Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-21 / 29. szám

SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és A SZABOLCSMEGYEI ÁLTAL iNOS TANITÖ-EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. IgS'fi Előfizetési feltételek: poatán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 8 korona. Fíl érre 4 , Negyed évre 2 „ A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak négy korona. Egj szám óra 20 fillér. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szelte ml részét képező küldemények, a szerkesztő C'.ime alatt kéretnek beküldeni. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatunk e . A kéziratok csak világos kívánatra a az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit sor egysjpr közlése 10 fillér; tibbsz3rl közlés esetében « ül. A nyilt-térl közlemények dija soronkint 60 fillér: Apró hirdetések 10 szóig 40 fii., minden további s/.ó 1 fii. Vastag betűvel szedett kitsZ'jrasiu szemit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V„ Ecksten Bernit és Általános Tudósitő , által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és S/eicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos rész. 15972—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Főispán ő Méltósága a törvényhatóságnál ürese­désben levő közigazgatási gyakornoki állásra Géczy Géza nyíregyházi lakos végzett joghallgatót kinevezte. Nyíregyháza, 1901. julius 17. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 1 nyíregyházi „S>stó" fiinlííyel kapcso­latos kérdésekről. y. A kik a Sóstónak viszonyait ösmerik, tisz­tában vannak azzal, hogy csak a várossal való olcsó közlekedés teheti nagyobb forgalmú, tehát jövedelmezőbb kiránduló helylyé, ós hogy csak ezen várható jövedelem emelkedéséből lehet a városnak olyan befektetéseket tenni, melyek azt keresetebb gyógyfürdővé emelhetik. A 400,000 forintos villamos vasutat elhe­gedülte szent Hegedűs. Ezen villamos tervezet szerint a 76 ctm. nyomtávolsága alépítmény mintegy 110 ezer forintba került volna. A napokban egy kiváló és uagy befolyású szakem­ber szerint, a ki a keskeuyvágányu vasutaknak nem barátja, 8 kilométer hosszú 76 ctm, nyom­távolságú vonalnak kiépitése a legszűkebbre szabott forgalmi eszközökkel mintegy 150.000 forintba kerülne, a minek törlesztési kamatja 9000 frt, az évi üzem kiadás pedig mintegy 5000 frt, tehát ezen vasutuak évenkiut 14000 frtot kellene behozni, mert különben megbukna. Ha személyenként az oda — vissza utazás 20 krajczárba kerülne, akkor egy évben 70000 személynek kell ki és beutazui, hogy a 14000 A ,NYIRVIDÉK* TÁRCZÁJA. Egy vén kurucz halála. Este van, alkony van, hosszú füstlel égve Megnyúlt árnyakat vet a mécs világ fénye. Egy ember, ősz ember feküszik az ágyon, Megvedlett, megkopott farkas kaczagányon. Megtörött a vén sas a haja fehér lett, Réveteg szemébe hálni jár a lélek. Egy másik ősz ember a fejénél állva Szemét törülgeti; hivséges szolgája. Valamikor egyszer, valamikor régen, A mikor még más nap ragyogott az égen, Repdesett a szélben piros zászlók szárnya .... Azóta, régóta mindig czimborája. Ott viraszt mellette; hallgatnak mindketten, De mintha a lelkük találkozna egyben, Az ur meg se szólal s megérti a szolga, Mikéntha a szivük összedobbant volna. Valami homályos félreeső zugba Ócska ringy-rongy közé elrejtve, eldugva Van egy kopolt hangszer; kiveszi titokba S köntöse szárnyával megtöröli lopva. Es azután aztán hallgatásba, csendbe Megfújja merészen, fölsikoltva, csengve . . . ... A beteg megfordul s vérhevitő lázba Ugy figyel, ugy hallgat arra a nótára! Diadal, dicsőség, győzedelem mámor Ujjongva sikolt ki abból a