folyó évi szeptember hó 5-ig a gyűjtött összeggel együtt hozzám visszajuttatni szíveskedjenek. Nyíregyházán, 1901. évi augusztus hó 8-án. Mély tisztelettel, Lengyel József.