Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-04 / 31. szám

A. $)2osz.Érfe:10öl.M-4 ^Vfölt

am.-srb. mell Nyíregyháza, 1901. augusztus 4 SZABOLCSTÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZÓK és A SZABOLCSMEGYEI ÁLTALÁNOS TANITÖ-EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenlzint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 8 korona. Fél évre 4 „ Negyed évre 2 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre osak négy korona. Egy szám ára 20 fillér. Az előfizetési pénzek, megrendelések $ a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képezd küldemények, a szerkesztő csime alatt kéretnek beküldeni. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektói fogadtatnak e'. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábezotl petit sor egyszer közlése 10 fillér; többszöri közlés esetében 8 fii. A nyílt-téri közlemények dija soronkint 60 fillér: Apró hirdetések 10 szóig 40 fii., minden további szó 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Ecksten Bernát ós Általános Tudósító által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos rész. 16293—1901. K Szabolcsvármegye alispánja. A járási főszolgabi ráknak Nyíregyháza város polgármesterének s a községi elöljárónak. Felhívom, hogy az alábbi hirdetményt szokott módon közhírré tegyék. Nyíregyháza, 1901. julius hó 21-én. 2—1 Alispán helyeit: Mikecz Dezső, főjegyző. 16293—1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. Árlejtés! hirdetmény. Szabolcsvármegye szolga személyzete részére az 1902. 1903. 1904. években szükséges czizmák beszerzése cxéljaliól Nyíregyházán a folyó évi augusztus hó 26-ik napján d. e. 10 órakor a vármegyeháza kis termében írásbeli ajánlatok mérlegelésével árlejtés fog tartatni. A vállalkozni óhajtók felhivalnak, hogy Írásbeli ?árt ajánlataikat 1 &0 korona bánompénzzel ellátva ég 1 koronás bélyeggel telszerelve a jelzett napon délelőtt 9 óráig a vármegyei közig, központi iktató hivatalába beadják, s az ajánlatban határozottan fejezzék ki, hogy az árlejtési feltételeket ismerik, s azokat magukra nézve kötelezőknek elvállalják. Árlejtési feltételek: 1. Vállalkozó köteles 21 esetleg több, vagy kevesebb szolga részére az alispán, vagy helyettesse által megrendelendő téli csizmákat a legjobb minőségű bagaria bőrből, a nyári csizmákat pedig szintén a legjobb minőségű pitiing bőrből kettős talppal a toldásnélküli csizma szárakon a szokásos jóuiiaőségű zsinórzattal készileni. 2. A csizmák mérték vétel mellett készítendők s a nyári csizmák május hó elsején, a téli csizmák pedig szeptember hó elsején hiány nélkül beszolgáltatandók s a vármegyei gazdasági bizottság bírálata alá bocsátandók, köteles vállalkozó ezen kivül az alispán vagy helyettese által esetleg időközben megrendelt csizmákat a kitűzött határidőre a szerződésben foglalt árért bármikor elkészíteni. 3. A gazdasági bizottság által átvett czizmák ára a vállalkozó szabályszerű belyeges nyugtájára alispáni utalványra fizettetik ki a vármegye házi pénztárából; ugy a nyugta bélyegét, mint általában minden kincstári illetéket vállalkozó sajátjából köteles fedezni. 4. Ha vállalkozó kötelességének egészben, vagy részben eleget nem tenne, letétben biztositékként kezelt JMT1RVIDÉK^ TÁRCZÁJA. Ufa. Sárga fUies az Ak-idel tája, Ha kizö dűl, a szelíd sem járja, De a lovat s legényt végezeti, Uram Isten, hová el nem veti I — Baskír népdal. — A puszták szelének is megvan a határa, van olyan hely a hová nem juthat el. Megakad futtában, nem mehet tovább, ha kizöldül a füzes az Ak-idel partján. Csak a lónak meg a gazdájának sorsát írják más penná val; az 6 viszontagságuknak, hányattatásuknak a végezet nem szabott határt! Lovam ugyan nincsen, s a Tisza tájékáról az az ördöngös masina hozott ide, melyet az anatóliai törők e!-elnéz nagy bizalmatlanul s aztán azt mondja rá; „Allah ekber, ez a gyaurok szamara". De azért eltudom képzelni, a mit a rónának lovahoz nőtt gyermeke érez, mikor hosszú vágtatás után folyó part' jához érve megpihen, elnézi a csendes hullámokat, a sárguló fülest, s elgondolja hozzá a maga hányt vetett mivoltát. Elszánt tekintetén hogy fut át a mélabú árnyéka, bánata s büszkesége hogy olvad össze egy hosszú 8óh íjtássá, vadon termett dallá : ,Sárga füzes az Ak-idel tája." Majd lehajol a lova nyakára, megveregeti a bű állat szügyét, az felneszel, fülét hegyezi, aztán egy szorítás a heveder tájékán, s hajrá tovább! a merre a rónának nincs határa. A ló s legény eltűnik, de sóhajtását tovább suttogja a fűzes, 8 mikor alko nyat felé egy büs arczn leányzó jön a partra vizet meríteni s talán könnyet is ejt a szőke habok közé tudja már a fűzes mi fáj neki; *Hej, a lovat s legényt végezeti Uram Isten, hová el nem veti 1» Jól esnék tovább időznöm e képeknél, tovább, siövögetném, tovább fűzö^etném gazdag bokrétává aztt a sok szép nótát, melynek költője a háuyt-vetett puszbánompénzét elveszii s a vállalat kárára és költségére fog teljesíttetni, a vállalat kifogástalan teljesítése után a vállalkozó által letelt 150 korona bánompénz részére vissza fog adatni. 5. Köteles vállalkozó a vármegyei szolga személyzet viseltes csizmáin a javilásokat minden külön felszámítás, avagy fizetés nélkül az oda vitelkor azonnal teljesíteni. 6. A vállalatból eredhető minden nemű peres kérkérdések elbírálására a nyíregyházai kír. járásbíróság illetékessége s a sommás perut köttetik ki. 7. A beadandó ajánlatok közül a gazdasági bizottság tekintet nélkül a kilett egységárakra szabadon választ. Nyíregyháza, 1901. julius 21. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 16289—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza váosr polgármesterének és a községek elöljáróinak. A vármegyei szolga személyzet ruha szükségletének beszerzésére vonatkozó árlejtési hirdetményt közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1901. julius 22-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 16289 — 1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Árlejtés! hirdetmény. SzabolcsvSrmegye szo"?a személyzete részére az 1902. 1903. e» 19üi. években szükséges ruházat beszerzése czéljából folyó évi augusztus hó 26-án d. e. 11 órakor Nyíregyházán a vármegyeháza kis tanácstermében zárt Írásbeli ajánlatok mérlegelésével árlejtés fog tartatni A vállalkozni óhajtók felhívatnak, hogy zárt ajánlataikat 500 korona bánompénzzel ellátva és 1 korona bélyeggel fels erei ve a j»lzett napon d. e. 10 óráig a vármegye központi közig, iktató hivatalába adják be, s az ajánlatban határozottan fejezzék ki, hogy az árlejtési feltételeket ismerik s azokat magukra nézve kötelezőknek elvállaljak, a jelzett határidőn tul beadott ajánlatok, mint elkésettek figyelembe nem vétetnek. Árlejtési feltételek: 1. A luházallioz szükséges és az alispáni hivatalnál megtekinthető minőségű sötét kék — s a köpenyegekhez szükséges fehér posztót vállalkozó a gácsi posztógyárból tai lovas, múzsája a rónák szabad levegője. Ciak magamat vigasztalnám, ha mind eldúdolnám a mit megtanultam, De felébreszt az utczii zaj, kocsik robogása, meg, Uram bocsá — a kintorna, a nyomorékok s nap lopók kenyérkeresője. Hiába, városban vagyok I Ez már nem a vad múzsák tanyája, hanem fontos forgalmi középpont a szibiría vasút mellett, .jelentékeny kereskedéssel, elektromos világítással, bank Üzletekkel, színházzal, középiskolával, hol izzadva scandálják; Beatus ille, qui procul negotiis . . .* Dj azért ez az Ufa nem valami unalmas, érdektelen város. Gyönyörű vidéken épült, éppen ott, hol az Ufa folyó az Ak-idelbe szakad, melyet az oroszok h& fordítással Bjelaja rekának, az az Fehér-folyónak neveznek. A régi város, melyet híjdanában a keménynyakú baskírok laktak, nem mutat valami kedvező képet: alacsony faházai meglehetős szegényesek, a kövezeten az embernek majd kitörik a lába. A hepe hupás u czákon orosz meg tatár gyerekek ficzkándoznak, többnyire szegényes ruházatban; egy egy kapualjában tatárleány üldögél s ruhájába rejti arczát, ha férfi megy arra. Majd végig döczög az utcián egy ievoscsik (konflis-féle) apró, de többnyire jó húsban levő lovacskától vont c.událatos alkotmányon, mely huaz kopekért alaposan kirázza az emberből a gyalogjárástól való iszonyosodást. Majd ostorkongatás, erős patkócsattogás hallatszik s minta ezél ugy robog el az ember mellett valami előkelő orosz fogat, szintén szokatlan alkotású, de már rugós tengelylyel. A lovak gyönyörűek s faragatlan jókedvvel ránczigálják a kis kocsit hol erre, hol arra. A bakon, fényes nemzeti libériában feszit az önérzetes kocsis, biztos kézzel terelve a lovakat az uj város felé, hol már egy egész sereg nyilvános ós magánépület van, téglából, emeletre húzva. A nagy tereket szép, rendbe, ültetett nyirfák óriásai árnyékolják be; ott szívja a friss levegőt, a ki éppen rá ér. A férfiak majdnem mindnyájan katonai, vagy államhivatalnoki uniformisban köteles megrendelni, eme feltételt a gyár igazgatóságának bizonyítvánnyal igazolni s feldolgozás előtt ugy az összes anyagot, mint a jelzett bizonyítványt a vármegye gazdasági bizottságának bemutatn;. 