Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-04 / 31. szám

15788—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Községi elöljáróságoknak és Nyíregyháza város polgármesterének. A m. kir. földmivelésügyi miniszter f. évi 533*27. sz. körrendeletét tudomásnl vétel s ajtözönség elölt leendő közhírré tétel végeit közlöm. Nyiregyháza, 1901. julius 17. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Másolat a 15788,901. K. számhoz. Magyar királyi földmivelésügyi miniszter 53327|1V—2. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak, Tudomásomra jutott, hogy a tejszövetkezelek örvendetes gyarapodása és a szövetkezeti eszmének e téren mutatkozó nagy arányú terjedése nem egy helyi arra használtatik fel, hogy ezen szövetkezeteket a termelt vagy termelendő áru, különösen a vaj értékesítése körül a termelőkre nézve hátrányos kikötésekkel károsítsák..Ennélfogva felhívom a törvényhatóságot, hogy ezen körülményekről az érdekelt gazdaközönséget tájékoztatva figyelmeztesse azt, hogy mielőtt tejtermékek értékesítése tárgyában bármely vállalkozóval szerződést kötne, vagy egyebb kötelezettséget vállalna forduljon bizalommal tanácsadás végett a vezetésem alatt álló minisztérium orsz. tejgazdasági felügyelőségéhez mely a szükséges felvilágosítást és tájékozást szives készséggel díjtalanul meg fogja adni. Budapest, 1901. julius 7-én, Darányi, s. k. 16625 — 1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Kis-Várda községben Weinstock Ignácz kárára 1 drb. szarvasmarha lépfenében elhullott ez okból a fertőzött udvar és az elhulloll álat által járt legelőn lévő és ezen betegség iráni fogékony állatállomány 14 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1901. julius hó 26-án. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 16686—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Balkány községbon Fried Ignácz kárára 1 drb. szarvasmarha lépfeneben elhullott, s ez okból a fertőzött udvar ezen betegség iránt fogékony állatállománya 14 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1901. julius hó 27-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. .GGö? —1901. K. Szabolcs vármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi julius hó 2-án 14565 K. sz. értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Szakoly községhez tarlozó Zsákos csere tanyán lépfene miatt elrendelt zár folyó évi julius hó 25-én feloldatott. Nyíregyházán, 1901. évi julius hó 27-én. Alispán helyeit: Mikecz Dezső, főjegyző. 16688—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi junius hó 22-én 12717. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Balkány községhez tartozó Perked tanyán rüh-kór miatt elrendelt zár f. évi julius hó 25-én feloldatott. Nyiregyháza, 1901. julifis 27. Alispán helyeit: Mikecz Dczsö, főjegyző. 16690—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi junius hó 24-én 13 439. K. számú értesítésemre tudomására hozom, hogy a Dombrád községben felmerült veszetlségi eset miatt a kutyáknak 40 napig elrendelt kötve tartása folyó évi julius hó 21-én hatályon kivül helyeztetett. Nyiregyháza, 1901. julius hó 27-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 16598—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Érlesitem, hogy Gyulaj községben Réti Mihály udvarán 2 darab cs. és. kir. kincstári ló lépfenében elhullott s ez okból a fertőzött udvar ezen betegség miatt fogékony állatállománya 14 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1901. julius hó 26-án. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 16621—1901. K. Szabolcs vármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Buj községhez tartozó Horváth féle tanyán a sertésvész ujabban megállapittatott s ez okból a fertőzött község összes sertés állománya továbbra zár alatt marad. Nyíregyházán, 1901. julius hó 26-án. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 16386-16534—1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. A m. kir. államépitészeti hivatal a dombrád—pátroha —thassi törvh. vámos közút pátroha—thassi szakaszának Mac-Adam burkolattal leendő kiépítése czéljából elkészített műiratokat további intézkedés vég.;tt beterjesztii Határozat. A folyó évi julius hó 20-án foganatosított helyszíni bejárás eredményének elfogadása mellett az úttest nivaujának az I. + 7. és 2. + 6. km. pontok között, a 2. 150. km. pontban 0-45. méterre, a 3. -f- 450. és 4. + 60. km. pontok között, a 4. -+- 100. km. pontban 0.50 méterre leszállításával; továbbá a 2-1 és 2-2, s 4-1 és 4-2, valamint a 5-4 és 6.5 km. pontok kőzött egy 060. m. nyi'ásu betoncső áteresz létesítésének elhatározásával, az 5-1. és 5'2. km. ponlban pedig egy 20 m. széles burkolással ellátandó uttekenő szükségességének kimondásával, a fent jelzett útszakasz kiépítése a 69411. korona 92 fillért tevő előirányzott keretén belől elrendeltetik, a zár ajánlati versenytárgyalás megtartása a folyó évi augusztus hó 13-ik napjának d. e. 10 órája a vármegyeháza kis termébe kiiűzetik, s a vállalkozni kívánók a?on értesilés mellett, hogy a műiratok a hivatalos órák alatt a kir. államépitészeti hivatalban megtekinthetők, felhivalnak, hogy ajánlataikat a fent jelzett napon d. e. '/»10 órájáig az előirányzott, vagy az általuk megajánlott összrg 5%-ot levő bánatpénzzel felszerelve ezen hivatalhoz annál is inkább benyújtsák, mert a később beérkező, vagy kellőleg fel nem szerelt ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Miről a vármegyei gazdasági bizottság tagjai, a kir. államépitészeti hivatal, s a „Nyírvidék" Vm. hivatalos lap kiadó hivatala előbbi a műiratokból a helyszíni bejárással felvett jegyzőkönyvvel és a hirdetmény 12, utóbbi pedig 1 példányával jelen határozaton értesíttetnek. Nyíregyházán, 1901. julius 25-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 16386-16534—1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. Árlejtést hirdetmény. Szabolcsvármegye közigazgazatási bizottsága 11534— 11664—901. szám alatt kelt határozatával a pátroha— thassi vámos th. közül 4700 m. hosszban Mac-Adatn rendszer szerint és 2000 m. hosszban cyklops burkolattal való kiépítését rendelvén el, az ezen 6700. m. hosszú ulszakas 69411 korona 92 fillért tevő költség előirányzat alapján leendő kiépítésének biztosítására f. 1901. évi augusztus hó 13-ik napján d. e. 10 órakor Nyíregyházán Szabolcsvármegye székházának kis tanács-lermeben zári ajánlati verseny tárgyalás lesz megtartva. Felhivatnak vállalkozni óhajtók, miszerint szabályszerűen kiállított és az előirányzott összeg 5*/,-át tevő bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat a kitűzött nap d. e. fél 10 óráig a megyei iktató hivatalba anyival inkább igyekezzenek beadni, mivel kellőleg fel nem szerelt, elkésetten érkezett, vagy távirati ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Azon esetben, ha ajánlkozó az előirányzott tokaj' kő helyett más kővel kiván pályázni, tartozik azon kőnemből 3 drb. lehetőleg a szilárdsági vizsgálalot igazoló bizonyítvánnyal ellátolt minta követ ajánlatához csatolni. Az építkezésre vonatkozó