Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-14 / 28. szám

ö NYÍNVIDFTK minden nap híradással vannak ugyan azok a fővárosi lapok, amelyek most a miniszterelnököt, mint a vármegyéket — állami elleuórzés révén — Sobri Jóskáktól megmentő providenciális férfiút magasztalják. A vármegyei pénzkezelés és számvitel államosításáról benyújtott tőrvényjavaslatról, mint nem politikai; hanem közigazgatási aktusról lesz még alkalmunk elmondani nézetűnket. Valami nagy lelkesedést ez a javaslat — a fővárosi sajtótól eltekintve — bizony-bizony nem keltett az országos közvéleményben. Itt csak a bírálatnak arról az alacsoay módjáról akartuk nézetünket elmondani, mely ugy akar valakit dicsőíteni, hogy másokat méltatlanul meggyalázzon. Tettük pedig ezt nem a vármegyék tisztviselő testületei védelmére, melyre azok nem szorultak, hanem a sajtó tisztessége érdekéből, melylyel a bírálatnak ez a módja össze nem fér, mert hozzá méltatlan. Gyümölcstermelésünk. A mult hét folyamán, neháDy messze v.dékrői de érkezett gyűmölcskereakedó látogatta meg varo-uukat, akik métermizsinként 28 koroiüval visárlottik ös-ze az itt termett kajszin baraczkot. Ha meggoudoljuk, hogy ezidéo annyi baraczkunk termett, hogy a fák meggörnyedtek pirosló termésük alatt, akkor elképzelhetjük, hogy szép összeg maradt városunkban a jó áron ö^zevett baraczk Arából. A mult évben órzékeuy csapás érte gazdálkodó inkát a fagyásnak miatta, ez évben pedig a hosszas szárazságot sinlik veteményeink. Csapásos év u'án következett csapásos év terméketlensége miatt, általános a panasz, mely kihat ugy a gazdálkodók, miut a kereskedők, iparosok, sót minden más foglalkozású emberre is. Ilyen mostoha megélhetési viszonyok mellett, igazin jólesik azt tudni, hogy a szóllőbirtokosok szép összeget sepertek be baraczkjaikért, meiyuek árából egyenlíthetik sokféle kiadásaikat. Elképzelem, mily összeget kaphatottvolna Szabocsmegyeközönsége, hu a baraczktermelés nemcsak Nyíregyházin, de a megye termetén is fel volna karolva. E képzelem, hogy a különféle, különböző időben érő gyümölcs értékesítése mily óriási haszonnal járna, ha a vidék belátni, hogy ma mir rozs, kukoricza s más hasonló termény értékesítéséből megélni nem lehet ós felkarolni a nemes gyümölcsök termelését. Elismerem, hogy a szőlőmivelés örvendetesen halad megyénk egész területén, de ez sem felel még mos

f meg ama virakozisnak, melyet indokolttá tesz a szőlőtermelés kivilóan jövedelmező volta. Ezt azért említem, mert a szőlő- és gyümölcstermelést kapcsolatosan óhaj tanim felkarolva Ütni. De maradok a gyümölcstermelés kérdésénél s nem bocsitkozom a szőlőmivelés fontosságának bizonyításába, mert a szőlőről magiról sok olyat lehet írni, amit egy czikkecskébe felsorolni nem lehet. Ismétlem, hogy a szőlő és gyümölcstermelést együttesen óhajtanám felkarolva látni, mert ezőlőkerteinket legtöbb helyen ma i* ugy kezelik, miut 50 évvel ezelőtt. A szőlőterületek kiegészítő részét rendszerint gyümölcsösök képezik. A szólőbeli gyümölcsök azonban szánalmas képet nyújtanak. A gyümölcsösök hasonlítanak elhanyagolt erdőhöz. A gyümölcsfák elvadultak, gondozatlanok és nem olyan nemes fajnak, melyeknek gyümölcsét keresik, drágán fizetik. Ez nem okszerű, ez nem jövedelmező termelés, ez nem érdemes, hogy a gazda vele foglalkozzék. Ha tehát azt akarjuk, hogy a falusi, eladósodott, szegénységgel küzdő nép sanyarú helyzetén jivitva legyen, ri kell őt bírnunk, hogy az értékesíthetlen gyümölcsöt termő, elvadult fákat szedje ki, annak földjét forgassa fel, gyökerek ős gyomoktól mentse meg tirsasig előtt a nevetség és a gyanú tirgyává tegyen, a hadnagy mögé rejtőzött. Most az anya szólalt meg, de ő *gsn pendítette meg az anyai szeretet húrjait szavaiban és azt mondi : Ha marha erő is van benned, ú?y nem kell azt marha természettel pirosítani. Nincs ég, mely engem megbocsitisra birna.oly nagy a raj'am elkövetett szégyen. Miria lelkületére e conflictus viliim csapásokat lujtott. Mihelyt kijöhetett valamikép a szobiból, egyenesen a vonat felé sietett s még e végzetteljes éjszaka nagybityihoz utazott. Misnap délutin ért csak a virosiba, hol a nagybityja lakott. Enyhe szél fú't keletről. Az égen felhősávok vannak, melyek a tnmlokbarizdikhoz hasonlítanak. A virosban szokatlan sürgés forgis. Az u czákon nagy néptömeg jár föl és aü. Még csak a földet sem lehet kiütni, oly sűrűn vannak erymis mellett az emberek. És a mellett eútün érintkeznek a kocsik is. A város egyik utczijiban végig vonul egy deszka fal és az azon levő hirdetésekről és képekről tudjuk meg, hogy mi okozza a népek tódu ásit és özönlését. Ott hirdeti egy amerikai reklám király, hogy az ő czirkusza a világ legnagyobb látvinyossignit fogja produkilni. Ott a világ fenevadai, a vilié legabnormilistbb emberei, legbitrabb köUltánesosai, Ugfurc*íbb bohócsai és igréczei •t st. vannak a képekre festve és hirdetve, a mint azokat a czirkaszban természetben Ütni lehet. Miriit a nagybitja helyett a czirkuszba vitte az utja. Itt akart egy kis szórakozist találni. Midőn sorra került az erő bűrészségnek a produkálása Miria föl lett tűzMve egy atléta hetvenkedése által és kilépnt a pódiumra azon kijelentéssel, hogy engem biz nem győzne le a dicsekvő hős. Az egéez közönség lábra ugrott e szavak hallatára ée mindenki kérdezősködött: ki ő? ki ő? Miria kezet nyújtott az atlétának én egy rántásul a pódium másik felére lökte. Az athléta neki Tűnés ültesse be olyan nemes gyümölcsfákkal, melyeknek gyümölcsét a messze vidékről jött kereskedő felkeresi, jól fizeti, mint .-miként a nyíregyházi szép, kellemes baraczkot 8 más gyümölcsöt ezidén is fizetik. Sietek jelezni, hogy a jövedelmező gyümölcstermelés csak akkor érhető el, ha a köznép szólőbeli gyümölcsös területét, a tágas, most haszon nélkül heverő, gyom által felvert udvarokat ugy és olyan f .ju gyümölcsfákkal ülteti be, melyekből annyi érik egyszerre, amenynyiért érdemes a községeket a messziről ide fáradt kereskedőknek felkeresni. Ha különfele, különböző időben érő gyümö csöt termetűek, akkor nem lesz meg azon eredmény, mint aminőt Nyíregyházin ezúttal is örvendetesen tapasztalunk. Ha Valinak, akik eme jóikaratból származó soraimat figyelemmel elolvassák, hallani vélem tőlük, miszerint könnyű az ilyen jó tauácsokat megírni, de nehéz ott keresz'ül vinni, ahol a nép a uiaga javát sem ismeri. Éu e hiszem, hogy ez nem könnyű fdladat, de tudom, hogy nem kivihetetlen. Ismét nyíregyházi példára kell hivatkoznom. Hivatalos teendőim ugyanis gyakorta arra kényszerítenek, hogy a tanyák között megjelenjek. I yen alkalmakkor hallottsm a nyíregyházi tanyai gazdáktól, hogy a Mondán alkhl nszott Petrikovits Pál nevű tanító szorgalma* san Unirjt tanitvinyait és a fiatal gazdikat az oltis nemes ismeretére. A tanítónak van faiskolája, abban tanúinak gazdiink, azok gyermekei oltogatni, innen kapnak nemes galya'-at, vagy kész oltvinyt. Emez egyik tanítónak köszönhető, hogy a mi gazdáink kertjei tele vannak oltványokkal, tern.