Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-11 / 32. szám

NYÍR VIDÉK 3 dekezhetni, mert megyei rendőrségünk nincs, erről ugyan a mi viszonyaink között szó sem lehet, s igy a községi elöljárók megfelelő karhatalom hiányában, másrészt pedig a bosszúálló czigányterrurizmus hatása alatt lanyhán bánnak velük. Legfőbb ideje tehát, hogy ez a patkánynyal egyidejűleg ideszakadt s utóbbival együtt minden ragályra inklináló és veszedelmes söpredék magfékeztessék. Ha tudunk védekezui a pestis, kolera, veszettség, fiicxera és a hesszeni légy ttb. ellen, melyek a lakosok elete ós vagyona eilen irányulnak, miért ne tudnók lehetetlenné tenni a kóborczigányokat? Ha gróf Ráday Gedeon teljhatalmú királyi bútosi minőségében a hatvanas évek végén, illetve a hetvenes évek elején rövid másfélév alatt teljesen elsöpörte a délvidék rablóvilágát, mely nek szálai a szomszédos tartományokba, sőt európaszerte is elágaztak, miért ne lehetne a czigányok ga rázdálkodásá', hí a humánus eszközök czélhoz nem vezetnének, akár drasztikus módon is megtörni ? A közvetlenül érdekelt vidéki lakosok kíváncsian várjuk & rendezés eredményét. — r. — v. A váltóláz okai. Nemcsak a tudomány, de a közegészségügy szemponljából is fontos az a rendelet, melyet a belügyminszter most intézett valamennyi törvényhatósághoz. A miniszter, tekintettel arra, hogy a váltóláz hazánkban mind nagyobb mérveket ölt, elrendelte, hogy a hatósági községi, kórházi és körorvosok e megbetegedésnek tömegesebb fellépte esetén, azt alapos tanulmány tárgyává tegyék s az idevágó tapasztalataikat a belügyminiszternek terjesszék fel. A fontos rendelet igy hangzik: Mióta az ujabb orvosi és természettudományi búvárlatok a váltólázasok (hideglelősök, maláriában szenvedők) vérében fertőző aprp szervezeteket, regebben u. n. plasmodiumokat, ujabban a többféle fajt egybefoglalva Haematozoákat vagy Haemosporidiumokat mutattuk ki, nagy buzgalommal igyekeztek kideríteni azt, hogy mi módon hozzák létre a fölfedezett apró szervezetek a váltólázat; kinyomozni törekedtek továbbá azt is, hogy a ma'ária okozói milyen uton jutnak be az emberi szervezetbe. Az ezirányu vizsgálatokból az tünt ki, hogy a váltólázat az emberre a mocsaras vidékeken nagy számmal található szúnyogok (moszkitók) bizonyos fajai közvetítik, amilyenekül ez idő szerint az Anopheles genus fajait tekintik. A váltóláz oktani viszonyainak tanulmányozása körében nagy tevékenység tapasztalható. Az egyes nagy nemzetek vetekednek e probléma megoldásában és az ezen czélból megindított tudományos mozgalom vívmányai a külföldön már gyakorlati téren is értékesíttettek. A szúnyogok fölkutatására szolgáló utasítások, a szúnyogtanyákon a fejlődő és kifejlett rovarok kiirtására javaslatba hozott műszaki eljárások egész légiója, továbbá az emberi testnek a fertőzéssel szemben való direkt megvédeimezésére irányuló óvóintézkedések (különféle szagos és füstölő szerek használása, arcz- és kézi védőhálók alkalmazása, nemkülönben az ablakok és a lakóhelyek egyéb nyílásainak finoman szőtt drótrostélylyal való ellátása) mindmegannyi eredményei az emberi egészség megóvását czélzó hasznos és tudományos buvárlatoknak. A váltólázra vonatkozó ezen vizsgálatokat kiváló fontosságuaknak tartom, mert e vizsgálatok a váltólázas vidékek népességének