2. Köteles vállalkozó a szolga személyzet összes ruházatát mérték szerint készíteni, a meg nem felelő módon készült ruhanemüek át nem vétetnek; a sapkák szintén mérték szerint veres posztóból a szokásos béléssel s viaszos vászon külső borítékkal készítendők. 3. A főispán, alispán és főjegyző legényei, továbbá a kapus részére megrendelt ruhák díszesebb kiállításban, kettős teveszőr zsinórzattal, a szolga személyzet többi tagjai részére megrendelt ruházatok egyszerű zsinórzattal az eddigi szokás szerint készítendők. 4. A mellények hátulsó része is ugyanazon posztóból készítendő; az atilla nadrág és ^köpenyeg az eddigi szokás szerint jó minőségű vászonnal, a mente jó minőségű fehér bárány bőrrel bélelendő, a külső prém pedig első minőségű fekete báránybőrből készítendő. 5. Köteles vállalkozó a szükséglet mérvéhez képest az uj csákót fogóval együtt az eddigi kiállításban 16 korona azaz tizenhat koronáért készíteni. 6. A szolgák részére 1 drb. sapka, 1 drb. csatos nyakkendő, 1 drb. kék posztó atilla, 1 drb. vitorla vaszony zubbon, 1 drb. kék-posztó mellény és 2 drb. kékposztó nadrág évenként, a mente és köpenyeg \pedig háromévenként szükséges. 7. A ruhanemüek mennyiségét az alispán vagy helyettesse minden évben külön rendeli meg, vállalkozó köteles a rendszerint 21 de esetleg kevesebb vagy több számú szolga részére megrendelt mennyiséget a rendelés kézhezvételetől számított bárom hónap alatt hiánynélkül, egyes darabokat pedig a külön meghatározott időre beszállítani, s a gazdasági bizottság bírálata alábocsátani, az ajánlatban az egy évi és három évi szükséglet előállítás ára külön kitüntetendő, a vállalat lehetőleg egy vállalkozónak fog kiadatni, a bizottság azonban a telt ajánlatokra való tekintet nélkül rendelkezési jogát fenttartja. 8. A kifogástalanul elkészített és a gazdasági bizottság által átvett ruhák ára vállalkozó szabályszerű bélyeges nyugtája ellenében alispáni utalványra fizettetik ki a vmegye pénztárából; úgy a nyugta bélyegéi, mint általában minden kincstári terhet vállalkozó sajátjából tartozik fedezni. díszelegnek, az orosz nők az általános európai divattal tartanak, míg a tatár nők nemzeti öltözetükkel tűnnek föl. A selymet nem kímélik, arezukat sem leplezik fátyollal, mint a török birodalom mohamedán asszonyai, de a kendőzésnek annál nagyobb hívei. A psrk közepén van egy fenyűgerendákből összerótt verandás nyári vendéglő. A nagy terem egyik végében, fehérrel teritett hosszú asztal, megrakva a mesterséges szeszes italoknak palaczk soraival, hideg ételekkel a mikbe mindenki belepiszkál, a ki egy pohárka vodkit megiszik. Az asztalok körül csupa barua arczu, fekete hajú, fekete vagy füstös barna szemű tatár, ki ékesebb, ki szerényebb öltözetben. Fejükön többnyire alacsony, fez alakú fekete csalma, lábukon óriási méretű sárciipótől védett puhaszáru, sarkatlan czizma. És a tatárok sört isznak! még pedig kegyetlen rosz, langyos sört, mely minden jókedvet, minden gondolatot megsavanyit. Dd hát nem is azért iddogálnak ezek a jó tatárok, hogy a fülök töve ugy jó magyarosan fölmelegedjék s aztán elővegyék a kaftán zsebéből a madzagra kötött bugyellárist, illően jutalmazva a hangászók buzgalmát. Mert itt először is nincs muzsika, másodszor meg; a tatár csöndes ember s tudja, hogy a fiatalságnak jó példát kell mutatni. Halkan beszélgetnek, hol oroszul, hol tatárul, hol vegyest, közbe>közbe hörpintenek egyet az árpáiéból, majd sörkorcsolyául apró koczkára vágott s pogányul megsózott fekete kenyérdarabkákat rágcsálnak. Ezek már nem igen veszik szigorúan a próféta tanítását, akad köztük a ki a sonkát is megeszi. De azért egyik másik mégis elröstelte magát, mikor elmondtata nekik, hogyan élnek vallásuknak a Migas Porta alattvalói. Különben itt székel a főmuftijok is, ki igen művelt tudományos férfiú hiróben^áll. Mecsetjük nagyon egyszerű, B most, mikor tatarozzák, éppenséggel nem nyújt semmi különös látnivalót. jutányos árban kapható a volt Török Póterfóle üzletben Hirschler Mór czógnól. 495-7-2