összes feltételek és műiratok a nyíregyházi ni. kir. államépitészeti hivatalban a rendes hivatalos órák alatt meglekinthelők. Nyíregyházán, 1901. julius hó 25-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 16558—1901. K. Szabolcsvármegye alispána. A községi elöljáróknak. A nagyméltóságú m. kir. miniszterelnök úr 3000|901. M. E. H. szám alatt kelt körrendeletét melyben azon feltételek és módozatok iráut intézkedik, melyszerint a 48—49-iki honvédek és azok özvegyeinek állami ellátása czéljából a jövőben az eljárás eszközlendő, tudomás vétel és közhírré tétel végéit azon felhívással közlőin, miszerint azokat kik mint 48—49-iki honvédek nyugdíjazások iránt folyamodni szándékoznak, a szükséges útbaigazítással és felvilágosítással, készséggel lássák el és a felettes hatóságoknak a kérvényekhez szükségelt adatok beszerzésére irányuló redeleteít sürgősen és pontosan foganatosítsák. Nyiregyháza, 1901. julius 25-én. Alispán helyeit: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) 16558. K. számhoz. A magyar királyi miniszterelnöktől. 3000—11. M. E. K. Körrendelet valalamennyi törvényhatóságnak. Különös gondoskodásom tárgyát képezte és képezi az 1848—49-iki honvédek és azok özvegyei állami ellátása és ha tekintettel arra, hogy az állami ellátásban részesülők száma még most is meghaladja a 9500-zat és hogy azok segélyezésére a tőrvényhozás által nagylelkűen engedélyezett évi 800.000 korona hitellel szemben még mindig 230.000 koronát meghaladó hiteltullépös mutatkozik, az illetők ez idő szerint nagyobb arányú nyugdíjban nem részesíthetők: igyekezetem oda irányul, hogy ettől az igazán csekély alamizsnától és inkább erkölcsi elismeréstől senki se essék el, kinek arra jogos igénye van. Hogy mindazok, kik 1848—49. évben mint honvédek, a hazáért életüket koczkára tették, nyugdíjban részesitessenek, nein csak indokoltnak és méltányosnak, hanem okvetlenül szükségesnek tarlom. Éppen annyira méltányos, hogy azok az özvegyek, kik a szabadságharcz évében vagy azt megelőzőleg, életűket, jövőjüket a haza és szabadság védőinek szentelték, özvegységükben megfelelő ellátásban részesüljenek. De nem találnám az osztó igazsággal és a dicső honvéd név méltóságával összeegyezhetőnek azt, ha olyanok is részesittetnének a haza elismerésében, kik valóságban nem voltak honvédek és csak most igyekeznek kerülő utakon a névtelen hősök soraiba behatolni. Szép és nemes ,hivatása van e tekintetben az 1848—49-iki honvédeket igazoló bizottságoknak, egyleteknek és a közigazgatási hatóságoknak, és csak élismeréssel üdvözölhetem azt a törekvést, hogy azok kik 1818—49-ben a szabadságharezban életüket, vagyonukat, jövőjüket a hazának szentelték, mint honvédek igazoltassanak és öreg napjaikra lehető anyagi támogatásban részesittessenek, de ez mind inkább nehéz sőt leheletlen lesz, ha a honvéd igazoló bizottságok és a közigazgatási hatóságok nem a legnagyobb lelkiismeretességgel, igazságos szigorral és beható gondossággal fognak eljárni, hanem rosszul alkalmazott humanismus és engedekenység által vezéreltetve, olyanok részére is állítanak ki igazolványokat, vagy olyanok igazolását mozdítják elő kik 1848—49-ben sem életüket, sem vagyonukat, sem jövőjüket nem tették koczkára, hanem éllek ugy, mint a haza fiainak más százezrei s millió és semmi különös elismerésre nem érdemesítették magukat. Ezen vezérelvek hatása alatt az ezrekre menő nyugdíjazási kérelmek beható gondossággal folytatott tárgyalásából merített tapasztalatok szem előtt tartásával az I848l49-iki honvédek s azok özvegyeinek állami ellátásra vonatkozólag fennálló szabályokat megfelelőleg áldolgoztatván: azokat a alá idezárt rendeletbe foglalva, a törvényhatóságnak tudomás, közhírré tétel és szigorú szem előtt tartás végett ezennel kiadom és egyszersmind tudatom, hogy az 1895. évi julius 9-én 2185. és 1896. évi április 22-én 7821. szám alatt kiadott miniszterelnöki rendeletek hatályon kívül helyeztetnek. Budapesten, 1901. évi julius hó 11-én. Széli, s. k. Másolat 16558. K. számhoz. Magy. kir. miniszterelnöktől. 