Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-07 / 27. szám

14199—1901. K. Szabolcs vármegye alispánja. A Járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a küzdést elöljáróságoknak. Maros-Tordavármegye ali'pínjának 10 919—901. szám alatt kelt körözvényét szabályszerű nyomozás és esetleges intézkedés végeit közlöm. Nyíregyházán. 1901. junius hó 2C. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Maros-Tordavármegye alispánjátéi. Szám 10.949 —1901. alisp. Valamennyi tőrvényhatóságnak. Felkérem czim t, miszerint Barabás Antal ehedi származású 50 éves, ev. ref. vallású, foglalkozására nézve napszámos egyénnek, ki engedély nőikül könyóradományt gyűjtött, s a szatmár-németi rendőrkapitányság által elfogatott és az ér-mihályfalvi tolonczházból megs/ökött, körözését hitósága területén elrendelni s eredmény esetén nevezett tolonczolása mellett engem értesíteni szíveskedjék. Személyleirása : Termete magas, arcza hosszas, orra rendes, sz. me kék, szemöldöke barna, szája rendes, bajussza őszbe vegyült, különös ismertető jele nincsen, beszél magyarul, írni, olvasni nem tud, öltözete pórias. Maros-Vásárhelyen, 1901. évi junius hó 15-ik napján. Alispán helyen: llajdu Elek, főjegyző. 1422Ó—1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. A nyíregyházi kir. tőrvényszék 1052—901. szám alatt kelt hirdetményét szabályszerű közzététel végett közlöm. Nyíregyházán, 1901. junius hó 20. Alispán helyett: Mikccz Dc/ső, főjegyző. 1052—1901. P. Hirdetmény. A nyíregyházi kir. törvényszék közhírré leszi, hogy ilj. Lelioczki András nyíregyházi lakos az 1052—1901. P. sz. ítélettel siketnémaság miatt gondnokság alá helyeztetett. Kell Nyíregyházán, a kir. töi vényszéknél, 1'01. márczius 29. Wonwermans, kir. tszéki biró. 13913 —1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Az li 00. év folyamán czimer használatra engedélyt nyert ezógek kimutatását tudomásul vétel vegett köz.óin. Nyíregyházán, 1901. junius hó 24. Alispán helyett: Mikccz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Cs. és kir. udvari szállítók. Adler Adoif az „Adler és Gold* kassai likörgyáros czég tulajdonosa. Dobai János budapesti cserép és palaf. dő mester (cs. és kir. udv. cserép és palafedő mesteri czimet). Dreiier Anlal sörgyáros „cs. és kir. udvari és kamarai szállítói" czím, (kőbányai gyártelepére vonatkozólag.) Edeskuly Jenő „az Edeskuly Lijos budapesti ásványvíz kereskedő czég' tulajdonosa. Hamerli Imre pécsi kesztyügyáros. Pic/. Ármin budapesti műkertész (cs. es kir. niűkerlészi czím). Stolwerck Péter és Henrik cs. és kir. udv. száll, czím. (pozsonyi gyártelepére vonatkozólag). Uher Ödön fényképész (cs. és kir. udv. fényképészi czím). Weisz Albert budapesti ezukrász. II. Magyarország külön cziinerének hasznalatára engedélyt nyerlek. Huber János és tia, az „első magyjr selyem-szövőgyár Vimpacz tulajdonosai. Kohn testvérek, kassai likőr, rum, cognac stb. gyári czég. Országos színész-egyesület (a pecséten). Pick Márk szegedi szalámi gyáron. Toldi Lajos bud i pesti könyvkereskedő és kiadó. Üveggyári telepek, azelőtt Schreiber J. és unokaöcscseí bécsi czég részvénytárs ság. III. Magyarország egyesitett czimerének használatára engedély az 1900. évben nem adatott ki. 11987 —1901. K. Szabolcs vármegye alispánjától. A községi elöljáróságoknak ós Nyíregyháza város polgármesterének. A mezei egerek irtására vonatkozó s a magyar rovartani állomás által kiadott utasítást tájékozásul közlöm. Nyíregyházán, 1901. junius 21-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. A m. kir. főldmivelésügyi miniszter kiadványa. Rövid utmutatás a mezei egerek Irtására. A mezei egerek, helyesebben mondva a földi poczkok okozta károk meggátlása végett szükséges, hogy a kártevő állatok irtását ne csak akkor, (ősszel) kezdjük, a mikor kártételük már megkezdődött, vagy a mikor már annyira elszaporodtak, hogy irtásuk a nagy költség és a szükséges munka miatt igen drága volna hanem, hogy már akkor fogjunk hozza, amikora fenyegető bajt csekély költséggel és kevés munkával még csirájában elfojthatjuk E végből a poezokirtó munkálatot a következőképen kell beosztani. Tavasz végén