ő fákkal. Ennek köszönhetjük, hogy népünk kipusztította régi pyümölc ö«ét, vagy telepitett bő hasznot ígérő gyüinö'c-ösöket. Ami Nyíregyházán megtörténii, miért volna kivihetetlen fulvaiukun? A fiatal tanítókat már a taui;óképezdeben okia ják gyümö csnemesitésre. Az ilyen tanítóknak kötelességük tanítványaikat, azok szüleit az oltis nemes mester égére oktatni. Ha a falusi tanítók ezt megértik, a nép tanul, ha tud, ismereteit önjavára értékesíteni törekszik. Itt azonban ismét bökkenő van, mert sok községben nincs a tanítónak kertje, a faiskola elvonatik rendeltetéséről. Ha megfelelő terű et nincs, a tanító nem oktathatja tani

:ványait és a népet. Eoből önként következik, hogy a községek, egyházak elöljáróinak megfelelő területet kell a tanitó kezelésere bocsájtani, mert csak így érhetjük el, hogy népünk tanujon, tanu'ását haszonnal értékesítse jövedelmező gyümölcsös megteremtése által. Amiatt nem lehet aggodalmunk, hogy ha lesz elegendő, nemes gyümölcsünk, miszerint azt értékesíteni nem tudjuk. A külföldi piacz jó gyűmö'es, nemes fajú sző ő számára meg van teremtve. A piaezot meg kell az által tartunuuk, hogy ínég több, még nemesebb gyümölcsöt, szőlőt termeljünk. A kereskedő helybe jő. A szállítás a vasutak által áUzeldelt megye területéről nem nehéz. Most tehá«, midőn örvendetes* n tapasztaljuk, hogy a gyümö cs jó áron való keresletnek örveud, nem tudom elég melegen ajánlani a gyümölcstermelés felkarolását mint olyat, mely hivatva van gazdálkodóink mostoh* helyzetén javítani. A nép megteszi maga iránt valú ebbeli kötelességét, C:ak az egyházi és közsépi előjarók tegyék lehetőví, hogy népünk elsajátítsa emez igaián szép é.s nemes foglalkozást. Mielőtt befejezném a gyűmölcs'ermelésről, annak hasznos voltáról t-zó ó soraimat, lehetettén elhallgatnom, bogy a gyümö őstermelés, a fik nemesítése, gondozása íz embereket kivetkőzteti most gyakorta tapasztalt nyerseségéból. A szépen fejlődő, pyümö'c csel megrakott fa, meg'auitja az embert Istenről, annak hatalmáról gondolkodni, így erkölcsi tekintetben is sok haszna van a fanemt sitésnek. De a szép gyümölcsfák kiessé, kertszerüvé teszi most egyhangú, barátságtalan falvainkat és tűz esetén a lombos fák nagy szerencsétlenségek megakadályozói. Tegyünk a népért, hogy sorain segítsünk, erre nézve pedig legalkalmasabb a gyümölcstermelés meg kedveltetése. Sipos Lajos. tott erre Miriának, de ő ugy játszott vele akár csak egy labdával. Harmadszori összeütközésre az atléta a földön hevert és egy éljen harsogott és riadozott ezer meg tízezer torokból, mely Mariának szólt. A leány nem lépett többé a közönség ülőhelyeire, mert a cziikus tu'ajdonosa mindjárt magihoz hivta és ajinlatot tett neki, hogy nila maradjon. A kényszer helyzetnek engedve, Miria szerződésre lépett a czirkuszszal. Másnap már más városban voltak. Mária is szerepelt. Ott ült a többi csudaemberek közt és várt még a hirdető ember és vele a kíváncsi