nótából. — Valami kép támad lelke előtt messze . - . . . . Azok a lobogók újra kieresztve. Diadal dicsőség, haj kuruczok hajrá 1 . . . . . Megdobban a föld is az is megdobban rá . . . . . Kardok csendülése, hej kuruczok rajta! • . .... Szól a harczi ének: A kutya labbanczra!! Diadal dicsőség fölzendül az égre S mintha a sok csillag fényesebben égne! . . . Tábortüzek mellett, tárogató, ének . . . Rákóczy, Bercsényi - . . haj! kurucz vezérek!! . Rákóczy, Bercsényi . . ! Egy köny a szemében . . Valamikor egyszer, valamikor régen ! . . — Hallgatja s a lelke megittasul tőle: Még egyszer, csak egyszer hogy ha visszajőne . . forint kijöjjön, azaz naponta 192 személynek; a pedig — legalább eleinte — igen kétséges Nyáron talán igen, télen nem. Talán automobillal lehetne az olcsó közle­kedést biztosítani. Nem vagyok azonban eléggé tájékozott arra, hogy véleményt koczkáztassak. Fel lettem szólítva egy magán értekez­letnek összehívására, melyben a vállalatnak lehetősége, és a szükséges tőkének mikénti elő­teremtése jönne szóba. Ha ezen vasút létesülne, fel fogna merülni azon kérdés, hogy a Sóstó az eddigi bérrend­szer, vagy milyen más módon lenne továbbra kezelendő, hogy mint emelkedett forgalmú ki­ránduló hely, saját jövedelméből a rendes gyógy­fürdők sorába illeszkedjék. A mai rendszer mellett a bérlő egyszers­mind igazgató is és minden. Ő vezeti ugyan — ha ugyan vezeti — azon könyveket, me­lyekből az évi betegforgalmi kimutatás készül. A fürdő szobákat, melyekben zuhany nincs, a mi pedig szikes lürdőknél elengedhetetlen kellék, ő kezeli és szabja meg az árakat. Az épületeknek és vendég szobáknak ki­fogástalan tisztán és jókarban tartása őt terheli. Neki kellene gondoskodui arról, hogy a fürdővendégek halálra ne unatkozzanak. Társalgó és olvasóterem, a melyben olvasni, való is akad, a bérlőnek zsebét vehetné igénybe. Valamilyen kertecske is kell egy fürdő­helyen, a hol nem csak egérfarkkóróban és csalánban, hanem dísznövényekben is lehet gyönyörködni; de akkor nem telik az árendára. Még egyszer . . csak egyszer . . . ?! Fölzokog a bánat: . . őszi harmat után hűs, hideg szél támad . . . ! Őszi harmat után . . . elnyújtva kesergőn . . Bujdosó vitézek lombhullató erdőn ... 1 Őszi harmat után hűs, hideg szél támad . . Hó lepi be piros karmazsin csizmámat . . . ! ... A merre tenger zúg, a merre a szél jár, Csillag lehanyatlik, ott nyugszom meg én már . . ! A merre tenger zúg . . . ! Minek neve bánat, Mit siratni lehet, inind mind előtámad! . . — S az az utolsó hang, — az ablak kitárva Kiárad a csöndes őszi éjszakába. Fönn az égen elszórt csillagtüzek égnek, Valakinek lelkét viszi az az ének . . — Egy vén kurucz meghalt, ott fekszik az ágyon, Medvedlett, megkopott farkas kaczagányon. Nyíregyháza 1901. julius hó. Mllotay István. Fürdőn. Az éjjeli pásztás eső apró csöppjei ott üllek még a platánok széles levelein, az ezernyi szines rózsabokor fakadó bimbóin, kinyílt rózsák kelyhén, szirmain, a dísz­növények tengersokaságán, melyek virág és lomberdővé varázsolták a kies fekvésű fürdőhely p irkjait. Itt-ott előtünedezett a virág és levélerdőből egy-egy szélesebb fehér sáv, a fehér homokkal töltött kanyargó szerpentin utak a hegyoldal sűrűsége közül. Csak a rácsozott kut körűi, mely bőven ontá csodás erejű gyógyvizét, volt némi térség az esteli korzó számára, a midőn bűvös félhomályban, melyen átvillantak, átkaczérkodtak a csil­lagok, felsírt, felzokogott, majd pajzánkodva, enyelegve kaczagott föl a barna fiuk száraz fája. A svájczi stílben épült emeletes fürdőépület szé­les ablakai még mind csukva voltak, a redőkben alá­omló világos szinü függönyök csak itt-ott szakadtak meg félénken kis nyilásnyira, pedig a madársereg, mely rajok­ban lepte el a bokrokat, nagy zajt ütve csipegett, csö­pögött, trillázott már, mely konczertből kellemesen vált ki a sárga rigó hangos, párját hívogató füttye. Keletfelé a hegytetők fenyvesei bíborba gyúltak ki. A könnyű, fehér párázat, mely az éjjeli esőtől a hegy­f Mai mámnnk 8 oldalra tériért. "H A Sóstónak legfőbb gyógyhatása van a görvélykórra, a mely betegségben pedig tudva­levőleg többuyire gyermekek szenvednek. Ezek­nek megfelelő játszó helyek, tornaeszközök kel­lenek. Hol vannak ezek 1 A bérlőtől nem telik. A felnőttek szórakozására a flotta egy ron­gyos szivárgó csónakból áll, a melytől a bérlő jövedelmet vár. Az erdőben hosszabb és tisztán tartott séta utak kellenének, sűrűn padokkal ellátva, mert nem mindenki szeret hangyabolyon meg­pihenni. Nem utolsó gondja a bérlőnek kifogástalan konyhát és pinczét tartani ; felügyelni a piu­czérekre, hogy azok visszaéléseket el ne követ­hessenek, a vendégek iránt előzékenyen visel­kedjenek, azokat a fürdőhöz édesgessék, ne pedig elidegenitsék ; általában az összes fürdő személy­zetet a fürdővendégek érdekében fegyelemben tartsák. Olyau bérlőt, a ki mind ezen feladatoknak kifogástalanul megfelelhetne, alig képzelhetek. Ennyi mindenféle feladatnak, a melyeknek a leglelkiöstneretesebb és legpedansabb tel­jesítése nélkül a Sóstó, ha nem is sülyed út­széli csárdává, de szerényebb igényű gyógyfür­dővé sem emelkedhetik a mai bérleti rendszer mellett. A munkát meg kell osztani, a mi pedig csak házi kezelés mellett lehetséges. A főfelügyeletet és intézést a városi Sóstó­bizottság gyakorolná. Az igazgatói teendőkkel a fürdőidény alatt állandóan alkalmazott, kint­lakó fürdő-orvos lenne megbízandó. ormokat ülte, mindinkább foszladozott s a midőn a feny­vesek sűrűjén átvillant az első vakitó sugár, mintha egy­szerre nyoma veszett volna. Teljes fenségében bontakozott ki a felhőtlen tiszta ég mélységes kékje ragyogó fényességében, mely vissza­csillogolt, csillámlott a fak levelein, a fűszálakon, a vi­rágok kelyheiben ringó eső és harmat csöppeken. Mintha minden lélegzeni kezdett volna, az ébredő föld szive nagyot dobbant s lüktetni kezdett az élet . . . — Maga már főnt van ? szólalt meg egy bájos, csengő leányhang, kilépve a fürdő épület terraszára. — Virasztottam édes álmai fölött, — felelt negé­desen Váray Sándor s hatalmas, pompás rózsacsokrot nyújtott át Kendy Rózsikának, kit nyomon követett az anyja. A leány nagy közönynyel fogadta, kissé megbicz­czenlette a fejét köszönelképen, de Kendyné áradozni kezdett. — Valóban minő lekötelező, gyöngéd figyelem. Fo­gadja igaz köszönetünket kedves meglepetéseért. — Nagyságos asszonyom, boldog vagyok, ha némi kis örömet szerezhetek, felelte mély meghajtással s meg­csókolá a feléje nyújtott, kezet. Kendyné hamiskásan mosolygott. — Tudom. Ismerem nemes szivét, udvariasságát. Rózsika szótlanul, önmagába mélyedve nézte a kelet felé mutatkozó elbűvölően szép panorámát. A fön­séges látványtól arcza kigyúlt, szemei gyermekes öröm­ben ragyogtak s picziny, cseresznye vörös ajkaival kéje­legve, tehetetlenül szivta az üde, ozondus hegyi levegőt. Fiatalos, sugár ingó-bingó termetére pompásan illett a bő, nyári flanel ruha, melyet derekán ezüstös kis öv tartott össze, festőien emelve karcsúságát. Virágos, rózsaszínű szallagos nagy bébé-kalapja alól a legszebb szőke női haj hullámzott ki, aranyos színben csillogva a fölkelő nap verőfényében . . . — Nézd kis tubiczám, mily fölségesen illik hajad­hoz e vérvörösben játszó rózsa! Feltűzzem ? Nyíregyháza, 1901. julius 2l

Next

/
Thumbnails
Contents