egészségét, jólétét jelentékenyen befolyásoló betegség okának fölfedezésével, egyszersmind e betegség ellen alkalmazandó intézkedések okszerűbben, czélirányosabban állapithatók meg s hathatósabban foganatosíthatók. A tudományos búvárlatok ad'a eszközök czélszerü és sikeres igénybevételének lehetővé tételére a váltólázas megbetegedések viszonyaira nézve megbízható adatok föltétlenül meg kívántatván, fölhívom a törvényhatóságot, hogy a törvényhatósága területén működő hatósági, községi, kórházi és körorvosokat utasítsa, hogy e megbetegedéseknek tömegesebb föllépte esetén azokat tanulmányuk tárgyává téve, idevonatkozó részletes jelentést terjeszszenek föl. E jelentésben csak a következő kérdések megvilágítása kívánatos : 1. Milyenek a váltólázas vidék talaj- és nedvességi viszonyai ? Az e kérdésre adandó válasz alkalmával figyelemre méltatandók az illető vidéken található álló vizek, mocsarak, sás és zsombék, valamint az is, hogy a lázak feltűnően tömeges fellépte kapcsolatba hozható-e, azt esetleg megelőzött nagyobb esőzésekkel vagy az illető mocsarak kiszáradásával? 2 Vannak-e a járványlepte vidéken szúnyogok nagy számmal, illetve nem mutatható-e ki bizonyos összelalálkozása a főbb járványfészkeknek a szunyogtanyákkal ? 3. Milyen a járványos megbetegedések lázlipusa; észlelhető-e a lázmeneti típuson (harmadnapos, negyednapos, mindennapos láz) helyi jelleg, azaz tapasztalható-e, hogy, mig egyik helyen például inkább a harmadnapos, addig egy másik területen főleg a negyednapos, illetve mindennapos láz az uralkodó? 4. Puhatoltassék ki, amennyiben ez lehető volna, hogy miben_ keresi a nép a hideglelés okát, illetve tulajdonít-e kórokozó szerepet a szúnyogoknak ? 5. Végül meg lesz említendő, a jelentésben az elért gyógyeredmény, nevezetesen pedig a megbetegedéseknek a chinin kezeléssel szemben tanúsított viselkedése. Önként értetődik, hogy amennyiben egyes orvosok váltóláz-tanulmányukat az előszabott kereten tul is vérvizsgálatok és készítmények, szunyogfajok gyűjtése és meghatározása, stb. által kibővítenék, ez a czél megvalósítása érdekében kívánatos ismeretgyarapitás szempontjából értékes hozzájárulásnak fog tekintetni. Meg kívánom még jegyezni, hogy e tanulmányok czélja nem statisztikai adatok beszerzése, melyek a dolog természeténél fogva megbízható módon a maláriáról alig gyűjthetők, hanem a belőlük levonható tapasztalati tanulmányoknak gyakorlati szempontból való hasznosítása. Midőn még felhívom a törvényhatóságot, hogy hivatalos orvosai által oda törekedjék hatni, hogy a váltólázas fertőzésnek kitett népesség alkalmas módon oktattassék a bántalom tüneteire és jelentőségére, egyúttal értesítem, hogy saját orvos és zoológus kiküldötteim által a törvényhatósága tmiletén sűrűbben fölmerült vállólázmegbetegedésekeF"éá*az ezeket befolyásoló körülményeket fogom tanulmányoztatni, mi végből felhívom, hogy a bántalom tömegesebb jelentkezéséről haladéktalanul tegyen hozzám jelentést. Nyíregyháza egészségügye juliusban. Egészségügyi jelentés. A folyó év julius havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkönyvek adatait, sokkal kedvezőbbek voltak, mint a mult év julius havában. Az elmúlt év julius havában elhalt 103, addig ez év julius havában a halálozás 80-at mutat, kevesebb tehát 23-al. Nem szerint elhalt fi 33, nő 47. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 52, földmíves gazda 13, iparos és kereskedő 14, értelmiségi 1. Ezeken kivül halva született 2, kora szülött volt —. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve 3. Törvénytelen ágyból származó elhalt 10. Élve született 115, és pedig 59 fi és 56 nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 12, és pedig 5 fi, 7 nő. Az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 35-el. Házasságot kötött 9 pár. Vallásra nézve elhalt: róm. kath. fi 6, nő 12 = 18, ág. ev. fi 2o, nő 17 = 37, helv. hitv. fi 3, nő 4 = 7, gör. kath. fi 3, nő 12 = 15, izraelita fi 1, nő 2 = 3. Életkor szerint 0—1 évig =50, 1—5 évig = 9, 5_7 évig = —, 7—20 évig = 7, 20—30 évig = 3, 30—40 évig = 2, 40—60 évig = 3, 60 -80 évig = 5, 80 éven felül 1; összesen 80. A város belterületén elhalt 38 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 27, kik mind gyógykezelve voltak. 7 éven felüli volt 11, ezek közül nem lett gyógykezelve 4. A város belterületén elhalt 37 egyén közül tehát nem lett orvosolva 4 egyén. A város külterületén elhalt 42 egyén, kik közül 7 éven alól volt 33, ezekből gyógykezelés nélkül elhalt 3, ? éven felül volt 9,ezek mind gyógykezelve voltak, a külterületen elhalt 42 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 3. Az összes 80 elhalt közül tehát 7 nem lett gyógykezelve. Orvosrendőri hullaszemle 3 esetben lett foganatosítva és pedig 2 villám csapás által kimúlt és egy öngyilkos férfi hullája felett. Orvosrendóri bonczolás nem volt. Törvényszéki bonczolás egy leforrázott gyermek hullája felett lett eszközölve. Orvosi látleletet egy könnyű testi sértésről adtam ki. Piacz és élelmi szer vizsgálatánál semmi rendellenességet nem tapasztaltam. Nyíregyháza, 1901. évi augusztus hó 4-én. Dr. Trajtler Soma, városi tiszti orvos-főnök. TANÜGY. Felhívás. A szabolesvármcgyei általános tanítóegyesület tagjaihoz. Egyesületünk központi választmánya f. év julius 4-én tartott gyűlésében a Ferencz József Tanítók Házában létesítendő 4000 koronás szobaalapitványunk ez évi részletének befizetésére nézve akként intézkedett, hogy a kibocsátott gyüjtőiveken eddig beküldött összeg Szabolcsvármegye törvényhatósága részéről megszavazott 300 koronával kiegészítve a folyó hó iO-án Budapesten tartandó országos Eötvös-alap egyesületi közgyűlésen lesz majd elszámolandó. Azonban sajnálattal kell az igen tisztelt Tagtársak tudomására hoznom, hogy 140 egyesületi tag közül eddig csak 15-en küldték be gyűjtésüket. Ezt látva bárki joggal mondhatja rólunk: a tanítók önszántukból még közérdekeik fejlesztésére sem képestk. Annak előmozdítására még azok áldozatkészségét sem tudják igénybe venni, kik sorsuk iránt jó indulattal viseltetnek. Én ezt nem hiszem, mert még most is ugy vagyok meggyőződve, hogy ezen késedelem nem a tagok közönyösségének tulajdonitható. Lehetetlen az, hogy csak 15-én érdeklődnének ezen mindnyájunkra nézve nagy fontosságú intézmény alaptőkéjének gyarapítása iránt. Lehetetlen ; ha többet nem, legalább csak egy-két koronát is ne gyűjthetett volna ily hosszú időn át minden tagja ezen egyesületnek. Ugyanazért, midőn arról értesítem mélyen tisztelt Tagtársaimat, hogy alapítványunk 1901. évi részletét a folyó hó 15-ig beküldött gyűjtés eredménye fogja képezni, teljes bizalommal még egyszer arra kérem azon tagokat kiknél gyüjtőiv van: gyűjtésük eredményét Szabó Endre (róm. kath. tanitó) egyesületi pénztároshoz haladéktalanul beküldeni szíveskedjenek. Nyíregyházán, 1901. augusztus 7-én Orsovszky Gyula, egyesületi elnök. Nyi vános nyugtázás és köszönet. A szabolcsvármegyei általános tanítóegyesület által a budapesti Ferencz-József-Tanitók-Hizában léttesitendő 4000 koronás szoba-alapitvány ez évi részletének törlesztésére Orsovszky Mária nyíregyházi tanítónő gyüjtőivén adakoztak: Volancs István 2 kor., Bogár Lajos 2 kor., Galli Lajos 1 kor., V. Weisz Ernő 2 kor., Na?y Gézáné 2 kor., Jancsi Katahn 1 kor., Koós Lijos 2 kor., Tuláts László 1 kor., Bacsó Béla 2 kor., Jánószky László 1 kor., Lőjek József 1 kor., Rulnnann Béla 1 kor., B :keffy László 1 kor., Tesik János 1 kor., Szabó Miklós 1 kor., Vertse Károly 1 kor., özv. Piringer Jánosné 2 kor., Tuláts Gizella 1 kor., Velenczey Lászlóné 1 kor., Kováts P. Pálné 1 kor., Epstein Karolin 2 kor., Marsalkó Jenőné 1 kor., Barzó Mihá y 4 kor. 20 fillér, Király Sándor id. 1 kor., N. N. 40 fillér, Orsovszky Mária 1 kor. összesen 36 korona 60 fillér. Midőn ezen összeg átvételét ezennel elismerem, a kegyes adományozók egyesületünk nevében, fogadják hálás köszönetem nyilvánítását. Nyíregyházán, 1901. augusztus 9. Szabó Endre, egyesületi pénztáros. ÚJDONSÁGOK. — Pénzügy-igazgatósági palota Nyíregyházán. Nem az állam építteti ugyan, de azért mégis csak lesz pénzügyigazgatósági palota Nyíregyházán. A napokban érkezett le ugyanis a pénzügyminisztertől a szerződés, amely szerint Barzó Mihály helybeli építész a vasúti út elején levő telkén felépiti a pénzügyigazgatóság, kir. adóhivatal és kir. pénzügyőrség hivatali helyiségeinek befogadására alkalmas pénzűgyigazgatósági palotat, melynek bérletét az állam 15 évre biztosítja Barzónak. Az építéshez már hozzá is fogtak, ugy, hogy a hatalmas épület még ez évben tető -alá kerül. — Az uj esküdtek. A nyíregyházi kir törvényszéknél az 1901-ik év harmadik negyedére kisorsolt esküdtek névsora a következő: Burger Mór földbirtokos Nyíregyháza, id. Cseh Pál földmives Nyíregyháza, Drenyószki Mihály korcsmáros Nyíregyháza, Dobránszky Antal birtokos Kótaj, Geppel Tivadar órás Nyíregyháza, Gencsy Albert földbirtokos Kis-Léta, Groák Sándor földbirtokos Buj, Hankószki András földmives Nyíregyháza, Jánószki Mihály földbirtokos Nyíregyháza, Jakab József földbirtokos Nyir-Bogdány, id. Kérchy Péter kisbirtokos Karász, Moravszky György földmives Nyíregyháza, Mezőssy Béla orszggy. képviselő Ujfehértó, Nagy Károly földmives Nyíregyháza, Ordelt Gábor mészáros Uj-Fehértó, Palicz Islván mészáros Nyíregyháza, Pászlor Károly birtokos Balkány, Rutkay Elemér birtokos Laskod, Séra Kálmán gazdatiszt Nyíregyháza, Szellák Mihály kereskedő Nyíregyháza, E. Szabó Mihály nyug. tanitó Uj-Fehértó, Szítba Miklós birtokos Kemecse, ifj. Szunyogh Bertalan földbirtokos Uj-Fehértó, Szunyogh István földbirtokos Uj-Fehértó, Tóth István birtokos Keék, id. Valent András magánzó Nyíregyháza, Vitái Sámuel iparos Nyíregyháza, Vekei György birtokos M.Pócs, ifj. Zomborszky György földmives, ifj. Schatz István hentes, dr. Bodnár István ügyvéd, Bőhm Hermán terménykereskedő, Barzó Pál gépész, Barta György földmíves, ifj. Heuffel Lajos könyvelő, Hibján Gyula keres • kedő, MorgensternDezső fakereskedő, Rónay Jenő könyvelő, Szamuely Aurél földbirtokos, Ungár Mór korcsmáros Nyíregyháza. — Ziszlófelavatási ünnep. Ma lesz a Nyíregyházi ev. ref. Daltársaság zászló felavatási ünnepélye. Az ünnepély — mint a jelekből ítélni lehet — rendkívül látogatott lesz. E felavatott zászlóval indul majd el f. hó 24-én Debreczenbe az egyesület, hogy részt vegyen a Tiszavidéki Dalosszövetség ez évi dalünnepélyén. — A kivándorlás ellen. A magyarság színe java épen a nemzetiségi vidéken esztendők hosszú sora óta fogy. A szegénységgel küzdő népet az uj világ Amerika — Erdély felől pedig Románia csábítgatja. Ehez járulnak azután a lelketlen ügynökök, kik hangzatos ígéretekkel csábítják a szegény népet Amerika-felé. A falvak néptelenednek, a munkás kezek nem az anyat'őldet müvelik, hanem idegen pénzért messze a hazától dolgoznak. Sopron megye törvényhatósága is megdöbbenve latja a magyarság veszedelmét esztendők sora óta, de végre is megunta a tétlen semmittevést. Feliratot intézett a képviselőházhoz, melyben sürgős intézkedésre szólítja fel a magyar parlamentet. Ne engedje a magyar törvényhozás, hogy fajunk mint oltott kéve hulljon szét. Ezt a feliratot a megye törvényhatósága megküldötte pártolás végett vármegyénkhez is s a közgyűlés mindenesetre pártolni fogja a hazafias szellemű, üdvös feliratot. — Méhészeti előadás. F.jr^ách Lijon, állami méhészeti sz»ktanar, e hó 19 én, délelőtt 10 órakor, a városháza di-z'^ermében előadást tart a meh^s/etről. Midőn e körű menyről olvadóinkat értesítjük, nem mu laszthatjuk el figyelmüket felhívni, hogy em^ közhaszuu előadáson minél többen jelenjenek meg, mert az előadáson »ok olyan hasznos dolgot fognak haliaui, a mit az okszerű méhtenyésztósnél alkalmazhatnak. — A törvényhatósági munkás közvetítő köz hirré teszi, hogy Mirimaros vírmegye Scapioucza községében 100 szerződtethető muníás van. Bővebb tájékoz'atást ad a máramaroF-várinegyei gszdisági mui.kus kőzve'itó M. Szigeten, vagy Szapbucza község munkásközvetitője. — Névmagyarosítás. Bruschek Sámuel vármegyei pénztári számtiszt, a maga és kiskorú Sándor nevü íia vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel „Oöinöri"-re változtatta. — Börtönből az őrültek házába. Dr. Szentkirályi Sándor, Hudák Károly városi tisztiügyész volt irodavezetője, ki sikkasztás vádja alatt vizsgálati fogságban volt a nyíregyházi kir. törvényszék fogházában, olt megőrült. A szerencsétlen embert a nagy-kállói őrültek házába szállították. — Ezred-váltás. A 10-ik cs. és kir. huszárezred hétfőn reggel távozott el városunkból Arnold őrnagy vezénylete alatt. Az ezred, mint tudjuk Gernovitzba helyeztetett át, felváltandó a 14-ik cs. és kir. huszárezredet, mely 16-án érkezik Nyíregyházira. 17-én délben az ezred tiszteletére bankett lesz a Korona nagy termében, 18-án, Ő felsége születése napján az ezred kivonul a templom előtti parádéhoz s ugyanaz nap a város megvendégeli a legénységet. 19-én az ezred innen az őszi gyakorlatokra megy s szeptember közepe táján jön Nyíregyházára. — Vöröskereszt bál Nyir-Bátorban. F. hó 4-én vasárnap tartotta a Vörös-kereszt egylet nyírbátori fiókja nyári táncz-mulatságát. Bár az időjárás állandóan esővel fenyegetett, nagy és jókedvű társaság gyűlt össze a vasúti