az aratasig azokon a helyeken irtjuk a poczkot, a mely helyek szántás alá nem kerülnek. Ilyen helyek a Jegelők, a kaszálók, a herések, a mindig felszántallanul maradó partok, töltések és az ulnienti részek. Nyáron aratás után az irtást a szántás alá kerülő helyeken folytatjuk, tehát a feltört tarlóban, a cséplés után pedig a kazlak és a nyomtató vagy cséplő szérűk helyein. Védekezés a föl nem szántott területen. Ez a védekezés mai nap csak a hohenheimi egérfogokkal törlénhelik, mert a mérgek alkalmazása egyrészt nehézkes, másrészt költséges. A hohenheimi fogó olcsó, száza tiz koronába kerül, és kis gondozással, ha a fogó drótszerkezetét gyakrabban megolajozzuk, hogy a rozsda tőnkre ne tegye, eltart évekig. (E fogó több nagyobb budapesti vasáruűzletben kapható. A pontos czimet a felkérésre a Rovartani Állomás közli) A sikeres védekezéshez kívánatos, hogy e fogóból a szükséges mennyiség minden perezben rendelkezésünkre álljon. Kisebb gazdának eleg 50—00 drb belőle, 500—609 holdra már 300—400 drb kell, ellenben 1000 holdon felül legalább 1000 fogó szükséges. De jó beosztással elég lehet az 8000—10000 holdra is. A hol a tavasz végén a lerágott fűről észrevesszük hogy a poezok letelepedett és már néhány szökőlyukat is turt, olt azt azonnal ki kell irlani. Ez oknál fogva meg kell hagyni a mezőőröknek és a gazdasági cselédségnek, hogy e poczkokat mindig szemmel tartsák és mozgolódásukat a gazdájuknak bejelentsék. A poezokfogás pedig a kővetkezőképen történik. A poczokjárla hely valamennyi szökőlyukját és bejáróját be kell előzetesen tipralni, még pedig legjobban a déli órákban. Ez a betiprás azért szükséges, hogy megtudjuk, vájjon melyik lyukban él a poezog ? Mert a mely lyuk masnap a fogás idején, nyitva lesz abban bizonyára van poezok. Az egérlyukak ezen betiprása felette gyorsítja a togást, mert a fogót azután csak abban a lyukban alkalmazzuk, a melyben tényleg van poezok. A poezok bejáróiból egyszerre csak annyit tiprassunk be, hogy az másnap a délelőtti munkához elég legyen, másnap reggel, a fogás közben, a délutáni munkához tipratunk. Gondoskodjnnk, hogy az irtandó terülelen a poezoklyukak legalább felnappal korábban betíprassanak. A mely poezokbejárót a munkás másnap kinyitva találja, abba mindegyikbe egy egy megvetett fogót ugy illeszt i e, hogy egyrészt a fogó karikáját a lyuk fala ne szorítsa, másrészt, hogy a poezok a fogó csöve mellett könnyű szerrel el ne osonjon, hanem kénytelen legyen a fogóba bele menni, a kötőfonalat elrágni, hogy a.tan valóban hurokra kerülve, megfogódjék. Mikor a munkás vala nennyi fogóját elhelyezte, vagy az összes nyílott poezokbejárót fogóval felszerelte, akkor félóráig bántatlanul hagyja fogóit. Ezt az idejét arra használja fel, hogy betiporja azokat az egérlyukakat, a emelykre délután kerül a fogás sora. Ha egy Móra elmúlt, akkor a munkás az elhelyezett fogókat elejétől végig megvizsgálja, hogy vájjon melyikben van már fogott poezok? Hogy melyik fogó fogolt már, azt, ha a munkás a fogót jól illesztelte be a fogónak érintése nélkül is könnyen meg lehet látni. A mely fogóban van poezok, annak fogókarikája kifele áll. Az ilyen fogót a munkás kiszedi, a poczkot belőle óvatosan kidobja és ha még élne, megöli, farkát pedig levágja, hogy vele a fogás befejeztével gazdájának beszámoljon. Ha valamennyi fogóját végig nézte, akkor a fejszabadult fogóit ismét felszereli, megveti, azaz a kiszabadult fogókarikát a csőbe szorítja s azt a cső oldalrésén át megköti, s azután a soron livő poczoklikba beilleszti. Ha csak kisterületen, vagy csak kevés számú fogóval dolgozik (pl. 50—60 drbbal), akkor a fogok elhelyezése után mejint vár, s azonközben folytaja a délután irtandó terület beliprását. De ha l iO —150 fogóval dolgozik (és ügyes betanult munkás pedig többel is bánhatík el), akkor rendesen ugy lesz a dolog, hogy mindig csak a fogóit kell bejárnia, mert olyan gyorsan halad, a fogás. így eljárva, a területhez mért számú munkás addig folytatja a fogást, mig a poczkot ki nem irtja, Ha az egyik poczoktanyával kész, akkor hozzáfog a másikhoz. Ezt a hohenheimi fogót azonban nem csak nyáron, hanem pl. a herésekben, a