néptömeg hozzá lépett. Miután a reá vonatkozó adatokat elmondta, be lett mutatva a közönségnek és aztán a rendeltetési czélja ki lett jelölve. I yenkor már lihegett a melle, mert egy erős tusa következett, egy összeütközés egy ismeretlen emberrel, és bárbi is legyen az illető, Máriának győzni kellett, mert különben a czirkus tu ajdnnosinak a vesztés esetére kitűzött dijat meg kellene fizetni, a mi pedig Mária tönkrenenését, s a czirkuszból való elbocsátásit vonni maga után. A feléje vonuló közönséget mindég mosolylyal fogadta, mindenkire nyájas pillantásokat vetett, hogy megnyerj-) a közönség rokonszenvét és ellenfelét diadalra ne jutásán, még ha részben győzne is. Ekkor rendelkezésre i.iiiotta magá- a közönség birkózni óhijtó tagjainak, és rendszerint egy kérges marku, erős kifejlett csontú paraszt állt ki a próbira. Mária egy botot tartott kezében azt kellett a főidre húzni. A paraszt neki dűleszkedett testének egész su'yival és minden erejét igénybe vette. A leiny homlokin ilyenkor az erek kiemelkedtek, fedetlen karj<ín az aczélozott izmok kimagaslottak, és az egész teste mozgott és inogott. Nyelvét a fogai közzé szorította és szemei tűzben égtek. Mikor a paraszt kifáradva a tusival felhagyott, Miria teste pirolgolt, mint egy gőzkatün. Ez így ismétlődött minden ildott nap. Egyik városból a másikba kerültek, Mária a városok nevei után nem ia kérdezőskedött. Csak annyit tudott, hogy Nyiregylnza egészségügye juniusban. Egészségügyi jelentés. A folyó év junius havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkőnyvek adatait, valamivel kedvezőbbek voltak, mint a mult év megfelelő havában. Az elmúlt év junius havában elhalt 81, addig ez év junius havában a halálozás 75-öt mutat, kevesebb tehát 6-al. Nem szerint elhalt fi 33, nő 42. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 38, löldiníves gazda II, iparos és kereskedő 25, értelmiségi 1. Ezeken kívül halva született 4, kora szülött volt —. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve —. Törvénytelen ágyból származó elhalt 4. Élve született 117, és pedig 62 fi és 55 nő, ezek közül törvény leien ágyból származik 17, és pedig 7 fi, 10 uő. Az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 42-vel. Házasságot kötött 16 pár. Vallásra nézve elhalt: róm. kalh. fi 7, nő 8 = 15, ág. ev. fi 15, nő 23 = 38, helv. hitv. fi 2, nő 5 = 7, gör. kath. fi 7, nő 4 11, izraelita fi 2, nő 2 => 4. Éleikor szerint 0—1 évig —29, 1—5 évig -= 3, 5 — 7 évig — —, 7—20 évig — 8, 20—30 évig = 5, 30—40 évig = 2, 40—60 évig = 16, 60 -80 évig ==11, 80 éven felül 1; összesen 75. A város belterületén elhall 53 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 20, kik közül nem lett gyógykezelve 1; 7 éven felüli volt 33, ezek kőiül nem lett gyógykezelve 2. A város belterületén elhalt 53 egyén közül tehát nem lett orvosolva 3 egyén. A város külterületén elhalt 22 egyén, kik közül j\ é\ten alól volt 12, ezekből gyógykezelés nélkül elhalt 3, 7 éven felül volt 10, ezekből nem lett gyógykezelve 3, a külterületen elhalt 22 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 6. Az összes 75 elhalt közül tehát 9 nem lelt gyógykezelve. Orvosrendőri hullaszemle egy öngyilkos férfi hullája felett lett tartva. Sem orvosrendőri sem törvényszéki bonczolás nem