Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-30 / 26. szám

PÍYÍItVlDfcR tó lecsapolásáuak, mert hiszen az termőfölddé soha át nem változhatik. Pedig hát nem igy történt. A vizet lecsapolták éa a sziksó ezen területről pár óv alatt ugy ki lett lúgozva, hogy ott a sziksónak már semmi nyoma nincs, hanem a legjobb legeló, kaszáló és részben szántó földdé vált. A nyiregyházai Sóstó sem kimeríthetetlen sziksó bánya, sziksót tartalmazó viz nem folyik belé. Bencs László barátom szerint évenkint mintegy 10000 fürdót használnak el, mely nem folyik többé a tóba vissza, hanem tovább megy. Ennélfogva a Sóstó vizének sziksó tartalma valószinüleg növedekni nem fog. Azt, hogy a viznek sziksó tartalma egyenlő marad-e? vagy milyen fokozatbau fog apadni, elméleti fejtegetésekkel megállapítani nem lehet. Tudtommal a nyiregyházai Sóstó vizének sziksó tartalma eddig még meg vizsgálva nem lett. Pár hét előtt egy liter vizben 2100 milligramm oldott sót találtam. Hogy a csapadék viznek emelkedésnél, vagy apadásával mi lenne a külömbség. csak akkor lehetne tudni, ha a viznek sótartalma rövid időközben határoztatnék meg, a mit pedig a Hiller-féle areometerhez csatolt táblázat segélyével egy fél óra alatt nem a fő, de az alpinczér is megtanulhat. Jövőre folytatom. Dr. Jósa András. Kapuzáráskor. E hét folyamán városunkban iuiid;n tanintézetnek kapui bezáródtak. Egy hosszú tauev merült el isméi a feledes teugerébe S)k szülő — a kecsegtető t-zebb jövő reniéuyébeu — őrömuuel goudol vissza az elmúlt tanévre; de vannak zülók, a kibuek nincs alkalmuk örülni, sőt bánat fo^ja el keblüke', mert daczára aunak, liof-y gyermekeikkel szemben megteltek minden kötelehs-e^e!, sokszor nélkülözésekkel is, gyeimekeik mégis IO.VZ bizonyítványt vittek haza. Da nem is lehet az másként. Mert valamint a közéletben vaunak jó, rosz rokonszenve.", teiu rokonszenves művelt kevésbé művelt, levekeuy, kényelemszeretó stb. emberek, ugy a tanulók sem leket uek egyenlók. Egyik uagyobb szellemi teke séggel lévén feliuházva. aunak egy ktvés szorgalom mellett is könuyen meg} a tanu'ás, a másik kevésbé szellemes, de kitartó szorgalommal mégis megállja helyét, ama szellemesebb társá val szemben i*. Nagyon sajnálatos azonban az a körül móny, a rad'tn a tanú ók a szükséges kellékekkel mef vannak áldva Istentől, de uem a ki űzöttt eztílnak, h meu> a semmi te>ésnek élnek iskoláztaiásuk közben. Az ilyen gyermekek csakis szomorúságukra vaunak szülőiknek. Tt.djuk, hogy a népiskola az ismereteknek elemeit, alapját nyújtja s a tunu ók elhaladásáért — ha semmiféle akadály nincsen — az illető o z álytauitók felelő sek egészben; inert bebizonyított teny az, hogy a megvásárolt soktele taukönyv mellett is leginkább azon tanú óknak mennek át verebe az ismeretek, kiket eg) szakértő, a fáradtságot uem kímélő, hivatásának hangya szorgalommal éló tanitó értelmes magyarázatából a gyermekek szellemi tehetségéhez mért, vonzó, a figyelmet lekötő előadásával, az ismereteket könnyen fel fogható, köz.