luezernásokban és az őszi vetésekben bármikor is használhatjuk. Védekezés az arajás után. Ha a poezok nyáron a gabonába húzódott, onnan csak a tarló feltörésekor irtható ki. A poezok nem mélyen fészkel, hanem csak 18—25 czentire a föld szine alatt. Azért tehát a poezoklepte tarlón nem szabad beérnünk az egyszerű tarlóhániássál, hanem fel is kell azt szántani, hogy az eke a poczkokat mind felvesse, s hogy azokat az ekét követő munkás ujjnyi vastag ve,szőből kötött egérverő-nyalábbal agyonverhesse. Ha a tarlóhántás a gyom miatt el nem maiadhat, akkor a poezok irtás miatt ugy kell segíteni a bajon, hogy az előbb sekélyen lebuktatott tarló kizöldülése után felszántjuk s a poczkokat agyon verjük. Áltálában valahányszor a földet az eke járja rajta kell lenni hogy az ekélől felvetett poczkot, agyenveressük. Ez a poczokirlás a legolcsóbb és a legjobb. A poezokirtást ugy is lehet végrehajtani, hogy a poczoklepte területnek eleinte csak s|

4-ed részét szántjuk fel, és a negyedik negyedet, vagy esetleg még az ennél is kisebb részt (legjo 'ban a felszántás alá kerülő terület közepe táján), vagy egy hétig felszántatlanul hagyjuk, hogy a poezok a szántásról, a fel nem szántott területre •húzódjék, a hol aztán a szántáskor szintén agyonveretjük. Poczokirtás a cséplés bevégeztével. Ha a cséplés bevégződött és a tarlót feltörték, a poezok nagy része a cséplőhclyeken maradó szalma- és törekkazlakba szorul, a hol kitelelnek, tavasszal megint szanaszét vándorol. A poezoknak ezt a természetes összeverődőét s/.intén föl kell használni az irlásra. Az ilyen szalmakazlak helyét 25—30 czentiinéter mély és ugyan olyan széles árokkal ugy zárják körül, hogy a kazalból kifelé igyekvő poezok okvetlenül az árokba hulljon. Ez utóbbi oknál fogva szükséges, hogy a körűizáró árok fala igen meredek és egész sima legyen. Az ilyen árok ásása lehetséges, mtrt Uuljuk, hogy a poczkok csak kötött földön garázdálkodnak. Az ebbe az árokba hullott poczkot azután agyon kell veretni, vagy a hol azt elmulasztják, ott az árok talpára 2—3 ölnyi távolságban valami hegyes karóval egymás mellett 1 —3 lyukat fúrnak, hogy e lyukak az árok egész szélességét elfoglalják és hogy az ide-oda futkosó poezok közöltükéi ne haladhasson,hanem beléjük hulljon. Az igy behullott poezok azután éhen vész. Áz elhullott poczkokat, ha az árok lyukai velők megteltek, azután időről-időre eltávolítják, vagy helyökön betemetik és mellettök-, ismét z árok fenekén, ujabb lyukat fúrnak. A hol a nyári poczokirtás elmaradt és ősz elején sok a poezok, ott az őszi vetés és a herések tábláit szintén a fönnebbi módon kell kell körülárkolni, hogy a poezok e táblákba be ne huzódhassék. Ezzel a három féle irtó eljárással (a fogóval, a szántáskor való agyonveréssel és az árkolással), ha mindegyiket idejében és alaposan végrehajtjuk, sikerül a poczkot annyira kiirtani, hogy az nemcsak már a nyár derekán nem, hanem ősszel sem lesz kárt és megóvhatjuk tőle nem csak az őszi vetéseket, hanem a jövő évi takarmányt adó heréseket is. Persze a siker teljessége nem egy gazdán, hanem az összes szomszédok, vagy legtöbbször a község összes lakosságának jóakaratán múlik, mert a poczokjárással szemben a kisebb gazda magára hagyatva semmit sem tehet. Itt csak a gazdák együttesen való működése biztosítja a sikert, s e siker annál nagyobb, mennél őszintébb és mennél jobb akaratú ez az egyesülés. Kelt Budapesten, 1901. április hava közepén. M. kir. áll. Rovartani állomás. 14499 — 1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. A községi elöljárókunk. A főldmivelésügyi m. kir. miniszter úr folyó évi junius hó 25-én 5 .'962-111.-1. sz. a. kelt rendelelét közhírré tétel és alkalmazkodás veged közlöm. Nyíregyháza, 1901. junius 30-án. Alispán helyeit: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Magyar kir. főldmivelésügyi miniszter 52982-111.-1. Rendelet a belföldi vágóhidakra belföldi szúró állatvásárokra és vásárcsarnokokba szállított szopós állatok vasút és hajó szállítása ügyében. Az 1883. VII. t.