30001II. M. E. K. Rendelet, az 184S|49-iki honvédeknek s ezek Özvegyeinek állami ellátásban (nyugdíjban) való részesítése valamint az elhunyt 1848|49-iki nyugdíjas honvédek után temetési járulék megállapítása tárgyában. I. Az 1848149 iki bonvédek állami ellátásban (nyugdíjban) való részesítése, 1. §. Nyugdijigénynyel bír aki beigazolja, hogy a) 1848|49. évben honvéd volt; b) fedhetetlen előéletű. 2. §. Az 1748|49-iki honvédség igazolására szolgál: a) az 1848|49-iki évekből s ez éveket követő közelebbi időkből származó oly hiteltérdemlő okmány melyből a folyamodó honvéd volta világosan kitűnik. Ilyenek például: kinevezési okmány, útlevél, szabadságlevél, az osztrák katonai hatóságoktól a honvédeknek a fegyverletétel s később a további katonai szolgálatra képteleneknek a sorozások alkalmával kiadott igazolvány, a besorozott honvédekre nézve az illetékes ezredöknél róluk vezetett törzskönyvi lap, a menyiben honvéd voltuk ebben ki vaa tüntetve stb. b) a honvédegyletek által kiállított honvédigazolvány. 3. §. A honvédegyletek által igazoltakkal szemben kétség esetén az, hogy az igazoll mint honvéd részt vett-e a szadságharezban vagy-nem, közigazgatási uton foganatosítandó nyomozó eljárás alapján fog megállapíthatni. Ez esetben folyamodó honvéd volta csakis két, már nyugdíjazott, vagy kétségen kivül igazolt s vele szolgált bajtársnak, eskü alatt tett vallomása alapján fog beigazoltnak vétetni. Tisztet csak tisztek igazolhatok. 4. §. A fedhetlen előélet városokban a polgármester, kis ét nagy községben a főszolgabíró által hitelesített hatósági erkölcsi bizonyitványnyal igazolandó. 5. §. Fedhetetlen előéletűnek tekintetik az, a ki oly bűntény miatt elitélve nem volt, vagy vádhatározat alatt nem áll, amely miatt az 1885. évi XI. t. cz. értelmében a nyugdíj igénynyel birók is ezen igényüket elvesztik. 6. §. Az életkor megállapithatása végett folyamódónak születési anyakönyvi kivonata bemutatandó. II. Az 1848149-iki honvédek özvegyeinek állami ellátásban (nyugdíjban! való reszesitése. 7. §. Az 1848|49-iki honvédek özvegye) kózzül nyugdijigénynyel bir az, a ki beigazolja hogy a) 1849 év végéig ment férjhez, b) férjét halálig el nem hagyta s özvegy állapotban él, c) fedhetetlen előéletű 8. §. Az özvegy néhai férjének honvéd volta, ha a férj honvédnyugdijban részesült, az ezt igazoló okmánynyal, ellenkező esetben a 2 és 3. §§-ban foglaltak szerint igazolandó. 9. §. A férj elhunyta halotti anyakönyvi kivonattal igazolandó. 10. §. A házasságra lépés ideje házassági anyakönyvi kivonattal igazolandó. 11. §. Az özvegyek néhai honvédférjével haláláig való egy üt élése s özvegy állapota városokban a polgármester, kis és nagy községekben a főszolgabíró által hitelesített hatósági erkölcsi bizonyitványnyal igazolandó. 13. §. A fedhetetlen élőélet megállapitasara nézve az 5. §.*ban foglaltak az irányadók. III. Az állami ellátás (nyugdíj) összege kiutalványozása s megszüntetése. 14. §. az évi nyugdíj járandóság tábornok részére 4000 korona, ezredes r. 960 kor., alezredes r. 816 kor., őrnagy r. 720 kor., százados r. 624 kor., főhadnagy r. 552 kor., hadnagy r. 504 kor., őrmester r. 144 kor., tizedes r. 96 kor., kőzvitéz r. 72 korona, a jelen szakaszban felsorolt tiszti nyugdíj öszegektől eltérően azon honvédtisztek, a kik azelőtt a cs. kir. hadseregben tiszli minőségben szolgáltak tekintet nélkül arra, hogy valamely más ellátásban részesülnek 1200 koronáig terj.dnető pótilletményben részesíthetők. Különös méltánylást érdemlő esetekben pl. ha az illető folyamodó az 1843|49-iki érdemjellel lett kitüntetve, vagy máskülömben tüntette ki magát, annak illetménye a rendes nyugdíj kétszereséig felemelhető. 15. §. A tiszti özvegyek a férjeik részére a rangjuk után megállapított évi nyugdíjnak a fele részét, az altisztek s közvitézek özvegyei a férjeiket megilletett egész nyugdijat kapjak. 16. §. A világtalan altisztek s kózvitézek az őket megillető nyugdíjon felül évi 36 korona pótnyugdijban részesittetnek. 17. §. A világtalanság tiszti orvosi bizonyitványnyal igazolandó. 18. §. A nyugdíj az erre való igény megállapítását, kővető hónap 1-vel tétetik folyóvá. 14. g. A nyugdíj megszűnik: a) a nyugdíjas hal Iával; b) ha a nyugdíjas jogtalanul jutott nyugdíjhoz; c) ha oly bűntény miatt ítéltetik el jogérvényesen, a mely miatt az 1885. évi XI. t.-cz. alapján a nyugdíjas a nyugdíjra való igényét elveszti, d) ha a nyuggdijas oly nyugdíjért folyamodó egyént vall honvédnek a ki 1848 —1849 ben nem volt hojvéd. e) ha a nyugdíjas honvéd az országos honvéd menházba fölvétetett. 20 §. A nyugdíjas elhalálozása esetébea, a halálozás havában utolsó napjáig járó, esetleg föl nem vett illetmény a törvényesen igazolt örököstillett meg. IV. Temetési járulék. 21. §. Az elhunyt nyugdíjas 1848/1849-iki honvéd temetéai segélyben részesittetik az, a ki az iránt az elhalálozástól szárailott 3 hónapon belül folyamodik s beigazolja hogy o) az elhunyt honvéd vagyontalan volt; b) az elhunyt honvédet ő temettelte el; c) ő maga is vagyontalan. 22. §. ezen feltételek igazolására a temetési járulék kiutalása iránti folyamodványhoz csatolandó: a) a nyugdíjazva volt honvéd eihunytáról szóló anyakönyvi kivonat; b) városokban a polgármester, kis es nagy községekben a főszolgabíró által hitelesített hatósági bizonyítvány arról, hogy az elhunyt honvédet a folyamodó temetette el; c) városokban a polgármester, kis és nagy községekben a főszolgabíró által hitelesítjtt hatósági hatósági bizonyítvány az elhunytnak s a folyamodónak vagyoni állapotáról 23. §. A temetési járulék törzstiszt után 80 korona, tiszt u'an 50 korona, altiszt s közvitéz után 30 korona. V. 24. §. A folyamvdvány s az annak felszereléséhez szükséges okmányok s közokiratok bélyegmentesek. 25 §. A folyamodvaoy városokban a polgármesternél (a tanácsnál) kis és nagy községekben a főszolgabírónál nyújtandó be, a kik azt a netán hiányzó kellékekkel kiegészítve, hivatalos uton a m. kir. miniszter elnökséghez terjeszlik fel. 26 §. Ha valamely segélyre szoruló, kellően igazolt 1848—1849.-iki honvéd avagy özvegy agg kora vagy egyébb viszonyai miatt á kérelméhez szükséges adatokat maga beszerezni nem tudja, kérelmének jenyzőkönyvi fölvételele mellett a szükséges adatok hivatalból, városokban a polgármester (tanács) kis és nagy községekben a főszolgabíró által szerzendök be. 27. g. A kérelmek fölött a miniszterelnökség kebelében alakított vegyes bizottság határ z. 28 §. A bizottság határozatai végérvényesek, azok ellen fellebbezésnek helye nincs. Kelt Budapesten, 1901. évi julius hó 11-én Stéll, s. k.