ő modulban terjesztő módszerével ott a/, iskolában sajátítanak el; tehát a könyvek csakis segéd eszközök. Sajnos azonban, hogy egy ügybuzgó tanitó is ki van téve gyakran a rosz induiatu szülők kicsinylő megjegyzéseinek; pedig azok egy tanév eredményének meg bírálására nem hivatottak, nem szakértők, csakis laikusok. Természetes dolog tehát, hogy e«u légből kapott, az igazságossá.ot és méltányosságot teljesen nélkülöző kifakadások egy önérzetes tanítónak lelkületére nem hathatnak, tovább folytatja, újult erővel nemes foglalkozását, mert biztos tudomása van arról, hogy az ő terhes munkájának eredményét és sikerét csakis szakértő egyének bírálhatják meg. Milyen elítélendő dolog az, midőu egy szülő, egy általa érdekelt vizsgálatnak meghallgatása után azt mondja : , A tanitó az ő gyermekét nem tanította semmire, mert nem tud semmit!" DJ azt nem mondja meg, hogy gyermeke az egész tanév alatt csak akkor jeleut meg a tanelőadásokon. a mikor neki tetszett ós legtöbbször szüleinek akaratéból volt kénytelen mulasztani s igy a tanév végén ,Elégtelen" osztályzatot nyerve, nem is tudhat egy tantárgyból sem felelni ugy, hogy szülei meglegyeuek vele elégedve. Sajnos, hogy vannak oly szülők, a kik ilyeu ferde nézetben és falfogásban vannak az iskola, illetve a tanító személye, kü.öuösen pedig működése feló ! Más viszony van a középiskolai tanulók és tanárok között. O t a felelősség megoszlik tanár és tanuló között s ha uz nincs meg, kívánatos, hogy ügy legyen Tudjuk, hogy a/, elemi iskolából a gymnásiuinba átlépő tauu ó egészen más ok atási légkörbe jut. Egyebet nem veszek elő sok közül csak azt, ho^y az elemi iskolákban használatban levő tankönyvek könnyebb irályban vannak tartva és a felelősség túlnyomóan a tanitó válára uehezedik, addig a gymnásiumbsn használt tankönyvek sokkal magasabb irályuak és tudományos meg határazásokkal telvék igy az átmenet nehéz s a gyengébb tehetségű tanulók kevésbé haladhatnak s mondjuk: csak vegetá nik. Egy jó íziktauár azoubju az ó atyai szeretetével, könnyen felfogható magyarázatával ezen nehézményekeu könnyen segiihet s a már majduem kétségbe eső tanulót is tevékenységre serkentheti annyira, hogy a tanév végén az is megálhatja helyét. S jnos azonban azon körülmény, a midőn egy tanulónak aki valamely tantárgyból gyenge, már már a bukás szélén áll, az illető szaktanár nem ad alkalmat a feleletre, amennyiben hónapokon keresztül nem hívja fel, hogy rosz osztályzati jegyét kijavíthassa. S ez a nem törődömBég hova vezet? Oda, hogy az érdekelt tanuló végképpen elveszti kedvét a tanulástól, mondván: .Minek készüljek el, ugy sem hívnak fel feleletre?l" Ilyen esetben a kölcsönös felelősség megszűnik, a mi nek különösen a középiskolai alsó osztályaiban mulhatlanul meg kell lenni. A diák korban levő tanulók már inkább magukra vannak higyatva, de azoktól is elvárhatjuk, hogy saját lábukon megállva, némi önálló gondolkozással is bírjanak, hogy a midőn kenyértörésre kerül a dolog, saját maguk, de különösen szülőiknek anyagilag megkárosítását elkerülve kellően megálljanak. E fokon a sikertelenségért már inkább az illető fiatal ember vonható kérdőre. Azzal zárom be soraimat: Vajha minden szülő felismerve a szellemi tehetséget, a szerint választaná meg gyermeke számára az élet pályát! A gyenge, közepes tehetségek ne törekednének minden áron tudományos férfiak lenni; ne vetnék meg a kereskedői és iparos pályát, a melyeken azok inkább boldogulhatnának és e hazának hasznos, munkabíró és tevékeny tagjaivá lehetnének, míg ellenben a tehetséget túlbecsülve, az olyanok gyakran az elzüllósnek indulva, csakis a proletárok számát növelik. Figyelő. A nyíregyházi főgimnázium „Értesitö'-je. Dr. Pröhle Vilmos tanárnak ,A magyar nyelv és rokonai" czimü értekezése nyitja meg főgimnáziumunk ez évi Értesítőjét, melyet a napokban vettünk kézhez. A 107. olddas luzet, a megszokott beosztással számol be főgiinnáziurnii'ik most lezárt iskolai évének történetéről. Dr. Pröhle tanár értekezése után az április 11-én Moravszky Ferencz tanár s a május 10-dikén a millénium évfordulóján Li-lfler Sámuel tanár által elmondott ünnepi beszéllek közlése után, a főgimnáziumi tanács, a tantestület névsorának közlése után, az elvégzett tananyagról való beszámolás következik. Az elmúlt tanév történetéről szóló részből közöljük a kővetkező közérdekű részleteket. Beiratkozott 456 nyilvános, 41 magán, összesen 497 lanuló, vagyis 24-gyel több, mint a megelőző évben. 1890-ben — ekkor lett iskolánk teljes 8 oszályu főgymnasium — beiratkozott tanítványaink száma 303 voll, rövid tiz év elteltével 194-gyel több. Valóban szép fejlődés! E tekintélyes létszámmal iskolánk, egyházkerületünk iskolái kőzött az első helyre jutott. E létszámból az algymnasiumra esik 290 növendék, a négy felsőbb oszlályra 207. Ez utóbbiak közül a görög nyelvet válaszlolta 108. a gőtögpótló tantárgyakat: 99 Évközben kilépett 5; tanács folytán távozott 1 ; meghalt 2; maradt az év végén 489 lanuló, kik közül vizsgálatot lett 482. A vizsgál tol tett tanulók között vallásra nézve: ág. hitv. evang. 96; ev. ref. 128; r. kath. 86; g. kath 17; izr. 155. A szülők ilK-tősége szerint: helybeli 284; megyebeli 117; más megyéből való 79; más állambeli 2. A mi a tanulóktól elért tanulmányi eredményt illeti, a vizsgálatot tett 481 tanuló; ezek közül 45°/

0 elégséges; 2l°/

0 jó; 5»/, jeles. Egy tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott 15"/„; két tantárgyból 10%; többől 4°/.. Érettségi vizsgára 45 tanulót bocsájtottunk. Az eredmény a következő: írásbeli vizsgálat alapján 8 tanuló nem felelvén meg a követelményeknek, szóbeli vizsgálatra nem bocsájlott. Jelesen egy lelt érett; jól: 7; érett: 21. Két hónap múlva teendő javitó vizsgálatra 7 utasíttatott; egész esztendőre visszavettetett: egy. Sok kellemetlenséget okozott igazgatónak, tanártestületnek a szülők azon gyengesége, hogy többszöri figyelmeztetés és szigorú tilalom daczára fiaiknak kezébe fegyvert adnak Így egy tanuló Flóbert puskával majdnem halálra sebnzte egyik osztálytársát, mimialt a teltes a bíróság elé került, a megsebzett pedig élet-halál közölt hetekig feküdte a vármegyei kórház ágyát, s csakis a kezelőorvosok kiválóan lelkiösmeretes gondosságának és szikértelmének köszönhető, hogy a beteg életben maradt. M igától értetik, hogy a meggondolatlan s bíróság elé idézett tanulónak ki kellett lépnie az iskolából, s ügye felebbezés folytán, még máig is a felsőbb bíróság előtt áll. Misik tanuló, ugyancsak a Flóbert puska használata miatt csak ugy szabadult meg a nagyobb büntetés alól, hogy az ap t kártérítést fizetett. Egy értékes házőrző kutyát lőtt agyon ugy.mis s fiu. Harmadikat mint orvvadászt csíptek meg s kobozták el puskáját. Oly kihágások ezek, melyeket nem a tanárok szigorú büntetése szüntethet meg hanem a szülők okos eljárása. A mult iskolai évben már jelezve volt, hogy a főgymnasium tanácsa a tanulók tekintélyes létszámához képest szűknek, párhuzamos osztályok felállítására pedig egyáltalán elégtelennek találván, az iskolai épületet, Írásban megvételre felajánlotta azt a pénzügyminisztériumnak a helybeli pénzügyi hatóságok hivatalos helyiségeinek czéljaira. A minszter nr azonban a főgymnasium ajánlatát mult évi november 20-kán 82653. sz. a. kelt leiratával rövidesen elutasította. Az iskola tanácsa nem nyugodván meg a miniszter határozatában, küldöttséget menesztett Budapestre abból a czélból, hogy az eladás, illetőleg a vételből a pénzügyi kormányzatot és iskolát egyaránt érintő előnyöket élőszóval is hangsúlyozza. A miniszter ur folyó évi januáriushó 17-én szívesen fogadta a küldöttséget s kijelentette, hogy a felajánlott épületnek megvásárlásától elvileg el nem zárkózik, sőt ha a kö'zérdeket több irányban szolgálhatja — úgymond — az neki is örömére szolgál s megigérte, hogy lehető rövid idő alatt leküldi hozzánk tájékoztatás, kellő és elfogulatlan informatio szerzése czéljából a minisztériumnak egy szakközegét. A szakférfiú, Czobel Lajos műszaki tanácsos személyében, januárius 25-dikén csakugyan le is érkezett Nyíregyházára, tüzetesen, alaposan megvizsgálván az összes épületeket és bérházakat, jelentését benyújtotta a miniszter urnák, mely jelentésre, már márczius elején, a helybeli pénzügyi igazgatóság utján megjött a válasz, mely szerint ,az épületnek megvétele sem közszolgálati érdekből sem pénzügyi szempontból előnyösnek nem találtatván, a miniszter legnagyobb sajnálatára, a főgimnázium ajánlatát ismételten el kellett utasítani." A főgymnázium tanácsa tudomásul vette a miniszteri leiratot, de nem resignált, hanem márczius 7-én tartott üléséből összehívta s ujabb javaslattételre szóllitotti fel az épület kibővítésének tervével foglalkozó, az építkezés módozatainak kidolgozására és javaslattételre felkért bizottságot. A bizottság, márczius 7-dikén tanácskozott ez ügyben s miután mindenek előtt elvileg kimondotta annak szükséges voltát, hogy a tervbe vett tovább fejlesztés ne csupán a jelenlegi hiányok pótlására, de egyszersmind a hosszabb időn belül felmerülhető szükségletek kielégítésére is legyen irányítva, a kormányzó tan cs jóváhagyása reményében a következő intézkedéseket tette: 1-szór. Megbízta a felügyelőt, Bencs László főgimnáziumi tanácsos h. felügyelőt s az igazgatót, hogy a főgimnázium tulajdonát képező bérházzal szomszédos Ungerleider-féle házas belsőséget, méltányos áron, azonnal vásárolja meg, miután a tovább építés csak a homlokzat irányában s folytatásaként lehet megfelelő. 2-szor. Véleményes javaslattételre hivta fel a tanártestületet ugy a tantermekre, könyv és szertárakra, valamint a tornacsarnok, mellékhelyiségek, pedellus-lakásokra vonatkozó szükségletre nézve. 3-szor. Felkérte a felügyelőt, hogy a tervek clk szitése a költségvetés összeállítása, a helyszíni szemle megejtése czéljából mielőbb lépjen érintkezésbe Alpár Ignácz budapesti műápitészszel s hívja őt le hozzánk. A főgimnázium tanácsa 1901. évi márczius hó 11ikén -ar olt ülésében a bizottságnak fentebb jelzett int zkedéseit minden részletében nemcsak jóváhagyta, hanem a in> nnyiben a bizottság időközben az Ungleiderféle házat 14600 koronáért tényleg meg is vásárolta, felkérte felügyelőt, hogy a házvételre vonalkozó adásvételi szerződést, a főgimnázium nevében és megbízásából, az eladókkal kösse meg. Alpár Ignácz műépítész márczius 25-ikén jött le Nyíregyházára, megejtette a helyszíni szemlét, átvette a tanári testület által összeállított, a főgimnáziumi tanács által is szükségesnek és előállitandónak kijelentett építkezési progratnmot is megigérte, hogy az épület tervét s a költségvetést rövid idő alatt elkészíti. A műépítész szavának állt; mert a terveket s a hozzávetőleges költségvetést mihamar elkészítette, ugy hogy mi azt már április havában kézhez kaptuk. A főgimnáziumi tanács, a terveknek birtokában, miután azokat előbb áttanulmányozta, módosításait megtette, emlekirat kíséretében a főtisztelendő püspilk ur utján felterjesztette a nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz, kérve ő excellentíáját, hogy a helyi viszonyoknak közvetlen megismerése s a szükségletnek megáll <pitása czéljából egy szakembert, mint bizalmi férfiút hozzánk elküldeni méltóztassék. Szereljük hinni, hogy az iskola nemes törekvésében czélt ér. Csak kötelességet teljesítek akkor, a mikor az építkezési ügy felemlitésenél e helyen is, hálás köszönetet mondok főgimnáziumunk felügyelőjének azért a gondos, körültekintő és fáradságot nem ismerő eljárásért, melyet ez ügyben kifejteni szives volt. A Bessenyei körnek 46 rendes és 51 hallgató tagja volt. Tartott a kör 23 rendes és 4 rendkivül ülést. A bíráló bizottság elölt felolvastak 37 dolgozatot; ezek közül 18 volt érdemes a bírálatra. Dicséretben részesült két dolgozat, u ni : Partos Ervin, VIII. o. t. .Uj irányok és eszmék az irodalomban" cz. értekezése, s ugyancsak Partos Ervin, .Nicette" cz. fordítása francziából. Ezeken kívül még elfogadott a kör három dolgozatot. Dicséretben részesült négy bírálat: a Partos Erviné két izben, a Vietórisz Dániel VIII. és Klár András, VII. o. tanulóké egy-egy izben. A körben előadott szavalatok száma 51. Ezek közül dicséretes és sikerűit fokozattal tűntetlek ki 5 szavalatot, kevésbbé sikerült volt 17. Nyilvánosan szerepelt a kör: a deczember 1-én tartott Vörösmarty-ünnepélyen, a márczius 15. és április 11-iki nemzeti ünnepeken, a május 10-iki millennáris ünnepen s különösebben az április 20-án tartott ifjúsági estélyen. Munkásságuk által különösen kitűntek a körben: Partos Ervin, VIII. o. t. dolgozataival, Sarvay Elek és Adorján Ferencz, VIII. o. tanulók mint jó és szorgalmas szavalók. A körnek rendes évi pályázatán dijakat nyertek: Sarvay Elek, VIII. o. t. márcz. 15-ére irt beszédje 20 koronát. Spitz Dezső, VIII. o. t. márczius 15-iki ünnepi költeménye 20 koronát. Partos Ervin, VIII. o. t. „Hirek" cz. elbeszélése 20 koronát. Spitz Dezső, VIII. o. t. .Emineh románcza* cz. elbeszélő költeménye 20 koronát. Klár András, VII. o. t. „A magyar alkotmány fejlődésének főbb mozzanatai" cz. tőrt. értekezése 20 koronát. A tápintézetbe 27 tanulót veitek föl, kik közöli* az egész iskolai éven át, 1 hat hónapon, 1 öt hónapon 1 egy hónap.n át részesült az ebédből és vacsorából álló élelmezésben. A teljes dij évi 120 korona Volt személyenként; míg az intézet fejenként 180 koronát fizetelt egy évre, tehát minden tanulóra legalább 60 koronát ráfizetett; de több tanuló még további kedvezményben is részesült. Teljes dijat : havonként 12 koronát fizetelt 15 tanuló; évi 30 korona elengedésben 3 tanuló, évi 40 korona elengedésben 5 tanuló, 60 korona elengedosben pedig 4 tanuló részesült. Intézetünk elengedés czimén 530 koronát, ráfizetésként pedig 1506 koronát, összesea 2036 koronát fizetett. Jutalom és ösztöndijben részesültek: 1. Bukovinszky József-féle alapítvány kamatait (720 korona) Bukovinszky János V. oszt. tanuló nyerte. 2. Az Alapi-féle ösztöndíjból Kerekes Pál VII. oszt. tanuló 300 koronát kapott. 3. Kossuth Lajos emlék-alapítvány kamatait (100 korona) márczius 15-ikén Partos Ervin VIII. o. tanuló nyerte. 4. Ifj. Somogyi Gyula emlékére telt alapítvány után április 12-én 100 koronát Duszik Lajos VI. o. tan. kapott 5. Somogyi Dezső nevére tett alapítvány kamataiban (12 — 12 kor.) részesültek: Zsiska V. és Vietórisz László II. o. tanulók. 6. A gróf Teleky-Róth Johanna-féle ösztöndíjból 70 koronát Pivnyik István VII. o. t. kapott. 7. Szabolcsvármegye által Lukács Ödön nevére tett alapítvány kamataiban 84- korona Lukács Tihamér VI. oszt. tanuló részesült. 8. Haas Mór alapítványából egyenként