volt. Orvosi látleletet 4 esetben adtam ki és* pedig 3 súlyos, 1 könnyű testi sértésről. Piacz és élelmi szerek rendben találtattak, azonban magánbejelentésre egy szikviz gyáros szikvize mivel az piszok és férgekkel volt fertőzve hatóságilag lelt megvizsgálva, a gyáros ellen a megtorló eljárás megindiltatott. Nyiregyháza, 1901. évi julius hó 7-én. Dr. Trajtler Soma, városi tiszti orvos-főnök. TANÜGY. A nyíregyházi ág. ev. népiskolák Értesítője. A Pazár István igazgató tanitó által szerkesztett Értesítő ez évi füzele is a megszokott gonddal és részletességgel számol be, az ág. ev. egyház elemi népiskoláinak mult évi viszonyairól. A füzet elején Stoffan Lajos tanitó márczius 15-diki ünnepi beszéde van közölve. Majd az 1900—1901. tanév történetének nevezetesen momentumairól számol bo az igazgató, melyből közöljük a következőket: Azonnal a tanév elején az egyházi és iskolai elnökség felhatalmazása folytán az igazgató megrendelte a szegénysorsu népiskolai tanuló gyermekek részére a szükséges tankönyveket, rajz- és írószereket, a hiányzó taneszközöket s azokat osztályonként kiosztotta, s ezekről október 16-án tartott népiskolaszék előtt beszámolt. Kiosztatott 24 iskolában 624 kötet magyar tankönyv, 506 füzet Greiner-féle irka, 434 füzet nyelvgyakorló, 200 rajzfüzet, 129 palatábla, 200 drb tollszár, 7 doboz palavessző, 7 doboz aczél toll; 431 korona 37 fillér értékben; továbbá 8 nagy fali térkép, 2 példány uj fali olvasó tábla, több rendbeli osztálykönyv és napló, melynek értéke 161 korona és 20 fillér volt. neki birkózni kell, ha élni akar. Éber szemekkel látott naponta uj meg uj néptömeget maga előtt elvonúloi, de ő az egész életet álomuak gondolta és mindég csak a hadnagyról, otthonról ós ifjúságáról álmodott. Ritkán töltött égy városban hirom négy napnál többet. Egy nagyobbszerű városban azonban az amerikai cirkusz több napot töltött. Abban a városban egy állandó cirkusz is volt és ez mindenkép arra törekedett, hogy conkurrensének renoméját tönkretegye, mert kimondhatatlan károkatszenvedett ibala. Mindenekelőtt Máriára vetette ki a hurokjit. Elküldte a legerősebb embereit, hogy győzzék le Miriit. Neki naponta Ilyen két-hirommal kellett megbirkózni. De oroszlin ereje soha cserbe nem hagyta. Nep zerüsége ez Által egyre nőtt, hírneve egyre növekedett. A másik cirkusz tulajdonosa azonban el nem csüggedt. Sót legnagyobb vakmerőséggel hirdette, hogy egyik embere Mária fölött győzelmet arat. Ezen ember maga a cirkusz tulajdonosinak a fia volt. Ebben az apja nagyban bízott és elküldte a másik czirkuszba. Az első előadison ő Állott ki Miria megbuktalásira. Di a leiny erejét ezen férfi sem törte meg. A férfi ugyan semmikép sem akarta magit legyőzöttnek Ütni és a sok dulakodisban mir-mir kimerülni kezdett Miria, de a közönség a verekedés megszűntetését kivinta, a mi egyhamar meg is történt. Ez dicső győzelem volt, melyre Miria is bQsike volt. A közönség delejes nőnek nevezte őt el, és ezentúl e néven szerepel mindenenűtt. Miria ugy hitte, hogy többé nem lesz kedvűk a cirki.Bz embereinek rovására dicsőséget keresni. Délután nem is volt közűlök senki, Miriinak ezt csakhamar észrevenni volt alkalma, a mennyiben nem lehetett a feléje vonuló közönség között kimagasló erős alakokat látni, a cirkusz emberei pedig ilyenek voltak.