-cz. 38. §-a alapján az 1900. XVII t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott 95000—190». számú rendelet 155, illetőleg 161. §-ait, a m. kir. belügyi, pénzügyi és kereskedelemügyi miniszter urakkal ugyetértőleg aként módosítom, hogy a belföldi közvágóhidakra, szúró állatvásárokra es eselleg vásárcsarnokokba közvetlen levágás vagv levágásia való eladás végett küldött szopós borjuk, szopós malaczok, szopós gödölyék és szopós bárányok ily helyekre vasúton vagy hajón szállításra állatorvosi vizsgálat nélkül is felvehetők és a kővetkező feltételek mellett elszállíthatok. 1. Az ily szopós állat szállítmány marhalevelein azt a körülményt, hogy az állatok kizárólag belföldi közvágóhidakra, belföldi szúró állatvásárra vagy eselleg vásárcsarnokokba azonnali levágásra vagy levágás czéljából való eladásra szállíttatnak az irányítás rovatába, a rendeltetési hely kitüntetése mellett világosan meg kell jegyezni. Oly állatok, a melyeknek marhalevelein azon körülmény, hogy azok szopósok és csak levágásra szállíttatnak íel, nein jegyeztetett, állatorvosi vizsgálat nélkül vasútra vagy hajóra fel nem vehetők. 2. Ily állatszállítmányok útközben csak állatorvosi vizsgalat mellett irányíthatók az eredetitől eltérő belföldi állomásra vagy helyre. 3. Ily marhalevelek alapján uj marhalevél ki nem állitható. 4. Szopós malaczok ily marhalevéllel s ily körülmények között is csak kizárólag ketreczekben (vagy rekeszekbe.!, zárt kosarakban, zsákokban) szállíthatók. 5. A marhalevél szabályszerű irányítását, illetőleg abban az 1. pontban megjelölt körülmény pontos kitüntetését az á lomásra kirendelt állatorvos szakértő közbenjőtte nélkül az illető vasúti vagy hajó állomásnak a szállítmányt felvevő tisztviselője állapítja meg. Budapest, 1901. évi junius hó 25-én. A miniszter megbízásából: Ledyánszky. Szabolcsvármegye nagykállói járás szolgabírói hivatala. 8098-1901. K. Körözvény. Özv. Benedikt Sándorné n.-kállói lakosnak 1 drb. 8 éves, fehér szőrű, magyar fajú magasan szarvú, hátul balról ösmeretlen bélyegü tehene elbilangolt. Nagy-Kálló, 190i. junius 27. Péchy, tb. főszolgabíró. 13342—1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. A bogdányi járás főszolgabírójának 3714 —901. szám alatt kelt hirdetményét szabályszerű közzététel végett közlöm. Nyíregyházán, 1901. junius hó 26. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 3714—1901. K. Körözvény. Markovics József sényői lakos által talált 1 drb. fali óra s 1 drb. kendő tőlle elkoboztatván, hivatalomnál letétbe helyeztetett. Felhivatik jelzett ingó tárgyak tulajdonossá, hogy tulajdonjogát alulírott főszolgabíró hivatalnál egy éven belül annyival is inkább igazolja, mivel egy év eltelte után, kitűzendő árverésen azok a m. kir. belügyminiszter ur 33836—898. számú rendelete alapján elárvereztetni fognak. Kemecse, 1901. jnnius 13-án. Krasznay Péter, főszolgabiró. 13783—1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. Értesítem, hogy Uj-Fehértó községben Ádler Péter bérgazdaságából l drb. lovon a rűlikór megállapittatott s ez okból a fertőzött gazdaság ezen betegség iránt fogékony állalállománya 30 napi zár alá helyeztetett. Nyjregyházán, 1901. junius hó 25 én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 13873 — 1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. A nyiregjházi kir. törvényszéknek 3500—901. P. szám alatt kelt hirdetményét szabályszerű közzététel végett közlóm. Nyíregyházán, 1901. junius hó 22-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 3500—1901. Hirdetmény. A nyíregyházi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy V. Nagy Lila (Eulalia) fényes-litkei illetőségű ugyanottani lakos, 25 éves ev. ref. vallása hajadon a 8153—1900. számú ítélettel az i877 XX. t.-cz. 28. §. b. pontja alapján gondnokság alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, a kir. (széknél 1901. évi május 7-én. Szabó László, kir. tvszéki biró. 13772—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi junius hó 15-én 11912. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a TiszaBűd községben Zajácz Mihály udvarára lépfene miatt elrendelt zár folyó évi junius hó 17-én feloldatott. Nyíregyháza, 1901. junius hó 25. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző.